Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Leonyid Srezseiyev előterjesztette a központi bizottság iseszámoléját __ - . m , r _r ' —« JJea (F olytatás az 5. oldalról.) dását. Erre kell állandóan irányulnia a pártszervezetek, a szakszervezetek és a Komszo- mol figyelmének. A hatékonyságot célzó irányvonal a 10. ötéves tervben abban jut kifejezésre, hogy a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani az ipari termelés növekedésének körülbelül 90 százalékát, a mezőgazdasági és építőipari termelés egész növekedését. Egészében az ország nemzeti jövedelme növekedésének 85— 90 százalékát a munka hatékonyságának növelésével kell elérni, szemben az elmúlt ötéves terv nyolcvanszázalékos arányával. A tizedik ötéves tervben előirányzott népgazdaságfejlesztési mutatókat az előző ötéves tervénél kisebb ütemben növekvő beruházásokkal kell elérni. A beruházások összvolu- mene rendkívül jelentős lesz — 630 milliárd rubel nagyságrendű. A kilencedik ötéves tervben végrehajtott 42 százalékos növekedéssel szemben azonban ez alkalommal 24—26 százalékkal emelkedik majd. Azért tartjuk ezt célszerűnek, mert fontos, hogy a már meglévő berendezések, a már létrehozott kapacitások teljesebb kihasználására helyezzük a hangsúlyt. Ez a népgazdaság intenzivebbé tételének irányvonalát is jelenti. A holnap radikális intézkedéseket követel. Megkell változtatni magához a tervezéshez és a beruházások fel- használásához való viszonyt, a már meglévő termelést és az új beruházásokat egységes egészként kell tervezni. A beruházási kereteket a minisztériumok és a vezető szervek számára nem általában, nem is új objektumok létesítésére, hanem a termelés tervezett növelésére kell odaítélni. Az anyagi és pénzügyi erőforrásokat első,sorban a meglévő vállalatok technikai berendezéseinek felújítására és rekonstrukciójára kell irányítani, oda, ahol a termelési kapacitást új beruházások nélkül vagy aránylag kisebb beruházással lehet bővíteni. Gyorsan, gazdaságosan és korszerű technikával kell építeni — ez a beruházások magas fokú hatékonyságának alapfeltétele. A tizedik ötéves terv, akárcsak valamennyi ötéves terv, szocialista hazánkat alkotó va. lamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. Az országos keretek között kialakult egységes gazdasági szervezet jelenti a népek barátságának és együttműködésének szilárd anyagi alapját Az SZKP Központi Bizottsága elégedettséggel állapítja meg, hogy „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című tervezetet valamennyi területen, határterületen és köztársaságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen vitatták meg. A központi bizottság politikai bizottsága által létrehozott különbizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat megvizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka során — mondotta az előadó. 3. n gazdaság fejlesztésinek súlyponti kérdései a jelenlegi szakaszban Elsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása. A párt központi bizottsága és a kormány utasítására az akadémiai intézetek, a minisztériumokkal és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományos-műszaki fejlődés és annak társadalmi-gazdasági következményei 1976—1990-re szóló komplex programtervezetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell, mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olyan támpontokat ad, amelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás. A tudományos és műszaki forradalom alapvető változásofl mezőgazdaság további fejlesztése össznépi feladat À mezőgazdaság területén a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az első: az országot megbízhatóan el kell látni élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal, és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell rendelkezni. És a második: tovább kell haladnunk a városi és falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelítése útján, ami programunk követelményeiben szerepel. Realisták vagyunk'. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés- minőségi átalakítása időt, munkát, hatalmas befektetéseket igényel. Mi több: számos, elsősorban objektív történelmi okokból csak az utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjethatalom évei- alatt a mezőgazdaságra" fordított 320 lik. Ezen a téren már érzékelhető eredményeket értünk el. Az új ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére a tervek szerint 172 milliárd rubelt fordítunk, vagyis 41 mii. liárddal többet, mint az el- múlt ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét a tervek szerint 14—17 százalékkal kell emelni az elmúlt ötéves tervhez képest. Az évi gabona, termést átlagban minimálisan 35—40 millió tonnával kell növelni. Sok a tennivalónk az állat- tenyésztés területén is. Meg kell gyorsítani az intenzív módszerek bevezetését, növelni kell a termelékenységet és növelni a szarvasmarha- és szárnyasállományt. Újból hangsúlyozni szeretném, hogy az állattenyésztés fellendülésének alapja továbbra is a takarmányozás. Nekünk, a kommunizmus építőinak a mezőgazdaságot még egy szempont alapján kell vizsgálnunk — ez pedig a környezetvédelem. Ez a probléma nemcsak az ipart foglalkoztatja. A földművelő és állattenyésztő munka lényegében az élő természet, a bennünket körülvevő természetes környezet felhasználása az ember szükségleteinek kielégítésére. B szektorba tarlóié iparágak iejlesztése kát követel a gazdasági tevékenység stílusában és módszereiben, határozott harcot igényel a vaskalapossággal és rutinnal szemben, igényli a tudomány valódi tiszteletét, azt, hogy támaszkodjunk rá, számoljunk vele. Követeli a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, annak érdekében, hogy olyan viszonyokat hozzunk létre, amelyek teljes mértékben előmozdítják az egész láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb mértékben pártfeladat és talán egész gazdasági építőmunkánk, ban nincs ma aktuálisabb és felelősségteljesebb feladat. Az emberiség története számos példát ismer arra, hogy a természetet terméketlen, élettelen, az ember számára ellenséges környezetté lehet változtatni. A természetet azonban lehet nemesíteni is. Nekünk ezt kell tennünk elvtársak, segítenünk kell a természetnek, hogy még teljesebben feltárja életerőit. „Virágzó táj” — ez az egyszerű kifejezés mindenki előtt ismert, így emlegetik azokat a földeket, ahol az emberek ismerete és tapasztalata, a természethez való ragaszkodása és sze- retete valóban csodáltat hozott létre. Ez a mi, Gzocialista utunk. A mezőgazdaságra tehát úgy kell tekintenünk, mint a környezet hatalmas, állandóan működő mechanizmusára, amely alkalmas az élő természeti gazdaság feltárására. Es a természet mindezt visszafizeti. A párt a mezőgazdaság további fellendítését az egyik legfontosabb állami, országos feladatnak tekinti. E feladat megoldásához a gazdaság ósz- szes ágazatának megfelelően hozzá kell járulnia. A dolgozók jólétének fokozása elengedhetetlenül megköveteli a lakosság áruvásárlási és szolgáltatási igényeinek még teljesebb kielégítését. A pénz jövedelmek növekedése ugyanis önmagában még nem jelenti az életszínvonal reális emelését. Ráadásul egyes árucikkek hiánya, a szolgáltatások mennyiségi korlátozottsága csökkenti a munka anyagi ösztönzésének lehetőségeit. Éppen ezért a párt a mezőgazdaság gyors ütemű fellendítésével együtt rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett B szektorba tartozó iparágak fejlesztésének. Az eredmények ellenére j| központi bizottság azon a véleményen van, hogy a B szektor ágazatainak helyzete nem elégíthet ki bennünket Nemcsak arról van szó. hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak a rossz termés okozta hiánya miatt a könnyű- és élelmiszeripar több területén nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. Sokkal átfogóbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést Önök emlékeznek arra, hogy a XXIV. kongresszus megállapította: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növelnünk kell az árutermelést es a szolgáltatásokat Meg kell „ mondani, hogy ad a feladatot énem sikerült maradéktalanul l teljesíteni. Még most sem tanultuk meg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egy időben, fokozzuk a B szektor, valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését Folytatva a B szektorija, valamint az azt kiszolgáló termelési ágazatokba, a kereskedelembe és a szolgáltatások szférájában irányuló beruhᥠ3 !6 * iá lő. február 25. milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két ötéves terv időszakára esett. A mezőgazdasági beruházások három alapvető területre összpontosultak : Gépesítés. A kolhozok é6 a szovhozok az elmúlt tíz év alatt több mint 3 millió trak. tort és 900 000 betakarítókombájnt, 1 millió 800 ezer teherautót és különleges gép. kocsit, sok milliárd rubel értékű más mezőgazdasági gépi berendezést kaptak: a mezőgazdasági munka energia, ellátottsága megkétszereződött Talajjavítás. 6,4 millió hektár öntözött és több mint 6 millió hektár lecsapolt terű- , retet állították a mezőgazda. sági termelés szolgálatába. Kemizálás. 1966-tól 1975-ig a műtrágyák felhasználása 2,8-szeresére, a kémiai nö. vényvédő szerek felhasználása kétszeresére nőtt Mindez szilárd, megbízható alapot teremtett, amelyen a mezőgazdaság a gazdaság magasan fejlett szektorává vá. zások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mindazokkal szemben, akik a gazdaság e területének fejlődését tervezik és irányítják. A kulcsfontosságú gazdasági problémák között — mondotta Brezsnyev a továbbiakban — egyre nagyobb jelentősége van a külgazdasági kapcsolatok fejlődésének. Mindez egyenes következménye népgazdaságunk gyors növekedésének és azoknak a hatalmas Változásoknak, amelyek szerte a világon mennek végbe, s a béke és az enyhülés politikájának eredményei. A külgazdasági kapcsolatokban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasági integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeforrottsága. A fejlődő országokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az országoknak gazdasági és társadalmi életük haladó irányban történő átalakítását Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi alapját A többi országhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy a külgazdasági kapcsolatokból származó előnyöket felhasználjuk a gazdasági feladatok sikeres megoldását célzó pótlólagos lehetőségek mozgósítására, időmegtakarításra, • termelés hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsítására. A kilencedik ötéves tervben az előirányzottnál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A külkereskedelmi forgalom volumene az 1970- es 22 milliárd rubelről 1975- ben 51 milliárd rubelre nőtt Gyors ütemben fejlődött exportunk is, és nemcsak a nyersanyagok terén, hanem a gépek és berendezések különböző fajtáinak vonatkozásában is, beleértve az atomreaktorokat, áramfejlesztőket, a repülőgépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több 6záz külföldi ipari objektum építésében. A X. ötéves tervben előirányoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés — a külgazdasági kapcsolatok új formáinak fejlesztése, amelyek túllépnek a szokásos kereskedelem keretein, kiszélesítik lehetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biztosítják. Itt többek köiött azokra a kompenzációs megállapodásokra gondolok, amelyek során teljes mértékben a mi államunk tulajdonában lévő új üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműködésben. Hiteleket, berendezéseket, licenceket nyújtanak számunkra, és mi olyan termékekkel fizetünk, amelyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkész termékeket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az ideje szélesíteni ezek hatókörét, bevonni a feldolgozóipart is, felkutatni a termelési kooperáció új módjait. Külgazdasági politikánkat Összehangoljuk a testvéri országokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának: szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok kormányainak nevében hivatalos kapcsolatok létesítését javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyújtottuk a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló megállapodástervezetet, amely kedvező feltételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hozzájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. I gazdaságirányítás, a gazdasági mechanizmus — az új követelmények színvonalán Ä' szervezés a döntő lánc. szem, vagyis a gazdaságirányítás további tökéletesítése a szó legszélesebb értelmében. Most, amikor már komoly tapasztalat gyűlt össze, amikor jobban kirajzolódtak a haladási irányok, meggyorsíthatjuk és meg is kell gyorsíta. nunk a gazdasági mechanizmus átszervezését. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesítését. Ae a feladat áll előttünk, hogy emeljük a tervezőmunka színvonalát, összhangba hozzuk azt az új méretekkel, gazdaságunk arculatával, a kor új követelményeivel. Az irányító, mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységet a végső népgazdasági eredményekre kell összpontosítani. » Nem élég csak szem előtt tartani, hogy a termelés végső célja a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, hanem le is kell vonni ebből a gyakorlati következtetéseket. Az egyik ilyen következtetés pedig kétségtelenül az, hogy a fogyasztók nagyobb lehetőséget kapjanak a termelés be. folyásolására^ akár a nyers-' anyagokról és anyagokról, gépekről és berendezésekről, akár a tömegfogyasztási cik. kékről van is sző. Ebben a vonatkozásban lényeges javításra szorul a gazdasági mechanizmus számos láncszeme. A munka másik iránya: a gazdasági ösztönzők és emelők — az önálló gazdasági elszámolás, a nyereség, síz ár és a prémium — helye; sebb kihasználása. < Más szóval, tökéletesíteni kell az olyan mutatók egész rendszerét, amelyek a minisztériumok, egyesülések és vállalatok tevékenysége, s mindé« nekelőtt munkájuk hatékony« sága és minősége értékelésének alapjául szolgálnak. Ezek a mutatók arra híva« tottak, hogy egyesítsék a doL gozók érdekeit a vállalat érdekeivel, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel, arra ősz« tönözzenek, hogy feszített ter. veket fogadjanak el (és természetesen teljesítsenek), erőforrásokat takarítsanak meg,' csökkentsék az önköltséget és (Folytatás a 7. oldalad ,,
