Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

Pártcsoportok a tolnai GÉM-ben

„Az alapszervezetekben — a létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják." (Az MSZMP Szervezeti Szabályzata.)

 beruházás Indítása: 1976. (2.)

Polipropiléngyár

Leninvárosban

M

em véletlenül tartják számon Tolnán és a

szekszárdi járásban a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet pártalapszerveze- tét a legjobbak között. A több mint féLszáz kommunista a „motorja" a termelésnek, gazdálkodásnak, a szocialista versenynek, egyik bázisa a községben folyó politikai, mozgalmi munkának. Elsősorban a pártszervezet tevékenysége tükröződik a kiemelkedő termelési eredményekben, a ká- dernevelésben, a politikai aktivitásban és abban, hogy innen kerülnek ki vezetők más területekre is.

A pártszervezet tagjainak aktivizálásában elsősorban a négy pártcsopbrtra támaszkodik a vezetőség — mondja Schwébl Mihály, az alapszervezet titkára. A vezetőség elé kerülő témákat először a pártcsoportok vitatják meg, majd az itt elhangzott észrevételek, javaslatok összegezése alapján alapos, reális határozatokat tudunk hozni. A pártcsoportokban folyik a pártmegbízatások kiadása és ellenőrzése is.

— Még azt is megbeszéljük néha, hogy a taggyűlésen ki mondja el a pártcsoport tagjainak véleményét — teszi hozzá Pusztai József bizalmi. Meghatározott, a taggyűlés által elfogadott, a vezetőség munkatervében rögzített progJó hír a tavaszi dologidő beköszöntése előtt, hogy az idén lényegesen javul a háztáji gazdaságok kisgép- és eszközválasztéka. A szövetkezetek árubeszerző vállalata, a SZÖVÁRU a múlt évi 55 millió forinttal szemben 1976-ban 70 millió forint értékű mező- gazdasági kisgépet, eszközt,

ram alapján dolgozunk. Például az 1975. első félévi munkaterv a pártcsoportgyűlések- re a következő volt: február 1—10 közt az 1975. évi pártmegbízatásokat beszéltük meg, március 10—15 közt a szocialista brigádok munkáját értékeltük, május elején a pártépítés tapasztalatait és feladatait vitattuk meg, júniusban pedig a vezetőség által elkészített munkatervjavaslat volt napirenden. Persze, ezek a kötött programok. A pártcsoport — információs forrás is, a munka közben felmerült különféle problémákat — akár szövetkezeti, akár egyéni ügyről van szó — nekem mondják el az elvtársak és én intézkedem, ha saját hatáskörben tudok, vagy továbbítom a vezetőségnek.

Minden párttag kap pártmegbízatást — amint az a beszélgetésből kiderül. A pártcsoport nem tekinthető „kis alapszervezetnek”, ám itt is megvan minden reszortnak a „gazdája". Például a vezetőség termelési felelősének mind a négy pártcsoportban van egy- egy aktivistája, aki a termelés pártellenőrzésében segít.

A

z oktatási felelős aktívái a párt- és tömegszervezeti oktatást ellenőrzik területükön, a tagdíjbélyegeket nem a bizalmi, hanem a gazdasági felelős munkájának segítésével megfelszerelést szerez be az AFÉSZ-áruházak, -szaküzletek részére. Ez nemcsak mennyiségében több a múlt évinél, hanem egyidejűleg bővül a választék is, a jól bevált hazai gyártmányok mellett jó márkájú import termékekkel. Először az idén hoznak be a Szovjetunióból olcsó metszőbízott párttagok juttatják el a pártcsoport; tagjaihoz, hasonlóképpen van aktívahálózata a vezetőség által megbízott propagandaanyag-ter- jesztőnek is. Vannak — főként fiatalok — akiknek pártmegbízatása a KISZ-szervezet munkájának segítésére szól. Ezt megkönnyíti, hogy a négy KISZ-alapszervezet területi elosztása nagyjából megfelel a pártcsoportokénak.

T

ermészetesen a „reszort- felelősi hálózattal" nem mérül ki a pártmegbízatások skálája, minden párttagot konkrét feladattal látnak el és időnkint beszámoltatják annak elvégzéséről. Előfordul, hogy valaki nem tesz eleget megbízatásának, erről is számot kell adnia a pártcsoport előtt, a felelősségre vonás nem marad el. De olyan esetben, amikor a párttag valami okból nem képes elvégezni felmentik, és más, „testhezállóbb” feladatot kap.

— Az utóbbi időben merült fel az igény — mondja a párttitkár — hogy javítsuk meg az információt, mármint a „felülről jövő" tájékoztatást, tegyük gyorsabbá. Itt nemcsak arról van szó, ami évek óta gyakorlat, hogy például a szövetkezet éves vagy középtávú tervjavaslatát először a pártcsoportokban beszéljük meg, majd így kerül a vezetőség és a taggyűlés elé, a XI. párt- kongresszus anyagát is a párt- csoportokban dolgoztuk fel először. Arról, hogy a szövetkezetét érintő kérdésekkel ne várjunk a négy-hathetenként sorra kerülő pártcsoport- gyűlésekre. Pártcsoportjaink jól működnek, feladatunknak tekintjük munkájuk továbbfejlesztését.

J. J.

ollókat, Lengyelországból különféle gere'olyéket, s a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával Svájcból, Nyu- gat-Németországból, Japánból kéziszerszámokat, motoros permetezőket, Dániából pedig motoros kertikapákat importálnak.

AZ IDÉN. INDULÓ három

nagy egyedi beruházás egyike a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára. Ezzel újabb, fontos fejezet nyílik a hazai petrolkémiai programban. Emlékeztetőül: a? alapot az olefinmű adja, amely szovjet— magyar együttműködésben épült. Ismerjük a Leninvárosban előállított etilén útját. Ez a fontos vegyipari nyersanyag csővezetéken a szovjet Kaluzs- ba érkezik, ahonnan a polime- rizációs folyamat után mint polietilén visszaérkezik az országba és Kazincbarcikára „vándorol”, ahol pvc-t gyártanak belőle, az ott épülő hatalmas létesítményben.

A propilént, amelyet szintén a TVK oiehmnuvéoen termelnek, itthon hasznosítják, dolgozzak fel az uj polipropiién- gyaroan. Az laiü-os kezelést még Iái 5-ben jóváhagyta a

kormány, sőt engedélyezte, hogy k'uikeres.íedelmi szerződést kössenek a gépek szállítására.

MAJDNEM 4 MILLIÁRD

forintoa kerül a nagyoeruhá- zás. amelynek évi kapacitása 40 ezer tonna. A polipropilén granulátum, illetve por alakjában képződik, és ezt kell majd továbbfeídoigozni. A nagyfokú au torna elzártságra jellemző — miként a vegyipar számos ágában —, hogy a létszámszükséglet mindössze 280 fő.' A dolgozók részére 60 lakás is épül.

A termelőberendezéseket a kormányhatározat szerint 1978 végén üzembe kell helyezni, míg a. beruházás teljes befejezésének határideje 1979 nyara.- Az összes körülmény megvizsgálása után a kormányzati szervek árrá a .megállapodásra jutottak, hogy törekedni kell a megvalósítási idő fél évvel való csökkentésére.

Ennek alapját bizonyára az jelenti, hogy az olefinművet a magyar beruházási gyakorlathoz mérten boszorkányos gyorsasággal építették, szerelték. A beruházások kivitelezésével foglalkozó szakemberek számára példaszerű volt a leninváro- si építkezés, hiszen széles körben mód nyílott a külföldi

szervezési tapasztalatok átvé^ telére, a hazai gyakorlatnak a külföldivel való összevetésére, Űjfent kiderült, ha egy beruházás megfelelően előkészített, akkor Magyarországon is képesek a vállalatok a gyors, szakszerű munkára. Igaz, kiderült, hogy elsősorban a technológiai szereléseknél — márpedig ez a vegyipari beruházásokra jellemző — nagy a lemaradás, hiányzanak a praktikus kisgépek, amelyek gyorsíthatják a tempót.

AZ ÛJ POLIPROPILÉN GYÁR fontos szerepet tölt bo az ország műanyaggal való nagyobb mérvű ellátásában. Köztudott, hogy a műanyagok: egy főre jutó felhasználásában ma még jócskán elmaradunk a fejlett ipari országoktól. Az egész petrolkémiai programi ennek az elmaradásnak a felszámolására hivatott. Maga a peiroliíémia pedig a vegyiparon belül a legdinamiKusab- ban fejlődő agazat szerte a világon. Az iparág anyaga, alapja a kőolaj. Az olajválság ezen a területen nem hozott alapvető változást, a fejlesztésekkel nem álltak le, a fejlődésben nem mutatkozott törés, visszaesés.

Magyarországon sem változott meg a petrolkémiai program, hiszen az ipar, a mezőgazdaság. az építőipar, de maga a lakosság is igényli •— márpedig egyre nagyobb mértékben — a műanyagokat. Az új polipropiléngyár a hazai ellátási lehetőségeket jócskán bőr víti. Sőt, az új üzem termeléséből — a hazai igények kielégítésén túlmenően — évente kb, 10 ezer tonna polipropiléngranulátum, illetve -por exportra, tőkés kivitelre kerül.

A MEGVALÓSULÓ kapa.

citás lehetővé teszi a termék széles választékában való gyártást. A termékek fele színezett, negyede töltött áru léhet. A polipropilén továbbfeldolgo- zását a műanyag- és szálfeldolgozó ipar végzi. Ennek keretében fröccsöntött termékek, csövek, lemez, fólia, fóliacsík, elemi szálak készülnek. A felsorolásból is látható: szükséges termékek.

B. M.

Bővülő választék mezőgazdasági eszközökből

Csibe és vattakabát

e

’„A bőtől lányok tyúkot ültettek, egy tyúk alá harminchat tojást tettek" — önkéntelenül ezt a strófát dúdoltam, amikor Duna- szentgyörgyön, a paksi ÁFÉSZ keltetőüzemében a monoton zümmögő gépek között nézelődtünk. Nem mintha a fenti rigmus idevaló volna...

Hisz a fehér köpenyben sürgölődő asszonyok itt —1 egy-egy alkalommal 210 ezer tojást tesznek a keltetőgépekbe.

A neonnal bevilágított csempézett falú keltetőben laboratóriumi hangulat. A falakon táblán függ a technológiai leírás, persze nem a kottások, hanem a dolgozók számára. Ennek pontos betartásától függ az egészséges keltetés. Az egyik kerek kémlelőablak mögött fészkelőd és látszik. Lepattant már az a bizonyos tojáshéj. Az asszonyok nevetve megnyugtatnak:

— Egy kicsit még szárítjuk őket, csak aztán kezdődik a kiszedés. Ez még egy jó fél óra.

Addig tovább ismerkedünk az üzemmel. Az épület másik oldalszárnyában varrógépek zakatolnak. Varrógépek a keltetőben? Már éppen aggódnék a kiscsirkék miatt — a varrógépek gyanúsak —, amikar megoldódik a rejtély.

Az üzemben a keltetési szezonnak tulajdonképpen júniusban már vége. Az itt dolgozó asszonyoknak nehéz volt munkát biztosítani, egy részüket a Paksi Konzervgyárba kellett irányítani. 1972-ben azután az ÁFÉSZ segített ezen a gondon. Kevés ráfordítással egy varrodát létesített a keltető szomszédságában és bérmunkát vállaltak. Pufajkákct, munkakabátokat varrnak, így tetszés szerint gazdálkodhatnak a létszámmal és az asszonyoknak állandó elfoglaltságot tudnak biztosítani. Az sem közömbös, hogy ez az ötlet közel egymillió forintos bevételt jelent az ÁFÉSZ-nek.

Visszaindulunk a keltetőbe. Négy asszony már szedi is a keltetőrácsokon csipogó éiő rakományt.

Jó néhány éve az emberek még idegenkedtek a gém keltetéstől — mondja egyikük, Jenesek Lászlóné. — Ma már senki nem vitatja az előnyeit — teszi hozzá, miközben fürgén rakosgatja a dobozokba a pihés kis jószágokat.

Fürgén tolong százszámra a esipogó-pihegő sereg. Hát Igen. „Mű" a kottás, „mű" a bélelt fészek, gép zümmög kotkodácsolás helyett —, de a csibék szerencsére igaziaki

A csibék.-, és a vattakabátok.

Foto: Gottvald