Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

Aiekszej Koszigin miniszterelnök beszámolója gazdaságközi kooperációt és az agrár—ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő ja­vaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülés sek létrehozása, az építési- szerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítan­dó gazdaságközi kooperáció és agrár—ipari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s ja­vítja a népgazdaság és az irá­nyítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új fel­adatok figyelembevételével tö­kéletesíteni fogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepé­nek növelését, mint az eszköz­lekötési járulék és más költ­ségvetési befizetések, a nyere­ségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mint­egy 500 milliárd rubel nyere­ség képződött, ami másfélsze­rese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költségve­tésének bevételi bázisát, javí­totta szerkezetét, másrészről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesü­lések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nye­reségének és más forrásainak terhére több mint százmilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a terme­lés fejlesztésére és műszaki« megújítására prémiumok és ju­talmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfeltételeinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összege­ket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk al­kalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illet­ve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a mun­kautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek ki­sebb munkáslétszámmal törté­nő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél na­gyobb mértékben kell elősegí­teniük a munka termelékeny­ségének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését, a meglévő berende­zések kihasználásának javítá­sát, az új technika bevezetését, a nyersanyag- és anyagtakaré­kosságot, a termékek minősé­gének fejlesztését A népgazdaság tervszerű fej­lesztése, az áruforgalom növe­lése és az árak stabilitása alap­ján gondoskodni fogunk orszá­gunkban a pénzforgalom továb­bi megszilárdításáról és a szov­jet rubel vásárlóerejének ál­landóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdemé. nyezőkészsége, kezdeményezési' és szocialista szellemű ötletes­sége. vállalkozókedve fejleszté­sének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos és műszaki megöl, dások, a korszerű munkaszer­vezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a terme, lési tartalékok alkotó felkuta. tását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembe­vételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdasá- unkat mélyebben kapcsoljuk s a nemzetközi munkamegosz. * tásba; tovább folytatjuk a kül­gazdasági együttműködés átál­lítását hosszú távú alapokra. ■Őzért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos ” <Folytatás a 3. oldalról.) feladatunk lesz. E feladat meg. oldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a ha­gyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásá­ban. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatá­vá lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok kü­lönleges követelményeinek ki. elégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthet­né, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és foko­zódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfon. tosabb, hogy a behozatal fej­lesztése maximálisan elősegítse A legnagyobb figyelmet to­vábbra is a szocialista orszá. gokkal megvalósított együtt­működés fejlesztésének és erő­sítésének szenteljük. A szocia­lista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett terve, ame­lyet a KGST Tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesí­tett erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komp­lex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásá­hoz a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. a műszaki haladás meggyorsí­tását, megfeleljen a szovjet em­bereknek a, legkülönbözőbb árucikkigényei teljesebb kielé­gítésének. megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedelmi szerveknek, hanem minden más miniszté­riumnak és hatóságnak is ál­landóan figyelmet kell fordí­tania. Ezek a külgazdasági kér­dések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgaz- dasági hatékonyság kritériu. mait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának meg­felelően az összes országgal fej. tesztjük külkereskedelmi kap­csolatainkat. À testvéri szocialista orszá. gokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözi azokat a szilárd gazdasági kap­csolatokat, amelyek a szocia­lista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocia­lista közösség országainak po. litikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-mű­szaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltét, lenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődésé­hez. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejlődő országok. kai való együttműködése a tar. tós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési meg­állapodás és szerződés. A fej. lődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk 1 fejleszteni, hozzájárulunk gaz­dasági . önállóságuk megszilár­dításához. A nemzetközi feszültség eny. hülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tő­kés országokhoz fűződő gazda­sági kapcsolataink, amelyek si­keresen fejlődhetnek az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányé, ban rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gya. korlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködé. sí megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszerelésé, ről. illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményeinek építésé, ben. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, ame. lyek őszinte készséget mutat­nak az együttműködésre és szí­vükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak eb­ben az esetben lehetséges való. ban széles körű és szilárd gaz­dasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági. terve, inkben is tükröződnek, i len olyan ipari nagyhatalma, amely •• gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelő­készleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fon­tos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben ki­használhassák, el kell érni a készletek racionális és gazda­ságos kiaknázását. A folyó öt­éves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továb­biakban energetikai potenciá­lunk növekedése főleg a hidro- energia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a ke­leti körzetek —, fűtőanyag- és elektromosenergia-ellátásában növekvő szerepet kezd betöl­teni a szén. Már a tizedik ötéves terv­ben jelentősen bővül az eki- basztuzi és a kan-acsinszki szén felhasználása elektromos- áram-termelésre. Az Ural- és a Volga-vidék számos nagy hő­erőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kan- acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél-jakutiai szénmedencék­ben. A földgáztermelés a kilence­dik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva, körülbelül másfél- szeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növek­szik. A kőolaj-feldolgozás 25— 30 százalékkal emelkedik. A tüzelő- és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesítésére vonatkozó intézkedések meg­valósítása, valamint az összes tüzelő- és energiafajták éssze­rűbb felhasználása 1980-ban feltétlenül több mint 150 mil­lió tonna fűtőanyag megtaka­rításával jár. Ezek az intézke­dések biztosítják az ország nor­mális energ'aeliáfását és meg­teremtik a feltételeket az ösz­szes népgazdasági ágazat folyat matos fejlődésében. A X. ötéves tervben a gaz*; daságj tevékenység méretei a korszerű technológiai folyama­tok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegy­ipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környe­zetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok több­ségében nagy összegeket irá­nyoztak elő. Gyakorlati alkal­mazást nyernek a légkörszeny- nyezodés elleni harc új eszkö­zei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex ésszerű felhasználására és vé­delmére. Valamennyi Ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhaszná­lására. A légköri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980- ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beru­házási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelen­tős anyagi eszközöket fordí­tunk azokra az ipari ágazatok­ra. amelyek gépekkel, műtrá­gyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új technikát és szállítóeszközt kapnak. Ily módon a X. ötéves terv­ben jelentős mértékben hozzá­járulunk a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alap­ján a mezőgazdaság évi átlag­termelésének 14—17 százalék­kal kell növekednie. A gabona- termelésnek évi átlagban 1»— 21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát A tervmutatókat minimáli­saknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki for­rások kedvező időjárási viszo­nyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A mezőgazdasággal szorosan összefügg a könnyű- és élelmi­szeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a té­ren 26—28 százalékkal növek­szik. Egészében véve a köz­szükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a köny- nyűipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágai: fejlesztésére nagy összegű be­ruházásokat hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen szá­mos olyan áru, amely nemrég még hiánycikknek számított, jelenleg elegendő mennyiség­ben található a kereskedelem­ben. A X. ötéves terv előirányoz­za minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalé­kos és az utasszállítás 23 szá­zalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó, és szál­lítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejleszté­sére, amely nagy megtakarí­tást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki színvona­lának emelésére. A terv sze­rint körülbelül 3000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy munkaprogramot irá­nyoztunk elő a Bajkál—Amur vasútvonal építésében. Ennek a vasútvonalnak egyes szaka­szai ezekben az években üzem­be lépnek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a ZIL, ég a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán tele­fonvonalak hossza 1,6-szeresé- re, a városi és falusi telefon­készülékek szánta 1,4-szeresére emelkedik. A beruházások megszerve­zése nagyban meg fogja ha­tározni az ipar, a mezőgazda­(Folytatás az 5. oldalon.) Iz anyagi termelés fejlesztése, a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fej­lesztésének strukturális töké­letesítésének, a termék minő­sége és műszaki színvonala ja­vításának, illetve emelésének programját Az egész társa­dalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik öt­éves terv jelentősen túlhalad­ja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt I gépgyártás szerepe Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésé­ben és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hoz­závetőlegesen 1,6-szeresére nö­vekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati és vegyi gép­gyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektroni­kai iparnak, a szerszámgép- gyártásnak és a műszeripar­nak. A kitűzött feladatok bonyo­lultak, de meg tudunk birkóz­ni velük. Gépgyártásunk jelen­tős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelke­zik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb felada­tokra, amelyek gépiparunk né­hány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben or­szágunkban megkezdték az atomerőművek számára szük­séges gépek gyártását. A jcö- vetkező években az energeti­kai gépgyártás gyorsított ütem­ben fejlődik. Az ezer megawattos reakto­rok gyártása mellett 1500 me­gawattos reaktorokkal műkö­dő atomenergia-blokkok 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehéz­ipar meghatározó helyzete, kü­lönösen a tudományos-műsza­ki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ága­zatok termelése 38—42 száza­lékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas fel­adatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás ese­tén túlteljesíthetek. komplex berendezésének ki­dolgozását. Az energetikai gép­gyártás üzemei 500, 800, vala­mint 1000—1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és gázberendezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddi­ginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz” a „Nyiva” valamint a „Szibirjak” típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek előállítását az el­múlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek ter­melékenysége másfélszer-két- szer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké, intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább < növeljék a gépek megbízható­ságát, élettartalmát, gazdasá­gosságát. Bővül a fémkohászati be­rendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruhá­zást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesz­tése lehetővé teszi belső szük­ségleteink kielégítését, s kül­földi szállítási kötelezettsége­ink A Szovjetunió a világ egyet­Együttműködés a szocialista országokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom