Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

I V 'ff Uj ta mérv Matematika az elsőben Nem ördöngösség - Kedvenc tantárgyam a matematika 1918-RA minden iskolában át kell térni az új tanterv sze­rinti matematikaoktatásra. A közvélemény vegyesen fogad­ta és fogadja az új rendsze­rű. ma még kísérleti matema­tikaoktatást. Egyrészt, „jobb körökben” sikk lett > számtan­tagozatra, vagy kísérleti osz­tályba íratni a gyereket, más. részt, ha teljesítménye nem felelt meg a szülői várakozás­nak — függetlenül attól, hogy az iskolai követelményeknek igen — az új oktatást tették felelőssé. A teljes nevelési és tantervi reformnak csak egy kis, de alapvető része a matematika- oktatás új rendszere. Nagyon sokunknak réme volt a szám. tanóra. Iskolaundort eredmé­nyezett a gondolat, hogy számtanóra is van a világon. Elkínlódtúnk az érettségiig és a négy alapműveleten kívül, alig tudtunk meg egyebet eb­ből a csodálatos tudomány­ból. Most az új tantervben már az első osztályban a kö* vetkező ' témakörökkel bővült a-z anyag: halmazelmélet, ma­tematikai logika, negatív szá­mok, számrendszerek, és áb­rázolás a számegyenesen. Valljuk be: e^ bizony ijesztően hangzik. Ehhez még jön ké­sőbb kombinatorika, valószí­nűségszámítás, matematikai statisztika, topológia. Szándé­kosan soroltuk így a fogalma­kat, ugyanis szó sincs róla, hogy hatéves kisgyereknek elmagyaráznák a halmazok közötti 6zámossági viszonyt. A IV. számú iskolában Ger- Se Józsefnével és Hortai Csa­lánéval beszélgettünk az új első és másodikos tan tervről. (A felső tagozatban majd csak akkor lesz az ideiglenes terv véglegessé, ha minden első­osztályos eljut odáig, vagyis elsőtől kezdve az új rendszer szerint tanult számtant.) Már hallottam kisgyerektől hogy a számtan a kedvenc tantárgya, s mi tagadás, két­séggel fogadtam a vallomást. A két pedagógus meggyőzött arról, hogy így van. A játékos módszer feloldja a gyerekek gátlásait, félelmét és meg­ajándékozza őket a felfedezés örömével, a halmazelmélet a gyakorlatban nem egyéb, mint játék, amelyben a szabályokat senki nem nyilatkoztatja ki, hanem a gyerekek maguk is­merik fel, maguk alkothatják meg őket. Már elsőben egy- egy feladatnak több megoldá­sa is lehet. A számsorok pél­dául többféleképpen folytat­hatók. Régebben, ha egy gye­rek pálcikával számolt, rá­szóltak, most egyik cél, hogy tanuljon meg magán segíteni, ha egy szám vagy betű formá­ja nem jut eszébe, megnézhe­ti a könyvben. A LOGIKUS gondolkodás fejlődése, az íráskészség jobb kialakulása más tantárgyakra is hatással van. Környezetis­meretből jobban megy a lé­nyeg felismerése, az íráskész­ség is fejlődik. Az új tanterv nélkülözhetet. len eleme építeni azokra az ismeretekre, tapasztalatokra, amelyeket a gyerekek iskolán kívül sajátítanak eL Erre alapszik például a negatív számfogalom felismertetése. Azt mindenki érti hatéves ko­rában, hogy mit jelent a tar­tozás, a hideg-meleg ellenté­tét is ismerik, tudják, hogy a mínusz tíz fok az már nagyon hideg, s így saját tapasztala­tok alapján jutnak el általá­nos fogalmakig. Az egyenlet­megoldást anélkül tanulják meg, hogy tudnák mivel szá­molnak, mert ők nyitott mon-; datnak nevezik a feladatot A legnagyobb előny talán, f hogy a gyerekek aktivizálód­nak az órákon, nem passzív befogadói a kész ismeretnek. Megtanulnak tanulni. A tanár­diák viszony is alapjaiban változik meg. Itt a hiba felfe­dezése nem szégyen, kudarc, de éppen eredmény, mert ja­vítani lehet. Amennyire a tan­anyagban „kötelező” az önálló gondolkozás, annyira bizalom­mal fordulnak a pedagógus fe­lé saját életük kisebb-nagyobb problémáival, kérdéseivel. A problémamegoldó képesség fejlődésével magyarázható, hogy a feladat előtt nem el­bizonytalanodás tapasztalható az osztályban, de éppen lázas keresése a jó megoldásnak. És ez óriási dolog, ha az élet min­den területén így viselkedik egy gyerek, később felnőtt­ként. A gyerekek is tanítják egymást az órán, ha rossz megoldást javítanak, vagy ha valaki új változatot tud. Az is­kola és a szülők kapcsolata is javult, éppen azért, mert mi­kor a szülő konkrét kérdéssel megy a tanárhoz, más dolog megbeszélésére is nyílik alka­lom. GERSE JÖZSEFNß, az első év végén készített egy felmé­rést Az új tantervi anyag- és követelményrendszer szerint is fényes eredményt ért el az osztálya, az átlag 3,78 lett. Az­tán a hagyományos példákat is megcsináltatta osztályával, amit 4,6-ra teljesítettek, a gye­rekek. Ha meggondoljuk, hogy a számtan mindig buktató tantárgy volt, s talán a leg­rosszabb tanulmányi átlagot hozta, az eredmény egyenesen Csodálatos. Igaz, ez csak egy osztály erdHménye, nem álta­lánosítható, de még így is több mint biztató. Ihárosi Ibolya Napi munka és társadalmi megbízatás Lozsányi Sándor, a Sióvölgye. Termelősző. vetkezet elnöke ez év április 4-én kapta meg a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést. Mint a szekszárdi járási NEB-nél elmondották, nem­csak jó munkájáért, hanem azért is, mert gazdasági vezetőként minden segítséget meg. ad a járási-városj népi ellenőrzési bizottság, nak. — Hogyan került kapcsolatba a tiépj ellen-, őrzéssel? — Alapító tagként, 1969-ben. Akkor még nem nagyon tudtam, hogy mi lesz ez a mun. ka. de elvállaltam, mert megbíztak bennem, hívtak. Azóta megismertem a bizottság mun. káját és sok érdekes vizsgálatban vettem részt. Igyekszem a tevékenységbe munka tár, saimat is bevonni. — A szövetkezetből kik még népi ellen. őrök? I — Á főállattenyésztő, a gépészmérnök, a belső ellenőr és a főkönyvelő is rendszeresen részt vesz a NEB vizsgálataiban. — Oláh József, a járási-városi NEB elnöke azt mondta, hogy az önök termelőszövetke. z.ete mintegy bázisüzemként működik a járá­si-városi NÉB mellett. Bármilyen szakember, re van szükségük, csak ideszólnak és ön szí. vesen elengedi a munkatársait. Annak, hogy dolgozói közül ennyien részt vesznek a NEB vizsgálataiban, érzi valami hasznát a téesz? — Igen, hatással van itteni tevékenysé­gükre is. Ha valahol meglátnák valami hasz­nos, követésre méltó példát, azt hazahozzák és ha tényleg jó a módszer, akkor mi js be. vezetjük. A népi ellenőri munka során1 sok­szor tapasztalunk hibákat. Azok, előfordulási lehetőségére itthon fokozottabb súlyt fekte­tünk, nehogy bekövetkezzenek nálunk is. A munkatársaim pedig szívesen mennek, ha szükség van rájuk, mert ők is érzik a külön­féle vizsgálatok ’ hasznát. Erről persze jobb lenne, ha közülük kérdeznének meg valakit — emelkedik fel és a szomszéd szobából be­hívja Kilián Györgynét. a termelőszövetke­zet belső ellenőrét. — Amikor kineveztek belső ellenőrnek, éppen annyira új volt számomra ez a munka mint a népi ellenőrzés — kapcsolódik a be. szélgetésbe Kilián Györgyné. — A két terű. let hasonló, így az egyikben szerzett tapasz, talataimat a másik munkában is kamatoztat, hatom. Ha például a népi ellenőrökkel ki­megyünk egy-egy szövetkezetbe, akkor elő, szőr kénytelen vagyok a vonatkozó jogszabá. lyokat áttanulmányozni, hogy tudjam, hol, mihez kell hozzányúlni. Amit az ilyen fel­készülések alatt megtanulok, azt később a belső ellenőri feladataim ellátásánál is tudom hasznosítani. Úgy érzem, sokat fejlődtem szakmailag, mióta a NEB vizsgálataiban részt veszek. — Mennyi elfoglaltságot jelent a népi el. lenőri munka? — Tavaly Bogyiszlón három hétig tartott egy vizsgálat, de évente átlag 10—12 napot vész igénybe. Persze munkaidő alatt csinál­juk, nem túlmunkaként. — Azért ez mégiscsak társadalmi munka — veszi át újra a szót Lozsányi Sándor —, mert igaz, hogy munkaidő alatt zajlanak a vizsgálatok, de amíg nincsenek itt, 'Senki sem dolgozik helyettük. így visszatérve megnöve­kedett feladatok várnak a munkatársaimra, így, ha munkaidőben nem is, de az ellátandó feladatok tekintetében túlmunkaként jelent, kezik a NEB-vizsgálatokban való részvétel. Rövid beszélgetésünket többször szakította félbe a telefon csengése, vagy az. hogy egy. egy halaszthatatlan ügyben keresték az clnö. köt. Ez így is van rendjén, mert bármennyire is -szívügye Lozsányi Sándornak a népi ellen, őrzés, azért ő elsősorban mezőgazdasági szak. ember, egy termelőszövetkezet vezetője. TAMÁSI JÁNOS Ketten az MMG-ből Benedeczki Ferencné és fia, József — aki esztergá­lyos —, az MMG-ben dolgoznak. Házuk, Szekszárd kívüleső, csendes részén áll. Az előszobában, ahol a fiúval beszélgetünk — mert édes. anyja üdülni van —. zöld növények. Az ablakból a kertre látni: szépen gondozott fák és szőlő. — Szÿleim álmairól, fiatalkori vágyáról mit sem tu. dók. Édesanyám paksi, szegény vízimolnár lánya. Egész életében dolgozott. Először a szülei szőlőjében, aztán a családban. 6 éves korom óta pedig dolgozni jár. Amikor összekerültek, a szüleimnek semmijük nem volt. Több. mint 15 év telt el, míg ezt a házat fel­építették, persze kölcsönt is vettek fel rá. Most min. den kényelmünk megvan. Édesanyám az MMG-ben 1965 óta dolgozik, mint betanított munkás. Ö taná­csolta: nézzek körül a gyárban. Abban az időben, ami­kor pályaválasztás előtt álltam, több szakmába vettek fel ipari tanulót. — Ismerte korábban is az esztergályosszakmát? — Nem. Édesanyám vitt be a gyárba. Ott ismerked­tem meg választott szakmámmal. Egy hónapig dolgoz, tam a TMK-ban. Megtetszett, meg is szerettem az esz. tergályosszakmát, mert szép és változatos. A szak. munkásvizsgám négyes lett. A szüleim nagyon örül­tek. Nem régen szereltem le, de az ősszel tovább szeretnék tanulni. — Egy műszakban dolgoznak, .Ä . munkaidő alatt látják egymást? — Ha van időm, édesanyámat egy-két percre meg. látogatom. Az egész gyári kollektíva ismer bennünket. ' Es mert együtt dolgozunk, jobban megértjük egymás gondját-baját. — Hogyan telik egy napjuk? — Kis váltpztatassal hasonlít az egyik nap a másik­hoz. Délelőttös héten 5 órakor csörög a vekker. A reggeli mosakodás után gyorsan öltözködünk. Néhány i falatot bekapunk, aztán sietünk a buszhoz. Munka után édesanyám megfőzi a,2 ebédet másnapra, így csak melegíteni kell. Szívesen segítek neki. Bevásáro­lok és elvégzem a nehezebb,, ház körüli munkát. — Jó barátok? r~ Édesanyám nagyon megértő és nagyon ismer en- gem. Ha szomorú spagyok. hamar kitalálja, mi a ba. jóm. Fiatalos. A farmerért sem haragudott. Ha kima­radok — ez is előfordul. mert szeretek táncolni —, nem szól sernrnft. De tudomf, alíkpf.- alszik igazan nyu­godtan, ha itthon vagyok. • ^: v — Mindenütt nagy a rend... —Édesanyám így szereti és tőlünk is megköveteli. —■ Mit csinálnak a szabad idejükben? — Tévét nézünk, olvasunk, beszélgetünk. Felnőttünk és most már a szüleimnek is tötíb idejük, van. Szín­házba, moziba járunk. — Szeretik a munkahelyüket? — Úgy tudom, édesanyám is jól- érzi magát az MMG-ben. Nem szokott panaszkodni, megbecsülik. A fizetésével is elégedett. Egy-két forinttal magasabb órabérért-én sem cserélném el másikra a munkahelye­met. Itt vannak barátaim is, Sarkadi Zoltán például idősebb szakmunkás. Ö a példaképem. Szeretnék egy­szer annyit tudni a szakmámról és olyan jól dolgozni, mint A, —veress é.— Miniszteri rendelet a házi szociális gondozásról A házi szociális gondozás meglévő formáinak egységes!, tése ás fokozatos továbbfej­lesztése érdekében az egész, ségügyi miniszter — a mun. kaügvi, az oktatási és a pénz. ügyminiszterrel, a Miniszter, tanács Tanácsi Hivatala elnö­kével, valamint a SZOT-tai egyetértésben — rendeletet adott ki. A Magyar Közlöny, ben megjelent rendelet elő­írja, hogy a szociális gondozó, szolgálat feladata: életvitelük biztosításához segítséget adni azoknak az öregeknek, akik önmagukat ellátni nem képe. sek, gondozójuk nincs és szo­ciális helyzetük megkívánja a felügyeletet. A házi szociális gondozást — rögzíti a rendelet- — ' első. sorban önként vállalkozó tár. sadalmi gondozók bevonásával kell megszervezni, akik tévé. kenységükért pénzbeli jutta. tásban részesíthetők. Termé­szetesen. indokolt esetben, a szociális gondozás hivatásos ápolókkal iS" ellátható. Szociá­lis gondozásban azok az idős — kivételesen indokolt eset­ben azok a 18 éven felüli — emberek " részesíthetők, akik koruk, betegségük, fogyaté­kosságuk miatt erre szorul­nak. Azok az emberek, akik­nek tartását és gondozását polgári jogi szerződésben válj látták, kivételesen és ideigle­nes jelleggel — helyzetük ren­dezéséig — akkor részesüké, tők szociális gondozásban, ha aztok, akiknek kötelességük volna, nem teljesítik I válláláj sókat. Ahol a szociális gondozó-' szolgálatot megszervezték, a gondozásba; vétel a rászorulók kérelmére, vagy hivatalból történik. A • kérelmet a lakás szerint illetékes tanácsi szak. igazgatási szervnél lehet elő. terjeszteni. ! Hivatalból akkor járhatnak el, ha a körzeti egészségügyi szolgálat, a szo­ciális gondoeó szolgálat, álla­mi vagy társadalmi szerv, il­letőleg állampolgár kezdemő. nyezi, szükségességéről meg. győződtek, és ha ehhez a gon­dozásra szoruló is hozzájárul. A segítségnyújtással arány­ban és a szociális szempontom figyelembevételével — maxi. málisan 100 forint — gondo. zási díj fizetésére kötelezhető a gondozott;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom