Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
(Folytatás az 1. oldalról) nőtt a csontos nyers hús. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése vágott baromfi; a napraforgóolaj termelése. Néhány fontosabb termék termelése Az 1975. évi termelés mennyisége Az 1975 év az 1974. év százalékában Villamos nargia, milliárd kWd Szán,.millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél nyersvas, millió tonna , Acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millió darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyag, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek, folyó árakon, milliárd Ft Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Porszívó, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Kötöttáru, ezer tonna Cipő, millió, pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyers hús, ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Sör, millió hektoliter 20.5 24,9 2,0 5,2 2,1 3.7 2,9 756.2 130.2 ' 1839,4 3.8 630.3 91,3 629.0 15.5 123.3 10 696 2.5 235 400 431 164 165 106 351.4 19,8 43,1 668.0 545.1 133.2 6.6 108,0 96.6 100.5 101.6 96.6 105.9 105.0 109.1 96,1 100.7 109.4 95.9 102.7 107.9 Í13,8 106.7 118,3 134.2 124.0 101.3 103.5 112.4 101.9 101.7 99,0 107,2 105.1 103.6 113.7 ' 108.2 102.7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirány. zott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több, mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer la- kás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak meg. felelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakás- építkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalék, ban a termelékenység 6—7 szá. zalékos emelkedéséből származott. Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a mun. kát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek: termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben. 2—2,5 százalékkal emelkedett. A7 állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőiden volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 4 millió tonna termett. 1 millió tonná. val, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsá- , ról 32 mázsára csökkent. A % burgonya és az összes gyü-í mclcstermés az egy évvel ez-J^r' előttinél kisebb volt, a zöld- y sé: termés nem változott. — A1- kukorica termésmennyisége és & termésátlaga felülmúlt minden «, . „ . , ,, ko ábbit: a termésmennyiség A szállított áruk súlya 5,8 7 1 millió tonna, a hektáron. százalékkal meghaladta az kén ti termésátlag m volt, 15. illetve 19 százalékkal több, mint 1974-ben. A cukor, répatermés 4,1 miilió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarhaállomány 1.9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki. 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha-állo. mány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok szá. ma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent. az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lénye, gében azonos volt a7 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb tel. jesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplő gé- pet, 978 kukoricabetakarító gé. pet, ill. adaptert, 747 cukorré- pa-betakarító gépet, 148 bur- gonyabetakarító gépet vásároltak. A műtrágya-felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsösterületre — hatóanyagban 270 kg műtrágya ju. tott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hek- . tár volt. #• Szállítás is hírközlés tovább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974- ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új vlllany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murakeresztúmál elkészült az új vasúti hid. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós villamost és HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000- et. Ebből 551000 a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 000 darab új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése, Budapesten bővült a lágyJ mányosi és a Lipót telefon- központ. A távbeszélő-főközpontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. ^ Külkereskedelem A behozatal folyó deviza- árakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett, összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel, összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozásara vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 csökkent. A dollár elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb 14 százalékkal emelkedett, A nagyberuházások aránya nőtt", kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A terv-előirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelked- tek. A beruházások növekedésének több, mint egyharmadát az épitési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen Deru- házások állománya 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és áz év végén megközelítette a 118 milliárd forintot. FOG LALKOZTATOTTSÄG, JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS • ___u 1 976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mező- gazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz- gazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975 végén a foglalkoztatottak 95 Százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértéken körülbelül 4 százalékkal nőttek, reálértéken lényegében nem változtak. A mezőgazda- sági keresők száma csökkent. Az egy főre jutó mezőgazda- sági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevób. ben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermek- gondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 28.8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyugdíj, jellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó ősz- szes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztá. sa 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a tervben előirányzott 4.8 százalékos növekedést meghaladta, összehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,1 százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százalékkal. a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások értéke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszfnvo»' nal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil- és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A mező- gazdasági felvásárlás; árak lényegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzem. anyag-áremelkedések követ-' keztében. 5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak —í Jelentős részben központi ár- intézkedések következtében —■ átlagosan 4,4 százalékkal vol.' tak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2—2 százalékkal haladták meg az egv évvel korábbit. A fogyasztói árszínvo- nal — a kiskereskedelmi és a niaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalékkal emelkedett. NÉPMOZGALOM, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1976, január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élvo- születések száma az 1974. évi 17,8,-ról 18,4-re emelkedett. Főleg a második szülöttek száma nőtt. Az év folyamán 131 000-er» haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alul. A természetes szaporodás — az élve- születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-ra nőtt. ; (Folytatás a 3. oldalon.), ù
