Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
Thmeobckub npnEfln » Tambov megye minden ötödik lakosa tagja az összorosz- országi Természetvédő Társaságnak. Az üzemekben, gyárakban, szovhozokban, kolhozokban és iskolákban több mint kétezer szervezete van a társaságnak és mintegy 3500 társadalmi felügyelő és több mint 23 ezer társadalmi őr vigyáz a természet, a levegő, a vizek, a mezők, az erdők tisztaságára. Ezeket a számokat a nemrég megtartott IX. megyei konferencián mondották el, amelynek a fő feladata az volt: mozgósítani a tömegeket a természet és a környezet védelmére. Sz. V. Zsurkin, a megyei szovjet erdőgazdálkodási osztályának vezetője elmondta: a társaság tagjai sokat tettek az elmúlt két évben a föld ésszerű hasznosítása, a kisebb folyók tisztasága érdekében. Az elmúlt évben, a fásítási hónap keretében mintegy egymillió díszcserjét, 350 ezer gyümölcsfát és több mint 6,5 millió tő virágot ültettek el a megye területén. A társaság nagy gondot fordított az elmúlt évben a lakosság felvilágosítására is. 1975-ben mintegy 4500 előadást és 9400 konzultációs beszélgetést folytattak a megye dolgozóival a természetvédelem fontosságáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról. Az előadásokon és a beszélgetéseken hangoztatták: a jövőben még nagyobb szerepet kell kapnia a társadalmi ellenőrzésnek. Dunántúlt napló A Dunántúli Napló „Üzem” a bükkösdi domb alatt címmel közöl riportot az alagútépítők- rőL A riportból kiderül: az alagút elkészülte után rövidebb lesz a távolság Pécs és Budapest között. Már tavaly nyáron áttörték a hegyet, végeztek a feltáró kihajtással. Ez mintegy négyszáz méter hosszú. Most az odalátogató riportert a dombot átszelő vágat keleti végén ideiglenes, vörös klinkertéglából épített bejárat fogadta, lenn a patak mellett a vasút erő- és munkagépei dolgoztak, az új pályát építették. Ez az új pálya szalad majd be a hegy gyomrába. „Az alagút- korona béleléséből még száz méter van vissza, háromszáz méter hosszban betonból készült idomkövek feszülnek a »mennyezetnek-«. Itt már könnyebb munka vár a Bányászati Aknamélyitő Vállalat mecseki körzetének bányászaira ... Eddig mintegy négyszáz köbméter betontejet préseltek a koronába. Május végén megkezdik az oldalív kihajtását — mélyítését — utána kapják meg a majdani alagút végleges magasságát is, amely a síntől számítva 6,8 méter lesz. A technológia eltér az eddigiektől, mert a »cső-« betonköpenyt kap, a csúszózsaluzáshoz hasonlóan végzik majd a munkát Ekkor már dömperek, gépkocsik is bejárhatnak a hegy alá...” — írja a riporter. Ugyancsak a Dunántúli Napló ad hírt arról is, hogy Pécsett növekszik a magánépítkezések száma, egy másik cikkben pedig arról tájékoztat a lap: eddig öt állami gazdaság, 34 termelőszövetkezet és 250 magántenyésztő — háztáji — nevezett az országos tejtermelési versenybe, több mint 15 ezer tehénnel Baranyából. A verseny közvetlen célja az, hogy legalább 100 literrel emelkedjen az átlagos évi tej- hozam, ami tavaly 2600 liter volt Baranyában. Somoggi Néplap Az osztott nyitva tartásról olvastunk a Somogyi Néplapban. A Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál is megtartották a kollektív szerződést módosító termelési tanácskozást. Több javaslat hangzott el. Ezek közül érdekes a szakszervezeti bizottságnak az a javaslata, hogy elsősorban Kaposváron, de a többi város peremkerületi üzleteiben is vezessék be az osztott nyitva tartást. Ez a javaslat mindenütt egyetértésre talált. Miért? Ezeknek az üzleteknek a forgalmát vizsgálva megállapították, hogy a déli órákban alig akad vásárló, ellenben késő délután meg a kora esti órákban annyi a vevő, hogy nem győzik a kiszolgálást. Lehetővé kell tenni, hogy munkaidő után a peremkerületben lakók is nyugodtan vásárolhassanak, s ne kényszerüljenek a belváros amúgy is zsúfolt üzleteibe. E tapasztalatok alapján módosítják most 50 üzlet nyitva tartási idejét. Százhetven dolgozót érint ez. Nem egyszerű a megoldás, mert ennek a 170 dolgozónak a jövőben napközben néhány órára megszakítják a munkáját, bezárják az üzleteket, hazamennek, majd újból folytatják a tevékenységüket. Ha időben nem is, a megszakított munkaidő nagyobb terhet ró az itt dolgozókra. Ezért fogadták helyesléssel azt a javaslatot is, hogy ezek ,a kereskedelmi dolgozók kapjanak munkahelyi pótlékként 150 forint kiegészítést havonta. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Mitől lesz több a cukor? — ezzel a címmel közöl tudósítást a lap az ercsi cukorrépa-termesztési tanácskozásról. Ezen a tanácskozáson Bencze Péter,, a Sinatelepi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese saját üzemi tapasztalatukat mondta el. Elmondotta többek között, hogy gazdaságukban általában gabona után vetik a cukorrépát és a talajt úgy készítik elő, hogy az gyommentes legyen. Nagy fontosságot tulajdonítanak a műtrágyázásnak, ügyelnek a keverő szántásra, az altalaj lazítására, az októberi 30—35 centis mélyszántásra. Óva intette a termelőket a túlzott nitrogénfelhasználástól. A vegyes hatóanyag mennyisége hektáronként Sinatelepen 560 kiló. Kifejtette azt is, hogy feltétlen indokolt a jobb fajtaválasztás is. Újabb helikopter érkezett — címmel számol be a Petőfi Népe arról, miként terjed Bács-Kiskun megyében a helikopteres növényvédelem. A tudósításból kiderül: Bács-Kiskun megye valamennyi nagyobb kertgazdaságában az idén már helikopter permetezi az ültetvényeket, s szórja a műtrágyát. A legújabb helikoptertulajdonos a Kiskőrösi Állami Gazdaság, ahol a megérkezés másnapján már munkába állt a gép. A Kiskőrösi Állami Gazdaság helikopterével együtt az idén már hat helikopter segíti Bács-Kiskun megyében a szőlők, gyümölcsösök növényvédelmét. Az eddigi tapasztalatok szerint a drága légi gépek alkalmazása gazdaságos, biztonságosabbá teszi a termelést. Mire a földi gépek felvonulnának, az idő alatt a gépmadarak berepülik a hatalmas táblákat így lényegesen lerövidül a permetezési forgó, s megelőzhető a növényt, a termést veszélyeztető betegségek terjedése. Széles körű együttműködéssel a helikopterek teljes kihasználásáról is gondoskodnak az állami gazdaságok. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság gépe például hét környező közös gazdaságnak permetezi a szőlőskertjét. így egyetlen helikopter évente 2500 hektár szőlő, gyümölcsös növényvédelmét látja el. A Kunbajabács3zőlősi Állami Gazdaság helikoptere a szomszédos megyében is segédkezik. a kiskőrösiek pedig a környező szakszövetkezetek ültetvényei fölött szórják a per- metlevet. fa föef&issance du Val d'Oise Most jutott el szerkesztőségünkbe bezorisi testvérlapunknak az a száma, mely a francia járási választások március 7-i első fordulójának eredményeiről ad hírt. Azóta már ismeretes, hogy a végeredmény országosan a baloldal jelentős előretörését hozta. így volt ez Be^onsban már az első forduló idején is, amikor a Francia Kommunista Párt jelöltje, Guy Baude elvtárs a szavazatok 62 százalékát kapta. ^ Gerencsér Miklós; Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 25. I Tervük szerint ellátták élelemmel, lőporral, készpénzzel Lipótvár védőit, és augusztus 7-én távoztak. Szerettek volna visszajutni a Csallóközbe, onnan pedig Erdély felé menetelni, de a reájuk leselkedő kuruc túlerő láttán megmásították szándékukat Nagyszombatban kerestek biztonságot, majd néhány nap múlva szökni próbáltak Morvaország felé. Minden mozdulatukból az derült ki, hogy semmi kedvük megütközni Rákóczival. De a fejedelem sem akarta kierőszakolni a csatát. Egertől a fél ország megkerülésével szakadatlan fáradalmak, nélkülözések közepette jutott el seregével a Kis-Kárpátok belső lejtőihez. Mégis engedett a főtisztek makacsságának. Ezek mindenáron verekedni kívántak. Lelkesedésük dicséretes volt, csak éppen arra nem gondoltak, hogy fő erősségük, a lovasság, alig lehet hatékony a hegyes-völgyes, erdővel borított terepen. Stratégiai képzetlenségük megint kudarcra változtatta a nagy harci kedvet Augusztus 11-én Pudmeric falunál a menekülő osztrákok verték meg a támadó kuru- cokat. Igaz, a veszteség ezúttal sem változtatott az erőviszonyokon, sőt Hsrbeyiile szinte legyőzötthöz méltó s' ’tsiggel vonult tovább, de ez jotiyit sem szépített a keserű tényen: a nagy felkészülés ellenére egyetlen ütközetet sem sikerült még megnyernie a kuruc seregnek. Még szerencse, hogy a rettegett portyák sikerei megóvták a kuruc hatalom tekintélyét, s ezzel Rákóczi vezetői presztízsét. Bercsényi Miklós, aki a nagy hadmozdulatokban sorra alulmaradt, rajtaütéseivel próbálta megvigasztalni a fejedelmet. Kevéssel a balszerencsés pudmerici ütközet után lovassága élén beszáguldozta az egész bécsi medencét, sorra- rendre tönkreverte az útjába kerülő császáriakat, portyái rettegésben tartották Morvaország nagy részét, győztesen nyomult egészen a bécsi hidakig, rémületben tartva a császári udvart. Szilárdan birtokolta malackai táborát, pedig ez a Pozsony megyei mezőváros nyargalásnyl távolságra volt Bécstől. Rengeteg zsákmányát megosztotta a1 fejedelem parancsnoksága alatt lévő csapatokkal. Am a huszáros bravúrokkal nem lehetett megtörni a Habsburgok erejét Jól tudta ezt Rákóczi. Gondjaiba, teendőibe mélyedve töltötte napjait Nyitrán. Ide hívta Bercsényit a malackai táborból, hogy tanácskozzék vele az összehívandó országgyűlés ügyében. ÖNFEJŰ NAGYURAK A történelmi folytonosság szerint Rákos mezeje 'kínálkozott legalkalmasabbnak a kuruc országgyűlés megtartására. Épp a folytonosság politikai hordereje miatt a császáriak gyorsan megszállták Rákost, hogy legalább a történelmi helyszín •nyújtotta jelképes tekintélytől fosz- szák meg a nemzeti önállóság képviselőit. Bercsényi Miklós osztatlan befolyásnak örvendett a Felvidéken, ezért ő Lévára kívánta összehivatni a rendeket. Sok megye küldöttei már a felvidéki városban gyülekeztek. Rákóczi mégis^ Szécsény mellett döntött: Nógrád megyében éltek leg- odaadóbb köznemes hívei, ehhez az erőhöz kötődött nélkülözhetetlen bizalmasa, egyik legönzetlenebb politikai támasza, Ráday PáL Persze, a kedvező földrajzi fekvés is Szécsény mellett szólt. De azzal, hogy Léva ellenében a nógrádi mezővárost részesítette előnyben a fejedelem. Bercsényivel szembeni külön véleményét is jelezni kívánta. Bethlen Gábor óriási sátrát állították fel Rákóczi számára a szé- csényi nagyréten, az úgynevezett Borjúpáston. A tizenkét árbocos palotasátrat félkörívben vette körül huszonöt vármegye táborhelye. Több ezer küldött gyűlt össze, de azért számos vidékről hiányoztak, így a Partiumból, az Alföld egyes részeiről és az egész Dunántúlról. Német és latin helyett magyarul folytak a tanácskozások. Rákóczi 1705. szeptember 12-én nyitotta meg az ország- gyűlést, majd letett minden hatalmat, magánemberként kívánt a tárgyalások részese lenni, hogy a vallott szabadság szerint tárgyalhassanak, dönthessenek az ország dolgaiban a nemzet képviselői. Hivatalos szerepének ily képpeni önkéntes feladása egyáltalán nem jelentette azt, hogy passzivitásra szorítkozott az országgyűlésen. Változatlan energiával tett eleget napi vezetői köteles- geinek, s a főnemesi rang jogán hallatta véleményét a vitákban. Hallatta, de nem juttatta érvényre. Csak annyit fogadtak el álláspontjából, amennyiről meg tudta győzni a rendeket. Hivatalából következően ő volt a legtájékozottabb vezető, ezért mindenkinél tisztábban látta az országgyűlésre háruló teendőket. Hű támogatójával, Ráday Pállal összhangban elsősorban a háború folytatását, a nemzeti összefogás megerősítését, a nemzeti királyság ügyét, a hadviselési fegyelem megszilárdítását, a vallási ellentétek kiegyenlítését, a jobbágyság iránti igazságosabb viselkedést tartotta a legfontosabbnak. Mindez együtt a szabadságharc nagyobb hatékonyságát, a függetlenség biztosabb kivívását célozta, mégpedig a kedvezőtlenre fordult külpolitikai viszonyok között. Ráday kevéssel az országgyűlés megnyitása előtt érkezett haza a svéd király ismételten nemleges válaszával. Nyugaton rosz- szul állt a franciák szénája. A törökkel való szövetségek sorozatos kudarcai miatt a tovább hanyatló ozmán birodalomra végképp nem lehetett számítani. Kuruc-Magyaror- szág tehát csakis önmaga erőire támaszkodhatott a hatalmas Ausztriával szemben. Bármilyen aránytaian- tak látszottak az erőviszonyok _ a nemzeti ügy hátrányára, Rákóczi reális számvetésre alapozta a győzelembe vetett hitét. Csak arról feledkezett meg, hogy kevés a hozzá hasonló nemes gondolkodású, az egyéni érdekek fölé emelkedő, a haza ügyét mindenek elé helyező harcostársa a főrangúak soraiban. A magasabb felelősségtudat, a tisztább törvényességi eszmék szerint azért is szükségessé vált az országgyűlés, mert épp ideje volt már állam- és közjogi alapokra helyezni a függetlenségi mozgalmat. Rákóczit a spontán népakarat, a történelmi körülmények kényszere szólította vezéri szerepre. Fejedelmi címét származásának köszönhette, s nem a nemzet, hanem az ellenség, Habsburg Lipót ruházta rá. Igaz, hivatkozhatott az erdélyi rendek gyulafehérvári határozatára is, de a tényleges beiktatás még mindig halasztódott. (Folytatjuk).
