Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
SZÁZEZER KÖBMÉTER FÖLD nagyberuházás... Képünkön a jövő— legalábbis kicsiben. A maketten a jövendőbeli kombinát szíve; a vágó csarnok látható teljes berendezésével. Indul a À tervezés, az előkészítés fontos, sőt — már-már meghatározó szakaszából — a tényleges megvalósítás fázisába lépett megyénk második legnagyobb, kiemelt beruházása. a szekszárdi húskombinát építése. Megtörtént a Keselyűs! úton a kijelölt terület átadása és 1979-ig a kivitelezőké a szó... 1976 hátralévő részében be kell fejezni a terület elrendezését, hogy — mint azt a gondosan egyeztetett hálóterv előírja — 1977. július 1-gyel a tényleges építőmunkát meg tudják kezdeni. Ezekre az előmunkálatokra 1976-ban mintegy 50 millió forintot fordítanak a beruházási keretből. Ez az összeg csak önmagában tűnik nagynak,, hisz a megfelelő területrendezéshez — 100 ezer köbméter (!) földet kell megmozgatni, szállí. tani, tömíteni. Az óriási föld. munkát a Tolna megyei ÁÉV végzi, mint az egész beruházás egyik főkivitelezője, al. vállalkozók segítségével. És már a héten indulnak a gépek... Most, e hatalmas munka kezdetén — amelynek várható költsége a kombinát teljes átadásáig egymilliárd-nyolcszáz. millió forint lesz — érdemes el. mondani, végigvenni azokat a feladatokat, ha csak nagy vo. nalakban is, amelyek az építőkre várnak — 1979-ig, az átadási határidőig. 1977. január 1-én megkez. dődik a TMK-üzemcsarnok építése. Ezt követi a legfonto. sobb: a vágó. és feldolgozócsarnok. Méreteire egyetlen — azt hiszem mindenki számára könnyen elképzelhető — ha. sonlat: összterülete meghalad, ja három futballpálya együttes nagyságát. Belső kiépítésében — alkalmazkodva a legmodernebb követelményekhez — zárt, szalagszerű technológiai sort alakítanak ki. Közérthetően ez annyit je. lent, hogy az épület egyik ré. szén bekerül az élő állat, a másik végén már rakodni le. hét a szállításra kész húské. szítményeket, Egy tető alatt zajlik tehát a vágás; a feldolgozás, a hűtés és a csomagolás. Ilyen követelményeket csak magas műszaki és technoló. giai szinten lehet megvalósítani. Nem véletlen hát. hogy az egész beruházási összegnek több mint a felét, közel egy- milliárd forintot fordítják a műszaki és gépi berendezések, re. A gépek legnagyobb része a legkorszerűbb színvonalat képviselő szocialista, hazai és egy kis részük nyugati piacról kerül beszerzésre. Két és fél ezer ember mun. kájára tart majd igényt a kombinát. Érthető hát, ha az irodaházon kívül korszerűen és igényesen kívánják megöl, danj az ott dolgozók számára a kedvező szociális és munka, helyi körülményeket. E célt szolgálják majd a megépítendő öltözők, fürdők ás étterem — mint komplett együttes. Külön üzemrész épül majd olyan hasznos melléktermékek előállítására, mint a csont-, hús- és vérliszt. S ha mindez kész, Indulhat a próbaüzem 1979 júliusában. Mert 1980-ra már teljes ka. paritással kell termelnie a kombinátnak. Ide kívánkozik még egy fel. sorolás, hogy jól érzékelhessük a beruházás népgazdasági jelentőségét és a megvalósí. tására fordítandó közel kettő milliárd forint célját. 1980-ban a kombinátban 550 ezer sertést és 46 ezer marhát dolgoznak fel. Mindez „piac. képesen” így fest majd; 4200 vagon félsertés, 1300 vagon csontos marha, 400 vagon húskészítmény, 950 vagon (nyugati exportra szánt) dobozolt sonka, 17 000 tonna zsír, valamint 467 vagon mel- léktermék. A szekszárdi húskombinát 1980-ban hazánk második legnagyobb és színvonalát tekintve Európa legmodernebb húsfeldolgozó üzeme lesz. így legyen! És így is lesz. ha az építők, a kivitelezők, a beruházók valóban szívügyüknek tekintik és pontos, gyors munkával biztosítják az egész népgazdaság érdekében megvalósítandó létesítmény felépítését. EMBER LEGYEN A TALPÁN S oha nem volt könnyű jó vezetőnek bizonyulni, de most még nehezebb, mint eddig. Megsokszorozódott a fe. lelősség, nagyobb a tét. A bonyolultabb gazdasági környezetben nemcsak a termelési feladatok összetettebbek, hanem az emberi viszonylatok is. A gazdálkodási döntések szinte kivétel nélkül emberekre is vonatkoznak; a vezetők, nek ennek tudatában kell mérlegelniük lépéseiket, így kell dönteniük, kockázatot vállalniuk a közös cél érdekében. Ez a cél nem több és nem kevesebb, mint hogy helyi és országos méretekben egyaránt, minőségi változást érjünk el gazdálkodásunkban. A kényszerítő tényezőket most úgy fordíthatjuk a saját javunkra, hogy a nehézségekkel megbirkózva, megerősödve kerüljünk ki a mai helyzetből. Egy. szerre kell szembenéznünk a nehezebb világpiaci körülményekkel és saját lazaságainkkal. Mozgósítanunk kell tárgyi és szellemi tartalékainkat, meg kell tanulnunk erőink leg. célszerűbb csoportosítását, hogy terveink betűjét valósággá változtath ássuk. Tudjuk, mit akarunk, s azt is, hogy jóval többet kell tennünk, mint eddig. De hogyan? Soha nem beszéltünk any. nyit gazdaságosságról, hatékonyságról, mint manapság, tisztában vagyunk vele. hogy ezek fokozása az általános módszer. Egyetértünk vele, törekszünk is rá, teljes egyetértéssel — mindaddig, amíg nem tesz szükségessé fájó, sebész; be. avatkozást. Ilyenkor felszisszenünk. Mert egyszerű helye, selni, amíg a szomszéd — a másik vállalat, a másik részleg — átszervezéséről, átcsoportosításáról, esetleg megszűnteié, sérői van szó. Mennyivel fájdalmasabb, ha mi kerülünk sorra! Mennyi ellenérvet találunk, mennyi okot a halaszt tásra, hogy amit máshol helyeslünk, az ránk ne legyen ér. vényes... Vezető legyen a talpán, aki jól dönt az érvek és ellenérvek között. Pedig nincs más út — jói kell dönteniük,, és bár nem elhamarkodottan, de nem is késve. Egyébként is megsokszorozódott a vezetői gond. M i a saját, közvetlen környezetünk dolgait ismerjük, annak az összefüggéseiben gondolkozunk, az ott szerzett tapasztalatokból következtetünk. Nekik az összefüggések láncolatát kell látniuk, a műhelytől a gyárig; az iparágig, a népgazdaságig. Egyszerre kell megfelelniük az ország és saját területük elvárásainak. Egyeztetniük kell a népgazdasági és a helyi érdekeket, hosszabb és rövidebb távú intézkedéseiknél egyaránt a kettő egységét kell szem előtt tartaniuk. Mindenütt helyileg — és minden helyzetben. A vezetők képességeinek próbája és egyben bizonyítéka, hogy ez menynyire. milyen eredménnyel sikerül. Napról napra lényeges kérdésekben kell dönteniük, nem hagyatkozhatnak a rutinra, nem „kapcsolhatnak ki” az állandó készenlétből. Tá. maszkodhatnak, számíthatnak a szakemberek gárdájára, az üzemi demokrácia fórumaira, de a vélemények ismerete, figyelembevétele mégsem veszi le vállukról a felelősséget. A döntés joga az ő kezükben van. következményei is rájuk hárulnak a kisebb és a nagyobb közösség előtt. — T évedünk, ha azt hisszük, csupán gazdasági értelemben terheli őket a felelősség súlya. Egy-egy döntésnek, intézkedésnek mindenkor politikai tartalma van, még akkor is, ha látszólag a legszárazabb műszaki tényeket tarr talmazza. Gazdaság és politika egységét, elválaszthatatlan^ ságát a XI. kongresszus határozatai fejezték ki legszemJéle. tesebben az utóbbi időben. Ami igaz országos méretekben, az kisebb körben sincs másként. A politikai sikerekhez a gazdasági eredmények adják a fedezetet, mint ahogyan a gazdasági siker is politikai tett társadalmunkban. A vezetők tehát a maguk területén lényegében azért felelősek, hogyan valósulnak meg a kongresszus gazdaságpolitikai határozatai. Azt a megértést és bizalmat, melyet az emberek a párt politikája iránt tanúsítottak, nekik kell cselekvésre váltaniuk döntéseikben. (V. E.) ELSŐ HALÁSZAT GYÖRKÖNYBEN Ä téesz-majorhoz vezető utat napjában többször is megjárják a györkönyiek. Abban viszont biztos vagyok, hogy egyszerre, egy időben ennyi falubeli aligha igyekezett még kifelé az úton, mint szerdán. A mit sem sejtő idegennek, ha abban az időben arra járt. valami szokatlan eseményre kellett gyanakodnia. Szemben a gépüzemmel, az úttal párhuzamosan futó töltés tetején jókora tömeg szorongott. Csak a töltés tetejéről lehetett megoldani a rejtélyt. A téesz víztározóját — kettős hasznosítás céljából jó másfél éve betelepítették,„tökmaghallal”. így hívja a halásznyelv a serdülő korú halivadékot És most tavasszal volt az első lehalászás. Hogy ez miért volt szenzáció a faluyízben * halász .k, a szurkolók meg » töltéseik ban? Mert ott hallottak már az emberek dunai haltól a kanadai lazacig sokfajtáról — de „györkönyi potykával” most találkozhattak első ízben. Méghozzá szép számmal. A válogatásnál csak a nagyját értékesítették — mintegy 50 mázsát — és mi tagadás, ennek egy részét mindjárt helyben a faluban. A többit a paksi halászok vásárolták íel akik a telepítésben és a halászatban is segítették a györkönyieket. Hát ennyi a „rejtély”. Szórt szurkolt hát ott — kis túlzással a fél falu a töltésen. Biztatták a kerítőhálóval dolgozó halászokat. — Siessetek, mert leég a hagymám a sparhelton! Igyekeztek a halászok derekasan, de a kerítőhálóban, mint szabadtéri kondérbárf valósággal nyüzsögtek a halak. Úgyhogy maradt még munka másnapra is. A hálóban vergődő szép zsákmány láttán ugratták is egymást a falubeliek: No komám itt mán te is tudnál horgászni! ,— gyvgy— . fc, • Fotó: Gottvald
