Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

fllekszej Koszlgin miniszterelnök beszámolója r (Folytatás a 4. oldalról.) ság és a közlekedés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását. Az új ötéves tervben a be­ruházások volumenének szigo­rú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrá­sainkkal. Éppen ezt a felfogást rög­zíti a központi bizottság által jóváhagyott, a fő irányokra vonatkozó tervezet. A termelőerők területi el­helyezése a Szovjetunió egy­séges gazdaságának kereté­ben a X. ötéves tervben je­lentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztársasá­gai és körzetei közötti gazda­sági kapcsolatok, fokozódik a munka területi megosztásának hatékonysága, növekszik min­den köztársaságnak, minden körzetnek az összállami fel­adatok megoldásához való hoz­zájárulása. A párt lenini nem­zetiségi politikájával össz­hangban mód lesz minden szö­vetséges és autonom köztársa, ság, gazdasági körzet, auto- nóm_ terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fel. lendülésére. I béke, a nemzetközi enyhülés további enyhítésének ötéves terve vitás és eredmények, amelyek­kel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát köszöntötte. A XXV. kongresszus meg­győzően példázza a kommunis­ta párt bel- és külpolitikájá­nak egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új öt­éves terv a béke, a nemzetközi enyhülés további elmélyítésé­nek ötéves terve. Az emberi­ség számára ismét tanúbizony­ságként szolgál arra, hogy a szovjet nép mélységesen érde­kelt a békés építésben s a kommunista párt és a szovjet állam békeszerető politikát folytat. Elvtársak! Előttünk a kommunista tár­sadalom szovjetunióbeli felépí­tésének új ötéves terve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben arra irányul, hogy teljesítse a XXV. .kong­resszuson kitűzött magasztos feladatokat. Kongresszusunk menete még inkább elmélyíti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkás- osztály, a dicső kolhozparaszt­ság és a népi értelmiség új tör­ténelmi sikerei fémjelzik, nagy Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek hatá­rozzák meg. A szovjet emberek több nemzedéke számára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagyszerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minő­ség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az emberek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazása a további előre­haladás feltételévé válik. Egész munkánk minőségének növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondosabb fel­használását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új öt­éves, terv által kitűzött felada­tokat A szovjet • nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött cé­lokat elérjük, újabb tanúbi­zonyságként szolgál erre az az alkotó szellem és politikai akti­lenini kommunista pártunk eszméinek diadalaként • A rövid szünet után Jeroni­mo Amedo Alvarez, az Argen­tin Kommunista Párt főtitkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát, majd hangsú­lyozta, hogy országának kom. munistái a rendkívül bonyolult politikai helyzet ellenére min­den erőfeszítésükkel azon van­nak, hogy teljesítsék nemzeti és nemzetközi kötelezettségei­ket Gus Hall, az Egyesült Alla, mok Kommunista Pártjának főtitkára hangsúlyozta, hogy az SZKP rendkívüli állhatatosság­gal folytatja harcát a békéért, a nemzetközi feszültség enyhü­léséért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért A Leonyid Brezsnyev beszámo. lójában foglalt új békejavasla. tok válaszra várnak a tőkés vi­lág vezetői részéről. Aziz Mohamed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára után Gordon McLennan, Nagy-Öri. tannia Kommunista Pártjának főtitkára lépett az emelvényre. A nemzetközi kommunista mozgalom döntő tényezője azoknak a győzelmeknek, ame- lyeket az elmúlt évek során a világ antiimperialista erői arattak — mondotta, hangsú­lyozva, hogy a Brit KP inter­nacionalista hagyományainak továbbfejlesztésére törekszik a jövőben is. Az SZKP kongresszusai rendkívüli politikai jelentőség­gel bírnak, nemcsak a Szovjet­unió népei, hanem a nemzet­közi helyzet alakulásának egé­sze szempontjából is — jelen­tette ki Szaid Haidar, az Iraki Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) vezetőségének tag^a.^aki utolsóként szólalt fel a kongresszus hétfői ülésén. Március 2-án, kedden a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusa foly- tatja munkáját. A beszámoló taggyűlések után w Február utolsó szombatja „nagy-szabadszoabat” volt, kezdődik a tavasz «SZ­EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy megélénkült a szekszárdi hegy­oldal, a hétvégi kertekben el­kezdődött a munka. Más is. fi­gyelmeztetett a tavasz köze­ledtére, többek között a múlt héten, a megyei pártbizottsá­gon járt MÉM-szakemberek. A megyei vezetőkkel ' folytatott tárgyalásaik során természete­sen szóba került a háztáji, a kisegítő gazdaságok kérdése is. Nem olyan hangsúlyt adva az ügynek, mintha ez volna jelen pillanatban legfontosabb tenni­valónk, mármint a kisgazda­ságok termelésének fellendíté­se, hanem egy kérdésként sze­repelt a tanácskozáson. Körül­belül így, ezzel a hangsúllyal: a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek termelésének kor­szerűsítése, gazdálkodásuk ha­tékonyságának növelése, az ál­lami gazdaságokban, rejlő óriá­si lehetőségek gyümölcsözteté- se a cél. S ezután a ház körü­li, ha úgy tetszik kiskert­gazdaságok következnek. Azaz megelőzi ezt a szocialista me­zőgazdaság fejlesztése. Ezzel máris elvetettem azt a tévhi­tet, melyet néhányan úgy fo­galmaznak meg, hogy az ál­lamnak nincs szüksége ezekre a kisárutermelőkre, miután— Szóval nem szülik a kapita­lizmust Az árutermelésük azonban jelentős és ezt ki kell használni. Volt, s van aztán olyan helytelen vélemény is, hogy a „hulladék munkaerő” foglalkoztatása a cél ezekkel a kiskertgazdaságokkal. Ez is merőben rossz állásoont, hi­szen a fizikai munkás, a hiva­talnok, a tanár, szabad ídejé-’ bői egy részt hasznosan, a sza­badban tölt el, testi épülését munkaerejét, -kedvét frissítve. Tehát az a helyzet, hogy a kisegítő gazdaságokra — ker­tekre — szükségünk van, hi­szen egy sor mezőgazdasági termény jelentős hányadát az 1,8 millió kisgazdaságban ter­meljük meg. Például a szőlő­nek negyven százalékát, a ba­romfinak 28 százalékát a zöldségféléknek, gyümölcsök­nek 25—40 százalékát Tehát az árutermelés azt jelenti je­len esetben, hogy ilyen óriási mennyiségű terményt nem kell a piacra vinni, az 1,8 millió család amit saját portáján ter­mel meg, nem kell érte az ál­lami apparátust mozgatni, ha­nem kedvvel, szórakozva meg­termelődik, s kerül fogyasztás­ra a baromfi, a sertés, a zöld­ség, a gyümölcs. Tolna megyében jó ideje fel­ismerték már e kiskertmozga­lomnak a jelentőségét-hasznát, úgyhogy nyitott kapukat dön­getnék, ha kérném, hogy be­széljünk róla. A minap olvas­hattuk a dombóvári tanács­elnök véleményét: a városia­sodás veléjárója, hogy felosz- szanak eleddig műveletlen te­rületet, njunkások, tisztviselők, értelmiségi dolgozók között. A város zöldövezete lesz majd a néhány ezer négyzetméteres kiskert Dombóvárott? MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG szerint azt szolgálja elsősor­ban, hogy az ember, a város­lakó ember felüdüljön. A mi­nap a szerkesztőségben járt egy bérházban lakó fiatal asz- szony. Kertet szeretne „igényel­ni” mondta, mivel sóié szabad idejükkel nem tudnak mit kez­deni, ugyanakkor a sok gye­rek miatt jobb volna a zöld­séget, gyümölcsöt termeszteni, mert olcsóbb, frissebb a csa­lád ellátása. Bizonyára Kaposi István, a városi tanács osztály- vezetője eligazította olvasón­kat, miként lehet hozzájutni a szekszárdi hegyen kiskerthez, azaz elhagyott, műveletlen te­rülethez. Szabó Géza, a városi párt- bizottság titkára néhány héttel ezelőtt arra kért bennünket, a Népújságot, támogassuk majd a város vezetőinek akcióját, amely az elhagyott területek termelésbe állítására irányul, azaz sok száz kiskertet lehetne kialakítani a hegyoldalakban elhagyott földekből. Mintegy ezer „kisbirtokot” lehetne fel­állítani. A földek mérése, lajst­romozása lényegében már meg­kezdődött Nyilvánvaló, a ta­vasz közeledte meggyorsítja ezt a munkát is. (Mondani sem kell, hogy e témával kap­csolatos híreket közöljük la­punkban.) AMENNYIBEN a már „élő” kiskerteket vesszük számba, el­sősorban a gondokról kell szól­ni. Egyfelől van ugyanis hiva­talos álláspont, hogy a kiskert­mozgalmat támogatni kell. Másfelől viszont érthetetlensé- get, akadályokat találunk. Itt van például a fuvarhelyzet. A Volán Vállalat nem váHal trágyaszállítást! H'á’-'a meav a fuvaroztató kocsiért, igazgatói A pártalapszervezetek és a több alapszervezetet összefogó, irányító pártvezetőségek — eleget téve a szervezeti sza­bályzatban előírt kötelezettsé­güknek — ez év januárjában és februárjában megtartották az 1975. évi munkát értékelő, elemző beszámoló taggyűlése­ket. Az alapos előkészítő munká­nak is köszönhető, hogy e tag­gyűlések jó politikai légkörben, a fokozódó aktivitás jegyében zajlottak le. Pártunkban im­már csaknem fél évtizedes gya­korlat, hogy az alapszervezetek évenként áttekintik, hogyan dolgoztak, mit tettek a párt­kongresszus, a felsőbb párt. szervek és saját határozataik megvalósítása érdekében, ho­gyan alakult a pártélet. miként sikerült a pártszervezetnek irá­nyítania, ellenőriznie területén a politikai, a gazdasági és az ideológiai munkát. Elmondhat, juk, hogy a most lezajlott be­számoló taggyűlések mind szer. vezetileg, mind tartalmilag a korábbiakhoz képest előrelé­pést hoztak. Magasabb volt a részvevők aránya, a hozzászó­lók száma, különösen fontos, hogy a termelő jellegű párt. szervezetekben sok munkás, fi­zikai dolgozó szólalt fel. A taggyűléseken mind a be­számolókban, mind a hozzászó­lásokban megfogalmazódtak à tennivalók is. Nem kevés fel­adat vár ebben az évben a pártszervezetekre, a párttag­ságra. Tovább kell munkálkod­ni a párt XI. kongresszusa ha. utasítás értelmében a kocsikat nem lehet trágyaszállításra használni. Inkább álljon mun­ka nélkül hétvégeken a teher­gépkocsi, s végezzék el a trá- gyaszállítást feketén. Mintha az autóközlekedés emberei nem is hallottak volna még a XI. kongresszusról, állami rendele­tekről, amelyek a kiskertmoz­galmat hivatottak segíteni egyes megállapításaikkal. Az­tán gond a traktor hiánya. A termelőszövetkezetek saját gépparkjukkal saját földjeiket munkálják, a háztáji, ház kö­rüli kiskertekre nem jut erő. A fogyasztási szövetkezeteknek kellene tehát ebben a kérdés­ben intézkedni: vásárolni egy traktort, munkaeszközöket és bérmunkát végezni a kisker­tekben. Az AFÉSZ-t azonban inkább az áruházprogram ér­dekli, mintsem a kiskertek gondja-baja. Viszont az áru- felvásárlás, azaz a felesleges, a család szükletén felüli termé­nyek közfogyasztásra juttatása csakis az ÁFÉSZ útján kép­zelhető el. Van tennivaló bő­ségesen, volna dolgunk, hogy olyan jól funkcionáljanak a kiskertek, mint az kívánatos lenne. És, hogy ez mennyire az, álljon itt dr. Soós Gábor államtitkárnak a nyilatkozata, amelyet a televízióban mon­dott, 1975. december 28-án: „Több évtizedes haszn^’atra adunk k’snarceUákat, így tud­nak kialakítani kertszövctka- zatek"t, k-rtmuvki- szövetke­zeteket és ahol a U’!~ös be­szerzés, értékesítés kérdéseit tározatainak végrehajtásán, se; gíteni, ellenőrizni az 1976. évi népgazdasági terv megvalósítá. sát a Központi Bizottság 1975, novemberi határozata és a ha­tározat végrehajtására elfoga­dott cselekvési programok alapján, lebonyolítani a párt­tagság; könyvek cseréjét, hogy csak a legfontosabbakat említ, sük. Ez utóbbi egyébként nagy lehetőséget ad a párttagság ak. tivizálására, arra, hogy most már egyes emberekre, párttá, gokra alakíthassák ki a párt. szervezetek a feladatokat. A beszámoló taggyűléseken sok kérdést érintettek a felszólalá­sok. Az azonban általános, hogy a párttagok az eddiginél szigorúbb betartását, betartatá­sát követelik a pártfegyelem, nek, az alaposabb és rendsze­resebb ellenőrzésben, felelős, ségre vonásban látják a munka megjavításának feltételeit. A párthatározatok végrehajtásá­nak az egyes személyekre való konkrétizálásához az ezekben a napokban megkezdődött, a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések is adnak lehető­séget. A beszámoló taggyűlések le­zajlottak, azonban a taggyűlé. sek jegyzőkönyveit, emlékezte, tőit nem szabad véglegesen irattárba helyezni. Időnkint jó elővenni azokat és áttekinteni, mit kell még megvalósítani a tagság által elfogadott progra­mokból, a tagság észrevételei­ből, javaslataiból, Hí Is meg tudják oldani, ezt tart­juk mi a jövő útjának. Ebben látjuk az igény fokozatos ki­elégítését. Ezeknek az intézke­déseknek jogi előkészítése lé­nyegében már folyik és a jörő évben kézzelfogható eredmé­nye lesz. Felvetnek bizonyos félelmet keltő kérdést is, a személyi kiskerti tulajdonnak az államosítását. Erről szó sincs. Ezt szeretném egyértel­műen aláhúzni, hogy erről szó sincs. A kormányzat is inkább arra törekszik, hogy a kiskert­tulajdonosoknak és haszná­lóinak tulajdonbiztonságot, használatbiztonságot adjon. Tehát a földterületeket hasz­nálatba adjuk, nem eladásba, tulajdonviszonyba. Egyet azonban mindenképpen meg kell akadályozni, azt, hogy a kiskertészkedés ne legyen te­lekspekuláció, telekharácso- lás. Semmiféle kiskerti sze­mélytulajdoni 'földterület ál­lami tulajdonba vételéről szó sincs." EHHEZ MÉG ANNYIT te­gyünk hozzá, hogy a MÉM veze­tőinek és a megyei vezetőknek a múlt heti tanácskozásán hallottuk: elkészült már a rendelet, amely egyértelművé teszi mindenkinek a dolgát a föld, a parlagon heverő föld hasznosításában. Ez a rende­let a közeli napokban kerül nyilvánosságra, PALKOVACSJENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom