Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
<A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi I fejlesztésének fi irányai Paks 1 hifizerviprí kommunisták cselekvési prepája Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusa, Alekszej Koszigin kormányfő vezetésével a párt PB tagjai, a tervbizottság vezetői és több ágazati miniszter részvételével 90 tagú különbizottságot alakított, azzal a feladattal, hogy a legmagasabb pártfórum harmadik napirendi pontjának vitájában elhangzott, illetve írásban beterjesztett javaslatokat értékelje és döntsön arról, milyen kiegészítések és módosítások kerüljenek be a tizedik szovjet ötéves terv fő irányairól szóló előterjesztésbe. A pártkongresszus a különbizottság jelentése alapján „A Szovjetunió népgazdasága 1976 •—1980. évi fejlesztésének fő irányai” címmel, dokumentumot fogadott el, amelyet Moszkvában szombaton hoztak nyilvánosságra. A dokumentum hangsúlyozza: Az SZKP XXIV. lcongresz- szusának határozatait megvalósítva, a szovjet nép új, hatalmas lépést tett előre a kommunizmus anyagi-műszála bázisának megteremtése, a nép életszínvonalának emelése, az ország biztonságának szavatolása útján. Jelentős mértékben növekedett az ország gazdasági ereje, emelkedett a társadalmi termelés hatékonysága, még szilárdabbá vált a szovjet társadalom eszmei-politikai egysége. Nagy sikereket értünk el a külpolitikában, a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósításában. Megszilárdultak a Szovjetunió nemzetközi pozíciói. Erősödött az együttműködés a testvéri szocialista országokkal. Nőtt a szocializmus hatása a nemzetközi események alakulására. Tovább folytatódott a nemzetközi enyhülés folyamata. *• .. A IX. ÖTÉVES TERV „■ EREDMÉNYEI Teljesítettük a IX. ötéves terv legfontosabb szociálisgazdasági feladatait. A Szovjetunió népgazdasága nagy ütemben, töretlenül feilődött. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves terv során 28 százalékkal emelkedett, a növekedés volumene abszolút értékben, 76 milliárd rubel volt. Á nemzeti jövedelem növekedésének mintegy négyötöde a munkatermelékenység növekedésének köszönhető. Az ipari termelés volumene a IX. ötéves tervben 43 százalékkal nőtt. A közszükségleti cikkek termelése 37 százalékkal emelkedett. Következetesen megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési programja. Az ötéves terv során ebben az ágazatban a beruházások értéke 131 milliárd rubel volt. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaság bruttó termelése az elmúlt ötéves tervéhez viszonyítva 13 százalékkal növekedett. Évi átlagban a gabonatermelés 181,5 millió tonna, a hústermelés 14 millió tonna, a tejtermelés 87,4 millió tonna volt. A gyapottermés évi átlagban 7,7 millió tonnát tett ki. Közvetlenül népjóléti célokra — beleértve a lakásépítést és a szociális-kulturális beruházásokat — a nemzeti jövedelem négyötödét fordították. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 24 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak fizetése átlag 20 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 25 százalékkal lett magasabb. Több mint 75 millió dolgozó jövedelmét emelték. A lakosság téjfére a társadalmi for gyasztási alapokból történt kifizetések és juttatások összege 1,4-szeresére nőtt. Alapjában véve befejeződött az ifjúság általános középfokú képzésére való áttérés. Nagy figyelmet szenteltek a lakosság kulturális színvonala növelésének, a munka- és pihenési viszonyok javításának. • Elmélyült a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-tagországokkál való együttműködés. Következetesen megvalósulnak a szocialista gazdasági integráció komplex programja által előirányzott intézkedések. Sokoldalúbbakká váltak a kapcsolatok a fejlődő országokkal. Bővültek a gazdasági kapcsolatok az ipa7 rilag fejlett tőkés államokkal. A IX. ötéves terv alapvető feladatainak sikeres teljesítő-, sével egy időben bizonyos gazdasági mutatókkal és egyes termékfajták gyártásával kapcsolatos tervfeladatokat nem teljesítették maradéktalanul. AZ IPARI TERMELÉST 35—39 SZ/tóALÉKKAl. KELL NÖVELNI Á dokumentum a továbbiakban a többi kozott rámutat: A X. ötéves terv újabb fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében és az új ‘ember kialakításában, a szocialista életforma fejlesztésében. A X. ötéves terv fő feladata a kommunista párt irányvonalának következetes megvalósítása a nép éiéte. anyagi és kulturális színvonalának emelésére, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése és hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a munka minőségének a néogazdaság minden láncszemében való lehető legnagyobb mértékű javítása alapján. • A terv az ötéves időszakra előirányozza a nemzeti jövedelemnek a kilencedik ötéves tervhez viszonyított 24—28 százalékos növelését, a lakosság egy főre eső reáliövedel- mének 20—22 százalékkal történő emelését. Az ipar alapvető feladata a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek teljesebb kielégítése jó minőségű termékekkel, a termelés műszaki felújításának és intenzifikálásának biztosítása minden ágazatban. Ennek érdekében az ipari termelést az ötéves időszakban 35—39 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelési eszközök gyártását 38—42 százalékkal és a fogyasztási cikkek előállítását 30—32 százalékkal kell emelni. A Szovjetunióban a terv szerint 1980-ban 160—170 millió tonna acélt állítanak elő, a vegyi és a petrolkémiai ipar termelése 60—65 százalékkal növekszik, a műtrágyatermelés eléri a 143 millió tonnát, a vegyi szálak és fonalak termelése az 1450—1500 ezer tonnát. A könnyűipar termelése a kilencedik ötéves tervhez képest 26—28 százalékkal növekszik majd, 1980-ban a szövetgyártás eléri a 12,5—13,1 milliárd négyzetmétert. A kulturális-jóléti és háztartási rendeltetésű áruk termelése 1,6-szeresére emelkedik. A MEZŐGAZDASÁG FELADATAI A mezőgazdaság fő feladata az, hogy biztosítsa a mezőgazdaság} termelés további nőve. kedését és nagyfokú stabilitá. sát, a földművelés és állat- tenyésztés hatékonyságának lehető legnagyobb emelését a lakosság élelmiszer-szükséglet teinek és az ipar nyersanyag- igényeinek teljesebb kielégíté. se, a mezőgazdaság} termények szükséges állami tartalékainak létrehozása érdekében. A 'mezőgazdasági termelés év} átlagos volumene az előző ötéves terv megfelelő időszakához képest 14—17 százalékkal emelkedik. A kolhozokban és szovhozokban a munka ter. melékenysége 27—30 százalék, kai növekszik. AZ ÉLETSZINVONALEMELÉS PROGRAMJA A dokumentum ezt követően felvázolja a szociális fejlesztés és az életszínvonal-emelés át. fogó programját. Megállapítja: A gazdasági fejlődés és a tár. sadalmi termelés hatékonyságának növelése alapján bizto. sítják a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a szocialista életforma következetes fejlesztését, a szovjet társada. lom szociális struktúrájának további. tökéletesítését. 16—18 százalékkal emelik a munkások és alkalmazottak bérét, amely az ötéves terv végére eléri a havi átlag 170 rubelt. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme átlagosan 24—27 százalékkal növekszik. A kedvezmények és juttatások összege 28—30 százalékkal lesz nagyobb. Továbbra is biztosítják az alapvető élelmiszerek és egyéb árucikkek állami kiskereske. delmi árának stabilitását és a szükséges feltételek megteremtése, az árukészletek felhalmozásának mértéke szerint csökkentik a7 egyes termékfajták árát. A kiskereskedelmi forgal- mat 27—29 százalékkal növelik. Összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület felépítését irányozzák elő. KÜLKERESKEDELEM Az új ötéves tervben a kül. kereskedelmi forgalom volumene 30—35 százalékkal nö. vekszik. A dokumentum a továbbiak, ban rámutat: Minden eszközzel el kell mélyíteni és bővíteni a szocialista országokkal megvalósított gaz. dasági és tudományos-műszaki együttműködést a kölcsönös előnyök, valamint az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás alap. ján. Biztosítani kell azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket a szocialista gazdasági integráció komplex programja és a KGST tagállamai sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980-ra szóló összehangolt terve irányoz elő. Tovább folytatódik a Szovjetunió és az érdekelt KGST. országok erőfeszítéseinek egye- sítését célzó munka olyan fel. adatok közös, átfogó megoldá- ,sára, mint az alapvető nyersanyagfajták, tüzelőanyagok fel. tárásának és termelésének, a gépgyártásnak, valaihint a közszükségleti cikkek termelésének bővítése. A dokumentum előirányozza a Szovjetunió és a fejlődő or. szágok közötti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsola. tok kiszélesítését és megszilárdítását. Az országunk társadalmigazdasági fejlődésében elért eredmények nagy nemzetközi jelentőségűek. Az új ötéves terv megvalósítása még jobban megszilárdítja a Szovjetunió nem. zetközi pozícióit, elősegíti a szocializmus világrendszerének további erősödését, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő összes erő összeforrottságát — hangoztatja végül a dokumentum. ................... À Paksi ! Konzervgyár_______ I ban február v égén tartották az összevont párttaggyűlést, ahol a vezetőség beszámolt az elmúlt évi munkáról, előterjesztette, majd a taggyűlés határozattá emelte a pártvezetősége 1976. évi cselekvési programját. A programról, a vezetőség terveiről Keszthelyi Ferenctől, a pártvezetőség titkárhelyettesétől kértünk tájékoztatást. — Cselekvési programunk — amelynek elkészítését a Központi Bizottság novemberi határozatára, valamint a megyei és a járási pártbizottság cselekvési programjára alapoztuk — átfogja a gyár fejlesztésének, termelésének és az ezzel kapcsolatos politikai munkának teljes területét, mintegy „aprópénzre váltja” a felsőbb határozatokat. Az országos gondokat, eredményeket és tennivalókat , megismerhették dolgozóink a rádióból, a sajtóból, a február elején megtartott pártnapon, amelynek előadója Márkó István, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa volt. A mi feladatainknál természetesen figyelembe kellett venni a gyár helyzetét, és erre aikálniázni/áz,' országos irány- matatást. -Alános . helyzetelemzés után került sor a program ‘megfogalmazására: majd megtárgyal ására1,—1 először párt- vezetőségi ülésén, majd a taggyűlésen.- - • ... .-3 ■: -, -ei’ : , Természetesen a pártvezetőség munkaterve is e programihoz iaazodik. Eddig is, félévenként beszámoltattuk a gyár vezetőségét a tervek teljesítéséről, ez azonban amolyan rutinszerű, kis túlzással mondhatnám, formális aktus volt. Az idén is megtörténik a beszámoltatás — a pártvezetőség félévenként, az. alapszervezetek negyedévenként tervezik — de most mär külön napirendként foglalkozunk a különféle részkérdésekkel is. A pártvezetőség az első félévre tizenhét téma megvitatását tervezte, ebből tizenegy kapcsolódik a cselekvési programban előirányzott tennivalókhoz. És mindegyiknél érdemi elemzésre, vitára számítunk, ha kell, határozatot hozunk. Ennek biztosítéka, hogy az illetékes vehetők beszámoltatásán a vezetőségi ülésén, részt vesznek azok a párttagok is, akik pártmegbízatásként kapták a cselekvési programban előirányzott egy-egy részfeladat meg- ' válósításának; segítését, ellenőrzését. Például, a programban szerepel a munkaerő-gazdálko- ' dás felülvizsgálásé, különös tekintettel a közvetlen és közveA Kohó. és Gépipari. Minisztériumhoz tartózó vállalatok, nál megkezd tfk a nyereségrészesedés kifizetését. À vaskó, hászati vállalatok átlaga 17 napi, a gépipariaknál pedig 16 napi bérnek megfelelő nyere- ségi összeg. A Könnyűipari Minisztériumban is elkészültek a múlt év gazdasági eredményeinek értékelésével. A nyereség mintegy tett létszám alakulására, valaJ mint a szezon jellegre. A munkaerőt a hatékor nyabb munkahelyekre kell átcsoportosítani. Akik e területen pártmegbízatást kaptak, nemcsak ellenőrzik menet közben ezt a munkát és felvilágosító munkával segítik ennek megértetését az érdekeltekkel, hanem ott lesznek azon a vezetőségi ülésen, ahol ezt tárgyaljuk. — Beszélhetnénk néhány programpontról, Keszthelyi elvtárs? — Természetesen. Például a pártvezetőség megvizsgálja a beruházásokat. Ezeknél előnyben kell részesíteni az exportot, a minden viszonylatban konvertálható áruk termelését elősegítő gépi, technológiai beruházásokat. Aztán: a vezetőség megtárgyalja a termékek gazdaságosságát és folyamatosan ellenőrzi a termelési szerkezet korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységet. Rend-! szeresen ellenőrzi a készletgazdálkodást. Még az első félévben beszámoltatja^ igazgatót: és a főmérnököt a termelőeszközök színvonaláról, kihasználtságuk mértékéről, az eszközellátás javításának lehető-: ségeiről, a megtett intézkedésekről. Cselekvési programunkban szerepel a DH-mozgalomi (dolgozz hibátlanul) kiterjesztése az egész üzemre. Tavaly at dobozüzemben vezettük be, a feldolgozóban csak néhány elemét, az idén a tapasztalatokat felhasználjuk. Az alapszervezeti vezetőségek is a saját területükön, a gyári pártvezetőség is, számonkéri a gazdasági vezetéstől a középvezetők alkalmasságának felülvizsgálását és az alkalmatlan vezetők kicserélését. Felmérjük a vezetői továbbképzés helyzetét. Elemezzük a tavalyi takarékossági intézkedések végrehajtását éa a tapasztalatok alapján készíttetjük el az idei tervet. A cse* lekvési programban nagy fon-3 tossávot tulaidonltunk az tlze-J mi demokrácia fejlesztésének^ a ió tapasztalatok elterjesztésének. — A program tehát elkészült. az taesyű'ési határozattá vált. Nem lesz könnyű dolgunk ebben az évben, a" gazdálkodási feltételek egyre nehezebbek, á'landó létszámhiánnyal küzdünk, ez kénysze-' rít is bennünket a jobb gaz-; dálkodásra. Termelésünk! év?"01 évre I no, erre az ötéves tervidőszakra 700 va- gonnyi termelésnövelést irányoztunk elő. A cselekvési programban előirányzott feladatok megvalósítása lesz a biztosítéka a további előrelé-. pésnek. J. J. ; 10 százalékkal haladta meg a tervezettet és különösen a bútoripari vállalatoknál emelke. dett. 1976. március % Fizetik a nyereségrészesedést a KGM vállalatainál és a könnyűiparban
