Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

I Magyar—dán hosszá lejáratú gazdasági megállapodást írtak alá r (Folytatás az 1. oldalról) Tárgyalások vannak folya­matban az építőipari együtt­működés kibővítéséről harma­dik piacokra. További kedve­ző lehetőségek kínálkoznak a kooperáció számára a finom­mechanikai és a műszeripar. ban is. Az aláírásnál jelen volt Christian Holten-Eggert, Dá­nia budapesti nagykövete is. A dán külgazdasági miniszter nyilatkozata Az aláírás után a dán kül­gazdasági miniszter nyilatko­zott az MTI munkatársának. Reményét fejezte ki. hogy a mostan; megállapodás alap­ján még nagyobb lehetőségek nyílnak a két ország vállalatai számára az együttműködésre. Véleménye szerint harmadik piacokon. mindenekelőtt a közel-keleti országokban, kulcsrakész üzemek létesítését is vállalhatnák közösen a két ország cégek Kifejtette azt is, hogy Dánia a kereskedelem fokozásának akadályai ellen is harcol vala­mennyi fórumon, beleértve az Európai Gazdasági Közösséget is. Reményét fejezte ki, hogy a magyar—dán árucsere is mielőbb növekedni fog a múlt- évi visszaesés után. Kitért a KGST és az Euró­pai Gazdasági Közösség lehet­séges kapcsolataira. A dán mi­niszter emlékeztetett arra, hogy 1973-ban az Európai Gazdasági Közösség Tanácsá­nak soros elnökeként módja volt az első nem hivatalos kapcsolatot felvenni Nyikolaj Faggyejewel, a KGST titká­rával. Mint mondotta, azóta mind a KGST-ben, mind az Európai Gazdasági Közösség­ben megbeszélések, eszme, cserék voltak a kapcsolatok kialakításának kérdésében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST az Európai Gazdasági Közösségnek most konkrét megállapodást java­solt. — Úgy vélem — mondot­ta —, hogy az a javaslat jó alapul szolgálhat a tárgyalá­sokra, a kapcsolatok kiépítésé­Az Angolai Népi Köztársaság nemzetközi elismerése Äz Angolai Népi Köztársa­ságnak az első jelentős tőkés ál­lam. Franciaország részéről történt elismerése lavinaszerű folyamatot indított el a nyu­gati világon belül. Szerdán Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország. Dánia, Norvégia jelentette be, hogy az angolai nép egyedül; törvényes képvi- selőjének ismeri el az MPLA luändai kormányát.“ ' : A svéd és a dán külügymi­niszter Jose Eduardo Dos San. tos angolai külügyminiszter- • hez intézett táviratában egyúttal kinyilvánította kor­mányának arra irányuló kész­ségét is, hogy gazdasági és hu. manitárius jellegű támogatást nyújtson a fiatal köztársaság­nak. Az elismerési hullám köze­pette elmaradt a korábban be- harangozott pozitív zambiai lépés. Banda külügyminiszter szerdán a parlamentben ki. jelentette, hogy Zambia nem ismeri el az Angolai Népi Köztársaságot. A külügymi- niszter az MPLA és a szaka, dár UNITA és FNLA „meg­békélésére” szólított fel. Kis Csaba az MTI tudósító­ja jelenti: Brüsszeli értesülések szerint Kissinger amerikai külügymi­niszter még február elején le­velet intézett az Európai Gaz. dasági Közösség tagállamai­hoz és felszólította őket, hogy egyelőre ne részesítsék dip­lomáciai elismerésben az an. golai kormányt. Bár az EGK egésze elvben nem volt haj­landó elfogadni az amerikai intervenciót, egyes tagállamok — nyilvánvalóan V.r ashington egyetértésével — megnehezí­tik a közös döntést. A kilen- cek többsége már ezen a hé­ten hajlandó lett volna a hi­vatalos elismerésre, mások vi. szont — így például a bonni kormány — továbbra is várni kívánnak. Mivel a megegyezés nem jött létre, Franciaország önállóan cselekedett. Hágai hivatalos bejelentés szerint a holland kormány is Angola törvényes kormányának ismeri el az MPLA által szervezett kormányt. A belga kormány előreláthatólag pénteki mi­nisztertanácsán" foglal állást. Az NSZK kormányát látha­tóan megdöbbentette. hogy Franciaország, majd — példá­ját követve — Hollandia és Dánia elismerte az Angolai Népi Köztársaságot. A múlt hét végén a bonni külügyminisztérium még egy­értelműen az elismerés ellen foglalt állást. Szerda délutáni sajtóértekez­letén pedig Klaus Bölling szö­vetségi kormányszóvivő értés­re adta, hogy Nyugat-Német- ország nem siet követni egyes közös piaci országok példáját, hanem elismerésének kinyil­vánítása előtt „alaposan ta­nulmányozni kívánja az an­golai fejleményeket”. Bölling szavaiból kitűnt, hogy Bonn zokon vette Párizs elhatározását. A szóvivő csak annyit jegyzett meg, hogy a2 NSZK előre tudott Francia- ország szándékairól. Az Angolai Népi Köztársa, ság kormányát diplomáciai el. ismerésben részesítő államok sorához szerdán csatlakozott Sri Lanka, valamint az ír Köz. társaság és Svájc. FaggyeH sajtóértekezlete MOSZKVA Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: A KGST-tagországok együtt­működésének 1975. évi ered­ményeiről számolt be szerda délutáni moszkvai sajtóértekez­letén Nyikolaj Faggyejev, a szervezet titkára. A tagorszá­gok kereskedelmi forgalma lényegesen meghaladva gaz­daságuk növekedésének üte­me egyetlen esztendő alatt 31 százalékkal bővült. A soron lévő feladatokról szólva Faggyejev hangoztatta : a legnagyobb probléma ez. idő szerint a fűtőanyag- és energetikai bázis közös erőfe­szítéssel történő kiszélesítése, a KGST-országok ellátásának biztosítása. A KGST titkára kiemelte ezek közül az euró­pai szocialista országok egy­séges villamosenergia-rendsze- rének megteremtését. E rend­szer első láncszeme lesz az 1978-ra elkészülj Vinnyica— Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték. Kiemelkedő je­lentőségű az orenburgi gáz­lelőhelyek együttes erővel való kiaknázása. A sokoldalú együttműködés­hez csatlakozik Kuba is, mely­nek területén együttes erővel év{ 30 ezer tonna nikkel és kobalt kitermelését szervezik meg. A szocialista országok fűtőanyag-ellátásában válto­zatlanul központi szerepe lesz a Barátság olajvezetéknek. Több kérdés hangzott el a KGST-nek a Közös Piac irá­nyába tett újabb együttműkö­dési kezdeményezésével kap­csolatban. Ezekre válaszolva Faggyejev hangoztatta: a KGST a helsinki biztonsági ér­tekezleten elfogadott elvektől vezérelve, tett újabb javasla­tot olyan megállapodás meg­kötésére. mely biztosítaná az .-urópai országok közötti ke­reskedelmi kapcsolatok gyor­sabb bővülését az egyenjogú­ság és kölcsönös előnyök alap­ján. Faggyejev emlékeztetett ar­ra. hogy a KGST 1973 ősze óta több kezdeményezést tett a Közös Piac tagországaivál, illetve a Közös Piac szerveze­tével való együttműködés ki­alakítására, az eddigi tárgya­lások során azonban nem si­került megfelelő kölcsönös megértést kialakítani. A KGST titkársága feltételezi, hogy most. a helsinki követel­mények fényében és az Euró- pában kialakulóban lévő jobb légkörben az EGK miniszter- tanácsa pozitív választ ad a KGST-országok javaslatára. PANORAMA ALGÍR Huari Bumedien algériai államfő üzenetet intézett a világ vezető személyiségeihez, arra sürgetve őket, hogy tá­mogassák Algériának a Nyu- gat-Szaharában folyó agresz. szió megfékezését, a feszült­ség enyhítését és a béke meg­szilárdítását célzó erőfeszíté­seit. Bumedien rámutatott, hogy a súlyos válság Algéria elleni háborúvá is fajulhat. Megkezdődtek a népfrontbizottságokat választó falugyűlések r (Folytatás az 1. oldalról) Fel kell figyelni Kun István felszólalásának egy mondatá­ra. Kifogásolta, hogy sokszor 1976, február 19. nappal is égnek a villanyok a községben: „Mennyiben érinti ez a mi községi pénzünket”? A hangsúly a min van. Érthe­tő a tanácselnök válasza: A mi zsebünkre ég. Egyébként végig ebben a községet szere­tő, követelő, de ugyanakkor tenni kész hangulatban folyt a falugyűlés. És ugyanez veit jellemző a másik három falu­gyűlésre is. Befejezésül Dunaföldvárott megválasztották a negyvenegy tagú népfrontbizottságöt és annak kilenctagú elnökségét. Elnök Dósa Tibor, elnökhelyet­tes Kovács Győző és Jankó Julianna, titkár Babies József lett L. Gy. lezéi György és Pullai Árpád / látogatása Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kedden és szerdán látoga­tást tett Borsod megyében. A 1 vendéget Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában dr. Bodnár Ferenc első titkár fo­gadta. _ Aezél György ezután megtekintette a város új lakó­telepeit, korszerű kereskedel­mi létesítményeit, s a szak- szervezetek székházában nem­rég megnyílt „Asszonyportrék” című képzőművészeti tárlatot A látogatás következő állo­mása a miskolci gyermekvá­ros volt. A Politikai Bizottság tagja ezután a Diósgyőri Gép­gyárat kereste fel. Aezél György Borsod me­gyei látogatásának következő állomása Leninváros volt Ott — a városi pártbizottság szék­házéban — dr. Kovács Miklós első titkár és dr. Kovács Al­bert, a városi tanács elnöke fogadta. A Minisztertanács el­nökhelyettese előbb városné­zésen vett részt, majd a Ti­szai Vegyikombinátot és Olefin­művet, továbbá a Tiszai Erő­mű, valamint a Tiszai Olaj­finomító építkezését kereste fel. Ezt követően a Tiszai Ve­gyikombinát vezetőivel, mun­kásaival találkozott. Szerdán, Miskolcon Aezél György részt vett az áram- szolgáltató vállalat székházá­ban rendezett megyei pártak- tíva-értekezleten. Az idősze­rű kül- és belpolitikai, vala­mint művelődéspolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán látogatást tett Pest megyében. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Szent­endrén Simon János, a városi Pártbizottság első titkára és dr. Marosvölgyi ‘Lajos, a városi tanács elnöke tájékoztatta Szentendre fejlődéséről és to­vábbi fejlesztésének terveiről. A vendégek ezután a Pevdi szentendrei írószergyáregysé­gét keresték fel, majd Viseg- rádra utaztak. A délutáni órákban Pullai Árpád Szentendrén a megyei művelődési központban a vá­ros és a járás párttitkáraival, aktivistáival megbeszélést folytatott a pártélet időszerű kérdéseiről. (MTI). Szakszervezeti tanácskozások A nap belföldön történt eseményeiről szóló krónikában több eseményt lehet ez alatt a közös cím alatt említeni. Teg­nap tanácskozott ugyanis az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének, a Közleke­dés és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, é$ úgyszintén szer­dán fejezték be azt a három­napos szakmai konferenciát Budapesten, amelyen a szocia­lista országok pedagógusszak­szervezeteinek vezetői vettek részt. A pedagógusok szakszerve­zeteinek vezetői most második alkalommal tartottak ilyen ta­nácskozássorozatot. Ezeken a megbeszéléseken kiderült, hogy a szocialista országok­ban az oktatás mindenütt az érdeklődés homlokterében áll. Az eszmecserék során könnyí­tette a szakemberek dolgát, hogy mindenütt azonos fel­adatokat kell megoldani, s a munka során felmerülő gon­dok is hasonlóak. A főfeladat a kötelező iskolába járás kor­határának kiterjesztése, s az, hogy ezt a megnövekedett idő­tartamot hogyan lehet megtöl­teni a személyiség sokoldalú képzésére alkalmas sokoldalú tartalommal. Az élelmiszeripar ötéves feladatairól tárgyalt az ÉDOSZ központi vezetősége. Mint azt dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, illetve dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára el­mondta, az élelmiszeripar a következő öt évben 28,5 szá­zalékkal növeli a termelést. Egyre nagyobb mértékben elő­térbe kerülnek táplálkozás­élettani szempontból értéke­sebb élelmiszerek, s az igé­nyeknek megfelelően fokozni fogjuk a félkész, konyhakész, valamint iparilag elkészített élelmiszerek gyártását A termelés fokozására • tervidőszakban 34,8 milliárd forintot fordítanak, melyből elsősorban a meglévő üzeme­ket bővítik. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének ülésén az ágazat idei feladatairól Rö- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter beszélt Elmondta, hogy az idén a köz­úti közlekedésben két száza­lékkal több utas szállítására kell felkészülni, a légiközleke­désben pedig várhatóan öt szá­zalékkal nagyobb lesz az utas- forgalom, mint tavaly. Hasonló ütemben nő az áru- szállítás mértéke is. Ebéd a munkahelyen Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága tegnap tanács­kozott a munkahelyi közétkez­tetésről, Ez a téma egymillió­háromszázezer lakost érint, ennyien vesznek ugyanis részt hazánkban ilyen szervezett el­látásban. A dolgozók 38 százalékának naponta meleg ebédet biztosi, tó éttermek négyötöde önki- szolgáló rendszerben műkö­dik, s itt az étkezés átlagos Ideje 20—25 perc, míg a ha­gyományos éttermekben majd­nem ennek kétszerese. Emiatt harmadával kevesebb embert lehet kiszolgálni főtt étellel, mint a korszerűbb helyeken, s ez is indokolja, hogy munka­helyi vendéglátó vállalatok­nak minél hamarabb át kell térniük az önkiszolgáló rend­szerre. Szóba került a bizottság ülé­sén a vállalati hozzájárulás differenciálása is, de ez nem oldható meg jelenleg, mert az ezzel kapcsolatos adminiszt­ráció hallatlan mértékben megnövelné a papírmunkát. Azt azonban hasznosnak talál­ták a tanácskozás résztvevői, ha a hozzájárulás mértékét nem napi állandó összegben határoznák meg, hanem egy hosszabb időszakra állapíta­nák meg, így több lehetőség nyílna változatosabb étrend ki. alakítására. A képviselők tanácskozásán Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes el. mondta, hogy a munkahelyi étkeztetés további fejlesztése érdekében a közétkeztetést el­látó éttermeknél az ételár­támogatást a korábbi 12 szá­zalékról 20 százalékra emel­ték. A jövőben mind a mun­kahelyi, mind a vendéglátó vállalatokat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt az isko­lások étkeztetésében. Az országgyűlés kereskedel­mi bizottságának ülésén meg­tárgyalták a nem szocialista országokban működő kereske­delmi kirendeltségek tévé. kenységét is. Török István kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes elmondta, hogy ilyen kirendeltségek több mint öt­ven országiján dolgoznak, s ezekkel az országokkal az el­múlt esztendőben 32 milliárd devizaforintnyí forgalmat bo. nyolítottunk le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom