Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

i Abélard és Heloise A Kulturális Kaleidoszkóp e he­ti ajánlata kulturális kiránduláso­kat tervező brigádok, KISZ-esek számára. A világirodalom egyik leg­híresebb szerelmespárja Abé­lard és Heloise, akik Ronald Millar kétrészes drámájának főszereplői. így tavasz táján talán szívesen választják a színházi kirándulások részt­vevői is éppen ezt a mélabús történetet. A Madách Színház (Budapest VII., Lenin krt. 28 •—33., telefon: 222-015.) két fiatal színésze alakítja a cím­szerepeket, Papp János és Menszátor Magdolna. Rajtuk kívül főszereplő Bessenyei Fe­A múzeumok programjából Sok érdeklődőnek jelent gondot, hogy nehezen tájéko­zódhat az új kiállításokról. Hol, mit láthat, mikortól? Eh­hez kívánunk most segítséget nyújtani kis tájékoztatónkkal. Bizonyára sokakat érdekel áz a kiállítás, amely II. Rákó­czi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban lát­ható, március 26-tól. A kiállí­tás bemutatja életútját, mun­kásságát, s az általa vezetett szabadságharc fő állomásait is. A Hadtörténeti Múzeum is megemlékezik Rákóczi szüle­tésének évfordulójáról. Kiállí­tásuk Rákóczi és a kuruc sza­badságharc kapcsolatát állítja középpontba. Március 19-től látható a „Három tavasz” Irodalmi színpadok, színjátszók vetélkedője A tavasz minden esztendő­ben élénkebbé teszi az irodal­mi színpadok, színjátszó cso­renc, Koltai János, Lázár Margit és Dayka Margit. A rendező: Kerényi Imre. Ebben az esetben talán szükségtelen is ismertetni a darab történe­tét. Csak dióhéjban: Fulbert kanonok Abelard-t, a fiatal teológust bízza meg unokahú­ga, Heloise nevelésével. A fia­talok titokban egymásba sze­retnek, s miután Heloise-nak gyermeke születik, összeháza­sodnák. Heloise a világ meg­tévesztésére egy időre apáca- kolostorba vonul. De hiába a tervek: Fulbert kanonok elvá­lasztja a szerelmeseket egy­mástól. Közlekedési Múzeum városi közlekedést bemutató anyaga, amely eddig külföldön szere­pelt. Érdemes elmenni a néhány hónapja nyílott Földalatti Vasúti Múzeumba. Ez a mú­zeum egyedülálló a maga ne­mében. Legérdekesebb emlé­kei az 1896-ban készített mo­torkocsik és az 1960-ban for­galomba hozott vezérlő pót­kocsi. A bemutatott fotók, ira­tok, modellek, tárgyak a múlt század végének városfejlődé­sét, a közlekedési eszközök alakulását, a földalattira vo­natkozó elképzeléseket doku­mentálják. A Földalatti Múzeum a Deák téri aluljáróból nyílik, az épülő metróvonal bejáratá­nál. portok életét. Ilyenkor kerül­nek sorra a nagy bemutatók, a minősítő versenyek is. Korábban már bírt adtunk róla, hogy két megyei csoport vett részt a mezőtúri verse, nyen. ahol a falusi színjátszó­kat minősítették. Az izmé- nyiek arany, az alsónyékiek bronz fokozatot értek el. Vasárnap kerül sor a „Há­rom tavasz” című vetélkedő­re, mely a megye valamennyi irodalmi és színjátszó csoport­ját felszólította bemutatkozás­ra. Tízen jelentkeztek, igen változatos programot jelentve be. Tolnáról két csoport érkezik a vetélkedőre, a színjátszók népi komédiát, az irodalmi színpadosok pódiumjátékot mutatnak be. A bátaszéki gimnazisták versösszeállítással jelentkeztek, a paksiak pedig Magyar Kezdetben volt a némafilm: a pergő képkockák ritmusát zenekíséret erősítette. Fél év­százada, a film nagy forradal­makor megjelent a hangosítás, s ezt nagyon gyorsan követte a szinkrontechnika kialakulá­sa. Ez azt jelentette, hogy az eredeti nyelven elhangzó szö­veget elhagyták, helyette a forgalmazó ország nyelvén, ottani színészekkel hangzanak a film párbeszédei. Idén 25 éves a Pannónia Szinkronfilm Stúdió. Első szinkronizált film. je 1948-ban A hősök hajója cí­mű szovjet alkotás volt. Eb­ben a kezdeti időszakban a legtöbb segítséget szovjet szak­emberektől kapta a stúdió. 1949-ben néhány hónapot a stúdiónál töltött Gudkov, a szinkronizálás szovjet meste­re. Elsősorban műszaki-techni­kai tudnivalókkal látta el ma­gyar kollégáit. 1954-ben ké­szült el az az épület, amely a szinkron mellett otthont ad a ma már világszerte magasan jegyzett rajz. és animációs- film-gyártásnak is. 1963-tól a televízió is szinte kizárólag szinkronizált filmeket játszik — ez szinte egyedülálló a tele­víziós társaságok gyakorlatá­ban. így jelenleg évente 80 mozi­Görgey Gábor A fiú és a tün­dér című musicaljének rész­letével. A tamási gimnázi. um színpada dokumentum­műsort mutat be. Érdekes vál­lalkozás a Garay gimnazistá­ké: Weöres Sándor Holdbéli csónakos-ának részleteit állít­ják színpadra. A szekszárdi MMG Prométheusz színpada versműsorral szerepel, a Nép­bolt Vállalat irodalmi szín. padai Soós Zoltán-összeállí- tással. Az egészségügyi szak­iskola dokumentumjátékot, a Kísérleti Színpad Morgenstem- összeállítást választott műso­rául. A vetélkedőre szívesen lát. ják az érdeklődőket a megyei művelődési központban, dél­előtt tíz órától. hangon film, 230—240 tv-film fordí­tása készül el. 1980-ban vi­szont már 120 mozifilmnek és 30 ezer percnyi tv-darabnak készítenek magyar hangot. A magyar szinkron elismert­sége rendkívül jó dramaturg­jainak, fordítóinak is köszön, hető, akik a szöveg értékeit, célzásait, minden apró rezdü­lését a színészi játék ritmusá­hoz. gesztusához híven vará­zsolják elénk. A filmszakmában polgár­jogot nyert a szinkronrendező is, s színházainkból, filmek­ből, tv-játékokból jól ismert színészek sora rendszeresen szinkronizál. Néhány cím a legfrissebben elkészült alkotá­sokból : Truffaut „Amerikai éjszaka” című alkotását április­ban láthatják a nézők. s. ha­marosan műsorra tűzik a „blo­kád” című szovjet filmeposz első két részét is. A stúdió negyedszázados megünneplé. sére is munkával készülnek. Mihalkov—Koncsalovszkij „Szerelmesek románca”, Konsztantyin Szimonov „Ment a katona” című filmpoémája, valamint a „Felső tízezer” cí­mű Peter Medák-film szink­ronjának munkálatai is most fejeződtek be. Mátyás király órája és egyebek A nyugat-csehországi Kynz^ vart fürdőt, ahol sikerrel gyó­gyítják a légzőutak és a bőr megbetegedéseit, más okokból is sokan keresik fel. Évek óta járnak ide a turisták, hogy megtekintsék Metternich her­ceg egykori nyári' rezidenciá­ját. Az osztrák kancellár, a Habsburg-ház abszolutisztikus uralmának hírhedt védelmező­je, a XIX. század első felében nagy előszeretettel gyűjtötte a történelmi személyiségeket idéző tárgyakat, családi emlé­keket, ajándékokat. így tekin­télyes régiséggyűjteményt hal­mozott fel. Látható például az osztrák tábornagy, Johann Jo­seph Radeczky játékkártyája. Az üvegvitrinben elhelyezett régi úti óra valamikor Corvin. Mátyás magyar királyé volt.« A fésű, mellyel egykor Má­ria Terézia, német—római császárnő, cseh és magyar ki­rálynő fésülködött; Bonaparte Napoleon császár hajfürtje; a tőr, amivel merényletet követ­tek el III. Napoleon ellen; Mária Antónia fogházi cellá­jából egy darab tapéta, amely­re a fogoly királynő a kivég­zése előtti éjszakán felhívását írta — mindez okot ad az ér­deklődésre. S ki ne lenne kíváncsi a Három testőr és Monte Chris­to grófja népszerű, szerzőjé­nek, az idősebb' Alexandre Dumas-nak íróasztalára? Az is itt van. Lapján elolvashatjuk utolsó, befejezetlen művének néhány gyorsan odavetett rész­letét. A sok száz többi tárgy közt találunk fa szarkofágot, egyiptomi múmiát, görög fes­tett vázákat, pénzérméket, fegyvereket és egyenruhákat. Metternich herceg gyűjtemé­nye — valóságos múzeum. (Budapress—Pragopress) Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) Ián nem érezte jól magát a „lázadó országban”, teendői miatt még ma­radnia kellett volna, mégis vissza­10. Megértette, szétzüllesztett birtokai­nak rendbehozatalához esztendőkig tartó kemény munka szükséges. A feladatokhoz pedig teljesen megbíz­ható hívek. Ilyent keveset talált. Akik járatosák voltak gazdaságszer­vezésben, irányításban, azok elsősor­ban a maguk hasznát keresték, s rögtön ezután a hatalom gyakorlói­hoz dörgölőztek, éppen a saját jól felfogott anyagi érdekükben. Még a becsületesebbje sem kockáztatta szí­vesen a császáriak jóindulatát. Maga Rákóczi sem kockáztathatta. Súlyt helyezett hivatalos kapcsolatai ápolására. Meglátogatta Kassán gróf Oktáv Nigrelli táborszernagyot, Felső-Magyarország császári főpa­rancsnokát. Itt tapasztalhatta, hogy mennyire otthon érzi magát a Rá- kócziak ősi területén a főgenerális. Tokaj borát úgy fogyasztotta, mint saját termését, katonáit úgy bocsá­totta szabadjára, mintha a maga bir­tokain látta volna őket vendégül. Hiszen minden porció széna, minden véka gabona és minden garas, amit a katonák harácsoltak, az ő vagyonát * gyarapította — minél többet rabol­tak, annál kevesebbet kellett fizet­nie a kincstáréból. És Nigrelli tábor­szernagy még azok közé tartozott, akik Rákóczi barátainak nevezték magukat. Képzelhető, milyen hangulatban készült főispáni beiktatására a fiatal főúr. 1694. június 3-ára gyűlt össze Sáros vármegye nemessége a Rá- kócziak nagysárosi kastélyába. A ser­dülő kort alig maga mögött hagyó új főispán találkozott ugyan családja sok kipróbált hívével, a többi ne­mes is ujjongva fogadta, amikor káp­rázatos díszmagyar t öltözetében a nagyterembe lépett, de a viharos üd­vözlés csakhamar tartalmatlan ová­ciónak bizonyult. Tragikomikus alaphang jellemezte a beiktatás szer­tartását. Szemben az élet tényeivel, a birtok járás során tapasztalt vigasz­talan állapotokkal, a hangadó urak váltig a Habsburg-ház dicsőségét em­legették, a császár jóságát magasz­talták és minduntalan a hűség köve­telményeire emlékeztettek. így be­szélt gróf Erdődy Sándor, aki a beik­tatásig főispáni helytartó volt, így szónokolt Uz Gábor vármegyei fő­jegyző is. Cselekedték ezt akkor, ami­kor épp Sáros megye székhelyéről, Eperjesről irányította gróf Corbelli helyőrségparancsnok a legvadabb katonai rekvirálásokat. A vármegye nemessége — akárcsak más megyék­ben, főképp Zemplénben — ravaszul a Rákóczi-birtokokra terelte a kato­naság fosztogató éhét, hogy így sze­rezzen kíméletet a maga birtokai számára. Az új főispán legelső határozatai­val épp a hatalmaskodó katonaság túlkapásainak iparkodott gátat vetni. De fütyültek rendeletéire. Ha lehet még zabolátlanabbul önkényesked- tek, mint korábban. Minden eszköz­zel igyekeztek elvenni kedvét a kez­deményezésektől a hivatalát komo­lyan vevő 18 esztendős ifjúnak. Nem volt elég a cinikus bitorlás, ráadásul rosszhiszemű pusmogást terjesztettek udvari körökből: ez a Rákóczi is re­bellis lesz, mint a többi, túlságosan jól érzi magát a lázadó országban. Annyit már tudott az ifjú, hogy komoly veszély előhírnökei lehetnek az ilyen mendemondák. Bár egyálta­tert Bécsbe. I A szülőföldjén tett néhány hóna­pos időzés súlyos elhatározást érlelt meg benne. Talán túlságosan meg­riadt, talán túlságosan elkeseredett, s reményét vesztette a tapasztaltaktól: úgy viselkedett, mint aki soha többé nem óhajt visszatérni ősei földjére. Megvásárolta sógora Himmelpfrot ut­cai palotáját, itt akart élni magán­emberként, tartózkodva minden po­litikai szerepléstől. Ez utóbbit helye­selte a jóindulatú Asprement gróf, csak azt nem, hogy Bécsben éljen, közel a Rákócziakkal ellenséges ud­vari körökhöz, kitéve magát a hiva­tásos cselszövők bajt keverő agya­fúrtságának. Megint nősülésre biztatták. S arra, hogy családot alapítva térjen vissza ősei földjére, hozza rendbe birtokait. Békés munkálkodással bizonyítsa be, hogy feddhetetlen híve az Ausztriai Háznak. Hallgatott a tanácsra. Ki is tartott mellette, míg végképp be nem látta, hogy örök szálka marad Bécs szemé­ben. (Fólytatjuk) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom