Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

• • ¥ ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszórd, Postafiók 71. Megilleti a jutalomszabadság Szűcs István (Nagyszokoly. Kisfaludy utca 127.) olvasónk olyan derekasan teljesítette sorkatonaként feladatait, hogy a leszerelés utáni időre ju­talomszabadságban részesült. Amint a fiatalember szerkesz­tőségünkhöz Írott levelében el­panaszolta, a szövetkezet el­nöke úgy nyilatkozott, hogy adják ki a szabadságot azok a tisztek, akik megadták. Szűcs István a Nénujságtól kérdezte, mitévő legyen. Dr. Deá<k Koprád osztály­vezető ügyész válaszolt: „A munkaügyi miniszter 9/1973. Mü. M. sz. rendeletének 2. §-a kimondja, hogy a sor­katonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti mun­kahelyen tovább foglalkozta­tott dolgozót a leszerelést kö­vető évben az illetékes kato­nai szerv áltol kiállított, az adományozáshoz szükséges feltételt bizonyító okmány alapján a sorkatonai szolgá­lat alatt a kiváló szint vagy tiszthelyettes rendfokozat, il­letőleg zászlós vagy tartalé­kos tiszti rendfokozat el­érése esetén hattól tizenkét munkanapig; élenjáró, osz­tályos szint vagy tisz­tes rendfokozat elérése esetén hot munkanapig ter­jedő rendkívüli szabadságban kell részesíteni. Szűcs István­nak tehát a tsz-től — a fen­tiek szerint — meg kell kap­nia szabadságát." Szerkesztőségünk megjegy­zése: A terme lösrövetkezet valamennyi tagja, tehát az elnök is büszke lehet arra, omit Szűcs István a szocialis­ta haza szolgálatában nyúj­tott. Sajnos, nem szívből jö­vő szeren esek ívánotbon, ha­nem elutasításban volt része. Ha az elnök — nem tudni, miért — kételkedett a fiatal­ember szavában, egy telefon­hívás árán azonnal választ kaphatott volna kételyeire a honvédségtől. Mezőgazdasági dolgozók nyugdíjáról Szabó Jánoi (Páffa, Zrínyi utca 11.) alvasónk megírta lapunknak, hegy oz idén de­cemberben múlt 64 éves; kér­dezte, hogy mint mezőgazda- sági dolgozó, mehet-e nyug­díjba. Bán János, o Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazga­tóság osztályvezetője vála­szolt: „öregségi nyugdíjra jogosult az a dolgozó, oki oz öregségi korhatárt betöltötte, és tíz év figyelembe vehető szolgálod időt szerzett. Ter­melőszövetkezeti tagság fi­gyelembevételével a férfiak 1975-ben 65, a nők 60 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ezt a korhatárt 1976. január 1-től fokozatosan leszállítják, 1980-ra lesz azonos az ipari dolgozók nyugdíj-korhatárá­val. 1976-bon azok a férfiak mehetnek nyugdíjba, akik 64-ik, a nők 59-ik életévü­ket betöltik. Szabó János te­hát 1976. január 1-től kérhe­ti öregségi nyugdíjának meg­állapítását. ha von tíz év szol­gálati ideje. A termelőszövet­kezeti tagsággal szerzett idő is szolgálati időnek minősül. Ha Szabó János jelenleg tsz- tag, nyugdíjigényét a terme­lőszövetkezetnél terjesztheti elő; ha nem t$z-tag, kérésé­01, 123-61. re nyomtatványt küldünk. Tá­jékoztatásul közlöm még, hogy oz 1975. évi II. törvény lehe­tőséget od a mezőgazdasági munkaviszony beszámítására 1929. január 1 -tő) 1947. de­cember 31-ig. A volt mező­gazdasági munkás vagy cse­léd ezt oz idejét hatósági bi­zonyítványon igazoltathatja, és nyugdíjigényével együtt beküldheti. Szintén szolgálati Időnek keM tekinteni a kato­nai szolgálatban, a hadifog­ságban eltöltött időt. Ezek igazolására a katonakönyv, il­letve a hadifogoJy-eibocsátó szükséges." Hol volt a rövidzárlat? Németh Mihály (Fadd, Sza­badság utca 4) olvasónk la­punkhoz Írott levelében bősz- szántának nevezte, hogy a faluban ez év április 4-én, május 1-én, november 7-én és 15-én biztositékhiba miatt áramszünet volt. Faiussy László, a DÉDASZ üzemviteli osztályának ügy­intézője válaszolt: „Az áram­szolgáltató vállalatoknál ün­nepnapokon. sőt oz ünnepet megelőző és kővető naoon is fokozott készenléti szolgálatot tartanaik, hogy az áramszol­gáltatás folyamatosságát biz­tosíthassák. Váflalatonknál minden áramszünetet percnyi pontossággal naplóznak. A naplót megvizsgáltam, s meg­állapítottam, hogy az emlí­tett napokon még üzemzavar jellegű áramkimaradás sem volt Focidon." Telefonszámunk: 129— Ml VMJSZOLUNK Jogszabályokról — röviden E gyes orvosok határozott idejű munkaviszonyáról, ille­tőleg a vezetői kinevezésről szól az egészségügyi minisz­ter 13/1975. (XII. 6.) Eü. M. számú rendelete, amely meg. határozzál, hogy a különböző munkakörök oen alkalmazott orvosok munkaviszonya meny­nyi időre létesül, e munka- viszony az egyes munkakö­rökben hány esetben és mennyi időre hosszabbítható meg. „Az orvos-vezetői kine­vezés tartama négy év, amely az orvos 65 éves koráig több ízben is meghosszabbítható” — mondja ki a rendelet, amelynek melléklete tételesen sorolja fel az orvos-vezetői munkaköröket. A jogszabály — amely 1976. január hó 1. napján lép hatályba — a Magyar Közlöny 80. számá­ban jelent meg. Ugyanitt jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter 16/1975. (XII. 6.) ÉVM. BM. PM. szá­mú együttes rendelete a középmagas és magas lakó­épületek utólagos tűzvédelmi munkáiról. A rendelet hatálya az 1965. augusztus 15. és 1975. január 31. napja között épült és átadott olyan közép­magas és magas lakóépüle­tekre terjed ki, amelyekben a) a lépcsőházi füstelveze­tés megoldatlan; b) a menekülési útvonalon éghető anyagú szekrény, il­letőleg fal. és födémburkolat van. vagy c) a lépcsőházban éghető anyagú fal- és födémburko­lat van. Ezekben az épületekben 1976. január 1-től kezdődően folyamatosan a jogszabály­ban megjelölt különböző utó­lagos tűzvédelmi munkákat kell elvégezni, amit a lakó­épület tulajdonosa és a la­kás bérlője köteles tűrni. Tartalmazza természetesen a rendelet — amely kihirde­tése napján hatályba lépett — az eljárásra vonatkozó sza­bályokat, az eredeti kivitele, ző, illetőleg jogutódja, a ter­vező. kivitelező, az elsőfokú építésügyi és tűzvédelmi ha. tóságok, stb. feladatait is. A Minisztertanács 1034/1975. (XII. 10) számú határozata a bölcsődei és az óvodai dol­gozók béremelését mondja ki. és akként rendelkezik, hogy; „A bölcsődék és csecsemő, otthonok gondozónőinek, to­vábbá kisegítő dolgozóinak, valamint óvodák óvónőinek és kisegítő alkalmazottjainak a bérét (törzsfizetését) 1976. január 1-i hatállyal fel kell emelni.” Rendelkezik a hatá­rozat a béremelés végrehaj­tásának módjáról is, s e kör­ben csak annyit jegyzünk meg itt, hogy a béremelés egyes munkakörökben átlago­san 300 Ft. más munkakörök, ben átlagosan 200, 150. ille. tőleg 100 Ft. A jogszabály a Magyar Közlöny 81. számában olvasható. A szervezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulaj­donban lévő lakások forgal­mának egyes kérdéseiről szól a Minisztertanács 1033/1975. (XII. 10) számú határozata, amely a családok létszámá­nak változása miatt indokolt lakáscserék kedvezményes le­bonyolítását és ezáltal a la­kásgazdálkodási tevékenység javítását teszi lehetővé. Az egyes lakásépítési for. mák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvez­ményről szóló korábbi jogsza­bályt módosítja a Miniszter- tanács 36/1975. (XII. 10.) rendelete. A két utóbbi jogszabály részletesebb ismertetésére a terjedelem korlátái miatt itt nincs lehetőség, ezért csupán annak közlésére szorítkozunk, hogy azok a Magyar Közlöny 81. számában jelentek meg. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Kerekes Imre: Egy vakáció története Kisregény Megjött ugyan az Angéla, itt is veit nálam, de én nagyon tartózkodóan bántam vele. Nem szeretném elhamarkodni ezt a házasságot. Ké. sőbb ugyan megmutattam neki azt a könyvet, amit a néném holmijai közt találtam, címe a Kismamák kézikönyve. Nagyon családias. Olyan bánatosan ült egy széken, mint válogatott ke­rettag a kispadon. Szóval, nagyon lehangoló egy találkozás volt ez. Az öregék is írtak, fáznak a víz partján, esik. Senki nem mondta, hogy menjenek. Ha nincs nap, biztosan megy náluk az ulti, meg a szöveg, az apám meg nem sokra tartja a vizet. A kádon kívül minden víz hideg neki. Minek megy az ilyen nyaralni? Az idén is az­zal indult, majd csak alakul valahogy, hátha szerencséje lesz. Itthon is esős a nyár, mit lehet tenni, ülünk a Ramazuriban, majd elfelejtettem, itt van már a Mandel is, a Livi egész este fogja a hüvelyk­ujját. Nem nagy szám ez a Ramazuri, csak a főnök miatt tartunk ki, jó fej, eddig még akár­milyen babával jöttem, mindnek azt mondta, kisasszony. Megjött ma a Kelemen és a Weisz is, barnák és soványak, mint a kéményseprő keféje. Mit tesz egy nyár. már olyanok, mint a férfiak. A Lakingertől viszont úgy érzem magam, mint aki lebukott. Eszembe jut a suli. — 55 — Itt van a láthatáron. Az Angéla js megjelent, fogja a kezem, visz magához. Meredek ügy. Ahogy a lakásba lépünk, mondom neki, hogy minden. Vacsorát készít, sört iszunk. Semmi iz. minden. Vacsorát készít sört iszunk. Semmi iz­galom, közli velem, hogy helyezzem magam kényelembe. Sokszor magam sem értem, mitől idegesek a mamák. 18. Még néhány nap, és már mindenki hazajön. Szóval, minden alakul, de semmj változás. Van még egy nagy esténk, ez a nyár is véget ér, méghozzá abban a pillanatban, ahogy kinyit­ják a suliajtót. Felhők mindenhonnan. Lég­áramlás északról, hirtelen lehűlés, az egész földgolyó egy hűtőszekrény. Akkor hül ki, ami­kor akarják. Kinyitják a suliajtót, onnan árad a hideg. Ezt miért nem jelenti a meteorológia? Van még egy nagy esténk, rohan elől a Me­zei, ez a Zorba pofájú, meg az a lány, aki a7 emeleti ablakból küldi a radarjeleket. Va­lami megszállt bennünket, valahol tanitják ezt a rohanást, csak azt tudnám, mi hajtja az em­bert így este. Délelőtt csak unatkozni lehet. Jelen mindenki, aki már hazajött. Van iram, nagy a hangulat, de az mindig csak úgy ma­gától jön. Nekivágunk a pusztaságnak, mert ilyen ez a város, rosszul világított mellékutcák, pislogó neonok, füstös presszók, a mozikban ócska előcsarnokok, itt teremnek télen a huli­gánok, akik nyáron kivirágzanak a téren, sto- polják a parkok padjait, pumpálnak a lábuk, kai, mélyen a zsebben keverik a fillért. Jön­nek nyomukban a részegek, a lumpenek, a börtönviseltek, az eltévedt lányok, az URH-s kocsi, a mentők, a fekete fuvarban lapulók, az ittas vezetők, a szívbetegekhez rohanó orvosok. Van még egy esténk, és most nekivágunk a nagy széles utcáknak, a pasasok nézik a ma­gányos nőket, a fényes kirakatok előtt. Átro­— 56 — hanunk a hídon, lelógatjuk a fejünket a korlát­ról, benn a folyóban fürdik a sötét, világítanak a park fényei, mint egy modem lakás lámpái. ' Akárhogy csináljuk, jó ez az este. Még egyszer körberohanjuk az éjszakát, bevágódunk a tál. ponállóba. Aztán azzal fejezzük be a napot, hogy kikötünk a hivatalomnál. A parkon át keresztben suhan egy árny. az Elvi Salamon, a bokrok azon a részen alaposan megnőttek, olyan rajta az orkánkabát, mintha saját árnyékát hordaná. Az öregék is befutottak. Megnőttél, mondják nekem. Nekik én ezt nem mondhatom. Semmit nem mondhatok. Az öreg egészen megőszült, jól áll neki, az anyámnak pedig valahogy egész más lett a járása ebben a midi szoknyá­ban. Otthon is úgy megy, mintha a víz part­ján húzná a csíkot. Családi fotó. A néném olyan fekete, hogy frankón beutalót kaphatna Kongóba. Akadt egy krapekja, nagy dolog. Csak suttognak erről, az apám meg vonogatja a vállát, minek árulja el nekik, link ez az egész férfigaleri. Az anyám valamit állandóan magyaráz a nénémnek, aki nemcsak, hallgatja, de még riszálja is magát. Jól helyezkedjen, aki mostanában be akar jutni a fürdőszobába. A lakás egyébként rendben, senkinek egy szava nem lehet. Ok nem tudják, honnan is tudhat­nák, hogy tegnap fél délután takarítottunk itt az Angélával, szívtuk a port, mostuk az abla­kot, tisztítottuk a kilincset, keféltünk, mert a parkett már olyan volt, mint egy vasúti váró­terem a csúcsforgalomban. Az öregnek is van még néhány napja, ilyenkor nyaralás után senki nem harapja a munkát. Ö is átadja ma. gát a semmittevés tanulmányozásának. Nagy tudomány. Nem szólok, nem feladatom, hogy neveljem az öreget. Ahogy végignézek most magammal együtt ezen az egész famílián, olyan rendezettnek tűnik nekem a család, mint az Időjárás és a mezőgazdaság kapcsolata, (1 -lytaijuk) — 57 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom