Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
Fekeîe» fehérben Télen is szabadban rp^ • [.‘w* ' î^;i l, . ... - •* a. •* f ' r.wv ' r v - v**"*'»**r r; À FÉSZ-közgy ülések Szarvasmarha-tenyésztő körökben folyik a vita, miként növeljék a tejhozamokat. A szakemberek egy része csak az importra esküszik, mármint a sok tejet adó tehénállományra. Kétségkívül jó módszer, de elsősorban ott, ahol a hagyományos magyartarkából is kifejték a kifej hetőt. Tolna megyében is jó néhány gazdaság bizonyította: jó takarmányozással — és jó tenyésztői munkával — a hazai állomány tejtermelésének átlagát akár több száz literrel is lehet növelni. A tehenet szájáról fejik — tartja a szólásmondás, és ez felettébb vonatkozik az olyan importtehénre, mint a Holste- infriz. Tehát ott érdemes termelésbe állítani, ahol sok a jó legelő, és jó kiegészítő takarmányt tudnak etetni. Mint például Dombóváron, az Alkotmány Tsz-ben. A dombóvári gazdaság régóta elismert tehenészetet tartott fenn, jó hazai állományt. Ezt cserélte fel másfél éve százötven, Kanadából importált Holsteinfriz előhasi üszővel. Az első befejések négy-, öt-, hatezer literes hozamokkal indultak, a most folyó második ellések után még jobban közelítenek az ötezres átlaghoz. Az első laktációs átlag 4700 liter volt. A Holsteinfriz marhának a jó tejelőképesség mellett még van egy jó tulajdonsága: igénytelen a tartásra, illetve igényes a szabad levegőre. Másként, nem igényel a mi meggyökeresedett fogalmaink szerinti istállózást. A dombóvári szövetkezet békatói telepén jelenleg, havas, téli időben is a nap nagy részét kint töltik a fekete-tarka tehenek. Csak a fejés, etetés idejét — no, meg az éjszakát — töltik istállóban. A fejés régi épületben, a megbízható Alfa-L,aval fejőberendezéssel folyik. Egy-egy tehén néhány perc alatt telebuggyantja a húszlitereg fejősajtárt.' Nyitott oldalú, szerfás épületben nevelkednek a borjak is, úgyszólván elhullás nélkül. Mint Kéz József főállattenyésztő elmondotta: az eddigi kedvező tapasztalatok után a mostani állományt háromszázasra növelik, további vásárlás, illetve a növendékek felnevelése révén. A férőhelyet ehhez az állományhoz saját erőből építik meg. Jelenleg is épül egy istálló, harminc, szárazon álló tehén részére. Mindössze tán hetvenezer forintba kerül... Az állatok részére ott van a telep mellett, a Kapos mentén százötven hektár, olcsó és jó takarmányt adó, öntözhető le gelő, villany pácztoros őrzésre is berendezve. Végül még egy jó tulajdonságukat említi a főállat- tenyésztő. — Annak ellenére, hogy inkább a szabad mozgáshoz mint az istállóhoz szoktak, rendkívül szelíd, könnyen kezelhető jószágok. A gondozók is hamar megszerették őket. Bár a fejéshez csoportonként hajtják az istállóba, mindegyik tehén tülekedés nélkül foglalja el helyét a megszokott fejőállásban. B. I.—O. K. E zekben, a napokban mintegy negyvenhétezer ÁFÉSZ- és mintegy' ötvenháromezer takarékszövetkezeti tagot invitálnak a szövetkezetek igazgatóságai a mérlegismertető közgyűlésekre, hogy tájékoztassák a szövetkezet gazdáit 1975. évi működésükről. Az évi közgyűlések mindig jelentős eseményei a szövetkezeteknek. Olyanféle párbeszéd ez, ahol az igazgatóság beszámol, a felügyelő bizottság jelentést tesz, a tagság pedig értékel, véleményt mond az elmúlt évben tapasztaltakról, javaslatot, hogy mit vár a következő évben. Ezeket a javaslatokat, észrevételeket a szövetkezetek eddig is és bizonyára a jövőben is jól tudják hasznosítani. Az ez évi rendezvénysorozat jelentőségét növeli, hogy pártunk XI. kongresszusa óta először találkoznak a tisztségviselők választóikkal, így első alkalom kínálkozik arra, hogy tájékoztatást adjanak a párt- határozatokból adódó szövetkezeti feladatokról, s annak szellemében terjesszék elő javaslataikat. Jelentőségét növeli az is, hogy e közgyűléseken lezárják a negyedik ötéves tervet és egy új terv veszi kezdetét, amelynek első évi feladataira most hoznak határozatokat. Elfogadják az 1976. évi tervet és annak végrehajtását célzó üzletpolitikát. Sajátos eseménye is lesz közgyűléseinknek. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom ez évben tartja nyolcadik kongresszusát, ezért a közgyűlések már a kongresszust is előkészítik. Mint minden évben, éz évben-is először a küldöttgyűlések megtartására kerül sor, ahol a tagság legaktívabb képviselői alakítják ki álláspontjukat és hoznak döntéseket, majd a részközgyűlésekre, ahol minden bizonnyal a napi élet ezernyi gondja-baja, eredménye és fogyatékossága szerepel napirenden. A szövetkezeti igazgatóságok jó eredményekről tudnak számot adni. A negyedik ötéves terv során több mint ötven százalékkal növelték kiskereskedelmi áruforgalmukat, hatvanhárom százalékkal a vendéglátóipari forgalmat. Valamennyi szövetkezet előbbre lépett a háztáji és kisgazdaságok áruforgalmának szervezése, e gazdaságok aprómagvakkal és szaporítóanyagokkal, kisgépekkel és berendezésekkel, műtrágya és növényvédő szerekkel, tápokkal és takarmányokkal való ellátása terén. A munka- és üzemszervezés érdekében tett intézkedések csakúgy, mint a szocialista brigádok és a szövetkezeti dolgozók munkaver- seny-vállalásai a nyereség növekedésére, a gazdasági hatékonyságra voltak pozitív hatással. A takarékszövetkezetek beszámolói ig fejlődésről szólnak. A tervezettnél magasabb betétállomány biztosított alapot az önsegélyezésre épülő kölcsönök, köztük a kisgazdaságok termelését segítő termelési kölcsön biztosításához. Néhány fogyasztási és takarékszövetkezet egyesülési javaslatot is terjeszt a közgyűlés elé. E javaslatok is azt célozzák, hogy a nagyobb gazdasági egységek létrehozásával nőjön a hatékonyság, korszerűsödjön a vezetés és irányítás, alaposabb legyen az ellenőrzés, ami az egész tagság érdekeit szolgálja. Több fogyasztási szövetkezet ezekben a hetekben ünnepli alakulásának 30. évfordulóját. Az emlékezés, az alapítók köszöntése ünnepélyessé teszi a közgyűlést, alkalmat ad a megtett út értékelésére akkor is, ha a beszámolók zömmel a munkás hétköznapok eredményeit, gondjait taglalják. n z igazgatóságok, felügyelő, nő- és ifjúsági bizottságok napjainkban hagyják jóvá a közgyűlések elé kerülő beszámolókat. Gondos munka, készülődés előzi meg e rendezvénysorozatot. Számítanak a tagság aktív megjelenésére és gazdag véleménynyilvánítására. A választók és választottak együttes munkája, az eredmények elismerése, a fogyatékosságok őszinte bírálata, a tagság igényelnek számbavétele segítheti a szövetkezeteket abban, hogy az ötödik ötéves tervük első évi feladatait eredményesen tudják megvalósítani. Szoboszlai Jenő MÉSZÖV szövetkezetpolitikai titkár fl másod- és mellékfoglalkozások ál szabályai Csak indokolt esetben! SOK MENDEMONDA előzte meg.a Munkaügyi Minisztérium új rendeletét, amely a másodállás és mellékfoglalkozás rendjével foglalkozik. A találgatások akkor kezdődtek, amikor az országgyűlés legutóbbi, tavaly decemberi ülésén különös hangsúllyal került szóba a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodás igénye, valamint az: a másodállások között jó néhány olyan is található, amelyet nem valamely munka elvégzéséért létesítettek, hanem más okkal... Esetleg nem egészen igazolható szolgálatokért „jó kapcsolatokért”, viszonosságként — kölcsönös jövedelemkiegészítés céljából. A „jólértesült” találgatok az alkalmazotti létszámstophoz hasonló tilalmat emlegettek: egy tollvonással megszüntetnek minden másod- és mellék- foglalkozást. egyéb főálláson kívül létesített beosztást. Ez természetesen eleve lehetetlen, hiszen éppen az amúgy sem könnyű munkaerőhelyzetet élezte volna tovább. Gondoljunk csak az üzemorvosi, s más másodállással betöltött egészségügyi szolgálatra, a kerületi terhesgondozóktól egészen az indokolt szakértői tevékenységig, az oktatástól a termelőtevékenységig. A munkaügyi miniszter rendelet« nemcsak eloszlatta a bizonytalanságot, hanem hatékonyan szabályozta a kérdéses foglalkozási köröket. Nem hirdetett általános tilalmat, ám fontos feltételeket szabott a másod- és mellékfoglalkoztatásnak. Mi az új szabályozás lényege? — erről a rendelet bevezetője ad felvilágosítást, „...társadalmi érdek, hogy a munka- időalapot jobban kihasználjuk, s a vállalatok feladataikat elsősorban főállású dolgozóikkal oldják meg.” Más szavakkal — a főállás mellett a mellék- foglalkozás, másodállás kivételes, mindenkor gondosan meghozott döntésen kell hogy alapuljon. Erre utal az is, hogy csak az kaphat engedélyt ilyen munkaviszonyra, aki megfelelő szakképzettséggel és hozzáértéssel, gyakorlattal rendelkezik, minimálisan két éve a vállalatnál dolgozik (főállásban), s munkáját kifogástalanul ellátja. (Például nincs fegyelmi büntetése, igazolatlan mulasztása, munkájával kapcsolatban károkozása, stb.) Fontos új szabály a halmozás tilalma: akinek másodállása van, nem vállalhat mellékfoglalkozást. Továbbá az is, hogy az alárendelt szerv, vállalat dolgozója nem tölthet be másodállást a felügyeleti szervnél, de olyan más vállalatnál sem, amellyel főállású munkaadója gazdasági-üzleti kapcsolatban áll, hozzátartozók sem kerülhetnek alá- és fölérendeltségi viszonyba. KÜLÖNLEGES szigorúság vonatkozik a vezetőkre: vezetők másodállást nem létesíthetnek. Ej alól kivétel csupán az egészségügy, »2 oktatás, a tudományos, illetve a művészeti tevékenység területén lehet. Engedélyt nem csupán a másod- és mellékfoglalkozáshoz kell kérni, hanem az alkalmi, (szerződéses) munkaviszony létesítéséhez is. A rendelet legfontosabb szabályait aligha szükséges indokolni, hiszen az általuk érintett pontok voltak a legérzékenyebbek, az elmúlt öt évben, azóta, hogy szabályozták a másod- és mellékfoglalkozásokat. Ám az új rendelet lényege mást is elárul; azt, hogy a valóban szükséges, a társadalmi érdek által is igényelt másod- és mellékfoglalkozások továbbra is fennmaradnak, ezeket újra lehet kötni, illetve a szigorú elbírálás alapján engedélyezni. Nyilvánvaló a Jogalkotók szándéka: olyan lehetőséget kívántak kialakítani, amelyben a gazdaságilag, vagy más fontos cél miatt indokolt esetben igénybe lehessen venni a jól képzett emberek szakértelmét, szorgalmát, tudását, ugyanakkor a csak egyéni érdekből, anyagi előny miatt létesített és valódi haszon nélküli jogviszonyokat, szerződéseket megszüntethessük. A rendelet világos fogalmazása és egyértelmű szabályai segítséget nyújtanak az életben bizony nem ilyen könnyen eldönthető esetek tisztázására is, illetve arra, hogy az illetékesek ne csak jogszerűen, hanem hatékonyan és gyorsan dönthessenek. Erre egyébként azért is szükség van, mert a rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett és március elsejéig valameny- nyi vállalatnál, gazdálkodó szervnél és intézménynél meg kell ejteni a másod- és mellék- foglalkozások felülvizsgálatát, s minden kizáró ok esetén azokat haladéktalanul meg kell szüntetni. ÉS MÉG VALAMI: a felülvizsgálatnál ügyelni kell arra, hogy a másodállások és mellékfoglalkozások díjazására is új szabály vonatkozik: március egytől, illetve az új másod- és mellékfoglalkozásokkal a főfoglalkozásban járó munkabér 25 százalékát lehet megkeresni. '■*». T. Gy.) 1976. február 19.
