Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
'S % :Æmm%ÇG?ç§QiF' TOLNA MEGYE! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 197«. ópr. 4 XXVkévi Sl.itin. ARA: ti MÉRFÖLDKŐ Április 4-e alkalmából Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton ünnepi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Felszabadulásunk 31. évfordulója • • Ünnepi gyűlés Szekszárdon Á prilis negyediké előestéjén az időben mind jobban távolodó, de a tudatunkban és érzelmeinkben elevenen élő felszabadulás eseményeire emlékezünk. Immár 31 év távlatából vizsgáljuk a hazánk életében döntő szerepet játszó változásokat és tekintjük a felszabadulás napját történelmünk kiemelkedő mérföldkövének. A múlt ismerete fontos feltétele a ma megértésének és a jövő tudatos tervezésének. A múlt bennünk él: forrása szokásainknak és a levonható tanulságok révén ösztönzője tetteinknek. A történelem jó tanítómester azok számára, akik ismerik az események mozgató rugóit és akik a társadalmi fejlődés érdekében cselekedni, dolgozni akarnak. A magyar nép múltját évszázadokon át az a harc jellemezte, amelyet a függetlenségért, a társadalmi haladásért, nemzeti jogainkért és a szabadságért folytattak elődeink. Folyamatos volt ez a küzdelem, mert mindig éltek hazánkban a népet tisztelő és reális célokat kitűzni tudó hazafiak, ők a kor szellemét megértve, mindig a haladó mozgalmak élére álltak. A kiemelkedő tehetségek sohasem voltak társtalanok: tanításaik követőkre találtak azokban a hazafiakban, akik az ország sorsának megjavításáért akartak dolgozni. A felszabadulás előtt a legmagasabb csúcsra 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásával, az első magyar proletár- diktatúra megteremtésével ju- .tott a magyar nép. Az 1919-es 133 nap történelmet formáló volt: megmutatta, miként le-, hét emberi életet teremteni ebben az országban, s megmutatta azt is, hogy a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nemcsak mint ellenzéki erő állja meg a helyét, hanem akkor is, amikor a hatalmat gyakorolja. I smerjük a magyar uralkodó osztályok vá- lászát, amit az első munkáshatalomnak 1919. au- . gusztus elseje után adtak: 25 . évig terror és nyomor jellemezte a magyarországi életet Ez volt az a korszak, amikor határainkon innen és túl sokan már látni vélték a sírt, „hol nemzet süllyed el”. Közel volt a nemzethalál veszélye, de a végső pusztulást elkerültük, mert éltek a bátrak, akik tenni mertek, s akik a jobb jövőért harcoló tömegeket harcba tudták vinni. Élt a remény az emberekben, hittek abban, hogy 1919 álmai egyszer megvalósulnak. A második világháború legnehezebb napjaiban is bíztunk abban, hogy a világ első proletárállama, a Szovjetunió, amikor arra lehetőség adódik, segítséget nyújt a végső fölszabadulásért vívott harchoz. Hittünk abban, hogy azok, akik 1917- ben elfoglalták a Téli palotát, s akik szétverték az intervenciósok ellenforradalmi seregeit, felülkerekednek az új betolakodókon is. A sztálingrádi lès a leningrádi győzelmek bizonyossá tették, hogy legyőzhetetlen a szovjet nép, és jelezték azt is, hogy közel van már a győzelem napja. A szovjet nép kiverte hazája területéről a fasiszta megszállókat és határain túl is folytatta a fölszabadító háborút. Szétverte a német és magyar fasiszták fegyveres erőit és 1945. április 4-én befejezte hazánk fölszabadítását. A fasizmust ugyanaz a fegyvert tartó kéz zúzta szét, amely a harcok után kenyeret és szabadságot adott a mindkettőre éhes embereknek. A népért harcoló szovjet katona így lett a szocializmus zászlaja alatt a béke katonája, a népek együttműködésének harcosa. F ölszabadultunk, és lehetőségünk adódott arra, hogy véglegesen a nép vegye kezébe • a haza sorsának irányítását. Régi vágyaink a szocializmus fölépítéséről változatlanul tovább éltek, de most már erőnk is volt ahhoz, hogy fölépítsük és megvédj ük a .nép országát. Megváltoztak nemzetközi körülményeink is: bebizonyosodott, hogy okos politikával, józan tervekkel és együttműködési szándékkal szilárd támaszra és szövetségesre találunk a hasonló módon gondolkodó és dolgozó népekben. Uj világot építettünk és építünk a magunk és az eljövendő nemzedékek számára. Emelt fővel léptünk újra a történelem színpadára, mert volt és van erőnk arra, hogy a magunkén túl más népek sorsának jobbra fordulásával is törődjünk. Ma egy olyan megváltozott világban élünk, melyben a szocializmus és más haladó rendszerek mellett még léteznek a régi társadalmi rendszerek is, anélkül, hogy politikai és gazdasági törekvéseik változtak volna. De változtak, pontosabban szólva korlátozódtak a lehetőségeik céljaik megvalósítására. Ennek oka, hogy létrejött a szocializmus világrendszere, hogy egy sor nemzet önmagát szabadította fel a gyarmati sorból, hogy szemünk láttán erősödnek a világ forradalmi mozgalmai. Meghatározó a szocializmus erőinek a szerepe, ezért reális a lehetősége annak, hogy kiiktassuk a történelemből a háborút, s hogy minden nemzetközi problémára tárgyalások útján találjunk megoldást A szocializmus építésének megkezdése, a kedvezően alakuló nemzetközi légkör, együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocializmust építő országgal, megalapozta a magyar nép új és egyre szebb életét. Az öndicséret látszata nélkül szólhatunk azokról a változásokról, amelyek pártunk következetes politikájának eredményeként gazdasági, politikai és szellemi életünkben bekövetkeztek. Fejlődésünk során a régi gondok helyébe . a növekvő igényeknek megfelelően, új gondok léptek és lépnek. Ez így van jól, mert ez az ember mindennapi törekvéseinek és alkotókészségének a következménye. Sikereink jelentősek, de korántsem lehetünk elégedettek. Jobban élünk, de még nem olyan jól, mint ahogy azt sze- retnők. Mindenkinek jut a közösen megtermelt javakból, de még nem mindenkinek kielégítő mértékben. Kitárultak a tudás kapui az egész nép előtt, de még nem mindenki indult el a nagyobb tudás, a kulturáltabb élet felé vezető úton. Ha most az évfordulón erről és a jövőről szólunk, akkor ismételten ki kell jelentenünk: az a teendőnk, hogy minden magyar állampolgár számára elérhetővé tegyük a jobb életet, s nagyobb tudást és a közügyekben való fokozottabb részvételt. Ennek a föltételei adottak: igaz emberi ügyet képviselünk, vannak barátaink, akikkel megoszthatjuk gondjainkat és örömeinket, vannak jól kidolgozott és a lakosság támogatását élvező gazdasági, kulturális és politikai célkitűzéseink. A szocializmus megvalósítja a nép szilárd hatalmát, a dolgozó emberek társadalmát. Illő, hogy ki-ki ezt szem előtt tartva helytálljon ott, ahol dolgozik, ahol képességeinek megfelelően szolgálhatja jelenünket és jövőnket. Tisztelünk és becsülünk mindenkit, aki bárhol, bármilyen hasznos munkát végez. Arra törekszünk, hogy a jó szívvel végzett, az örömet és elégedettséget okozó munka legyen az egyén értékelésének alapvető mércéje. A munka az alapja az életnek. A jó politika ad értelmet a munkának, és lehetővé teszi, hogy a ma élő ember szívesen gondoljon a holnapra, s hogy mindig legyen mindenkinek a közösségért végzett munkával elérhető célja és vágya. Terveinket csak munkával, valamennyi állampolgár hasznos tevékenységével tudjuk megvalósítani. Azt mindannyian tudjuk, hogy éves és ötéves terveink reális és jelentős fejlődést ígérő programokat tartalmaznak. A ma élő nemzedéknek: munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek vállalniuk kell ezeket a feladatokat, mert érdekünk, hogy a mai és az eljövendő korok javára felépüljön a fejlett szocializmus Magyarországon. Ismerjük barátainkat és szövetségeseinknek a mienkével egybehangzó terveit és bennünket is lelkesítenek azok a célok, amelyeket a kommunizmus építése érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitűzött. Mindennapos tevékenységünkben, a jövő megformálásában is együtt haladunk föl- szabadítóinkkal, a szovjet néppel, és biztosak vagyunk benne, hogy programjaink megvalósulása a világ minden népének a javát szolgálja. M eggyőződéssel valljuk: jó úton járunk, biztató jövő előtt állunk és így jó szívvel vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedékek előtt, _ ■ / I !** « ^ v * a Szombaton Szekszárdon,' a Babits Mihály megyei művelő, dési központban tartották meg a hazánk felszabadulása 31. évfordulója tiszteletére rendezett nagygyűlést. Az elnökségben foglalt helyet dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a város politikai, társadalmi és gazdasági életének kiválóságai. Részt vettek az ünnepségen és az elnökségben foglaltak helyet a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői. A nagvo-yűlést dr. Nedók Pál Szekszárd város Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd dr.' Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, a nagygyűlés előadója emelkedett szólás, ra. Dr. Rúzsa János ünnepi beszéde — Harmincegy évvel ezelőtt — 1945. április 4-én — népünk történelmének új korszaka kezdődött. A szovjet hadsereg, tör. ténelmi küldetését teljesítve, felszabadította hazánkat. Népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, a mat'var munkás- osztály számára megadatott az a történelmi lehetőség, hogy megszerezze a hatalmat és megnyissa az utat a szocializmus, a kommunizmus felépítéséhez —- kezdte beszédét a szónok. A továbbiakban dr. Rúzsa János arról a harcról beszélt, amelyet a magyar dolgozó nép a haza szabadságáért folytatott.1 Diadalmas küzdelmek, JeVert forradalmak, a dolgozó embe. rek tenniakarása jellemzi egész történelmünket. De a nagy, az örökre meghatározó győzelem a szovjet katonák harcának eredményeként köszöntött népünk-; re. A továbbiakban a szónok ar* ról a nagy munkáról beszélt, amelyet népünk a kommunista párt vezetésével végzett a félj szabadulást követő időkben. — A társadalom előtt ekkor feladatként a munkásosztály hatalmának megszilárdítása és védelme állt, a porletárdiktatú. ra társadalmi-állami rendszerének kiépítése, a szocializmus alapjainak lerakása. A maga választotta úton járó nép rendkívüli erővel és lelkesedéssel látott hozzá az építőmunkához, A magyar nép, új országot! építő munkájában, a felszabadulás első napjaitól kezdve nem volt ' magárahagyatotí. Mindenekelőtt a Szovjetunió volt az, aki sokoldalú segítséget nyújtott ezernyi gonddal küzj dő hazánknak. Népünk soha nem felejti el. hogy a Szovjetunió a II. világháborút követő nemzetközi tárgyalásokon sík- rászállt hazánk függetlenségéi (Folytatás a 3. oldalon.) KOSZORÚZÁS Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Felszabadulás téren és az alsóvárosi temetőben, a szovjet hősök emlékművénél rendeztek koszorúzást, ahol a megye, a város, a járás párt-, állami és tömegszervezgti vezetői, a gyárak, üzemek, szövetkezetek, iskolák és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat a hősök emlékművének talapzatán. Képünkön: Horváth József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Rúzsa János, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára megkoszorúzza a Felszab». Mig téri emlékművet. f l