Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók 7!. Emelkedhet a rokkant nyugdíja Lobéi Henrik (Mojos, V. utca 7.) olvasónk szerkesztő" ségünkhöz írott levelében el« mondta, hogy 1964 óta ideig* lenesen, 1967 óta pedig vég* legesen rokkantsági nyugdíjban részesül. Jelenleg 54 éves. Amint írta, „balesettel és foglalkozási megbetegedéssel” került nyugdíjba. Háromévi átlagkeresete alapján korábbi keresetének 60 százalékát kapja, Érdeklődött, részesülhetne-e magasabb összegű nyugdíjban. Bán János, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője válaszolt: „Lőbel Henrik baleseti rokkantsági nyugdíja a megállapításkor érvényben volt jogszabályoknak megfelelő helyes összegben került megállapításra. Nyugdíját a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapítás óta megjelent rendeleteknek megfelelően felemelte. Jelenleg magasabb összegű ellátás megállapítására lehetőség nincs. A nyugdíjas legutóbb 1967-ben volt orvosi felülvizsgálaton. Ha úgy érzi, hogy állapotában a legutóbbi felülvizsgálat óta rosszabbodás állt be, állapotrosszabbodás címén kérheti újabb felülvizsgálatát Az 1975. évi II. törvény 39. §-a alapján lehetőség van baleseti nyugdíjnak átcserélésére abban az esetben, ha á nyugdíj megállapítása után munkaviszonyban állt, és a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati í ideje legalább 36 hónapra bért kapott. Az átcserélésnek csak akkor van jelentősége, ha keresete lényegesen magasabb volt, mint a nyugdíj alapját képező átlagbér.*' Gyermektartásdíj érvényesítése Németh János (Hare, Ja- nya-puszta) olvasónk megírta szerkesztőségünknek, hogy volt feleségét a bíróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, de az asszony nem fizet. Kérdezte, hogyan szerezhetne érvényt a bírói ítéletnek. Szerkesztőségünk válasza: „Ahhoz, hogy a megítélt tartó sdíjat megkaphassa, végrehajtást kell kérnie. Kérheti a Szekszárdi Járásbíróság végrehajtójától is, a Szekszárdi Járásbíróság panasznapjainak egyikén is. A végrehajtás iránti kérelemhez csatolni kell a jogerősítő végzéssel ellátott ítéletkiadmányt.". Panasz céllövöldésekre A szekszárdi Bajcsy- Zsilinszky utca 15. számú ház lakói panaszolták a Népújságnak, hogy az épület előtt lévő céllövölde zavarja nyugalmukat. Megbotránkoztató- nak tartják, hogy a céllövöl- dések némelyike olykor a jó ízlés és a közegészségügy legelemibb szabályait sem tartja be. Dr. Cujás János, a Tolna megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás igazgatója felelt: „A helyszíni vizsgálat során megállapítottam, hogy mindkét céllövöldés le- telepelésre érvényes engedélybe! rendelkezik, de egyikben sem szerepel a közegészség- ügyi hatóság állásfoglalása. Strengróber Antal céllövöldés engedélyét a Szekszárd Városi-Járási Rendőrkapitányságtól kapta, a letelepedés engedélye 1976. II. 25-től 1976. V. 31-ig szól. A környék lakói panasszal fordultak a fent nevezett ellen a városi tanács műszaki osztályához. Az osztály a rendőr- kapitányságot 1976. március 9-én levéllel kereste meg, amelyben kérte a céllövöldés 24 órán belül történő kiutasítását a város területéről, így az ügyben további intézkedés — véleményem szerint — a rendőrkapitányságtól várható. A másik céllövöldés. Bojár Miklós engedélyét 1976. I. 1-től VII. 31-ig a városi tanács műszaki osztályától kapta. A műszaki osztály tájékoztatása szerint Bojár Miklós az engedélyhez szükséges követelményeket betartja. A műszaki osztály, valamint az I. fokú közegészségügyi hatóság figyelmét felhívtam, hogy fokozott mértékben ellenőrizzék a céllövöldés működését. A műszaki osztály figyelmét felhívtam továbbá arra is, hogy a jövőben hasonló engedélyek kiadásakor az I. fokú közegészségügyi hatóság szakvéleményét minden esetben kérje ki.” Hol a nyomáscsökkentő ? Pókozdi Józsefné (Felsőnyék, Petőfi utca 54.) lapunkhoz írott levelében azt panaszolta, hogy sok utánjárás ellenére sem sikerült villany- bojleréhez félcolos nyomás- csökkentőt beszereznie. Ez annál bosszantóbb számára, mivel férjének egészségi állapota megkívánja a meleg fürdőt. Kérdezte, hol találhatna rá az eddig mindhiába keresett cikkre. Korsós István, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt: „A villanybojler bekötéséhez nyomáscsökkentő nem feltétlenül szükséges. Arra csak akkor van szükség, ha a víznyomás egyéb úton nem szabályozható. Sajnos, a Pákozdi Józsefné kereste cikk csak olykor kapható a vas-műszaki, illetve a vízszerelési szaküz- Jetekben." Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámunk: 129-01, 123-61. jogszabályokról - röviden A honvédelemről szól az 1976. évi I. törvény, e törvény végrehajtásáról a Minisztertanács 6/1976. (III. 31.) számú rendelete, a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól pedig a honvédelmi miniszter, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter 1/1976. (III. 31.) HM—Eü. M— PM számú együttes rendelet rendelkezik. Mindhárom fenti jogszabály 1976. évi július hó 1. napján lép hatályba. Minthogy a haza védelme a Magyar Népköz- társaság minden állampolgárának kötelessége, s mert az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek, különösen indokoltnak tartjuk felhívni á figyelmet e jogszabály megismerésének fontosságára. A jogszabályt elolvasok megismerik a gazdálkodó szervek, a társadalmi szervek és az állampolgárok honvédelmi feladatait, a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmére vonatkozó szabályokat, az egészségi szolgálathalasztás, a család- fenntartói szolgálathalasztás és a tanulmányi szolgálathalasztás feltételeit, a közérdekű szolgálathalasztásra és a személyi érdekű szolgálathalasztásra vonatkozó rendelkezéseket, a sorkatonai szolgálatot teljesített hadköteles tanulmányi kedvezményeire, lakásépítési kedvezményére vonatkozó szabályozást. stb. A honvédelemmel kapcsolatos jogszabályok a Magyar Közlöny f. évi 25. számában olvashatók. Nem kisebb jelentőségű az előbbieknél az 1976. évi II. törvény, amely az emberi környezet védelméről szól, s melynek célja, hogy „az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében megállapítsa az emberi környezet védelmével, megóvásával és tervszerű alakításával kapcsolatos alapvető szabályokat.” A törvény szerint védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a települési környezet, s aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles a szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni vagy megszüntetni, továbbá megfelelő védekezést kialakítani, a jogszabályban meghatározott esetekben, köteles környezetvédelmi bírságot fizetni. Utal a törvény a Btk. vonatkozó §-ára is, amely szerint: „Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait úgy szennyezi, ártalomnak vagy károsodásnak teszi ki, hogy ezzel az ember életét vagy egészségét jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja, ~ ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg — három évig terjedő szabadságvesztéssel. büntetendő.” (Magyar Köz-; löny f. évi 26. szám.) Az egészségügy területén az etikai követelmények érvényesítése érdekében szükséges intézkedésekről, az ebből adódó 1976. évi feladatokról szól az Egészségügyi Minisztérium 556/1976. Eü. M számú tájékoztatója (megjelent az Egészségügyi Közlöny f. évi 7. számában), amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A dolgozók ingyenes, azonosan magas színvonalú egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében felelősségre vonó eljárási kell lefolytatni minden hatósági, igazgatási jogkörrel való visszaélés esetén (az ún. ágy-, árusítás, visszaélés a kereső- képesség elbírálásának jogával, egyéb korrupciós1 ügyek)J A kötelező ellenőrzés és felelősségre vonás elmulasztását is meg kell torolni." Ugyanebben a közlönyben jelent meg az Egészségügy* Minisztérium elvi állásfoglalása a keresőképtelenségnek jogszabályba ütköző módon történő elbírálásával kapcsolatban, amelyre ugyancsak felhívjuk a figyelmet. /Or. Deák Konrád osztályvezető ügyész Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 21. Amúgy sem hízelgő helyzetét majdnem kilátástalanná teszik a bekövetkező események. Gyöngyös felé sietve arról értesül, hogy Höcks- tadtnél megsemmisítő vereséget mértek az osztrákok az egyesült francia—bajor hadakra. Ezzel Rákóczi legsarkalatosabb számítása dőlt romba, mert mozgalma belső sikerét arra a külső feltételre építette, hogy Ausztriát megverik a spanyol örökösödési háborúban. Mielőtt Gyöngyösre őrt volna, jelentést tett neki az északi követjárásból visszaérkező Ráday Pál. Hűvös és elutasító volt Xll. Károly svéd király válasza: kereste Ausztria barátságát, a Habsburgok ellenségeivel nem akart szövetkezni. Teljesen magára maradt a fejedelem. Csakis a belső erőforrások táplálhatták megcsappant reményét. Mégis azzal az eltökéltséggel érkezett Gyöngyösre, hogy szabadság- harcának célkitűzése nem lehet alku tárgya. 'M, FEKETE KARÁCSONY *’ Bécs, ahol történelmi korszakok egymásutánjában tanulhatták ki a politikai ügyesség és az erőszak kombinációinak magasiskoláját, nem fogadta „üres kézzel” a béketárgyalásokra érkező Rákóczit. Noha életbe lépett a fegyverszünet, Heister változatlanul folytatta katonai mozdulatait a Dunántúlon, zaklatta a szórványos kuruc erőket, rabolta, pusztította a lakosságot, bevette Simon- tornyát, amelynek parancsnokát le- gyilkoltatta. A fejedelem sokszorosan tisztában volt az udvar hitszegő elvetemültségével, de nehéz helyzetében semmit nem tehetett Heister dunántúli garázdálkodásai ellen. Végre szeptember közepén meghosz- szabbították a fegyverszünetet, de addigra katonailag birtokba vették a császáriak a kockázat nélkül elérhető pozíciókat Mire aláírhatták a meghosszabbított fegyverszünetet, addigra belpolitikai zavart próbált előkészíteni Ausztria. A bécsi politikusok, akik az ellenreformáció legmerevebb pártfogói voltak, most azzal bújtogat- ták a Felvidék tizenegy vármegyéjének protestánsait, hogy követeljék Rákóczitól templomaik visszaadását. Amely templomokat egyébként épp a császáriak ragadtak el Luther és Kálvin híveitől. Figyelme, energiája megosztásával nehezen sikerült megértő álláspontra bírnia a fejedelemnek a Felvidék protestánsait. A fegyverszüneti tárgyalások után Vihnye-fürdőre utazott a fejedelem, rendbe hozni aláásott egészségét Innen irányította a kezdődő béketárgyalásokat, amelyekre a Vihnyé- hez alig kétórai járásra lévő Selmecbányán került sor. Bercsényi Miklóst bízta meg a közvetlen tárgyalással. Egy napon öreg, sáros, megviselt külsejű katonát vezetett hozzá Bercsényi. A különös idegen Bottyán János volt, a legendás hírű törökaprító császári ezredes, akit már korábban generálissá nevezett ki a fejedelem, de kuruc érzelmei miatt rabságra vetették, ezért nem jelentkezhetett Rákóczi táborában. Most megszökött börtönéből és teendői tudomásulvételére járult a fejedelem elé. Más vendégek is jöttek Vihnyére. Anglia és Hollandia bécsi követei, akik saját országuk érdekei szerint — Ausztria szövetségeseiként —látták el a közvetítő szerepet a két tárgyaló fél között. Bár semmi okuk nem lehetett arra, hogy a kurucok- kal rokonszenvezzenek, mindkét diplomata csaknem elragadtatva számolt be kormányának Rákóczi ragyogó tudásáról, emberi és politikai felkészültségéről, érett vezetői rátermettségéről. Nem rajtuk múlott, s nem is a fejedelmen, hogy sikertelenül zárultak a Selmecbányái béketárgyalások. Október végén feloszlott a konferencia, megint a fegyvereké lett a szó. (Folytatjuk.)
