Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

1 Kedvezmény a sertéstartőknak Szerződés több évre — Garantált ár — Az ÁFÉSZ-ek mint gazdák KEVÉS A SERTÉSHÚS. Nem mondunk ezzel újat, csak be kell kukkantani egy hentesüz­letbe, máris tapasztalhatjuk. Marhahús van, friss, szép, és a választék is jó. Miért nincs sertéshús ? Kevés a sertés. Miért kevés a sertés ? Az el­múlt hetekben több alkalom­mal véve a fáradságot néhány' disznópiacot fölkerestem. Ott is megtudhattam, miért nincs hízó, miért nincs malac, meg koca. Úgy hiszem, illetékesek­nek is korábban el kellett vol­na menni a sertéstartó gazdák­hoz, s megtudták volna miért kevés a háztájiban a sertés Bá- taszéken, miért csökken Tamá­siban s egyebütt. A hét köze­pén az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt is sajtótájékozta­tón informálta a hazai sajtó képviselőit, miért nincs sertés­hús, és miért nincs malac, mit tettek, tesznek, hogy legyen. Nem kell messze menni, elég csak három-négy évre vissza­lapozni a felvásárlók könyvé­ben, láthatjuk, hpgy a háztáji gazdaságokban csökkent a ko­cák száma. Koca nélkül pedig nincs malac, malac nélkül nincs hízó és hízó nélkül nincs hús. Az ország területén a ház­táji gazdaságokban két év alatt 130 ezer kocával kevesebbet számolhatunk, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy hat mala­cot számítva — egy hízótól egy ellés — nyolcszázezer hízóról van szó. Idén körülbelül eny- nyivel kevesebb hízót vágha­tunk le, — a sertéstenyésztés ciklusának soha nem tapasz­talt mélysége miatt — mint négy évvel ezelőtt. Mi az oka a tenyésztési kedv csökkenésének? Ennek több oka van. Ilyenek például: Ten- gelicen és más községekben a sertésapaállat-tartást megszün­tették, bevezették a mestersé­ges megtermékenyítést, ez saj­nos még nem tökéletes. Mi­után nincs a községben kan, nem lehet 'kocát ' ' tartani'. A ' két-három étvél ezelőtti téma: elkészült a hízó, hiába jelen­tette be a sárszentlőrinci gaz­da, a vállalat nem vitte el.' A kész hízó túlsúlyos' lett, to-- vábbtartása tnár kész ráfizetés. Dombóvárott a takarmányellá­■ tás miatt csökkent a sertések száma, Tamásiból olÿan pä- ' naszt hallottunk, hogy a tarka- öves jószághoz volt a gazdák­nak kedvük, ep bírta a háztáji ■ viszonyokat legjobban; de ezért kevesebb pénzt kaptak. A Ml PÉLDÁINKHOZ ha­sonlatosak' az ország bármely .részében feltalálhatok. Kérdés, miért későn ,, jutott . az ÁHT olyan álláspontra, hogy gyö­keres változást vezet be a sér­téstartásban. Dr. Benke Antal, az’ ÄHT vezérigazgatóin el­mondta.- hogy. alaposan; fel kel­lett. készülni az új helyzetre, és az intézkedések' egész sorát kellett b^vezetnV, egyeztetni más szervekké’. Isv léphetnek •a nyilvánossá?; a .kistermelők elé. hogy kédvet : adian^k á sertés^enyészfésre, ismét fel- lendüliön a ikistermélők gaz­daságaiban- ez áz ágazat. A tröszt tervei biztatók. Miután a párt és kormány több ötéves terv távlatában fontos szere­pet szán a kistermelők ser- téstenvésztési és h’zla’ási te­vékenységének. érthető, ha a tröszt vállalatainak éevüttmű- ködése • — a termelőkkel — is főbb évre szól. Igv például a k’stermelők szerződést köt­hetnek hosszabb időre — hí­zóra is. malacra "is, süldőre is. Az árak kedvezők. Szerződéses alapon a malacokért 40 forin­tot, süldőkért 33 forintöt ad ki­lónként, rriíg a szabad sertésért a szabad árat adja. Nincs fel­vásárlási korlátozás, nincs, ter­melési bizonytalanság. Min­denkitől elfogadja a-váílalat à szerződést, - s út ifeaocsolátókáV ' teremt az ÁFESZ-ekkeí.’ a 'me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekkel. Tehát az ÁFÉSZ te­‘ nyészthet a községekben, min­den állampolgárral szerződést köthet, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagjaitól is át­veheti, értékesítheti a sertése­ket. Együttműködési megálla­podást kötnek az állatforgalmi vállalatok, s ez azzal az előny- nyel is jár, hogy a sertés- tenyésztés egész komplexumá­ra érvényessé válik. Tehát a tenyészteni akarók kapnak ko­cát, malacot, süldőt, amiért „áruval” : hízóval, malaccal, fi­zetnek. Lehetővé teszik, hogy a községekben ismét tartsanak olyan tenyészkanokat, ami­lyent a környékbeli gazdák akarnak: a gabonatröszttel együttműködve a termelők hozzájuthatnak hatósági áron ■ mindenféle-fajta sertéstáp­hoz;. .. És nem „finnyásltod- :nak” a jövőben az átvevők, ha a hízó súlyosabb, ha tarka, ha öves,. ha foltos, ha ilyen, vagy amoivan fajta. A HELYZET AZ, hogy az állatfőrgalmt tröszt új intéz­kedései kissé késve láttak nap­világot, de remélhetően nem későn. A sertéstenyésztés je­lentős bázisa még a kisterme­lő — a tsz-tag, a tanácsi dol­gozó. a bányász, a hivatalnok, a kőműves, az eljáró dolgozó stb. —, az országban a sertés- tartásra alkalmas háztáji ter­me’őkapaci tás — ólak, darálók, egyéb berendezések — értéke negyvenmilliárd fo­rint. Ennek csak harm’ne százaléka van kihasználva. Ha ezt a termelőkapacitást meg akarnánk teremteni — új nagy­üzemek létesítése révén —, akkor a néogazdaságnak mint­egy százharminc-százötven milliárd form tot kellene erre a célra fordítani. Ugv hiszem, ezek után nem is kell magya­rázni, hogy miért fontos, m’ért kiemelt kérdés a sertéstenyész­tés fokozása a háztáji gazda- - Ságokban. PÄLKOVÄCS JENŐ Javul Dombóvár zSIdségellátása Megyénk fejlődő városónak jobb zöldségellátása érdekében jelentős változtatásokat vezettek be a dombóvári ÁFÉSZ-nél. Biz­tosabbá tették a felvásárlását ezeknek a mezőgazdasági termé­keknek azáltal, hogy nagy szóm­ban szerződéseket kötöttek a ter­melőkkel. Tavaly mindössze tíz ilyen szerződés készült, az idén már nyolcvanat írtak aló. Több helyen megalakították a kertba­rátok körét, s ezzel a kiskertek gazdáit is ösztönözték a lakosság jobb ellátása érdekében végzen­dő zöldségtermesztésre. Az elmúlt évben 20 ezer cso­mag retket tudtak eladni a dom­bóvári ÁFÉSZ boltjaiban — eny- nyit kínáltak fel átvételre a ter­melők —, idén már szerződésben nyit. Megállapodást kötöttek 30 biztosítottak 123 ezer csomag- ezer fej saláta és 48 ezer darab primőr zöldpaprika termeltetésére is. Elősegítették a zöldségellátás ja­vítását azzal is. hogy kedvezmé­nyes fóliavásárlási lehetőséget biztosítottak a kiskerttulajdono- soknak. így a tavalyi 150 négy­zetméter helyett ennek a terület­nek tízszeresén termelnek a vá­ros környékén élő gazdák fólia­sátor alatt primőröket. A mű­anyag fóliát nemcsak olcsóbb áron kapták az igénylők, hanem kölcsönt is adott az ÁFÉSZ a vá­sárláshoz, amit majd terményben lehet visszafizetni. Dombóváron így a szövetkezet 17 fajta zöldségből biztosítja szerződéses alapon a lakosság el­látását. Emellett természetesen le­hetőség van arra, hagy azok is, akik nem kötöttek szerződést az ÁFÉSZ-szal, a boltban, illetve a felvásárlási részlegen keresztül értékesítsék az általuk termelt «öldségféleségeket, , ­Új helyein a szolgáltatás —tm Tamásiban a, közelmúltban adták át azt a 24 lakásos épü­letet, amelynek földszintjén szolgáltatórészlegek kapnak új elhelyezést. Cipész, férfi-, női fodrász, fényképészműterem, Patyolat-felvevőhely és az Állami Biztosító új fiókja lesz a földszinten.' A szolgáltatórész műszaki átadását április eleje- re tervezik­--------,. ... foto: kz. A honvédelem az egész nép ügye Í j honvédelmi törvényt fogadott el csütörtöki ülésén az országgyű­lés, hatályon kívül helyezve az 1960. évi 4. törvényt. Mint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a tör­vényjavaslat indokolásában elmondotta, az elmúlt más. fél évtizedben olyan pozitív változások történtek társa, dalmunkban. amelyeknek a hatása a honvédelemben is érvényesül: „A hon védelme nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségének a hadseregben és a határőr­ségnél,” A változó körülmények, a fejlődés különféle mozzana­tai tették tehát szükségessé az új honvédelmi törvény megalkotását. Az elmúlt évek gyakorlata némely részletében már meghalad­ta a korábbi törvényben , rögzített elveket. Meghalad­ta, hiszen nem szabályozhat­ták több mint másfél évti­zeddel ezelőtt a még csak néhány éve meglévő. gajátos. súgókat. Ä törvényalkotás-, nak természetes velejárója az; időnkénti megújulás, új­raalkotás. Enélkül a gyakor­lat elszakadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Alti némileg járatos a kato­naéletben, maga is tapasz­talhatta, hogy az elmúlt években módosultak a szol­gálatukat teljesítő fiatalok körülményei és kötelességei is. Nem könnyebbé vált a szolgálát, nem kisebbé a fe­lelősség, sőt, a haditechnika korszerűsödésével inkább bonyolultabbá, felelősségtel. jesebbé. Ugyanakkor bővül, tek — egyebek között az if­júsági törvénnyel összhang­ban — a katonafiatalok jo­gai. A korábbinál is többet vállal magára a néphadse­reg a fiatalok neveléséből. Elegendő arra utalnunk, hogy több ezren sorkatona­ként fejezték be a nyolc ál- ...talánpstj’s'hbgy ma már 16 ’szakmában folyik szákniun. kásképzés, a. honyédségnél. A ciy|l éledjen is hasznosít­ható a sqF&atónai; szolgálat­ban sztereóit* ismeretek ; je­'-JR'; ’{ if • . V.’ teptős ‘(részé'.” Nem’, utolsósor, bap/ézejfnek! árváltozások, nak;is’ köszönhető,’ hogy a lako's'ság körében tovább . nőtVa. katdnák,' a. fegyveres ’ tesf&Tetek, .tagjai, iránti:, tisz- 1 telepes bizalom.' .-V? r< ‘ * ’itt Á honvédelmi törvény nemcsak a katonai szolgála­túkat- ‘ teljesítő ‘' fiatalokra, nemcsak a fegyveres, érők és testületek tagjaira terjed ki. Bár igen fontos fejezetei ró. luk szólnak, őket érinti egyebek között a sorköteles korhatár módosítása. Az ed. digi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behívhatóság felső korhatárát, a szolgálat alól jogellenesen kibúvókat pedig negyvenéves korukig behívhatják. A mai gyakor­latnak megfelelően csökken­ti, 24 hónapban szabja meg a törvény a sorkatonai szol­gálat időtartamát. A lakosság döntő többsé­gét érinti a törvény a pol­gári védelmi kötelezettség új szabályozásával — az al­só korhatárt nőknél is. fér­fiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meg­hosszabbodása, az egészség­ügy általános javulása tette lehetővé, egyben indokolttá, a katonaköteles kor felső korhatárának, emelését Nincs lehetőség vala­mennyi cikkelyre kitérnünk, nem is lehet feladatunk a’ részletek kommentálása. A törvény tanulmányozását — ajánlatos mindenkinek időt szakítania rá, éppen mert közvetlenül és közvetve va­lamennyi állampolgár érde­kelt’, nem helyettesítheti a- kurta gondolatsor. Mind­össze a lényegre utalhatunk, mply szerint az elfogadott törvény beilleszkedik társa­dalmi valóságunkba, figye. lembe veszi a már kialakult gyakorlatot, szabályozza mindazt az új jelenséget, amely a régebbi törvény megszületése óta keletke­zett. Ismerniük kell a gazda­sági vezetőknek, hiszen a gazdasági egységekről is tartalmaz intézkedéseket Sokakat érdeklő fejezet szól a személyi tulajdonban lévő ingatlan és ingóság felhasz­nálhatóságáról, az esetleges kisajátítás és kártalanítás módjáról. > H haza védelme nem IS szűkíthető le a ka­tonai szolgálatra, a technikai ismeretek elsajá­títására. A törvény bevezető, részében erről ezt olvashat juk: „A haza fegyveres vé. delme elsősorban a fegyve­res erők és testületek tagjai­nak • kötelessége, amelynek teljesítésére mindenkor ké­szén állnak. Korunkban azonban a honvédelem az .államtól és az egész társa­dalomtól, a . szocialista haza- fiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, össze, hangolt erőfeszítést követel ,-.yí fi meg mind - békében, mind háborúban.” A törvény e követelmény teljesítésének mikéntjéről határoz. M. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom