Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

J&TflMEOBCKIIfl ^ npflBfla Tambov megyei testvérla­punkban bukkantunk a tudó­sításra, amely ugyan nem Tam­bov megyei témával foglalko. zik, de bennünket, Tolna me­gyeieket közelről érint. A no- vovoronyezsi atomerőműről ol­vastuk a következőket: „Az .Ötven éves a Szovjetunió’ ne­vet viselő novovoronyezsi atomerőmű Európa legnagyobb atomerőműve Négy reaktorá­nak együttes teljesítménye 1,5 millió kilowatt. Ez az erőmű az ötéves terv ideje alatt 34,8 milliárd kilowattóra energiát adott a szovjet népgazdaság számára. A novovoronyezsi atomerő­mű nemcsak mint energiafor­rás tölt be nagy szerepet a Szovjetunióban, hanem mint tudományos centrum is. Nem­csak a Szovjetunió különböző köztársaságaiból, de külföldről is sokan jönnek ide tapaszta­latcserére. Az elmúlt években különösen sok szakember láto­gatott ide Bulgáriából, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. Magyarországról, Ku­bából, Vietnamból, Finnország, ból. Most újabb reaktorral bővül a novovoronyezsi atomerőmű. Megkezdték egy egymillió ki* lowattos reaktor építését” Dunántúlt napló Tíz évre szóló szerződést ka­pott a Szigetvári Cipőgyár. Megkezdődik a szigetvári cipők exportja az Egyesült Államok­ba — adja hírül a Dunántúli Napló. „Évente közel kétmil­lió pár női lábbelit csomagol­nak és küldenek a szigetvári­ak az Egyesült Államokba. Ez a kétmillió pár a Minőségi Ci­pőgyár Szigetvári Gyárának teljes éves termelése. Az üzlet megkötéséről a hír a napokban érkezett, s mitagadás. jobb nem is jöhetett volna újévi „ajándékként”. Ez azt jelenti, hogy az ötödik ötéves terv el­ső esztendejében a szigetváriak már a tengeren túlra kacsint­hatnak a magvar népgazdaság számára feltétlenül hasznos, „dollárhozó” szerződéssel. Mit Jelent ez? Jelenti-e, hogy a világmárkának számító olasz vagy mondjuk spanyol lábbeli­ipar mellé léptünk? Feltétle­nül. Az amerikai cég illetéke­sei nem véletlenül határoztak így. miután megtekintették a szigetvári gyárat, s megkötöt­ték az üzletet a Minőségi Cipő­gyárral. (Az már a szigetvári­ak külön szerencséje, hogy a központ őket választotta ki er­re a feladatra.) Hiszen nem­csak elismerően nyilatkoztak a látottakról, hanem itt gyártat­ják a női cipőket piacuk szá­mára... Megtudtuk azt is. hogy az amerikai férfiaknak ugyanezen céggel kötött szerződés értel­mében a lengyelek szállítják majd a lábbeliket” Somogy! Néplap Somogy megye vadásztársa­ságai is ezekben a napokban összesítik, hogy a vadgazdálko­dásban milyen terveket sike­rült megvalósítani : sikeresek voltak-e a vadászatok. A Ka­pós-menti Szabadság Vadász- társaság a közelmúltban tartot­ta vezetőségi ülését. A 23 ezer holdon gazdálkodó társaság iirgjnea fesgja ensSményss évet zárt. A vadszámlálások azt mutatják, hogy okosan gazdálkodtak Fácánból mint­egy hétezret számoltak meg, hyúl 1600 van a területen, há­romszáz őz járja az erdőiket Szépen gyarapszik a fogoly­állomány, szarvas, vaddisznó is akad... Ugyancsak a Somogyi Nép­lapban olvastuk, hogy decem. berben duplájára nőtt a kapos­vári József Attila könyvesbolt forgalma. Körülbelül harminc- egyezer könyv talált gazdára ebben a boltban az év utolsó hónapjában. A vásárolt köny­vek értéke mintegy 950 ezer forint volt. A drága könyvek­ből is sokat megvettek. Az utolsó darabig elfogyott pél­dául a magyar nyelv értelmező szótára... FEJÉR MEGYEI HIRLAP Érdekes cikket közölt a lap Vaszkó Györgynek, a megyei tsz-szövetség munkatársának tollából. A lap címben teszi fel a kérdést: Hol a felső ha­tár? A cikk a kukoricáról szól. „Ha 10—15 évvel ezelőtt ol­vassuk ezt a címet — a fő­cím ugyanis: 118 mázsa kuko­rica egy hektárról — bizonyá­ra kétkedéssel fogadjuk, ne­tán hihetetlennek véltük volna. Ma már ez reális valóság... A székesfehérvári Vörösmarty Tsz-ben 23 fajta hibrid kukori­cát termesztettek. Ebből 13 száz mázsán felüli termést adott. Az MvSC—580-as hibrid nyújtotta a legtöbbet: 118,3 mázsát adott hektáronként. A székesfehérvári Szabad Életben is voltak igen magas, 110 mázsa feletti táblaátlagok, de az üzemi átlag is 92,84 má­zsa volt hektáronként, amely ezer hektár feletti terület át­lagában kiemelkedő. Hol van tehát a kukorica potenciális termőképességének a határa? Minden bizonnyal valahol a Î30 Üs 260 mSzSa Wnrr^t elérése, ha nem is közeli, de mindenképpen reális lehetőség. PETŐF n NÉPE Uj szalagon kezdték meg a munkát az Alföldi Cipőgyár­ban Az új szalag nem kötött ütemű, ezáltal könnyebbé teszi a munkát. Mindenkinek He­lyébe viszi a megmunkálandó anyagot. Valamennyi dolgozó két fehér műanyag kosarat kap. Az egyikből dolgozik, a másik tartalék. Amikor az első kosár tartalmával végzett, je­lez a diszpécsernek, aki a ve­zérlőpultnál gombnyomásra el­indítja a „kész” kosarat és kül­di a következő szállítmányt, így most már valóban nem for. dúlhat elő, hogy aki elmaradt a többitől és kiesett a szalag üteméből, szaladgál­hat a munkadarabja után. Miután nem kell senkinek el­mozdulnia a helyéről, nyugod­tan és lelkiismeretesebben vé­gezheti a maga dolgát. A kap­kodásmentes. kényelmes mun­ka a minőségen is érezteti majd a hatását, ugyanakkor jobban kiemeli az egyéni tel­jesítményeket. .....? l a Renaissance &• du Val d'Oise Er A szeptemberben Bezonsban járt magyar csoportok tagjai bizonyára emlékeznek az Aman-gyárban tett látogatá­sukra. hiszen Aman úr, a tu­lajdonos, személyesen fogadta, sőt ügyes kapitalistához illően még pezsgővel is kínálta őket. Aman úr gyáráról friss hírrel szolgál a le Renaissance: Î>eceml5er 5-In a CGT Ss CFDT' felhívására az Aman gyár dolgozói akciónapon vet­tek részt, melyben követelték a korábban (1969-ben) meg­ígért 13. h$vi fizetéskiegészí­tés visszamenőleges megadását. Másnap a CGT vezetői szálltak vitába az igazgatóval és míg a tanácskozás tartott, a dolgozók munkabeszüntetéssel támogat­ták ókét. Vámét úr, a vállalat részéről, kategóríkusan vissza­utasította a követeléseket, ami sztrájkhoz vezetett. A munká. sok reggel fél nyolctól délután ötig, a hideg idő ellenére a gyár előtt vannak és elállják az oda vezető utat. Természe­tesen a másik oldalról se hiá­nyoztak a kellőnek vélt lépé­sek, például a dolgozók meg­osztása. Vámét úr — aki nagyjából a személyzetisnek megfelelő funkciót tölti be — még azt is merítette, hogy a sztrájkolók családjaihoz inté­zett magánlevelekben igyeke­zett őket más belátásra bírni; az asszonyokat rábeszélni, hogv befolyásolják férjüket Érvül szolgált az is, hogy a Szovjet­unió (!) melynek a gyár nagv gépi berendezéseket szállít,' nem tűrheti a szállítások kése­delmét. Mindezzel Vámét úr csak'a hélvzet éleződését érte el. A sztráikolókat meglátogat­ta J és szolidaritásáról biztosí­totta A. Bettencourt polgár- mester. a CGT bezonsi szek­cióiénak részéről. Csütörtökön reggel fél nyolckor Rovert Montdargent nemzetzvűltSsi kénviselő Le Joseoh és Bande, a Francia Kommunista Párt területi szervezetének titkárai társaságában kereste fel s sztráikolókat. Hosszasan be­szélgettek a politikai, szociális és gazdasági helyzetről. Sok érdekes kérdést tettek fel a dolgozók, elsősorban az életvi­szonyokkal és azzal kapcsolat­ban, hogy ezek javítása, a munkanélküliség megszünteté. se érdekében mit tesznek a kommunista képviselők. A sztrájk kezdete óta a gyár dol­gozói közül négyen beléptek a kommunista pártba Emberek, országok, történetek Maurizio Éjfélkor kétségbeesett kiáltás visszhangzik a trieszti pálya­udvaron: Maurizio! Vasutasok lámpákkal, zászlókkal integet, nek, vonatokat kapcsolnak szét és állítanak össze; ez Udi- nébe megy, az Belgrádba. amaz csak Zágrábig, a mienk egész Moszkváig. A hang cserepekre töri az álmos csendet; csak középkorú olasz nők tudnak ilyen velőtrázóan sikoltani. A kiáltásnak csak önmagá. ban van jelentősége, nem hív senkit, üzenni sem akar, a név is ürügy csupán, a kétségbe­esett és reménytelen fájdalom egyetlen lehetséges megfogal­mazása: Maurizio. Cigarettázva álldogálunk az ablakban és nézzük a sikoltozó nőt, Ketten támogatják, egy fiatajabb, valószínűleg a húga és egy katona,, a hegyivadá- szók tollbokrétás sipkájával a fején. Percnyi csend, aztán új. ra felhangzik a gerincünkön végigfutó sikoly: Maurizio! Az asszony megáll, kitépi magát kísérői karjából, hiszté­rikusan toporzékolni kezd, ke­zét az égre emeli, s ebben a mozdulatban egyformán van segélykérés és fenyegetés. De az ég néma, ha vannak is csil­lagai. nem látszanak a földi fényektől. S a földi szenvedés is elfeledi az eget. Az asszony tudja ezt. s hosszan szűkölve, mint a sebzett állat, újra fel­ordít; minden magánhangzó valószínütlenül hosszú időtar­tamot kap. Kit kitérője tehetetlenül esi. titgatja. A katona szabad kezé­vel néha önmagára mutat, mintha kérlelné, ne hozzon szégyent a dicsőségei hegyiva- dászokra. A nő kezével félkört rajzol, a vonatok felé int, nyil­ván ránk hivatkozik, de az ég­re lökött kezek mintha azt mondanák, még nagyobb kö­zönség kell, jöjjenek az ég minden szentjei, s lássák, mi történt a földön. Vonogatjuk a vállunkat, valóban, mi is tör­tént? Csak egyetlen szó a válasz, Maurizio, s i-betűje külön is él, hogy a szó második fele szinte koppanva essék a kőre. Végre egy középkorú férfi hozzájuk lép, biccent, s kitárja a kezét, mintha óvato­san meg akarná ölelni az asz- szonyt. Az csak nézi, gyűlölet­tel, kísérőire pillant, s tekinte­te azt kérdi, mit akar ez a po­fa? Az asszony mindenkiben ellenséget lát, ki tudja, nem ez az úriember okozta-e Mau- rizio vesztét, s most a trieszti pályaudvaron néhány kenetes szóval próbálja jóvátenni a jó­vátehetetlent? Az asszony nézi néhány pillanatig, aztán re­ménytelenül felüvölt: Mauri­zio! Erőt gyűjtött, a következő kiáltás egy oktávval maga­sabban SZÓL Az úriember elkotródik, az asszony pedig, aki most ke. rült először szemtől szembe közönségével, újabb szünetet tart, könnyed mozdulattal meg­igazítja zilált haját, s már fel is hangzik a szörnyű üvöltés: Mauriziol Valahonnan egy apáca kerül elő; fiatal és csinos. Ez az 6 szakmája: magabiztosan az asszonyhoz lép, s bár nem hall­juk, hogy mit mond, semmi kétség, felajánlja szolgálatait, természetesen az égi közvetítők segítségét is igénybe lehet ven­ni. Az asszony megenyhülten nézi. de a világ valamennyi kérdésére egyetlen szava ma­radt: Maurizio Az apáca nem hagyja magát, az asszony pedig most nagyobb nyomatékkai mondja: Maurizio, s tutul is hozzá egy keveset. Az apáca azonban konok, ezt az asszony is megérti, ezért most már tel. jes hangerővel utasítja rendre: Maurizio. s amikor indul a vo­natunk, utánunk is sikolt egyet: Maurizio, aztán még eavet, hosszan, elnyúitva, hisz soha vem látjuk többé egy­mást: Maurizio. Mi történt Maurizióval? Le­het. hogy rútul lerészegedett és beverte a fejét, vagy mint rég- óta körözött gonosztevőt Tri­esztnél fogta el a rendőrség, amikor át akart slisszolni a határon. De az is lehet, hogy megunta ezt a szegény örege- dó nőt. s most egy másik du­ruzsolja a fülébe csengő nevét, mert az olasz nők általában korán öregszenek. Soha nem tudtam meg. mi történt Maurizióval. De néha még most is hallom a jóváte­hetetlen fájdalom éles kiáltá­sát, s ilyenkor legszívesebben levelet írnék ennek a megátal­kodott férfinak: mit tettél, Maurizio? CSÁNYI LÁSZLÓ Épül Pécsett a Hotel Pannónia Pécs egyik legszebb pontján ép ül a Hotel Pannónia, amely­nek 118 szobája lesz. Látványos az erkélyek pirogránit bur­kolata, amit Fürtös György keramikus tervezett és a Pécsi Porcelángyár készített. Egy erkélyhez 32-féle díszítőelemet használnak fel. Jelenleg a belső szakipari munkákat végzik. (MTI foto — Kálmándy Ferenc felv. — KS) 125 000 látogató Nagycenken Csaknem százhuszonötezren keresték fel tavaly az ország egyik legszebb barokk-klasszi­cista stílusú épületét, a nagy­cenki Széchenyi kastély­múzeumot A XIX. századi ál­lapotának megfelelően restau­rált kastély májusban fogadta a legtöbb érdeklődőt; egy hó­nap alatt több mint húszezren jártak Nagycenkea.

Next

/
Oldalképek
Tartalom