Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Könyvsiker, egy elmaradt vita helyett Találkozás a szerzővel Magyar újságíróktól hallatám Párizsban, hogy az ott. kiadásra került könyvek átlag- lé’dány a háromezerre tehető. Jacques de Bonis, a France Nouvelle-nek, a Francia Kommunista Párt hetilapjának szerkesztője 1975 tavaszán interjúsorozatot készített Aczél György elvitárssal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával; a Minisztertanács elnökhelyettesével a szocializmus magyarországi építésének kér- léseiről, melyet Párizsban ez 5v nyarán könyvalakban kiadtak. Sikerére jellemző, hogy már a l’Humaniité őszi ünnepségéig több mint háromezreit kiadtak belőle. Jacques de Bonis sál novemberben Párizsban, a France Mod veile szerkesztőségében beszélgettem. A nagy sikerű könyv szerkőjétől érdeklődtem, hogy milyen körülmények között készült az interjúsorozat, véleménye szerint mi váltotta ki ezt a nagy érdeklődést? — A könyv egy elmaradt párbeszéd helyett jött létre, melynek 1974-ben a francia és a magyar televízió nyilvánossága előtt kellett volna lefolyttá Aczél György és Alain 'ey ref it te, az ÚRD akkori főtitkára között. 1972 egyik estéjén a francia televízióban Georges Marchais, a Francia kommunista Párt főtitkára és Main Peyrefitte álltak egymással szemben, aki a szocia- ista Magyarországot durván megrágalmazta. Ekkor született az a terv, hogy nyílt vitában beszéljen a két ország és lakosainak helyzetéről Aczél György elvtárssal. Mint ismeretes Peyrefitte eat vállalta, de ;ésőbb visszalépett a televí- dós vita elől. Pedig a vita ránt nagy volt az érdeklődés, liszen Peyrefitte akkoriban ielemtős szerepet vállalt a commun istaellenes kampány, jan, a szocialista országok rá. galmazásában. Ha létrejött volna a televíziós adás, az nagy esemény lett volna, Többen igy gondoltuk, hogy elmara- lását, az érdeklődést pótolhatja egy ilyen inter júkotet is. A könyv megjelenése önmagában ; ikernek tekinthető, mert sokféle reagálást váltott ki. Elsősorban a baloldali és de- mokratikus lapok figyeltek fel á, S méltatták tartalmát. Nem tudott elzárkózni a jobboldal sem, ezt igazolja, hogy nemrégiben a Le Monde „A szabadság a szocializmus jelene és jövője” címmel éppen abból az alkalomból közölt beszélgetést Aczél György elv- árssal, hogy az interjúkötet bemutatásakor Párizsban járt. Ez az interjú olyan időszakban jelent meg, amikor a franda burzsoá sajtóban újra sű- űsödtek az antikommunista támadások. Igaz ugyan, hogy a könyvet nem 'lehet minden könyvesboltban kapni, csak i-sokban, melyekben haladó szellemű kiadványokat is árusítanak, de a baloldal, az FKP politikai harcának köszönhető, hogy mégis sokan ismerik, olvassák. Pártunk most nyíltan, vitában küzd a jobboldal ellen, elősegítve a szabad gondolkodást, a véleménycseréket. Már a l’Humanité ünnepségén is rendeztünk vitát a könyvről, azóta több helyen vettem részt olyan beszélgetésen, amelyeken a mi országunk nehéz, sok gonddal teli gazdasági helyzetéből kiindulva, vitatkoztunk mindarról, ami Magyarországon. van. ahogy fejlődik gazdasági életünk, javulnak a dolgozók életkörül* ményei. Szükség van az ilyen vitákra, mindazok megértetésére és magyarázására, melyekről a könyvben szó van. — A könyv olvasása során kiderül, hogy Adél elvtárssal találkozásaik során nagyon sok kérdésről beszélgettek. Az olvasók érdeklődését figyelembe véve melyik kérdéscsoportokat tarifa a legjelentősebbeknek? — Elsősorban azokat, amelyek kapcsolatban állnak a francia közvéleményt foglalkoztató problémákkal. Nemrégiben a kormány hivatalosan beismerte, hogy az országban másfél millió munkanélküli van. Mindenki érzi nálunk az infláció, az áremelkedések súlyos következményeit. Ilyen körülmények között sokakat érdekel, hogy milyenek az életkörülmények a szocialista országokban, hogyan tudr ak ellenállni annak a hatásnak, mely rájuk nehezedik a kapitalista országokban jelentkező gazdasági gondok következtében. Széles rétegeket érdekel az is, hogyan érvényesülnek a szabadságjogok a szocialista országokban. Az FKP számára is fontos kérdés ez. A burzsoá politikusok és újságok szándékosan elhallgatják a különbségeket, melyek a szabadságjogok gyakorlásában a kapitalista és a szocialista országok között vannak. Az interjúkötetben erről is áttekintést kaphatnak az olvasók. — A könyv áttekintést nyújt a mai Magyarország életéről. Véleménye szerint a franciáknak milyen ismereteik vannak kásánkról? — Közismert, hogy a magyarok nagy érdeklődést tanúsítanak Franciaország iránt. Ez kivált egy francia érdeklődést is. Persze ez nem ári jelenti, hogy például nálunk is any- nyi magyar könyvet fordítanak le, mint franciát Magyar- országon. Különböző időszakokban más-más a helyzet, a francia lapok, a televízió leginkább csak nagy események kapcsán foglalkozik Magyar- országgal. Mégis : körűibe lül két éve nálunk több szó e dk az önök országáról, mint korábban. Mind többen ismerik el ári a fejlődést, melyet elértek. Persze a vélemények, az információk különbözőek. A jobboldalnak az az érdeke hogy elsősorban a szociálist.' országok problémáit, gondjait tárja a közvélemény elé, a? FKP a valós helyzet bemutatására törekszik. Ezt segítette elő az interjúkötet is, elsősorban a beszélgetés őszinte hangvételével, a kérdések megvitatásának mélységével. — Az életmód, az életkörülmények, a megélhetés lehetőségeiről sok szó esett a beszélgetések során. Milyen különbözőségéket tár a könyv az olvasó elé a két ország dolgozóinak? helyzetével kapcsolatban? — A két nép életmódjának különbözőségeit nehéz megfogalmazni. Régebben, viták során, direkt különbségeket akartunk tenni; ez itt jó — ott rossz, az ott jó és itt rossz... Nem lehet a két nép élet- körülményeit, életmódját egyszerűen összehasonlítani, mint ahogyan egy nőt sem lehet összehasonlítani egy férfivel Az alapvető különbségek a két társadalmi rendszer különbözőségeiből fakadnak. Számomra az igen fontos volt, hogy a beszélgetés eredmény ekén 1 teljesebb kép alakuljçn ki a magyar nép életéről, a szocialista társadalom építése során elért eredményekr 51, azokról a vívmányokról, amelyekre a magyar dolgozók büszkék lehetnek. Aczél elvtárssal a beszélgetés során nem kerültük meg a kényes kérdéseket sem, őszintén beszélgettünk a gondokról, a problémákról is. melyek a magyar kommunistákat, dolgozókat foglalkoztatják. Azt igyekeztem a könyvben bemutatni, hogy a gondok, az ellentmondások köze pette egy szocialista ország dinamikus fejlődésének lehetünk tanúi. Megjelenése óta nekem is sokszor feltették a kérdést milyen különbségeket tapasz taitam? Mint mondottam, ne héz erre válaszolni. Lehet hogy nálunk magasabb az élet. színvonal, mint Önöknél, dt én azt láttam, hogy Magyar- országon a fejlődés kiegyensúlyozottabb, mint nálunk, nagyobb a létbiztonság. Persze minden attól függ, hogy kinek a szempontjából vizsgáljuk Egyenlő mérce nincs, hiszen nálunk, mint mondtam, nem szabad megfeledkezni a másfél millió munkanélküliről sem Tizenöt éve gyakran járok Magyarországra. Ari tapasztalom, hogy a nehézségek, a gondok ellenére gyors a fejlődés, a gazdasági és társadalmi előrehaladás. Ezekről szólt őszintén Aczél György elvtárs, s ez. akartam az interjúsorozatban sokoldalúan visszaadni. Számomra nagy élmény volt eg> hétig, több mint húsz órát beszélgetni vele, majd ezt követően könyvbe foglalni mindazt, amiről szó volt. Kárpótlás az elmaradt vitáért! MITZKI ERVIN Klasszikus történet Az irodalomtörténet nincs híján az úgymond klasszikus, anekdotákba illő eseteknek, melyek mind arról tanúskodnak, hogy kifogyhatatlan az emberi szellem és szellemesség. Példaként idézzünk fel egyet az évszázadokkal ezelőttről ránk öröklődött történetkékből: Goethével, a németek utolérhetetlen klasszikusával esett meg, hogy ifjúkora sikerein (értsd most: irodalmi stke. rein) felbuzdulva — ugyancsak Ifjan — vándorbotot fogott kezébe, s elindult ■— szintén klasszikus példák és kötelességek alapján — fölkeresni kora és Németországa irodalmi életének vezéregyéniségeit. Midőn a svájci, zürichi születésű Bodmerhez ért, megfáradt, s ezért különösképpen jóleshettek neki a már idős költő-házigazda szíves szavai. aki azon kellemes köszöntéssel fogadta, miszerint „Isten és az élet különös kegyelmének” tartja, hogy megismerhette Goethét. A fiatal költő később megtudta, hogy Bodmer minden fiatal költőt ezen szavakkal fogadott, s bizonyára nem minden irónia, s ugyanakkor igazság nélkül. (Valóban szerencsésnek tarthatta magát, s minél több fiatal költőt fogadhatott, annál inkább.) A „mekkázások” mindkét félnek örömet okoztak. Mindenesetre vonzó szemtelenség volt a Bodmeré. Mint említettük: klasszikus példa a meghökkentő ötletesség és a köny- nyed. ironikus szellemesség történetéből, melyet olvasván parányit elfog bennünket valami nosztalgia a régmúlt szellemessége iránt, s csak sajnálható, ha ehhez képest ma szegényebbnek tűnik a szellemességet gyakran szellemeskedés- sel helyettesítő gondolkodásunk. Drescher Attila Medgyessy Ferenc Kilencvenöt éve, 1881 januárlO-én született Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész (meghalt 1958-ban) a -ÍX. századi magyar szobrászat kimagasló alakja. Hippi Rónai Józsefről készült szobra. ________________________________ T AKÁTS GYULA: CSONTVÁRY EMLÉKÉRE Csorba Győzőnek © Az Omóniáról az az utca az Akropoliszig vezet... Ott láttam én, előttem, mint szárnyas patkókat a lábadat s a farkasfejű lovakat... Nyomodban jártam ott, s mégis Veledí Világított a márvány-emelet, a kettős szint, fölöttem, mint jelkép: a FEKETE és a RAGYOGÓ!... Kopogtak sejtelmesen a paták, festéked bársonyán vasak. Feszes lyeplöt cilind rés kocsis és te húztad a szíjak éles vonalát Habzón a szenvedély világított! O, nem a holdtól égnek itt a fák: kabócák zizegése ez a fény! Éj tükrén három szél ecset áramkörében ég az emelet s tört márványokból az EGÉSZ, — amely, hallottad, szólított —, hinták és hold között azok az oszlopok, <,» o ...És a Nap... A tűz Taorminába: a rózsa és aranyvirágú láva, ahogy kezedből, amint láttad, a lejtőn ömlik le a sóig... — De kik szőhették vásznadat, hogy lángba nem borul? — ...Parázs hunyorgott a színház körül. Nem színpadán, az oldal-öltöző kék lépcsőjén megállva, láttuk s nem Az, de Képed világított az Etna-lángba. A dialógus: a MŰ s a MINTA görög kövek között a dráma, kát színész-isten a napút kapujába trónját perelve, máig és tovább... Te írtad ezt! ...És ott, mi ketten hallgattuk s láttuk... És a Kar a felhötündöklésü tenger terében zengett: maga a VILÁG és szívén magányod éber cédrusa!