Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Beszámolók, választások I Fiatalok a mezőgazdaságban A szakszervezet segítsége a ilSZ-szervezeteknek KÖZELEDIK a KISZ IX. kongresszusa. A kongresszus előkészítéseként először végre kell hajtani a különböző fórumokon a vezetőségek újraválasztását. Az első lépcsőfok a KISZ legkisebb egysége, az alapszervezet. Az alapszervezeti vezetőség választások már javában folynak megyénkben. A vezetőségválasztó gyűlésekkel egy időben rendezik meg a múlt év értékelését, a titkárok beszámoltatását az 1975-ös év feladatainak végrehajtásáról. Elmondhatjuk, hogy szinte valamennyi KISZ-tag —• a tanulói alapszervezetek kivételével — egyben szakszervezeti tag is. Ezt figyelembe véve jogosan merül fel a kérdés: mit tesz, hogyan segíti elő a szakszervezet a KISZ-választásokat? A kérdésre Horváth Gézától, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa titkárától kaptuk a választ Az SZMT felhívást intézett a szakszervezeti alaoszerveze- tekhez. Ebben feladatul szabta az azonos szintű KlSZ-szerve- zetek segítését. A választási ütemtervek, a beszámolók elkészítésénél nagy segítséget nyújthatnak az alaoszervezetek. Közös érdekük is, hogy a káderpolitikai feladatok végrehajtásánál együttműködienek. A szakszervezeti választásoknál nagy segítséget nyújtottak a KISZ-vezetőségek azzal, hogy ajánlásokat készítettek, a szakszervezet vezető posztjaira a mozgalmi munkában már kiváló eredményeket elért fiatalokat javasoltak. Most a KISZ-választások lebonyolításakor a szakszervezeti kénviselők ugyanígy, a szakszervezeti munkában „előkéozett” fiatalokat javasolnak a KISZ vezető funkcióinak betöltésére. Az üzemi szakszervezetek feladata, hogy értékelték a KlSZ-fvatalok részvételét a termelésben és az irányításban. A KISZ és a szakszervezet közös feladata az ifjúságpolitikai, ideológiai nevelés. Ezt megvalósítani csak együttes munkával, közösen lehet. AZ IDEI ÉV sok feladatot ró a szakszervezetekre, de az üzemek, a vállalatok és a különböző intézmények vezetőire egyaránt. Most dolgozzák ki az úi kollektív szerződéseket Ez'-'k elkészítésénél a szakszervezetek kiemelt feladatként kezelik az ifjúság jogainak védelmét és vezetőik felszólalnak azért, hogv ezek a jogok bekerüljenek a kollektív szerződésekbe. A KISZ-szel együttműködve közös cselekvési programot készítenek, a szociálpolitikai tervek készítésénél is közös állásfoglalást igyekeznek kialakítani. A szakszervezeti vezetők elmennek valamennyi KISZ- taggvűlésre és felszólalásaikban értékelik az alaoszervezet munkáját. Elemző, segítő célzatú kritikát gyakorolnak ott, ahol a még meglévő hibák ezt indokolják. A közös program már az előkészítés során is jelentős szerepet játszik. Az értékelő. választó taggyűlések előkészítésében nagy segítséget nvúithatnak a szakszervezeti bizalmik — akiknek nagy része KISZ-tag, mert az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítottak a szervezet „megfiatalítására”. A bizalmik már előre beszélgetnek a fiatalokkal a taggyűlésen felmerülő témákról, megvitatják azokat. A SZAKMAI megyebizottságokon keresztül is felhívta az SZMT a különböző intézmények szb-titkárainak figyelmét arra, hogy a KISZ-választások eseményeit fokozott figyelemmel kísérjék. A fiatalok nevelése, a KISZ helyzetének reális értékelése, a gazdasági feladatok végrehajtása a szakszervezetnek éppúgy érdeke, mint a KISZ-szervezetnek. Az érdekazonosságok pedig közös, összefogott munkát kívánnak. Ezt felismerve megvénk szakszervezeti mozgalmának valamennyi vezetője a KISZ-választásokat jelentőségüknek megfelelő módon figyelemmel kíséri, segíti — fejezte be tájékoztatóját az- SZMT titkára. TAMÁSI JÁNOS Ösztöndíjasok voltak A IV. ötéves terv időtartama alatt megyénkben jelentősen javult a mezőgazdasági üzemek szakember-ellátottsá. ga. Évente 30 főiskolát, egyetemet végzett pályakezdő áll munkába. Az ilyen ütemű fejlődés a jövőben fedezi a megye mezőgazdasági szakemberszükségletét. Míg 1969-ben 301 felsőfokú végzettségű fiatal dolgozott a megyében, 1975-ben pedig 525. Egyre többen végzik el tanulmányaikat tsz-ösztöndíjasként. Ez utóbbiak közül két fiatalemberrel beszélgettünk a kis- vejkei Szabadság Tsz-ben. Kelemen Pál 28 éves. A gimnázium elvégzése után az akkor még lengyel! tsz-ben volt állattenyésztési brigádvezető, majd vezetőképzőt végzett Zsámbékon. Ezután a tanulásban a kaposvári főiskola következett, hogy nagyobb felkészültségű állattenyésztési brigádvezetőként dolgozzék tovább. — Nehéz idők voltak azok. Akik a főiskolát velem együtt fejezték be, zömmel telepvezetőként kezdtek, mégsem éreztem magam becsapva. Megértettem, hogy az állattenyésztésen belül számomra csak ez a munkalehetőség van — egy ideig. Mióta áttértünk a húshasznú, Dália szarvasmarha tenyésztésére, történt körülöttem is változás. Az elmúlt év tavaszától ágazatvezető lettem, fizetésem ekkor már másodszor emelték. Jelenleg 3600 forintot keresek. A hozzám, hasonló végzettségűeknek országszerte ennyi az átlagfizetésük. — Elégedett? — Igen. Nagy egyéni terveim nincsenek. Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy eredményes munkát végezzek. — Ehhez segítséget is kap? — Nagyon gyerekcipőben jár még nálunk a Dália tenyésztése. A telep is folyamatosan készül el, indul be, helyben kevés segítséget kapok a munkámhoz. A meglévő szakkönyveket viszont már mind áttanulmányoztam. Járatom a szakfolyóiratokat Szervezett továbbképzésen eddig nem vettem részt. Talán majd az idén. Az elmúlt évben négynapos tanácskozáson voltam és ötnapos tanulmányúton az Alföldön. Mindkét helyről sok hasznos tapasztalattal érkeztem haza. Általában meghallgatják a véleményemet. e Bakó Dénes 1972-ben szerzett növényvédő üzemmérnöki diplomát Keszthelyen. A gimnáziumban rajongott a biológiáért. Nyaranként a tsz-ben ‘ kazlat rakott, szénát gyűjtött. Neki a tsz ajánlotta fel a továbbtanulási lehetőséget és iskolázta be. A tanulmányidő alatt a kötelező gyakorlati időt mindig itt töltötte, diplomamunkáját is a kisvejkei tsz-ről írta. — Mi a helyzet most? — Szerencsés embernek vallom magam. Bár itt teljesen magamra vagyok utalva. Egyedül a járási növényvédő szak- felügyelőtől kapok segítséget. Továbbfejlődésem biztosított. A munkámhoz szükséges szakkönyvekből áll az otthoni könyvtárban, jól el vagyunk látva folyóiratokkal is és ezenkívül rendszeresen járok különféle szakember-találkozókra. A Tolna rrtegvei Növényvédő Állomás által rendezett szakmai találkozókon mindig részt veszek. Itt ismertetik velünk a legújabb növényvédelmi eljárásokat. Nem maradok le semmiről, — Diákként ilyennek képzelte el az életet? Mi valósult meg elképzeléseiből? — Többnyire mindaz, amit szerettem volna. Bár elégedettnek — szerintem — soha sem szabad lenni. Közvetlen feladatom ellátásán kívül gyakran segítek a növénytermesztőknek. Nyáron a nagy munkák idején vasárnapi ügy eletet is vállalok. — Az iskola elvégzése- után érdemes volt hazajönni? — Úgy gondolom, máshol sem lenne jobb. Talán csak annyiban, hogy több lehetőség adódna a szórakozásra. A jövőben szeretnék úgy dolgozni, hogy meg legyenek velem elégedve és egyszer úgy istenigazából kikapcsolódni. Mióta itt dolgozom, még nem voltam sehol. Szabad időm a családdal töltöm. Kisvejkén születtem. Szeretek itt élni, jól érzem magam. A mezőgazdasági szövetkezetek további útja a fejlődésben, hogy a helybeli fiatalok közül neveljék ki szakemberutánpótlásukat. Ezek a fiatalok érzelmileg is sokkal jobban kötődnek a községükhöz, mint azok, akik idegenből kerülnek oda. A még tervszerűbb utánpótlás lehetőségeinek kihasználásához sok szemléleti változásnak is be kell következnie, hogy az utánpótlás nevelésének anyagi áldozatát több közös gazdaság vállalja. A kisvejkei Szabadság Tsz példáját éppen ezért ajánlhatjuk más termelő- szövetkezeteknek ... — veress — Ezért a pénzért! Munkaprogram öt esztendőre (5.) À cím, ha kérdésként szerepel, magában hordja a választ is. „Ezért a pénzért túl sokat kívánnak." A felkiáltójel a hangsúlyeltolódást érzékelteti: többet, jobban, eredményesebben kell dolgozni! Igen, ezért a pénzért! A védekezést támadás, az alkudozást a teljesítmények határozott megkövetelése váltja fel. Nem valaki .vagy valakik önkényes elhatározása, hanem az élet, a világpiac diktálja a tempót. Ha nem tudnánk a lépést tartani, elkerülhetetlenné válna a lemaradás, a visszaesés. Az eltelt két esztendőben adósak maradtunk a válasz- szal, s adósságra költekeztünk, s az új ötéves terv erőfeszítései most arra összpontosulnak, hogy utolérjük magunkat À fogyasztás | dése fékezheti a belső tartalékok határozottabb feltárását. A tartalékok pedig bennünk vannak, képességünkben, tehetségünkben, feszítő türelmetlenségünkben rejlenek. Ha a másokra mutogatás és kivárás szellemét az önkritikus helyzetelemzés és aktív cselekvés váltja fel, akkor széles fronton összefogva nyomulhatnak előre vezetők, ügyintézők, munkások egyszerre. A legnagyobb tartalék az előrelátó, az okosan mérlegelő, a bátran kezdeményező és szervezett vezetés. A mércét magasra emelték a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodási „játékszabályainak” megszigorításával. A verseny új start- feltételek közt indul, a rajtkőnél még egyformák az esélyek. A versenycélt és a hozzásegítő részidőket a vezetői koncepciók, a helyi tervek fogalmazzák meg. À nehéz helyzetben még nyilvánvalóbbá válnak a vezetői talentumok, a legjobb képességek. Magas fokú tudás, felelősségérzet szükséges. hogy a vezető ilyenkor is tudjon lelkesedni. Fegyelmezni, másoktól többet követelni csak az képes, aki többet tud és erősebben akar másoknál. A mércét ! rnagasabbra ken _____________! állítani a vállalat, a szövetkezet minden részlegével, üzemével, szakemberével, munkásával szemb en. Ez is helyi tervezési és vezetési feladat. Fontos az ösztönzés húzóerejének fokozása. A szerény reálbér-növekedés, a személyi jövedelmek nyereségtől való távolodása, a vállalatok közötti nivellálódás ne tévesszen meg senkit. Létbiztonság, garantált bér csak valóságos produktumért, garantált teljesítményért jár és nem jelenlétért. Munkaképes emberekről csak munkájuk szerint gondoskodhat a társadalom. Az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszó fordítva is legyen érvényes: egyenlő bérért egyenlő munkát! A szocialista elosztás elve azt is jelenti, hogy teljesítmény nélkül még alacsony bér se fizethető. S az 1976-os 6—6,5 százalékos nominálbéremelés pedig a kiemelkedő teljesítmények, a fő terheket viselő kulcsemberek ösztönzését szolgálja. Az ipari munka termelékenységének évi 6 százalékos emelése látszólag egyszerű feladat. (Az előző öt esztendő átlaga 6,5 százalék volt.) A dinamikus termelésnövekedés ennél gyorsabb termelékenységemelkedést is lehetővé tesz. De azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek termelése stagnál vagy évente alig-alig növekszik, már csak nagy erőfeszítések órán, tervszerű létszámgazdálkodással, az üzemszervezés radikális javításával, műnk aerő- átcsoDortosí tá ssal emelhetik a munka termelékenységét évente átlagosan 6 százalékkal. A termelő I potenciái , íeg_____________I főbb elemevei, a z emberi képességgel, tehetséggel jól sáfárkodni — gazdasági szükségszerűség. A meglevő munkaerővel csak úgy tudjuk az ország növekvő termelési feladatait megoldani, ha az egyes területeken elkerülhetetlen létszámnövelést más területeken végrehajtott Hasonló arányú létszámcsökkentés alapozza meg az iparban. Uj üzemet is általában csak a régiek megszüntetése árán lehet létesíteni. (Kivétel néhány kijelölt település.) A fővárosban több száz elavult telephelyet számolnak fel. hogy megteremtsék a dinamikusan fejleszthető ágazatok, üzemek munkaerő-fedezetét. Ahol csak a termék elavult, ott célszerű új feladatokat vállalni, akár kooperációban vagy termelési integráció keretében. A munkaerő-átcsoportosítás szociális, emberi gondjait csak elavult termelőkapacitások esetében célszerű vállalni. Minden kezdet nehéz — tartja a szólás-mondás. Különösen igaz ez az új ötéves tervidőszak indulásánál, amikor mind a módszereket, mind a mércét és a tempót szükséges a megváltozott körülményekhez igazítani. És legfőképpen számba kell venni a feladatokat, a távlatokat, kidolgozni a helyi ötéves terveket. S ehhez szükséges. de nem elégséges az elmúlt ötéves időszak tapasztalatainak, feilődési irányainak elemzése. Hiszen a tervezés lényege éppen az irány- és arányváltoztatás, a jövő tudatos átalakítása. A legutóbbi egv-két évben bekövetkezett viharos gyorsaságú világgazdasági változások arra tanítanak, hogy a múlt mechanikus elő- ’ revetítésével ma már lehetetlen reális tervet készíteni. Most I az ötesztendős helyi ____U munkaprogramok öszs zeállításának kezdetén engedjük szabadjára a szárnyaló fantáziát. Merjünk gondolatban messzire szaladni, kalandozni, álmodozni, hogy majd a részletek tisztázásánál, a reális összefüggések kialakításánál, ha kell, tudjunk majd visszavonulni. S az ötéves terv végső formájában csak így lehet lelkesítő, a holnap sikereihez programot adó. KOVÁCS JÓZSEF
