Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

r 25 éves a Zrínyi Katonai Kiadó Beszélgetés Bedő László ezredessel, a kiadó igazgatójával Március közepén, a közelgő évforduló jegyében tartott Baj tőtájékoztató kínálta az al­kalmat, hogy folytassuk szer­kesztőségünk hagyományát — a könyvkiadók bemutatását —• és megkérjük Bedő László ez­redest, válaszoljon néhány kér­désünkre. A sajtótájékoztatón megje­lent újságírók már elmentek. A házigazdáit —■ érthető mó­don magas rangú katonatisz­tek — összehajtogatták a tá­jékoztatóhoz felhasznált kimu­tatásokat, jegyzeteket. Az igaz­gató .munkatársai — á katonai előírások szerint engedélyt kér­ve a távozásra — indultak Vissza a munkahelyekre. — Ezredes elvtársi Hogyan jött létre a kiadói — Negyedszázada, 1951. már­cius 20-án hozta létre a Ma­gyar Néphadsereg vezetése a Honvéd Kiadó Intézetet. En­nek utóda a Zrínyi Katonai Kiadó. A kiadó létrehozását 'megkövetelte a szocialista hon­védelem . erősítése, a Magyar Néphadsereg kiképzésének és harckészültségének fejlesztése, a szocialista hadtudományi is­meretek, az élenjáró szovjet hadtudomány széles körben történő terjesztése. Pártunk, államunk és a néphadseregünk mindig nagy jelentőséget tulaj­donított annak, hogy a szo­cialista honvédelmi eszmét, a hadtudományi és katonai is­mereteket a nyomtatott betű erejével hirdesse és terjessze a tisztek, tiszthelyettesek, kato­nák és az állampolgárok szé­les rétegeiben. — Ez be is határolta a leiadatot, — A katonai kiadó feladat­körévé vált a hadtudományi, katonai és szakmai művek, ki­képzési és nevelési munkák, agitációs és propagandaanya­gok, ismeretterjesztő kiadvá­nyok és szépirodalmi alkotá­sok gondozása és közreadása, a katonai folyóiratok és lapok megjelentetése és terjesztése. Az első időszakban a kiadó alapvető feladata az volt, hogy a Magyar Néphadseregben fo­lyó kiképzési tevékenységet, politikai és felvilágosító mun­kát segítő kiadványokat gon­dozza és terjessze. A dolgozók köréből kikerült fiatal tiszti­kar katonai és politikai mű­veltségének emelése azonban megkövetelte a kiadói tevé­kenység bővítését. A szocializ­mus és az imperializmus kö­zött folyó politikai, ideológiai és gazdaság harc, a baráti had­seregekkel való fegyverbarát­ság erősítése, szocialista vív­mányaink védelme és társadal­munk honvédelmi felkészítése szükségessé tette azt is, hogy a katonai kiadó kiadványaival a néphadsereg igényeinek kielé­gítése mellett egyre nagyobb részt vállaljon a polgári la­kosság körében folyó honvé­delmi nevelómunkábóL — Ehhez szépirodalmi jellegű köny­veket is adnak ki? — Igen. A fiatal kiadó az ötvenes évek elején hadtörté­nelmi, haditechnikai és szép- irodalmi témájú sorozat meg­indításával részt vállalt a ha­zánkban egyre jobban ’kibon­takozó kulturális forradalom­ból. Törekvése volt könyv- kiadási tevékenységünknek a fegyverbarátságot erősítő kato­nai témájú szépirodalmi köny­vek megjelentetése. A sort 1954-ben Hja Markin szovjet író A Duna partján című mű­ve nyitotta meg, majd egymás után jelentettük meg olyan is­mert és népszerű írók alkotá­sait, mint Pb Győry Dezső, Ri­deg Sándor. Devecseri Gábor, Zalka Miklós, Kovái Lőrinc, Barabás Tibor. — De azért ez mégis elsősorban katonai kiadó, a viszonylag vegyes profil mellett is. — Ehhez el kell mondani, hogy a katonai kiadó életében is jelentős állomás volt az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1972-es határozata a könyvkiadásról és a könyv­kiadás feladatairól. A határo­zat nyomán kiadónk profilja egyértelműbbé vált, és még nagyobb lendületet kapott & hadtudományi és szakmai mű­vek, az ismeretterjesztő mun­kák és a szocialista hazafisá- got, proletár internacionaliz­must és forradalmi harcokat bemutató és ábrázoló széniro­dalmi alkotások megjelenteté­se. Tovább mélyült a többi magyar kiadóval hagyományos jó együttműködésünk, és több sikeres könvvet közös kiadás­ban jelentettünk meg. elsősor­ban a Kossuth Könyvkiadóval. Erősödött a baráti hadseregek katonai kiadóival való kapcso­lat, a könyvkiadási tervek és kiadványok cseréje, a tapasz­talatok átvétele. — Azt hiszem, Itt nem kerülhetünk el néhány iellemző számot. — A negyedszázados kiadói tevékenység eredményeit bizo­nyítják a számszerű adatok is. 25 év sörán katonai kiadónk több mint 2500 kiadványt je­lentetett meg, mintegy 25 mil­lió példányban. Jelenleg ki­adásunkban a hadsereg és az MHSZ 13 folyóirata és lapja jelenik meg, (egyszeri megje­lenést számítva) több mint 170 000 példányban. Könyveink egyaránt megtalálhatók a könyvtárak és a lakások köny­vespolcain. Kiadványaink a katonai és polgári olvasók egy­re szélesebb körében terjednek el. A katonai kiadó 25 éves te­vékenységében jól nyomon kö­vethető szocialista társadal­munk építése és védelme, nép­hadseregünk fejlődése. Kiad­ványaink hűen tükrözik az el­múlt negyedszázad nemzetkö­zi és hazai viszonyaiban, min­denekelőtt a hadügybeh és a hadtudomány minden ágában végbement változásokat és fej­lődést. — Sorozatunkban a könyvkiadás a központi téma, maradjunk ennél, — Részletesebben foglalkoz­va a Zrínyi Katonai Kiadó könyvkiadási tevékenységével, annak alapvető feladatai közé tartozik : 1. A hadtudomány klasszi­kusainak munkái, a hadtudo­mány művelőinek tanulmányai, értekezései, disszertációi, a ka­tonai, katonapolitikai, hadtudo­mányi, hadtörténelmi, hadi- technikai tudományos és is­meretterjesztő művek, kézi­könyvek, dokumentumok, ri­portok és a jeles katonai sze­mélyiségek memoárjai megje­lentetése. 2. A katonai kiképzéssel és neveléssel, elő- és utóképzés­sel, a hátországvédelmi fel­készüléssel összefüggő szakmai —r pedagógiai, didaktikai, szo­ciológiai, pszichológiai — mű­vek, kézikönyvek, szemelvé­nyek, szemléltető és tananya­gok és e témába tartozó egyéb kiadványok közreadása. 3. A Magyar írók Szövetsé­ge és a HM által meghirdetett és a mai katonai élettel fog­lalkozó magyar szépirodalmi alkotások: a honvédő és fel­szabadító fegyveres küzdelmet ábrázoló, a szocialista haza vé­delméhez szükséges katonai erények kifejlesztését és a szo­cialista hazafiság erősítését elősegítő szovjet és más szo­cialista szépirodalmi művek kiadása. — Mint minden szakmai kiadónak, így nyilván a Zrínyinek is tovább specializálódik a területe. Milyen ágakra? — A kiadó célkitűzéseit kü­lönböző ágazatokban valósítja meg. Úgymint: katonapoli­tika; hadtudomány általános elmélete; korszerű harc; kato­nai kiképzés és nevelés; hadi- technika; hadtörténelem; me­moár, riport, dokumentum; kézikönyv, szótár, minikönyv; szépirodalom. Kiadónk ezekben az ágaza­tokban az elmúlt negyedszá­zad szocialista honvédelmé­nek, katonapolitikájának és a hadtudománynak jelentős ese­ményeit és kérdéseit elemző könyvek százait jelentette meg. — Kérem, ne vegye szakszerűtlen­ségnek, ha mindenekelőtt a jelenleg oly nagy érdeklődéssel kísért memoár­irodalom és az ezzel rokon területek- tői kérem a tájékoztatást. — A memoár, riport, doku­mentum műfajból a kiadó olyan írásokat jelentetett meg, amelyek elsősorban a második világháború eseményeihez kö­tődnek és kiemelkedő szovjet hadvezérek, a baráti szocialis­ta országok kiemelkedő kato­nai személyiségei és a magyar munkásmozgalom veteránjai tollából jelentek meg. A mél­tán népszerűvé vált és a hadi­események menetét a nem ka­tonai szakember számára is érthetővé tevő memoárok kö­zül is kiemelkednek a híres szovjet hadvezérek visszaemlé­kezései. A legsikeresebb a há­rom kiadásban megjelent G. K. Zsukov marsall Emlékek, gondolatok című visszaemléke­zése. A Magyar Néphadsereg tör­ténetének 1 kezdeteire utaló visszaemlékezések közül ki­emelkedik az Uj haza, új had­sereg — Visszaemlékezések az 1945—1947-es évekre (1970). Dokumentumköteteink több­ségében a második világhábo­rúhoz kapcsolódtak. Az egyik legsikeresebb kiadványunk a 125 levél (1975) című kötet az európai ellenállók búcsúlevele­it tárja az olvasók elé. — A múlt után a jövőről. A most megkezdett ötéves tervben milyen céljaik vannak? — Az ötödik ötéves terv idő­szakában a könyv- és lapkiadói tevékenység arra irányul, hogy lehetőségeink legjobb kihasz­nálásával segítsük az MSZMP XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtását, a fejlett szocialista társadalom védel­mét és építését. A kiadó a tervidőszakban a folyóiratok és lapok kiadása mellett mintegy 550—600 kü­lönféle kiadványt kb. 5300— 5500 ív terjedelemben és 8—10 millió példányban fog megje­lentetni. Tevékenységünk és ötéves tervünk alapvető célkitűzései­nek tekintjük, hogy lehetősé­geink legjobb kihasználásával tudományos, szakmai, ismeret- terjesztő, szépirodalmi, agitá­ciós és propagandakiadványa­ink az MSZMP honvédelmi politikáját, a Magyar Néphad­sereg szükségleteinek kielégí­tését és a fejlesztés feladatai­nak végrehajtását, a lakosság honvédelmi nevelését és felké­szítését, a szocialista országok közötti fegyverbarátság erősí­tését szolgálják. A kiadó legnagyobb vállal­kozásaként a tervidőszak alatt magyar nyelven megjelentet­jük A második világháború története 1939—1945 című ti­zenkét kötetes összefoglaló szovjet tudományos művet. Ez a mű áttekinti a háború vala­mennyi oldalát, folyamatát, sa­játosságát és jellemzőjét: a világháború előtörténetét, ki­robbanását, szakaszait, a szem­ben álló felek céljait, a külön­böző térségekben folyó katonai tevékenységüket, továbbá az ellenállási mozgalmat, a fegy­veres erők jellemzőit, a had­tudomány és a hadművészet fejlődését; a háború eredmé­nyeit, tanulságait és következ­ményeit. A 12 kötetes művet Grecsko, a Szovjetunió mar- sallja vezette szerkesztő bi­zottság gondozta. A nagy ter­jedelmű mű képekkel, térké­pekkel, vázlatokkal gazdagon Illusztrált és kötetenként 600— 700 oldalas. 1976-ban adjuk közre az első és második kö­tetet, utána évenként két- három kötetet. Ez a jelentős alkotás hozzájárul a burzsoá történelemhamisítások lelep­lezéséhez és a második világ­háborúról alkotott történelmi kép teljesebbé tételéhez. Szélesítjük azoknak a mű­veknek a választékát, amelyek a fiatalok honvédelmi nevelé­sét, a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus fejlesztését segítik elő. Kiadványainkkal egy olyan társadalmi légkör kialakítását kívánjuk elősegíteni, amely­ben jobban megértik az új hon­védelmi törvény, a szocialista honvédelem és a katonai szol­gálat szükségességét, és ahol széles körben elismerik a had­tudományi és katonai ismere­tek fontosságát a szocialista közművelődésben. — A beszélgetést megköszönve, ké­rem ezredes elvtárs fogadja gratulá­ciónkat az eredményes negyedszáza­dért és minden bizonnyal olvasóink nevében is mondhatom: sok sikert kívánunk az elkövetkező időkhöz, amikor is nagy érdeklődéssel várjuk kiadványaikat. — Erőt, egészséget! F. L Gerencsér M’klós: Emléke tiszta forrás BÖLCSŐ ÉS TÖRTÉNELEM Mielőtt a személyiség életének le­írásába fognánk, legyen a kezdet a méltatásé: miért illeti meg XI. Rá­kóczi Ferencet az utókor hálája, miért nem válik soha időszerűtlen­né a kuruc fejedelem dicsősége. 1 Feudális nagyurak sarja lévén, or­szágrésznyi birtokokat örökölt. Akár hetekig utazhatott úgy, hogy lelépett volna saját tulajdonú földjéről. És mégis, egész vagyona feláldozásával együtt a puszta életét is kockára tette hazája* nppe ügye érdekében. Pompában, hatalomban telhettek vol­na napjai, de a küzdelmet válasz­totta, mert eszméi és lelkiismerete szerint nem térhetett ki a harc elől. Magyar főnemes volt, német biro­dalmi, munkácsi és makovicai her­ceg, később pedig Erdély választott fejedelme, rutének, szlovákok, szá­szok, románok éppúgy vezérüknek fogadták el. mint a magyarok. Bár katolikusnak nevelték, szigorúan őr­ködött minden felekezet szabadsága felett. S mert a többi rend mellett megadóztatta a nemességet Vb így (200 éve született emelve a politikai függetlenség ügyét az osztálykorlátok fölé, nemzeti jel­leget tudott adni mozgalmának. Dön­téseiben, cselekedeteiben alkotmá­nyos elvek vezérelték: az országgyű­lést tisztelte, államszervezete messze megelőzte a koronás önkényurak — mindenekelőtt a Habsburg-császárok — abszolutizmusát. A történelem rideg tényei szerint katonailag leverték a kurucok sza­badságharcát, amelyre a szatmári béke tett pontot. De rosszul ítélik meg Rákóczi mozgalmát azok, akik a bukást a gyásszal azonosítják. 1703 és 1711 között nem történt ke­vesebb, mint a nemzeti lét megmen­tése. Buda visszafoglalásától, 1686- tól kezdődően rohamosan bontakozott ki Ausztria nagyhatalmi ereje. Bécs eltökélte magát egész Magyarország II. Rákóczi Ferenc) gyarmatosítására, teljes németesíté­sére. A hajdani önálló királyságot letudta, a múlt emlékei közé utalta és hozzálátott, hogy az egész Kárpát­medencét örökös tartománynak ren­dezze be. A kuruc felkelés ezt a számítást húzta keresztül. Hiába tör­ték le, a magyar államiságnak azt az érzelmi és erkölcsi fedezetét, amely az öldöklés esztendőiben ke­letkezett, nem semmisíthették meg a fegyverekkel. A nemzeti fennmara­dás jogi garanciáit, még ha végsőkig megnyirbáltan is, de kénytelen volt szavatolni az uralkodó, előbb a szat­mári békében, majd pedig az 1712— 15. esztendei országgyűlésen. Még Rákóczinak is megbocsátottak volna a hűségeskü fejében. De ő nem hó­dolt he, mert tudta, hogy független személye a távolból is erőforrás. Föl nem adott szabadságeszménye olyan mérce, amely befolyással van a nem­zet magatartására a Habsburg-házza] szemben. Hű tudott maradni önmagához — saját nagyságához, és ezzel hosszú időn át, Kossuth Lajos érkeztéig a nemzeti lét és az emberi haladás legtekintélyesebb ösztönzője lett a magyarság számára. Pénteki napon, 1676. március 27-én született a Zemplén megyei Borsiban. Kis falu, a Rákóczi-birtokokon ta­lálható száz és száz település egyike, Sátoraljaújhelytől negyed órányi lo­vaglásra. Ma Csehszlovákiához tar­tozik, akkor a Rákóczi család ked­velt tartózkodási helye volt. Rende­sen Munkács várában vagy Sáros­patakon Időztek, de a fiatal nagy­asszony, Zrínyi Ilona nem szívesen szívott egy levegőt házsártos anyósá­val, Báthory Zsófiával, ezért mellőz­te Munkácsot, Sárospatakon pedig császári helyőrség pöffeszkedett a Wesselényi-féle összeesküvés óta. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom