Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-09 / 58. szám
“T * g ¥ a g Zenei krónika Az elmúlt hét ismét dús programot kínált a zenekedvelőknek. A Pécsi Filharmonikus Zenekar, mint mindig, most is sok érdeklődőt vonzott. A műsoron Bach Magnificat ja és. Händel Herkules a válaszúton című műve szerepelt. A hangverseny nagy produkciója Händeinek ez a 17 tételes kan. tátája volt. amit a szerző maga közjátéknak nevezett és amelyet nagyobb művei között adott elő pihentetésül, megfe. lelően kora gyakorlatának, amikor a hangversenyek még több órán át tartottak. A mű témája Xenophontól ered. Derűs, felhőtlen és bizonyára ta. nulságos, mert Herkules a Jóság, ar Erény útját választotta. Az előadás kitűnő, magával- ragadó volt. Antal György Liszt-díjas karnagy biztos kéz. zel — és bizonyára sok próbával — fogta össze a kitűnő zenekart, a Liszt-kórust és a szólistákat. A szólisták közül külön ki kell emelni a női együttest: Kincses Veronikát, Pász- thy Júliát és Budai Líviát, akik bensőséges, átélt, kulturált éneklésükkel igaz; élményt nyújtottak és nem kis mértékben járultak hozzá az egész est nagy sikeréhez. A zeneiskola jubileum; sorozatában legutóbb nyíregyházi vendégművész: Molnár Éva, Babka József kíséretével dalokat és áriákat adott elő. Produkciója értékelésétől el kell tekinteni, mert bizonyára rossz diszpozíciója miatt sokszor bántóan hamis volt. E koncert komoly, kellemes meglepetését Pap Ildikó, az intézet fiatal hegedűtanára szerezte, aki változatos, gazdag műsorát nagy biztonsággal játszotta végig. Muzikalitás, meggyőző erő, kitűnő stílusérzék és szép tónus sugárzott minden számából. Zongorakísérője, kamarapart. nere Thész László alkalmazkodó és ha kellett, előrevivő segítőtársként komoly részt érdemel a sikerből. Az1 elmúlt héten befejeződött a megye 9 középiskolája részére rendezett ifjúsági hangversenysorozat. Az utolsó koncerten a Magyar Rézfúvós, négyes különleges, nem mindennapi szép és változatos műsorának tapsolt az ifjúság. E hangverseny sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá Balázs István hegedű- és Thész László, Lányi Péter kitűnő négykezes zongoraszámokkal. Czigány György, mint mindig, most is nagyszerű játékvezetőnek bizonyult. A lényegre törő műsor, közlésen kívül bevonta az ifjúságot a játékba, a muzsikába. Ez utóbbi hangversenyről a Petőfi rádió Panoráma című műsorában részleteket sugárzott. I Húr Délszláv népművészeti kiállítás A magyarországi délszlávok népművészetét szemléltető kiállítás nyílt vasárnap a bajai Türr István Múzeum gyűjteményéből a szekszárdi Balogh A<Jám Múzeumban. Bemutatják a Baja környéki bunyevácok és sokácok hímzett ingeit, gyapjúszőtteseit, faragásait. Láthatók hímes tojások, s a bajai bunyevácok húsvéti ajándéknak készített, kormozott viasszal díszített, festett gyümölcs-fautánzatai is. T v-napló Két este Hauser Ires'tíílal H íre ugyan már korábban is eljutott hozzánk, korszakalkotó munkásságának egyik legjelentősebb dokumentumával csak 1969-ben ismerkedhettünk meg, amikor magyarul is megjelent főműve, A művészet és az irodalom társadalomtörténete című, terjedelemre is jelentős alkotás. Hauser Arnoldról kialakult képünk így sem teljes, hisz nem ismer, jük további könyveit, mindenekelőtt a művészettörténet filozófiáját (Philosophie der Kunstgeschichte) és a manierizmusról szóló, talán ennél is jelentősebb munkát (Der Manierizmus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der modernen Kunst). Ismereteink hiányos voltát természetesen nem oldhatta fel a tv csak felsőfokon dicsérhető vállalkozása, midőn két estén át idézte elénk Hauser Amol- dot, a találkozás azonban így is emlékezetes, hisz a nagy nemzedék egyik utolsó résztvevője és tanúja vallott a 10-es évek legjobbjainak indulásáról, eszméiről és eszményeiről. Ez a nemzedék, amelyről hosszú időn át teljesen megfeledkeztünk, kivételes tehetségeket sorakoztatott fel. Az élen Lukács Györgyöt — Hauser Arnold is róla beszélt legtöbbet és legnagyobb elismeréssel —, de nemcsak őt, hisz a nevezetes „Vasárnapi kör” tagja volt Balázs Béla, Mannheim Károly, Antal Frigyes, Foga- rasi Béla, s Fülep Lajos is, akiről ma már jóval többet tudunk. De szóba került Zalai Béla is, a világháború korai áldozatainak egyike, akinek életműve föltétlenül megérdemelné, hogy összegyűjtsék és kiadják. A „Vasárnapi kör”, mint Hauser Arnold el. mondta, kötetlen szellemi társulás volt, amelyben csak a tehetségnek volt jelentősége, s később, 1917-ben ebből alakult meg a „Szellemi Tudományok Szabadiskolája”, melvnek nyilvános előadásain Szabó Ervin. Bartók, Kodály is szerepelt. Hauser Arnold sok újdonsággal és érdekességgel szolgált, s nem egy kijelentése bizonyára vitát is kavar. Mindenekelőtt Lukács Győr. gyöt illetően, akiről meg is ismételte, hogy ..nem volt érzéke a kvalitás iránt”, ami a költő Balázs Béla értékelésében el is fogadható. Hauser szóvá tette Lukács kései műveinek stílusát is, aminek németsége meglehetősen pongyola, amit lehet, hogy Lukács is elismert volna. Azt azonban semmiképp, amit A regény elmélete című könyvéről mondott Hauser Arnold, hogy ez legjobb könyve. Igaz, Szerb Antal irodalomtörténete is részben erre épül, Lukács György azonban 1962-ben, a német ki. adás előszavában „mind indítékában, mind ki- vitelezésében sikerületlen kísérletnek” mondja tanulmányát, s hozzáteszi, „ha valaki ma azért olvassa A regény elméletét, hogy közelebbről megismerje a húszas és harmincas évek fontos ideológiáinak előtörténetét, hasznára lehet ez a kritikai jellegű olvasás. Ha azonban valaki azért veszi kezébe a könyvet, hogy tájékozódjék, csupán zavarát fokozza majd.” Súlyos kri. tika, keményebb szavakkal aligha ítélte el bárki is azt, ami ifjúsága dicsőségét jelentette, Lukács azonban jól tudta, hogy messze túljutott A regény elmélete tételein. Lukács önkritikája és Hauser véleménye természetesen nem jelenti azt, hogy bármelyik kizárná a másikat, ahogy Hauser Arnold hatalmas munkássága is nemegyszer ellenvetésre késztet, anélkül, hogy az egész értékét és jelentőségét kétségbe akarnánk vonni. A Társada. lomtörténet alapján több ilyen észrevételt tehetnénk, niint Shakespeare manierista volta, vagy a megoldatlan Rembrandt-kérdés, a kétrészes interjú során azonban nem rendszerének homályos vagy vitatható pontjaira gondoltunk, hanem az életmű egészére, s valóban lenyűgöző volt szellemi frissesége, szuggesztivitása gondolatainak ereje, akár a múltról beszélt, akár a jelen szellemi problémájáról, az iparszerű szórakoztatásról, vagy a magánorvosok kulturális tömegjelenségeiről. Egy állandó szellemi készenlétben álló tudós állt előttünk, s külön is örömmel hallgattuk választékos, tiszta magyar beszédét, pedig jó ötven esztendeje él távol a hazától, s ma már magyarul soha nem ír. Tíz évig készült A művészet és az irodalom társadalomtörténete, amely elsőként szakított a stílustörténeti felfogással, s minden stílusváltozást a társadalom változásaiból, fejlődéséből vezet le. Ez a tíz év az ismeretlenségben a megfeszített munka időszaka volt, s Hauser Arnold tudta, hogy jó ügy szolgálatába szegődött A kitartó munka, a meg nem alkuvó szellem magabiztossága szinte példává magasz. tosította, s ezért úgy gondolunk vissza a vele töltött két estére mint legszebb emlékeinkre N yíri Kristóf dicséretes alázattal ült a mester előtt, akinek nem volt szüksége a szokásos kérdésekre. Az interjú így két roppant monológgá lett, s ez is fokozta örömünket. Szövetkezeti néptáncosok VI. országos találkozója és versenye Területi elöntő Szekszárdin Nagy sikert aratott az arany i.i. m.,iösítésű Pécsi KISZÖV táncegyüttes ősbemutatója, a Baranyai körtánc. Fotó kz A 800 táncos jókedve így is ünneppé varázsolta a hétvéget: hát még ha az idő is tavaszibb lett volna... A sűrű havazásban a táncosok nem merészkedtek tűi a városközpont és szálláshelyeik határán. így nem valósult meg az, amit dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese kívánt: hogy városunkat megismerve távozzanak a verseny végeztével Baranya, Somogy és Zala küldöttei. Ha városnéző sétákra, kirándulásra nem is került sor, azért jól töltötték a szabad időt is a csoportok tagjai. Elsősorban a megyei művelődési központ épületében találtak lehetőséget rá: szombaton este táncház volt, előtte filmvetítés, a fiatalabb évjáratok a klubpresszóban találkoztak. A 800 résztvevő 21 együttes tagja: nyolc csoport érkezett Baranyából, öt Somogyből, kettő Zalából, megyénket hat együttes képviselte. Az együttesek közül hat bemutató jelleggel szerepeit — versenyen kívül — a többiek pedig versenyprogramot mutattak be az arany, ezüst, vagy bronz minősítésért. Még egy szempont szerint különültek el a résztvevők: kisebb részük hagyományőrző népi együttes, a nagyobb: táncegyüttes. A résztvevők száma is jelzi, hogy a szövetkezeti néptáncosok szekszárdi találkozója nagy rendezvény volt. Komoly előkészítő munkát követelt a Tolna megyei MESZÖV-től és a Tolna megyei KISZÖV-től egyaránt, és mindkét szerv derekasan helytállt. A két főrendező mellett a találkozó gazdája volt a Tolna megyei Jl.uÍ&Í* -ÍÁí-■ ■ Tanács V. B., a megyei KISZ- bizottság és a közművelődési tanács, melyeknek nevében dr. Kálmán Gyula nyitotta meg szombaton az eseménysorozatot A zsűri elnöke: Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet főelőadója, a zsűritagok: Falvai Károly és dr. Varga Gyula koreográfusok, Pesovár Ferenc néprajzkutató és Olsvay Imre zeneszerző. A nagyszámú közönség az első versenynapon 13, egyenként körülbelül félórás műsort látott, négy blokkban. A második napon nyolc együttes szerepelt. Valószínűleg könnyebb lett volna a műsorok összehasonlítása — és ez nemcsak a zsűri dolga, a közönség igénye is — ha valamilyen tematikai csoportosításban szerepeltek volna az együttesek. Jó lett volna egymás után látni a délszláv csoportokat; a német nemzetiségi együtteseket; s talán célszerű lett volna az is, ha az „azonos faisúlvú” tánccsoportokra egy blokkban kerül sor. Minderre az eevüttesek igen naev száma miatt lett volna szükség, mert ígv a különféle műsorok kavalkádja a bőség zavarába ejtett Az amatőr táncegyütteseit nagv részének szövetkezetek a fenntartói. így aztán a kétévenként megrendezésre kerülő szövetkezeti néntáncos-találkozók a mozgalom ie'entns eseményei. Ebhez mérten készültek az egvüHnsek is: töhvvc<í<n"tk ól műsorral és nagy műgonddal. A .,tércrne<zvék” együttesei kö7>"i pmióvezo'-os rrvjead a me- cséknádasdi németek hagyományőrző műsora; a délszláv nemzetiségi csoportok közül a legnagyobb élményt az átaiak szerezték: csodálatos régi ruháik, remek zenekíséretük mellett megkapóan hiteles előadásmódjukkal. A táncegyüttesek közül a pécsi és a zalaegerszegi aratta a legnagyobb sikert Baranya, Somogy és Zala képviselői közül. Ami a tolnaiakat illeti: nemcsak a nézőtéren, hanem a két versenynap utáni összejövetelen is, ahol a zsűri értékelte a csoportok bemutatóit, büszkék voltunk együtteseinkre. A hagyományőrző együttesek kategóriájában — a versenyen kívül indulj — madocsaiak szerepeltek az egész mezőnyben a legjobban. Műsoruk állandó, és mégis mindig hoz valami újat. Eredeti anyaguk számos feldolgozásban bukkant fel a többi táncegyüttes műsorában is. Az iregszemcsei Öregek kórusa országos hírű. Most népi együttessé bővült a kórus: színpadra léptek iregi táncokat bemutató fiatalok is, s úgy láttuk,* az irevszemcsei- ek kísérlete reményekre jogosító. Megyénk valamennyi nagyobb táncegyüttese — szövetkezeti. Ez derült ki a találkozón, ahol részt vettek a szekszárdi. dombóvári, naksi és dunafö'dvári táncosok. A Szekszárdi Néotáncegviíttes a tőle megszokott és elvárt színvonalon szerene’t. megőrizve arany III. minősítését. (Érmen egy ha’szál híján nem arany Il-t szerezve.) A dombóváriak fiatal egvüt- tese szén e1őadásb!>n mutatta be már ismert műsorszámait, hiteles volt zenei kíséretük, a Kapos népi kamaraegyüttes előadásában. Meglepetést mégis leginkább az eredményhirdetéskor szereztek; amikor kiderült, hogy az egész mezőny legmagasabb pontszámával végeztek, arany II. minősítést kaptak. A zsűri elsősorban példás néptáncelőadásukat dicsérte. A paksiak nem öregbítették hírnevüket, a zsűri vélekedése szerint nem vették komolyan a bemutatót és ezzel egyedül voltak a mezőnyben... — sőt, egyik-másik táncos nem is tudta feladatát. A paks'ak okozta csalódást bőven kárpátba a Földvár táncegyüttes. a nézőtéren susogták, a táncosok szinte a földből nőt* tek ki... Mindenesetre ha nem is előzmény nélküli Dunaföld- váron a népi tánc, mégis igazi meglepetést okozott a kitűnően felkészült, nagy lendülettel és kedvvel táncoló együttes. Ezüst III. minősítést szereztek, de nem kell hozzá jóstehetség, hogy megállapítsuk, ha így folytatják, nem lesz nehéz továbblépniük. A többi terület bemutatói és versenyei még ezután kerülnek sorra. Májusra derül ki, hogy az országos döntőbe hánvan kerü’nek a szekszárdi területi ve+é'kedőből. Ettől függetlenig. máris megállapíthattuk: a ta1átkozó'és verseny minden- kénpen bevá’to*ta a hozzá fűzött reményeket. V. F. É. I
