Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

I Befejeződött a vita, elfogadták a kongresszus határozatát f (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bi­zottságának titkára az állami és a szakszervezeti szervek együttműködésének tapasztala­tairól és továbbfejlesztéséről szólt. Hufnägel Sándor, a Zala me­gyei MÉSZÖV osztályvezetője a szakszervezeteknek a mun­kahelyi nevelésben betöltött szerepéről szólva eredményes kezdeményezésekről számolt be. Baksa László, a Volán 3. szá­mú Vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára a létszám­hiányból eredő gondokról be- szélt. Rédei Alfréd, Az ARTEX fő­osztályvezetője arról szólt, hogy a világgazdasági helyzet kedvezőtlen jelenségei n§gyobb feladatokat rónak a külkeres­kedelemben dolgozókra is. Ezután ebédszünet követke­zett. Ebédszünet után Petrák Fe­rencnek, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatta munká­ját a kongresszus. A délutáni ülésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja és Brutyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Dr. László Ferenc, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főosztály­vezetője arról beszélt, hogy a vezetők egy része még nem is. merte fel az üzemi demokrá­ciában rejlő mozgósító erőt. Kettler Pál, az Épületaszta­los-ipari és Faipari Vállalat vezérigazgatója arra kérte az illetékeseket, az ÉVM-et, a fővárosi és az érdekelt megyei tanácsokat, hogy a lakásépítés gazdaságosságának növelése érdekében tanúsítsanak na­gyobb határozottságot Csákvári Erzsébet a IV. ke­rületi szakorvosi rendelőinté­zet fogászati röntgenasszisz­tense, az egészségügyben dol­gozó mintegy 60 000 fiatal helyzetével, az ifjúságpolitikai határozat megvalósításával foglalkozott Dr. Grétsy László, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének osz­tályvezetője arról szólt, hogy nőtt a dolgozók általános műveltségi színvonala, de to­vábbi emeléséért az értelmi­ség még sokat tehet, főként, ha erre az eddiginél több lehetőséget kap. Tóth Márton, a Kőbányai Textilművek géplakatosa a textilipar rekonstrukciójáról szólt, kiemelve, hogy a ter­melékenyebb gépek üzembe állításának eredményeként ja­vultak a munkakörülmé­nyek, a minőségi munka fel­tételei. Külföldi küldöttek felszólalásai Ugyancsak a tegnapi ta­nácskozáson szólalt fel Clau- dió Silva, az Ecuadori Dől. gozók Szövetségének titkára, Fathi Naji Awad, a Jordániái Szakszervezetek Általános Szövetségének főtitkára, Al­berto Mino, a San-Marinoi Munkásszövetség titkára, Salem Achmed Al-Issa, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Munkásszövetsé­ge Központi « Bizottságának tagja, Hassan Abdulla AI Ga­ras, a Jemeni Általános Mun­kásszövetség nemzetközi osz­tályának vezetője. Isidoro Gar maró, a Perui Dolgozók Ál­talános Szövetségének elnöke. Nadesan Sithamperam. a Cey­loni Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Jósé Manuel Mene- ses, a Panamai Köztársaság Dolenzói Szakszervezeti Sző. vétségének titkára. M. M. Maganna, a Tanzániai Doi"<">- ■ zók Országos Szövete«4*“ fő­tanácsának tagja és Vidor Ramirez, a Venezuelai Dol­gozók Egységközpontjának képviselője. A vita — a küldöttek egyetértésével — Tóth Már­ton felszólalásával lezárult. Az elnök bejelentette, hogy a kongresszuson a külföldi vendégeken kívül 121-en je- lentkeztek felszólalásra, kö­zülük 84-en kaptak szót. Fel­kérte a többieket, hogy hoz­zászólásukat nyújtsák beirás. ban, azok ugyanúgy jegyző­könyvbe kerülnek, mint a szóban elhangzottak. Ezután Herczeg Károly, a SZOT titkára, a határozat, szövegező bizottság elnöke és Gál László, a SZOT titkára, az alapszabály-szövegező bi­zottság elnöke beszámoltak az általuk vezetett bizottság munkáiéról. Ezután az elnök felkérte Gásnár Sándort, a SZOT fő. titkárát, vitazáró beszédének elmondására. testvéri szakszervezet kül. döttségei és fel is szólaltak, üdvözöltek bennünket, to­vábbi sikereket kívántak mun­kánkhoz. Szeretnénk ismét biztosíta­ni barátainkat, elvtársainkat, hogy a magyar szakszerveze- tek, a magyar szervezett dol­gozók továbbra is mindent megtesznek a nemzetközi munkásosztály, a dolgozók ér­dekében. hogy minél haté­konyabban, egységben tud­junk fellépni a dolgozók szebb, jobb életéért, a hala­dásért, az emberiség nagy ál. ma, a tartós béke megvalósí­tásáért. Nagyon megtisztelő volt szá­munkra, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár Já­nos elvtárs üdvözölte a ma­gyar szakszervezetek kong­resszusát, a szervezett dolgo­zók négymilliós táborát. Szá­munkra mindig alapvető fon­tosságú volt a párt vélemé­nye, eszmei, politikai útmuta­tása, biztatása, elismerése. Kö­szönjük a Központi Bizottság­nak Biszku Béla elvtárs által elmondott bizalmat és bizta­tást kifejező szavait a szak- szervezetek eddigi és jövőbeni tevékenységéhez. Mély egyetértéssel fogadtuk Lázár György elvtársinak, a kormány elnökének féliszólaiá- sát, amelyben kifejtette a kor­mány tervét, szándékait és azt, hogy közös céljaink valóra vál­tásáért szorosan kíván együtt­működni a kormány a jövő­ben is a szakszervezetekkel. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében fejezem be a választ a hozzászólásokra. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott vitazáró összefoglaló­ja után a koúgner'zus elnöke bejelentette, hogy a számvizs­gáló bizottság egyet ért a mun­káját érintő felszó'aW sol'kaä, így nem tarüa szükségesnek, hogy még külön válaszoljon az észrevételekre. A kongresszus résztvevői egyhangú szavazással, a módo­sításokkal együtt elfogadták a SZOT és a számvizsgáló bi­zottság írásos beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, valamint Gáspár Sándor összefoglalóját, Az előterjesztett határozati ja­vaslatot a módosításokkal egvütt egvhangú szavazással határozattá emel ték és elfo­gadták a módosításokkal egvütt a magvar szakszervezeteik új alapszabályát. A kongresszus határozató A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának hatá­rozata öt fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a szakszervezetek munkájáról és további feladatairól, A hatá­rozat fejezetei: I. A szakszervezetek helye, szerepe, alapvető feladatai a fejlett szocialista társadalom felépítésében. II. A szakszervezetek fel­adata a gazdasági építőmunká­ban. ' a szoclálnol kákában a dolgozóik élet- és munkakörül­ményeinek alakításában. III. A szakszervezetek ne- velőmunkájánák fejlesztése, a tagság színvonalasabb politi­kai, szakmai, erkölcsi és kul­turális nevelése­IV. A szakszervezeti demok­rácia elmélyítése, a vezető tes­tületek és a tagság kapcsolatá­nak erősítése. V. A magyar szakszerveze­tek nemzetközi tevékenységé­nek továbbfejlesztése. Az elnök ezután bejelentet­te, hogy a SZOT és a szám- vizsgáló bizottság mandátuma lejárt. A kongresszus szombaton az \ic* n r»*■**•>*-vw»rí( T)0TT^fr>1 3 SZOT és a számvizsgáló bí­zói! s'g insgv.Uasziásával foly­tatja munkáját, ____­***WrT ~"-.ti; Gáspár Sándor: A szakszervezetek segítsék még jobban a szocializmus építését 1 Gáspár Sándor többek kö­zött a következőket mondotta: A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa befeje­zéséhez közeledik. A kong­resszus vitájában 84-en mond­tak véleményt a szakszerve­zetek elmúlt években vég­zett munkájáról és a követ­kező évek tennivalóiról. A vitában elmondta véle­ményét a bányász, a vasas, az építő, a kalauznő. a fonó­nő, az egyetemi tanár, a mű. vész, a közalkalmazott. Az elhangzott gom/doiatok sokszí­nűek voltak, az élet minden területére kiterjedtek. Ez a sokszínűség kifejezte azt a határozott kívánságot, hogy céljaink megvalósításában kö­vetkezetesen haladjunk előre, hogy céljaink mihamarabb valósuljanak meg a minden­napi életben, hogy mihama­rabb küzdjük le azokat az akadályokat, amelyek fékezik az előrehaladást. Gáspár Sándor szólt a kö­vetkező ötéves terv C"'H1 "- zéseiről, az árkérdésekről, a munkaerőhelyzetről, a gfiun. kafegyelemről, majd így foly­tatta: . Sokan tették szóvá, és fej­tették ki véleményüket, hogy nekünk, a szakszervezetek­nek miként lehetne még töb­bet tenni, hogyan lehetne még jobban betölteni hivatá­sunkat. Sokan megfogalmaz­ták, hogy milyen módon tudjuk a magunk sajátos esz­közeivel mind jobban szol­gálni a munkásosztály, a szocializmus ügyét. Az alapszervezeti válasz­tásokon, a küldöttértekezle­teken, a szakszervezeti kong­resszusokon és most ezen aa öt napon át, ennek minden alapvető kérdése szóba ke. rült. Általában is, elvileg is. konkrétan is. A szakszervezetektől jog­gal várják, hogy ennek érde­kében még többet tegyenek, még jobban segítsék a szo­cializmus építésének bonyo­lult munkáját. Kongresszusunkat m''"tisz­telték megjelenésükkel 54 ENSZ-bízotfság állásfoglalása KeEet-Timor ügyében Az ENSZ közgyűlésének gyámsági bizottsága csütörtö­kön felszólította Indonéziát, hogy haladéktalanul vonja vissza összes katonai erőit Keliet-Tlmorból. Az erről szó­ló határozati javaslatot, ame­lyet Portugália iterjesztiátt elő, az állandó bizottság 69 szava­zattal 11 ellenében és 38 tar- tózkodás mellett fogadta el. A határozati javaslat felszó­lítja az államokat, hogy ismer­jék él e portugál gyarmat né­pének jogát az önrendelkezés­re, a szabadságra és a függet­lenségre. A gyámság! bizott­ság megbízta Portugáliát, hogy tegyen intézkedéseket a timori probléma. békés megoldására, mégpedig a térség politikai pártjaival történő tárgyalásai útján. A dokumentum felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét a térség kritikus helyzetére éa javasolja, hogy tegyenek sür­gős intézkedéseket a terület integritásának és az ott laikó nép jogainak védelmére. Mint emlékezetes, az indonéz csapatok december 7-én be­vonultak Kelet-Timorba. Ezt követően Portugália megszakí­totta diplomácián kapcsolatait Indonéziával, s felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy rendkívüli ülésien foglalkozzon a kelet-timori kérdéssel. En­nek az ülésnek az időpontjáé lói még nem döntöttek. fl népfront országos tanácsa elnökségének ütése Pénteken Kállai Gyula el- nöküetcvel ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége. Dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal etoökheiyetitase tájékoztatót adott az ötödik ötéves népgaz­dasági tervre vonatkozó tör­vény javaslatról. Ezt követően az émcKoság mellett működő gaodsiságiCttitiltai munkaközös­ség alelnöke: de. Márton Já­nos, az Agrárgazdasági Kuta­tó Intézet igazgatója számolt be a mozgalomnak a terv elő­készítésében, végzett .eddigi munkájáról, majd javaslatot tett a terv széles körű ismer­tetésével és végrehajtásának segítésével kapcsolatos moz­galmi feladatommá. Az elnökség — beható vita után — kifejezte egydfcáritését a terv koncepcióival és úgy foglalt állást, hogy a Hazafias Népfront bizottságai az elkö­vetkező időkben fordítsanak fokozott figyelmet a gazdaság­politikai kérdésekre, az orszá­gos és a helyi feladatéi': meg­valósításának széles körű tár­sadalmi segítésére. GENF Pénteken a genfi szovjet képviseleten a szovjet és az amerikai küldöttség megtartot­ta a stratégiai támadófegyver­zetek korlátozásáról folyó tár­gyalások soron következő for­dulóját. A szovjet és az ame­rikai delegáció megállapodott abban, hogy december 19-től január 12-ig szünetet tartanak. ASSZUÁN Az asszuáni gátnál tett lá­togatása után Valéry Giscard d!Estidig francia köztársasági elnök újságírókkal közölte, hogy módosítva az eredeti programot, a szombati napon látogatást tesz Iszmailiában. A Szuezi csatorna igazgatóságán tájékoztatják a francia e 1 örö­köt a vízi út kiszélesítésével kapcsolatos tervekről és a kül­döttség megtekinti majd azt a múzeumot, amelyben Fardi- miand de Lessens, a csatorna francia „atyja” személyéhez fűződő emléktárgyaikat őrzik. Giscard d’Estaing személyében első ízben látogat az 1973-as háború óta külföldi államfő Iszmaiüáá'ba. BUKAREST Csütörtökön Bukarestben Nicolae Ceausescu román ál­lamfő vacsorát adott Norodom Szihan.uk herceg kambodzsai államfő és felesége tiszteleté­ire. Pohárköszöntőjében Ceau­sescu méltatta az indokínai népek győzelmének ruamzetkö- zá jelentőségét POZSONY Orbán László magyar kultu­rális minisztert, aki csehszlo­vákiai látogatása során csü­törtökön Pozsonyba érkezett, pénteken fogadta Ludovit Pez- lar, az SZLKP KB elnökségé­nek tagja, a központi bizott­ság titkára. A szívélyes, elv­társi beszélgetésen elsősorban a CSKP és az MSZMP leg­utóbbi kongresszusa kulturális irányelveinek megvalósításáé iról volt szó. PÁRIZS Az FKP párizsi székhazá­ban munkaértekezletet tartot­tak az európai tőkés országok kommunista pártjainak kép­viselői. Az ülés résztvevői •megvizsgálták az 1974 január­jában Brüsszelben megrende­zett konferencia és az 1974 ok­tóberében Düsseldorfban meg­tartott munkaértekezlet hatá­rozatainak végrehajtását, majd elhatározták, hogy még job­ban megerősítik a politikai szolidaritásit a spanyol demok­ratikus erők küzd/elméveiL, el­sősorban az általános amnesz­tia és a demokratikus sa-brd- ságjogok helyreállítása ó-Iá- kében, MOSZKVA A szocialista orszí •*-' o - v a világűr békés kutatásár a és felhasználására vonatkozó együttműködési programja ke­retében december 11-én a Szovjetunióban felbocsátották az „Imtenkozmosz—14” moster- ségies holdat. A saputnyik fe­délzetén különböző tudomá­nyos berendezések, mérőmű­szerek vannak, amelyeknek létrehozásában szovjet, cseh­szlovák, magyar és bolgár tü­dőseik vettek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom