Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
Szálkáról jelentjük: Gyerekek a famozdonyon Gazdasági perek, gazdasági bírságok Nyilatkozott dr. Lenesés Gyuláné, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökhelyettese ' Szálkára nem jár vonat. Ennek ellenére a helyi Petőfi utcában ott áll egy mozdony, mely alighanem népszerűbb, mint a MÁV összes ilyen vontató erőgépe együttesen. A mozdony az óvQda udvarában található, fából van, az erdészet dolgozóinak gyerek- szeretetét dicséri és nem számít arra, hogy síneket helyezzenek eléje. Mászkálásra szánták és mászkálnak is rajta éppen elegen. Szálkára nem jár vonat, de az inkább ötszáz, mint hatszáz lelkes faluból nagyon sokan járnak el dolgozni. A termelőszövetkezetben és az erdőgazdaságban tevékenykedőket nem számítva, alighanem minden munkaképes felnőtt. Gyerekeik viszont itthon maradnak és a kis község nem is egy bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy a gyerekek érdekeiről nemcsak beszélni kell, hanem lehet tenni. is. Felépült az új iskola, újdonatúj a napközi otthonos .óvoda. Persze ettől még egyáltalán nem biztos, hogy Szálkán minden fenékig tejfel, de az épülő és újjáépülő házak sora rendre bizonyítja, hogy egy ilyen kis településen lehet,' sőt érdemes élni. A kereskedelmi ellátás (leszámítva a húst) jó. A közlekedés úgyszintén, hiszen buszok sokasága segíti a kilométerek száma szerint ugyan kezeli, de a dombok jóvoltából távoli megyeszékhely megközelítését. Torda Istvánná postahivatal-vezető egy csatatérre emlékeztető környezetű épületben (a százéves postát most teljesen modernizálják!) 138 tv-előfizetőről, 130 rádiótulajdonosról tud és arról. A SZÁLKAI EMELKEDŐ harmadik fordulójánál lakik a villanyszerelő, akkor jártam nála, amikor a villanyt, a De- csihegyről odáig vezették. Gépbemutatót rögtönzött, büszkén magyarázta alkotását, beindította, járatta dicsekedett a kerti traktorral. Pannónia motorblokk képezte az ügyes gépezet erőforrását, a járókerék, az alváz saját készítésű. A kis traktor kiválóan mozog a dombos oldaiakon, az egylevelű ekét is elég gyorsan vontatja a földben. A villanyszerelőnek néhány száz forintjába került ez az „erőgép”, és a saját munkája, szabad ideje, mint értéknövelő jöhet számításba — amennyiben a traktor árát számítjuk. Egy valamirevaló kerti traktor ára 24 ezer forint. A csehszlovákiai Diesel-motoros kis- traktor több mint 80 ezer forintba kerül. Egy időben lehetett vásárolni 35 köbcentis motorral hajtott japán traktorocs- kát is, azonban az utóbbi években ez eltűnt aZ üzletekből. Van a fentebb említett 24 ezer forintos, és a 80 ezer forintos. A kiskertekben, a háztáji gazdaságokban nagy szükség volna ilyen kisgépekre. Nincs ló, de még szamár sincs, s így a kiskertekben szükséges gépi 1976. március 7. hogy a szálkaiak 83 Népújságot, 35 Nők' Lapját, 34 Nép- szabadságot, 33 Képes Újságot, 22 Szabad Földet és 10 Sportot járatnak. Szálkán külön takarékszövetkezet nem működik. Aki nem a fiókban, vagy a feje alatt az ágyban őrzi pénzét, az a postán válthat takarékbetétkönyvet. Az elmúlt év utolsó negyedében a betétek összege 247 ezer forinttal növekedett és a teljes betétállomunkák elvégzése, kézi erőre vár — annak ellenére, hogy igen sok hobbikertész szívesen áldozna néhány ezer forintot kistraktorra. Sajnos a 80 ezer forintos traktor már olyan nagy teljesítményű,, hogy nem érdemes néhány száz öles kerthez megvenni. A 24 ezer forintos gép alkalmatos volna, csak ehhez nincs pótkocsi, s a BMG hiába gyártja ezeket a gépeket kis szériában, nemigen keresik, mert a nagy permetezőtartályon kívyíl csak egy rotációs kapa a hozzá tartozó munkaeszköz. Ennyi pénzért viszont az ember már többet tudó gépet szeretne vásárolni. EZÉRT FORDUL ELŐ oly gyakran, hogy a város körüli dűlőutakon különféle megoldású kerti traktorokkal ■ találkozunk. Ezeket a gépeket rossz motorkerékpár-vázakból, motorblokkokból szerelik össze, s használják különféle célra. Volt alkalmam több ilyen kis- traktort, szállítóeszközt közelebbről is. szemügyre venni. Valamennyi kisgép abban megegyezik, hogy igen kevés pénzből lehetett „gyártani”, hulladék vas, hulladék motor, selejt kerék stb. szinte fillérekért beszerezhető. Egy-két szakember leleményessége aztán hamar elterjeszti a kisgépek főbb szerkesztési „elveit” — s így legtöbb meghajtása, gépkapcsolása szinte azonos megoldású, ____ m ány kétmillió 922 ezer 400 forintra rúgott. Az OTP megyei igazgatóságánál természetesen elégedettek, de valÁgzí- nűleg a szálkaiak is azok. Hiszen csecsemőt és aggastyánt is beleértve minden szálkaira több mint 5000 forint értékű takarékbetétkönyv jutottá ORDAS IVAN Fotó: Komáromi Zoltán Csupán egy baj van ezekkel a kisgépekkel: nem vizsgáztatják le, nem kérnek hatósági engedélyt, így a közúti forgalomban nem vehetnek részt. Aki ilyen kistraktort készít, annak az Autóműszaki Felügyelőségtől kell engedélyt kérni, majd pedig munkagép-rendszámot a közlekedési hatóságtól. Amíg nincs a kistraktor- nak háromszögletű rendszám- táblája, hiába szerelik fel kellő világítási berendezéssel — nem vehet részt a közúti forgalomban. Ezért azt tudjuk tanácsolni a traktorocskát barkácsolóknak, hogy gépeikkel csak a hobbi-kert körül furikázzanak, ne merészkedjenek a közútra. És még egy jótanács: ne végezzenek bérmunkát ezekkel a kisgépekkel, mert ha fuvarozáson, szántáson stb. érik a tulajdonost, akkor fizetni kell a szabálysértési kódex szerint. TEHÁT hasznos a kis traktor, szükség is van rá a ház körüli gazdaságban — de tartsuk be a szabályokat, és még azt is tanácsolhatjuk a kert- szövetkezeteknek, a bonyhádi és dombóvári kertbarátoknak, hogy a közös pénzből vásároljanak kistraktort, amely mind a biztonsági, mind a hatékony- sági követelményeknek megfelel. Persze ha valakinek kedve van, s megfelelő alkatrésze — készítsen házi traktort, de csalt házi használatra.-PjA jogi reform eredményeként három esztendeje — 1973. január elsején — megszűntek a gazdasági döntőbizottságok; tevékenységüket a megyei bíróságok gazdasági kollégiumaként folytatják. A bíróságokról szóló, akkor új törvény az átszervezéssel megvalósította az igazságszolgáltatás egységét. Az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük dr. Lencsés Gyulánét, a Szekszárdi •Megyei Bíróság elnökhelyettesét, a gazdasági kollégium vezetőjét. — A szervezeti változás az ítélkezés lényegében, tartalmában nem jelentett változást. A hatáskör növekedésével azonban a peres ügyek köre lényegesen bővült, és a gazdasági kollégiumra az ítélkezésen kívül más feladatok is hárultak, — mondotta elöljáróban dr. Lencsés Gyuláné. — A kollégium a korábbi 300 ezer forintos értékhatár helyett ötmillió forintos határig bírálja el a vállalatok, szövetkezetek és más szocialista szervezetek jogvitáit. Ide tartoznak még 300 ezer forintos értékhatáron felül a szerződésen kívüli kártérítési, kisajátítási és mező- gazdasági termelőszövetkezeti perek. Uj feladat — szükség esetén —' a gazdasági bírság kiszabása is. A bírósági szervezetbe történt beépülés óta a gazdasági kollégiumnak az is feladatává vált, hogy az említett területeken elvi útmutatást adjon, irányítsa, ellenőrizze a járás- és a városi bíróságokat. A gazdasági döntő- bizottságnak. nem volt Ilyen jogköre. — Hogyan alakult az ügyforgalom az átszervezés óta? — A gazdasági ügyek száma sajnálatos módon jelentősen emelkedett; ugyanakkor nagyobb mértékben nőtt a perérték. A peren kívüli ügyekben, az úgynevezett fizetési meghagyásoknál azért magas a követelés összege és nagy az Hyen ügyek száma, mivel több gazdálkodó szervezet sorozatosan nem, vagy csak késedelmesen. teljesíti fizetési kötelezettségét. Tavaly 449 per és ke-, és fél ezer fizetési meghagyás érkezett, mindkét csoportban közel 30 százalékkal több, mint az előző évben. J975-ben az érvényesített követelés 480 millió forintot tett ki... A leggyakoribbak és legjelentősebbek a szerződésszegésekből eredő hibás, késedelmes teljesítéssel, árufuvarozással, fizetéssel kapcsolatos perek. Gyakoriak az okozott kár és az elmaradt haszon megtérítése iránti és egyéb jellegű vagyoni jogviták is. — Gazdasági fejlődésünk szükségszerű velejárója-e az ügyek ilyen nagy száma? — Egyértelműen nemmel válaszolok. A perek jelentős hányadában kétségtelenül fellelhetők olyan törekvések, amelyek nem mindig irányulnak a szocialista szervezetek zavartalan együttműködésének biztosítására, jóhiszemű kapcsolataik kiépítésére, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartására. Ez a magatartás ugyan emeli a perek számát, azonban semmiképpen sem tekinthető gazdasági fejlődésünk szükségszerű velejárójának. Hátterükben rendszerint téves szemlélet, és nem egy esetben a közérdekkel szemben álló vállalati érdek Vagy gazdálkodási zavar húzódik meg... Az élet rendje szerint a gazdasági kollégium elé a gazdálkodás rendjét zavaró negatív jelenségek kerülnek; ezek megszüntetése a köz érdeke. Példaként egy kivitelező vállalatot említek, amely nem vállalta az általa épített lakóépületek beázásának megszüntetését A vállalat — egyébként alaptalanul — a saját maga készítette tervek hibás voltára hivatkozott. A hiba díjtalan kijavítását végül bírói ítélet alapján végezte eL Emberek még nagyobb kényelmetlenségét okozta, hogy drága pénzen vett lakásaik életveszélyessé válása miatt a mennyezetjavítás tartamára szállodába kellett költözniük. — Tapasztalható volt-e* • hogy valamely vállalat tisztességtelen haszon elérés és® törekszik? — Sajnos: igen. A jogosulatlan vagyoni előnyt többnyire burkolt formában igyekeznek megszerezni ; sőt olykor olyan szerződést íratnak alá a gyanútlan, jóhiszemű partnerrel, hogy később el nem végzett munkát is elszámolhassanak. Újításként, esetleg célszerűbb műszaki megoldásként olyan kézenfekvő és természetszerű kivitelezést végeznek, melyben semmiféle újítás nincs, vagy a célszerűbb műszaki megoldás fogalmi kö= rébe nem vonható. Tisztességtelen haszonszerzésre törekvés az is, ha a kár vagy az elmaradt haszon többszörösét követelik, vagy ha teljes kártérítésért harcolnak, amikor a kárt szenvedett maga is közrehatott a kár bekövetkezésében. — Gyakran kellett-e gazdasági bírságot kiszabni? — Gyakorlatunkban eddig csak néhány esetben került erre sor a legfőbb ügyész, a Tolna megyei Tanács V. B., valamint a PM Bevételi Fő- igazgatósága Tolna megyei Hivatalának indítványára. Megyénkben többféle ok miatt sújtott a bíróság gazdasági bírsággal vállalatot, szövetkezetét. Egy szövetkezet engedély nélkül folytatott nagykereskedelmi tevékenységet; más gazdálkodó szerv az árképzési irányelvek megsértésével jutott jelentős mértékű jogosulatlan haszonhoz, egy megyei vállalat hibás ipari keveréktakarmány szállításával okozott különösen nagy kárt; amiért bírságot kellett fizetnie. Eddigi gyakorlatunkban félmilliótól egymillió forintig terjedt a bírság összege. — Milyen személyi konzekvenciákkal kell járnia a gazdasági bírság kiszabásának? . — A megbírságolt vállalat és felügyeleti hatósága köteles személyi felelősségre vonást alkalmazni. Ennek megtörténtét a bíróság figyelemmel kíséri. — Köszönjük a tájékoztatást! B. Z. Elesæî traktor
