Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

? Achilfes-sarok: Az előkészítés A monda szerint az újszü­lött Achillest anyja a Styx vizébe mártotta, hogy sebez- hetetlenné tegye. Ám a kis­ded sarka, ahol az anyai kéz a vízbe engedéskor fogta, véd­telen maradt.. S most képzel­jünk el egy jelenkori Achillest, akit szülő-, mostoha-, nevelő­anyja hol itt, hol ott ragad meg, s ráadásul a varázslatos erejű víz sem valami tiszta! Mert így valahogy alakul a sorsa — elhagyva a példa­beszédet — a napvilágra jövő ipari, mezőgazdasági, kommu­nális létesítményeknek. Ha­zánkban a beruházások átla­gos kivitelezési ideje másfél- szerese-kétszerese —, s bizo­nyos esetekben háromszorosa! .— a nemzetközi összehasonlí­tásban elfogadhatónak. A leg­főbb oka: a gyatra előkészítés. SOKAT, HASSAN öt esztendő alatt, 1970 és 1975 között nem csökkent az év végén kivitelezés alatt álló építmények száma — 8,7 és 8,5 ezer —, ahogy a szak­emberek fogalmaznak: egy­ezerre túl sokat, s ezért na­gyon lassan építünk. Az ugyan biztató, hogy az 1971 végén folyamatban levő nyolcvan nagyberuházással szemben 1975-ben 44 állt, tehát ezen a területen a koncentráció növe­kedett, ám itt is, s még in­kább a vállalati fejlesztések­nél változatlanul gond a ha­táridők, a költségek túllépése. E bajokat — alapos vizsgála­tok igazolták — a felületes, csak részben végrehajtott elő­készítés, s a kivitelezési szer­vezetlenség együttesen, s egy­mással kölcsönhatásban állva okozza. Tíz évet, az 1965—1975-ös időszakot tekintve, megnyúlt a beruházások átlagos kivitele­zési ideje. Amit részben ma­gyaráz a nagy, sok milliárdos, bonyolult létesítmények súlyá­nak fokozódása, de mivel ma­gyarázhatjuk például azt, hogy ugyanolyan nagyságú és lé­nyegében azonos rendeltetésű beruházásoknál a kivitelezési idő szembeszökő eltéréseket — nem ritkán 18—26 hónapot — mutat? A PÉNZT ELKÖLTIK, DE... A szocialista szektor összes beruházásai az ötödik ötéves tervben 870 milliárd forintot tesznek ki, s ez 25—26 száza­lékkal több mint az 1971 és 1975 közötti esztendőkben. Az évi átlagos növekedés mérté­ke 3,9 százalék, ami kisebb a korábbinál. Nincs kétségünk afelől, hogy ezt a pénzt elköltik, azaz a tervben megfogalmazott célt, az állóeszköz-állomány 32 szá­zalékos növekedését elérik. Csakhogy például az iparban a forintok jó része a nyers­anyag-kitermelés és az ener­getikai fejlesztés fedezetéül szolgál, azaz más területeken fokozódik a beruházási felada­tok kiválasztásának, s mielőb­bi teljesítésének jelentősége. A termelékenység növelése, a korszerűbb termékek kibocsá­tása, azaz a gyors megtérülés viszont kizárólag akkor érhető el, ha alapos előkészítés után maga a kivitelezés rövid -időt követel. Ez ma még kívána­lom csupán, de néhány eset — nagyberuházásoknál — igazol­ja: az Achilles-sarok elkerül­hető. A sokat emlegetett szer­vezés gyakorlati alkalmazásá­val, vagy azzal, hogy a fej­lesztést — még az előkészítés szakaszában, s nem már kivi­telezés közben! — ismételten átgondolják. HOL A KAMAT? Senki sem vitathatja, hogy a korszerű technika és technoló­gia növeli a beruházási költ­ségeket, de ugyanakkor jogos követelmény: ez a többlet a megrövidített kivitelezési idő­vel térüljön meg. Az építő­ipar ötödik ötéves tervbeli műszaki fejlesztésének két fő iránya a komplex építésgépe­sítés és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése. Való­di értelme mindkettőnek csak-., akkor van, ha felhasználásuk zavartalanságát a jó előkészí­tés szavatolja. Mert mit ér — sajnos. példák bizonyítják, hogy keveset — a legkorsze­rűbb géplánc, ha' nem sza­badult fel időben számára munkaterület? S vajon ha- szon-e, hogy néhány hét alatt fölállítják a könnyűszerkezeti elemekből az épületet, de utá­na hosszú hónapokig szerel- getnek benne, S alakítanak át ezt meg azt, mert elmulasz­tották az előkészítés időszaká­ban az összehangolást, azaz a Szervezést?! Nemcsak termelő beruházá­soknál, hanem a kommunális fejlesztéseknél sem közömbös, végeznek-e tervezők, kivitele­zők, beruházók a megszabott határidőre. Ha egy iskola át­adása húzódik el, szükség- tantermeket kell keresni, s ab­ba zsúfolni a gyerekeket, ha a közművek nincsenek készen, üresen állnak az új otthonok, bár már lakhatnának azok­ban. Sajnos, sok kamat vész így el. A MAJD VESZÉLYE Érdekes adalékokkal szolgál témánkhoz a Gazdaságkutató Intézet friss tudakozódása, amit az intézet ezer vállalat­nál és szövetkezetnél végzett el. Egyebek között megállapí­tották, hogy alig csökkent az extenzív jellegű beruházási szándék, s ugyan előtérbe ke­rült a technológiai fejlesztés — a vállalatok fele jelölte ezt meg kiemelkedő céljaként —, de ehhez nem kapcsolódik kü­lönösebben a minőség, értve ezen a gyártás és a gyártmány korszerűségét, a fajlagos rá­fordítások kedvezőbbé tételét. A fejlesztési elképzelések eset­legessége, menet közbeni ja­vítgatása, áttervezése, módosí­tása tehát már most fellelhe­tő. S ha így látnak neki, le­het-e hatékony a megvalósí­tás? Elkezdjük, s azután majd kialakul — ma ez a tipikus beruházói, s tervezői, kivitele­zői magatartás. Igaz, sok min­den történt a helyzet javítá­sára. Vannak már műszaki- gázdasági normatívák, módo­sították a műszaki tervezés ér­dekeltségi rendszerét, szigo- •' rűbba'n mérlegelik a fejleszté­si eszközök megtérülését, s így tovább. Mindez segíti, de nem pótolja a vezetői felelősséget, a közreműködők összehangolt tevékenységét. Mert igaz, sok minden eldől a beruházás helyszínén. Ám még inkább igaz a szakembereknek az a véleménye, hogy a fejlesztés sorsa, kedvező vagy kedvezőt­len menete lényegében már az első kapavágás előtt fölrajzol­ható. S ehhez a „ceruzát” az előkészítés adja. MÉSZÁROS OTTÓ 600 A Magyar Vagon- és Gép­gyár budapesti gyárában 1975- ben kezdték meg a nagy tel- jesítrriényű Rába—Steiger erő­gépek gyártását. A 245 lóerős traktorokból az idén a tervek szerint már 600 darabot gyár­tanak. A Rába—Steiger erő­gépeket nemcsak a hazai me­zőgazdasági üzemek várják, hanem külföldről is jelentős az érdeklődés. Megyénkben a termesztési rendszereken kívül 1975-ben öt dolgozott. Idén további hú­szat tud biztosítani a megyei AGROKER a mezőgazdasági üzemeknek. Ebből eddig egyet vittek el és további tizenhat vásárlását jegyezték elő. Hogy egyet vittek el, az ’nem a vásárlók hibája, hanem —, s ez okoz ma gondokat — a gyárból a megyébe csak ez az egyetlen gép érkezett az idén. Pedig most, ezekben a hóna­pokban lenne rá igazán nagy szükség. Rába-Steiger Gazdasági jegyzet Létszámstop és „dzsungelirtás” A szomszédban néz­tem épp a tv-t, ami­kor — még január­ban — az ez évben beveze­tett adminisztratív létszám­stopról volt szó a műsor­ban. A házigazda — vil­lanyszerelő egy szekszárdi nagyüzemben — így sóhaj­tott fel: — Éppen ideje márl Las­san többen lesznek az iro­dákban, mint lent az Üze­mekben, Pedig kimutatá­sokkal nem lehet tervet csinálni... * De vajon ilyen egyértel­műen fogadják-e a „másik oldalon” a január elsejével bevezetett rendeletet? A Tolna megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat munkaügyi osztály- vezetőjével és a szakszerve­zeti bizottság titkárával be­szélgettünk eddigi tapasz­talataikról. A rendelettel egyetérte­nek, és tudják, hogy végre is kell hajtani. Ámbár... Januárban már miniszte­ri engedélyt kértek egy ve­zető adminisztrátor pótlá­sára. Hiába. Aztán — meg­oldották belső erőből. Je­lenleg különböző okók miatt tíz-tizenkét konkrét probléma adódott a vállalat­nál az adminisztráció te­rületén,. amelyeket valami­képpen orvosolni kelL . S bár még tavaly beve­zették a gépi könyvelést, és külön szervezési csoport foglalkozik az ügyvitel ész­szerűbb megoldásán — mégis jó néhány kérdés vár megoldásra. A rendelet nyomán van gond tehát bőven. És gon­dolom nemcsak a gabona­felvásárlónál. Mégis igazat kell adni azoknak, akik a pillanatnyi nehézségek el­lenére azt mondják a lét­számstopról, hogy nagyon időszerű volt. De... van en­nek a rendkívül szerteága­zó problémának egy másik része is. Addig, amíg a rendelet — végre gátat vetett az adminisztrációs létszám gyakran indokolatlan és pazarló felduzzasztásának — addig alig, vagy éppen semmit nem csökkent a vállalatok nyakában lévő ügyviteli dzsungel sűrűje. Jelentések, kimutatások, táblázatok, leírások, kiírá­sok... alig hiszem, hogy kü­lön apparátus nélkül össze lehetne számolni ennek a dzsungelnek ezernyi szöve­vényét Kétségtelen, hogy a vál­lalatoknak meg kell talál­niuk — és remélhetőleg meg is találják majd gond­jaikra a megnyugtató meg­oldást Mert lehetőség kínálko­zik bőven. Elég megemlíte­ni például az adminisztra­tív munkaerő szakmai to­vábbképzését, a munlta jobb megszervezését, vagy már az e területen is kí­nálkozó gépesítés előnyeit. Mindezek olyan lehetősé­gek, amelyek bizonyos mér­tékben enyhíthetnek a gon­dokon — méghozzá válto­zatlan létszám mellett. De akad — a fentiekkel párhuzamosan. — egy rop­pant olcsó és radikális megoldás is. R itkítsák meg az ille­tékesek — és ki-ki a maga területén — az ügyvitel és az admi­nisztráció már-már fojto­gató dzsungelét! S ha ez az „áldás” megvalósulna, alig­ha okozna fejtörést bárhol is a létszámstop követke­zetes megvalósítása. Hisz ez a valóban ésszerű és indo­kolt rendelet csak így ér­het .valóban célt. — gyvgy — Megjött az ofszet-gép Színes lesz Már a határról jelezték: az NDK-ból küldött Saphir 96. ofszetrotációs gép átlépte a határt. Vasárnap reggel jött a hír, hétfőn már ki is rakták a gépet, mint Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója elmondta — nem könnyen. Az egyik „láda” ugyanis 200 kiló híján hét tonnát nyomott. Eh­hez Paksról a Voláától kel­lett elhozatni a 12 tonnás darut. A becsomagolt gép most már ott áll a nyomda udvarán, a német szerelők szerszámai is megérkeztek, hamarosan jön­nek német szakemberek is, hogy összeszereljék à 4,5 mil­lió forint értékű rotációst. Ezen a gépen, kétszínnyomás- ban, ofszet eljárással készül majd a Tolna megyei Népúj­ság is. Hogy mikor? a Népújság A nyomda vezetői úgy szá­molják: május elejére Össze­szerelik a gépet. Utána hosz- szabb ideig próbanyomást vé­geznek, hogy begyakorolják az új technika követelte fogáso­kat. És ha minden sikerül, ak­kor július elsején már egy új, korszerű, kétszínnyomásos ofszet eljárással készült Nép­újsággal lephetjük meg ol­vasóinkat. A szerkesztőségben elkészül­tek az új laptervek, amelyek megvalósításával nemcsak ki­vitelében szebb, hanem tartal­mában is jobb lapot kívánunk olvasóink kezébe adni. Süitüílll I 1976. április 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom