Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Az üzemi demokrácia érvényesülése a KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél AZ ÜZEMI és munkahelyi demokrácia biztosítása és to­vábbfejlesztése elengedhetet. len feltétele társadalmi-gazda­sági munkánknak A KPVDSZ megyei bizottsága ebben az időszakban végzett értékelő felmérést az üzemi demokrácia érvényesülése és továbbfejlesz­tése érdekében hozott intéz, kedések végrehajtásának ta­pasztalatairól a hatáskörébe tartozó alapszervezeteknél. A jelentést tárgyalta a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöksége is. A termelékenységi, haté. konysági és az emberi szem. pontok összeegyeztetése feltét­lenül szükséges. Ebből követ, kezik, hogy a vállalatok irá­nyításában az egyszemélyi fe. lelősségnek és az üzemi de­mokrácia követelményeinek együttesen, egy időben kell ér­vényesülniük, mégpedig a szakszervezeti szervek közve­títő. egyeztető közreműködésé, vei. A párt XI. kongresszusának határozata kimondja: „Az üze­mi demokrácia következetes érvényesítésének felelősei az üzemi pártszervezetek és leg­főbb támaszai «• szakszerveze­tek." Most a szakszervezetek ol. daláról — azon beiül is egyik szakmai szervezet területén — vizsgáljuk a helyzetet és a tennivalókat. A KPVDSZ-hez tartozó munkahelyek általában kis létszámot foglalkoztatnak. A kereskedelmi hálózat gyakran 3—4 fős egységekből áll. Ez sajátossá teszi a szakszervezeti munkát, meg egyáltalán min­den társadalmi tevékenységet. Ha az információáramlást néz­zük, ez lehet hátrányos, de le. hét előnyös is. A tájékoztatás talán nehezebb, mint a nagy létszámot foglalkoztató egysé­geknél. viszont az egyes kér­désekben való állásfoglalás és annak érvényesülése köny- nyebb. A vállalatok, szövetkezetek önállóságával együtt nőtt az egyszemélyi felelős vezetők joga és hatásköre. Ez nem mond ellent az üzemi demok­rácia kiszélesítésének, sőt a jó vezetés előfeltétele a széles demokratizmus, az irányítás kollektivitása. A legtöbb he. lyen élnek is ezzel. Elsősorban a felső vezetés él vele. Ta­lálkozni ellenpéldákkal is, ahol a demokrácia csak lát­szat, a vélemények kikérése ugyan nem marad el, de azokat a vezetők nem veszik figyelembe döntéseikben. A KÖZÉPVEZETŐKNÉL már több a gond. Egyrészt ők döntenek a legtöbbször a be­osztottak véleményének fi. gyeimen kívül hagyásával, másrészt nemegyszer elferdít­ve, a lényeget kihagyva adják tovább a vállalat első számú vezetője által megszabott fel­adatokat, tennivalókat. Az üzemi demokrácia gya­korlásában nagyon fontosak a termelési tanácskozások. A KPVDSZ-hez tartozó vállala­toknál rendszeresen megtart­ják a tanácskozásokat, sőt újabban úgynevezett réteg- tanácskozásokat is rendszere­sítettek. Ez utóbbiak eredmé. nyességét éppen a jelenlévők kisebb száma biztosítja. Nem mindegy, milyen a tanácsko­zások előkészítése, ahol az jó, mint például a Népboltnál, vagy az OTP-nél, ott valóban van vita, ott mernek véle­ményt mondani a dolgozók. A rétegtanácskozások közül a legnagyobb szerepe a szó. cialista brigádvezetők tanács­kozásainak van. Általában ezek a legtartalmasabbak. Ter­vezik, hogy a jövőben meg­szervezik a törzsgárdatagok és az újítók rétegtanácskozá. sait is, sajátos napirenddel. Több helyen eredményes­nek bizonyult, hogy a gazda­sági vezetői megbeszélésekre alkalmanként fizikai dolgozó­kat is meghívnak, tanácskozási joggal. Ezt a módszert érdé. mes alkalmazni. A termelési tanácskozások és a különböző tanácskozó fó­rumok beváltak, A jó tapasz­talatok helyett inkább a hiá­nyosságokat említjük — nem mintha azok lennének a jel. lemzőek, hanem — okulás­képpen. Á nagy létszámú tanácsko­zásokon a tájékoztatás leg­többször csak tájékoztatás marad, az intézkedések ismer, tetése. (Ezért hasznosak a ki- sebb létszámú tanácskozások.) A hozzászólók többsége vezető és általában ugyanazok a sze- mélyek. Többször túlzsúfolt a napirend, érdemi vitára nem marad idő. Gyakran hiányzik a megelőző tájékoztatás, így a résztvevőknek „kapásból” kell véleményt nyilvánítaniok igen fontos kérdésekben. Több fórumon azonos résztvevőkkel vitatnak meg azonos kérdése­ket, vagyis sok az „átfedés”, ami érdektelenséget szül. Feltétlenül szólni kell ar­ról, hogy ahol a tervkészítés­nél támaszkodtak a munka, helyi kollektívákra, ott nagyon ritka az úgynevezett „aláter- vezés”, a tervszámok reálisak és éppen maguk a dolgozók vigyáznak arra, hogy a terve­ket teljesítsék is. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a felső vezetők egy­két kivételtől eltekintve — gyönki ÁFÉSZ, TOLNAKER, Kisállattenyásztő Szövetkezet — ismerik a szakszervezeti szervek jogait és így kötele, zőnek is tartják az együttmű­ködést. Ami a szakszervezeti alap- szervezeteket illeti, ott meg azt kell helyteleníteni, hogy az állásfoglalások gyakran csak az szb-titkár véleményét tükrözik, nem kollektív dön­tések. A FELSOROLT hiányossá­gok ellenére még . egyszer hangsúlyozni kell, hogy a KPVDSZ-hez tartozó vállala­toknál jelentősét léptek előre, az üzemi demokrácia érvénye, sítésében. Az alapok jók. a megyei bizottság törekszik he­lyesen instruálni az alapszer­vezeteket a továbblépés érde­kében. Az SZMT elnöksége állást foglalt a kérdéssel kapcsolat­ban, s javaslatokat tett a munka fejlesztésére, amelyeket eljuttatnak az alapszerveze­teknek. L. Gy. Újra a határban EL NE KIABÁLJUK, de úgy tűnik, hogy itt van már aa igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszak­ban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktor», sok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondat­tal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan ál­lunk most? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősszel-télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagy­károkkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegen­dő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros" lesz a géphelyzet, nagyon be kell osz­tani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet. Nem meg­nyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák. ÖSSZKÉPET ALKOTVA: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok sze­repe: a kicsit összetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi munka, a kukoricavetés elérkezik, addig­ra a többi — az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munka- szervezés szükséges ehhez. JÓ MUNKASZERVEZÉS és jó emlékezet. Sajnos nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télen fogadkozunk, tavasz- szál pedig kapkodunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás szü­letett a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az indoklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthat­ja meg, de az ésszerű gépkihasználást is és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszélyeztetheti, hanem a ho­zamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem en­gedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral tö­rődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékez­tetőül két különösképpen jelentős feladatról tavasszal is, külön is meg kell emlékezni. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús. és a tejtermelés fo­kozása. Sertéshizlalásban sajnos alaposan visszaestünk, de a tejtermelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségle­tet. A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. Ezek végeredményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férőhelyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást, A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg a száz vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásá­ban, a nehéz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kisterme­lők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldség­ellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a mil­liónyi kistermelő. A TRAKTOROSOKÉ, az agronómusoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az állítást nem von­juk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csök­ken a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a megjött tavasznak! FÖLDEÄKI BÉLA A zárszámadások tapasztalatai Tolna megye 76 mezőgazda­sági termelőszövetkezete ké­szített zárszámadást az 1975- ös évről. A megye szövetke­zetei az 1974-es gazdasági év­ben rendkívül jó eredménye­ket értek el, ami nem mond­ható el az 1975-ös esztendőről. A termelési érték szinten ma­radt, néhány ágazatban ala­csonyabbak lettek a hozamok, emelkedtek a ráfordítások. Sem a növénytermesztés,' sem pedig az állattenyésztés eredményei nem a legjobbak. A növénytermelést erősen súj­totta a kedvezőtlen időjárás, és nem realizálódtak a na­gyobb ráfordítások. Az állat- tenyésztés részaránya nem megfelelő, nem biztosítja a ki­egyensúlyozott jövedelem megteremtését. Az állatállo­mány termelési színvonala 1976. április l. alacsony, nem kielégítő a te­nyésztés, a gondozás és a ta­karmánygazdálkodás sem. A legnagyobb kiesés a növény- termesztésben, a gabonafélék­nél tapasztalható: megyei vi­szonylatban a termésátlag hektáronként 9,4 mázsával csökkent. Dinamikusan emel­kedett a kukorica vetésterüle­te és termésátlaga. A hektá­ronkénti átlagtermés 63,5 má­zsa, s ezzel az átlaggal a me­gyék sorrendjében országosan a második helyet foglaljuk el. A cukorrépa vetésterülete 800 hektárral nőtt A betakarítás időszakában sok helyütt gon­dot okozott az átvétel, a mi­nősítés és helyenként a szállí­tás is. Emelkedett a naprafor­gó, és csökkent a lucerna ter­mőterülete. Vetőmaghiány mi­att lucernából a területkiesést az üzemek ebben az évben sem tudják pótolni. A zöldségfélék termesztésé­ben nem mutatható ki tovább­lépés, sőt a terület évről évre csökken. A bab és a borsó ki­vételével nem halad a kívánt ütemben a gépesítés. A fólia alatti termesztés mind a kö­zös, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban növekedést mutat. A burgonya termésát­laga nagymértékben vissza­esett: Mözsön a gyenge minő­ségű vetőmag, Tolnán pedig a burgonyavész miatt. Szinte valamennyi gyümölcsfajtánál csökkent a termésátlag. Több termelőszövetkezetben a szőlő is alacsony termést produkált, elsősorban technológiai és nö­vényvédelmi hiányosságok mi­att Az elmúlt évben a megye termelőszövetkezeteiben csök­kent az állatállomány. A tej­termelés 42 termelőszövetke­zetben lett kevesebb az 1974. évinél. Az elmúlt két évben öt gazdaság — Bonyhád, Kaj- dacs, Belecska, Kakasd, a szekszárdi Garay Tsz — szá­molta fel a sertéstenyésztést. A juhászat fejlődése lassú ütemű, nehezen tudják pótol­ni az előző évek során felszá­molt állományt. A baromfi­értékesítés közel 40 százalék­kal, a tojástermelés pedig kö­zel 30 százalékkal emelkedett egy év alatt A gépi beruhá­zások aránya a tervezettnél nagyobb mértékű volt. A ma­gasabb. szintű termelés érde­kében az üzemek komoly ösz- szegeket fordítottak fejlesztés­re. A korábbi évek nagyobb mértékű növekedésével szem­ben a termelőszövetkezetek termelési értéke csak nagyon mérsékelt emelkedést mutat. Növekedett a műtrágya és a növényvédő szerek, az ener­giahordozók és az ipari erede­tű takarmányok felhasználá­sa. A negatív tényezők hatása ellenére — mindent összevet­ve — a termelőszövetkezetek gazdálkodása, fejlődése az 1975-ös gazdasági évben töret­len volt. Ha szerényebb kere­tek között is, de a- szövetkeze­tek biztosították, megalapoz­ták az 1976-os évet, s a to­vábbfejlődés feltételei csak­nem mindenütt megvannak. Személyi hírek A Tolna megyei Tanács 1976; február 26-i ülésén — 1976. április 1-1 hatállyal — érde­mei elismerése mellett, saját kérésére felmentette a megyei tanács vb. művelődésügyi osz­tály vezetői tisztségéből Lovas Henriket, egyben dr. Vadas Ferencet az osztály vezetőjévé kinevezte. A felmentett osztályvezető búcsúztatására, valamint az osztály új vezetőjének beikta­tására március 31-én délelőtt került sor, amelyen megjelent dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, aki ez alkalom­ból Lovas Henriknek átnyúj­totta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitünte­tést. * Tegnap délelőtt a megyei könyvtárban bensőséges ün­nepségen 'búcsúztatták a nyug­díjba vonuló Vadócz Kálmán igazgatót. Az ünnepségen dr. Szabópát Antal, a megyei tanács elnöke átnyújtotta Vadócz Kálmán­nak a Magyar Népköztársa-: ság Elnöki- Tanácsa által adó* mányozott kitüntetést, a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. Sor került az újonnan kine-' vezett igazgató: Lovas Henrik beiktatására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom