Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
Me hiv • Szek&í-c '^écÊ, Egyetemi Könyve ’1 Pécs • ' TT - r? ■: VÎLÂG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! tolna MEGYEI SZOMBAT 1976. B Mai . Imi Ir UPI Li %fl|i febr. 7. XXVI. évi. erőin ■ számunkból: (Jáii SAUIIIa ARA: '%■- ' -TS»*’:. *•;? . * ** AZ MSZMP TOLNA' MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 0.90 n A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés. a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcso. lataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett külső tényezőknek is szerepük volt. Így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkés országokban bevezetett importkorlátozó rendsza. bályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal tovább bővült gazdasági együttműködésünk.. Az év folyamán sor került a KGST-országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. Áz 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítése Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy főre jutó reáliövedelem A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon) A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft Lakásépítés, ezer db a) A jelentés adatai előzetesek, a kismértékben még változhatnak Terv Tény az 1974. év százalékában 105—105,5 105 103—103,5 104—105 106 105 106 108 103—104 101—102 103,5 104 102.5 104 104,1 104,5 104,8 105,4 129—130 141—142 90,2 98—99 Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövedelem i—5,5 százalékos növelését rányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható Irakon — 5 százalék volt. A íemzeti jövedelem az iparban i—6 százalékkal, az építőiparban Ikb. 8 százalékkal nőtt, a nezőgazdaságbart kismértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövetelem összege folyó árakon kb. 100 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát ás a mezőgazdaság kb. 16 szá-. további részletes feldolgozás során zalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység ■ emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi fel- használásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben 4— 5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fo- . gyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4—5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú értékesítés — a terv előirányzatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0,2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott: az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerőgazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villamosenergia- kapacítás 750 mW-tal bővült. Elkészült a „Testvériség” szov- ' j et—magyar földgázvezeték -országhatár—Leninváros közötti I. szakasza, 400 kV-os távvezeték épült Győr és Liter között. Megnyitották a rákhegyi bauxitbánya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát ole- finműve, amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén ’ gyártására alkalmas, üzembe lépett a Hejőcsabai Cementgyár, amely évi 1,8 millió tonna portlandcement-gyártó kapacitással rendelkezik. A Cémentés Mészművek nyergesújfalui .gyáránál évi 22 millió négyzet- méter tetőfedőanyag-gyártó kapacitást hoztak létre. Özdbn. határidő előtt üzembe helyezték a rúd- és dróthengermű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve. Az év végén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 000 tonna kapacitású új műtrágya- gyárát. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. Befejeződött a Szerencsi Cso- kolád ágyár, valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a miskolci húskombinátot. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export, mind a beruházások bővülésének szerepe volt. A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a tervhez közel eső ütemben emelkedett. A bányászat, a villamos- energia-ipar és az épílőanyag- ipar termelése 4—5 százalékkal, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 3, illetve 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkés országokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása jelenti» részben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közútijármű-program, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összhangban nagymértékben fokozódott. Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek, komolett gyárberepdezések. autóbuszok termelése és exportja nőtt A fogyasztási cikkek közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tőkés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés.- Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyersanyag- ér az .exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően (Folytatás a 2. oldalon) FOCK JENŐ FELSZÓLALÁSA AZ FKP KONGRESSZUSÁN (3. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) KÉNYSZERPIHENŐN POLYAK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT Befejeződtek a magyar—zöld-feki tárgyalások Pénteken az Országházban ismét találkozott, a Lázár György miniszterelnök vezette magyar és a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke, Pedro Pires által vezetett küldöttség. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen kibontakozott eszmecsere során azonos álláspont alakult ki a mindkét felet érdeklő főbb nemzetközi kérdésekben. Mindkét fél örömmel juttatta kifejezésre, hogy hasznos és gyümölcsöző a delegációk , találkozása, amelyet a két távoli ország kölcsönös megismerésének kiindulópontjaként méltattak. Pedro Pires ismertette azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a félezer éves gyarmati uralom alól felszabadult országot sújtják, s amelyeket az évek óta tartó aszályos időjárás még súlyosbít. Vendégeink élénk érdeklődést tanúsítottak a magyai/ ipar és mezőgazdaság eredményei, a kultúra vívmányai iránt. A megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek a műszaki-technikai együttműködés és a kulturális csere kérdéseinek, s hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát egyéb területeken is. A magyar—zöld-foki tárgyalások ezzel befejeződtek. Púja Frigyes indiai tárgyalásai Púja Frigyes külügyminiszter indiai látogatásának máso. dik napja Mahatma Gandhi emlékművének megkoszorúzásával kezdődött. Ezt követően Indira Gandhi miniszterelnök asszony fogadta őt, valamint a kíséretében lévő dr. Túrj Ferenc nagykövetet. A továbbiakban Púja Frigyes és J. B. Csáván külügyminiszter újabb találkozójával befe. jeződtek a magyar—indiai tárgyalások. (MTI)
