Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
Oj ferv — üj szabályzók Nyereségadózás és alapképzés ii. a Kedves Olvasónak, hogy a múlt héten protekciót kértek tőlem. , Nem mondhatnám, hogy ez gyakori dolog, talán ezért, no meg a különlegessége miatt jegyeznem meg. A látogatóm munkát akar vállalni. Ebben ó munka, erő-igényes világban ezt meg kell becsülni. Abban sincs semmi kivetnivaló, ha valaki, ismerve a keres- let-kínálat visz nyát, olyan helyet keres, ahol köny- nyű a munka és magas, a jövedelem. Ahogy a pillanatnyi helyzet kinéz, nem is reménytelenül. Még azon sem, ütköztem meg, hogy a látogatóm már kinézett magának egy ilyen helyet, és most keres valakit, aki egy jó szót szól mellette. Személyes pech, hogy a kiszemelt munkahely vezetőjét nem ismerem, ám üsse kavics, nőm esik le a gyűrű az ujjaráról, ha jclhívom telefonon, és közlöm vele: — Kedves elvtárs, az önöknél megüresedett bizalmi állásra jelentkezne valaki; éppen itt van az irodában, szíveskedjen megmondani, hogy mikor kereshetné fel önt. Igcn ám, de nem tehetem, mert a munkát kereső nem akarja megmondani a nevét, inkognitóban akar maradni előttem, sőt mi több, azt kéri, hogy a leendő munkahelyén ne firtassák a múltját. Hát ez így nehéz eset. Magam sem tudom, hogy kit tiszteljek benne, nekem eszem ágában sincs sem a múltját, sem a jelenét firtatni, de hogy egy szá. momra ismeretlen vezetőt megkérjek: ne érdeklődjön leendő munkatársa helyzetéről... zsákbamacskának is sok. A látogatómnak rosszul esett a vonakodásom, és nem titkolt sértődöttséggel hagyott faképnél. Távozóban valami olyasmit mondott, hogy „ilyenek vagyunk mind.. . ” A.zótz többször eszembe jutott az eset. Elgondolkoztam rajta. Tessék mondani, mi várható még protekció ügyben? AZ 1976. JANUÁR l-ÉN életbe lépő új szabályozók jelentős része csökkenti — átlagosan mintegy 35 százalékkal — a vállalati nyereséget. A jelenlegi tervidőszakban évről évre módosult a tiszta jövedelem költségvetés és vállalatok közötti megoszlásának aránya, a központosított jövedelem- hányad 75 százalékról kb. 65 százalékra csökkent, s ez is hozzájárult a költségvetés hiányának növekedéséhez. Kétségtelen, hogy a nyereség színvonalának, tömegének mérsékelése, a tiszta jövedelem nagyobb mértékű centralizálása javítja a költségvetés pozícióját és a gazdaság belső egyensúlyi helyzetét. Mégsem ez a szabályozók módosításának a lényege. Ez a cél ugyanis egyéb módon — példának okáért csupán a nyereségadó növelésével — is elérhető. A gazdasági növekedés szinte egyetlen forrása a társadalmi termelés és hatékonyságának fokozása, ami vállalati szinten a gazdálkodás javuló hatékonyságával — az élőmunka termelékenységének növelésével, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával — biztosítható- A szabályozó módosítások ezeket a hatékonysági követelményeket „mondják el” a vállalatoknak. Példának okáért: az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti — a bérszabályozások mellett — a bérjárulék-költségek — SZTK-járulék és illetményadó —: növekedése. Ugyanezt a célt, az ésszerűen takarékos gazdálkodást kívánja előmozdítani az anyagok tekintetében a termelőd árrendezés, amely csökkenti a belső és a külkereskedelmi árak közötti különbséget és a termelési célú import dotációját. Az említett imódoisítások hatására a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának javítása lesj a „gazdasági növekedés”, a vállalat boldogulásának egyetlen forrása, lehetőségeA változások érzékeltetése érdekében kockáztatjuk meg azt az állítást, hogy az új szabályozó rendszer „nyereség- centrikus”, mégoedig abban az értelemben, hogy minden nyereséggel összefüggő szabályozást újrafogalmazott. Mert nemcsak a nyereség szintje változik, csökken az 1975. évihez képest, hanem a nyereség adózása, vállalati alapok közötti felosztása, sőt az alapok felhasználása is. Megszűnik a nyereség — eszköz-bérarány ’ 'szerinti — kötelező kettéosztása, annak helyébe a fizetések és az alapképzés kötelező sorrendje lép. Elsőként a változatlan mértékű községi-városi hozzájárulást kell kifizetni, levonni a bruttó nyereségből, továbbá — ha van ilyen — a nagy- beruházásokhoz kapott állami kölcsön és a fejlesztési alapjuttatás esedékes részletét, járadékát. Ezután következik az általános nyereségadózás. KÉT DOLOGRA UTALUNK ezzel kapcsolatban: mindeddig a költségvetés és a vállalatok kb- 67:33 százalékos arányban osztozkodnak a nyereségen; 1976-tól tehát nemcsak a nyereség tömege, hanem általános adója is alacsonyabb. Ennek a későbbiek során lesz gyakorlati jelentősége: a nyereségnövekmények nagyobb hányada marad a vállalatoknál, mint a korábbi és a jelenlegi nyereségadózási szisztémában. Ezért növekedni fog a vállalatok érdekeltsége a nyereség, a jövedelem gyarapításában, avagy más nézőpontból, nagyobb lesz a költsépek csökkentéséhez kapcsolódó érdé. kéltségük. Az adózást követő eljárást tömören foglaljuk össze: a vállalatnál maradó nyereség 15 százalékát a tartalékalapba kell helyezni, ezután az előírt fizetési, képzési sorrend tiszteletben tartásával dönthet a vállalat, mennyi nyereséget fordít fejlesztési, illetve részesedési ' alapképzésre. A vállalatok csak b/zonyos ipozgás- térén .hglül. dönthetnek szabadon, mert a fejlesztési alapképzésnek. van bizonyos kötelező minimuma is, amelynek fedeznie kell az állammal, a bankokkal és a más vállalatokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket- Lényeges körülmény, hogy a fejlesztési alapképzést már, nem terheli további adó, ezzel szemben a részesedési alapképzés után — ha túllépi a bérköltség 2 százalékát — progresszív adó — a bérfejlesztési befizetés — következik, de ez már a részesedési alapot terheli. Mi lesz a végeredmény? Nyilvánvaló: ha növekszik a tiszta jövedelmek — egyebek között a nyereség — központosított hányada akkor a vállalatoknál maradó — fejlesztésre és személyi jövedelemnövelésre ténylegesen felhasználható — összegnek csökkennie kell. Ha nem így lenne, aligha tudnánk biztosítani a felhalmozás és a fogyasztás népgazdasági tervvel összhangban történő és az eddigieknél mérsékeltebb növekedését. A vállalatok valószínűleg annak alapján ítélik majd meg a módosításokat, mennyiben könnyítik, illetve nehezítik az új szabályozók gazdálkodásuk feltételeit. Ncs, általában nem könnyítik, hanem szigorítják. Ennek ellenére sem mellőzhetjük az új szabályozás — vállalati nézőpontból is — előnyös vonásainak kiemelését. A fizetések és az alapképzés, valamint a fel- használás kötelező sorrendje minden bizonnyal megakadályozza — a mindeddig elég gyakori — túlköltekezést és eladósodást, kiküszöböli az egyedi beavatkozások szükségességét. A fejlesztési és részesedési alap közötti megosztás kiiktatása ahhoz mindenesetre elegendő, hogy a nyereséghullám- zás személyi jövedelmekre gyakorolt káros hatását semlegesítsék Valószínűsíthető az a hatás is, hogy a vállalatok közötti bérszínvonal-szóródás mérsékeltebb lesz. A BIZTONSAGOT és a rugalmasságot szolgálja a tartalékalap-képzés első helyre történő sorolása, felhasználódási lehetőségeinek kitágítása. Problematikus helyzetben abból egészíthető ki a nyereség, dinamikus exportnövekedés esetén a forgóalap, emellett a tartalékalap átmenetileg is elhelyezhető — s bármikor igénybe vehető — a nyereség alapképzésre fel nem használt része. GARÍMVÖLGYI ISTVÁN A Szekszárdi fiatalok, Kl iZ-esek háromszázezer forint befizetését^vállilták a Vietnamban építendő ezersze- njélycs f^akmunkáiSk#paS intézet felépítéséhez. Az összeg jelentős ré§ze már össtegyűit az ódáig elvégzett társadalmi munkait, 1: ormira - niista műszakok* értékéből. A vállalás teljesítéséhez azonban még egv nasvaránvú koAz elmúlt napokban Dombóváron, a vasúton, értékelték a szocialista brigádoknak az elmúlt hónapok során végzett munkáiét. Az állomáson 22 moly munkaakcióra van szükség. A városi KISZ-bizottság és a 11- sz. Volán KISZ-csúcs- vezetősége kezdeményezte, hogy a város fiataljai szállítsanak a Báta,széki Cserép- és Vázkerámiagyárból ötvenezer darab téglát a paksi, atomerőmű építéséhez. E munka értéke egyúttal azt jelenti majd, hogy a megyeszékhely KI3Z-esei vállalásukat sikerrel teljesítették. brigád 418 tagja vett részt a szocialista brigádversenyben. Vállalásaik teljesítése a termelési eredmények javulását biztosította. Msinkavsrseny a dombóvári vasútáilomason Ovőr tm Tiüosi dűlőben Az új telep első üzemcsarnoka. Szinte kinőtt a földből. A legelő szélén másfél éve még a gyermekláncfű apró \ ejtő- ernyőcskéit hajtotta a szél. Aztán emberek jöttek, gépeket hoztak, s a betonoszlopokra daru emelte a tetőt tartó vasszerkezetet. Tábla nincs a falon, de ha lenne, azo volv"> rá: A hengerek között gyúródik homogén anyaggá a nyersgumi, a korom és a sokféle anyag. A koromból jut néha Hegedűs János arcára is. „Építették a Dunaföldvári Gumiipari Szövetkezet dolgozói.” Mert, bár a papírokon az áll, hogy a Paksi Építőipari Szövetkezet volt a kivitelező, a dunaföldváriak keze munkájától magasodtak a falak- A szövetkezet, hogy időben elkészüljön az új gyár, az építkezéshez kölcsönadta sok szakemberét. S mellettük társadalmi munkában naponta segítettek azok is, akik nyolc órát eltöltőitek a nagyközség szívében, a szövetkezet öreg üzemének falai között. Mikor utoljára ott jártunk. * nyár derekán, a gépeket festették, s az utolsó szereléseket végezték a villamos és vízhálózaton. Azóta megkez dődött a termelőmunka. Itt készítik kaucsukból, koromból, olajból, s többféle vegyszerből azokat a vékony fekete lapokat, amikkel benn a régi üzemben „felöltöztetik” a csizma alakjára faragott sámfákat. Klementisz István csoport- vezető kalauzolt végig az új üzemben. Először, nem kis büszkeséggel az öltözőket, mosdókat mutatta. Mintha saját lakásán vezetett volna végig, ügy dicsekedett- Mutatta a zuhanyzókat, a ruhákat rejtő szekrényeket. Legtöbb helyen ez természetes. Nekik még újdonság. De van, és ez a jó. A műhelyek már nem hasonlítanak a patikához. Száll a fehér por, ami szétválasztja egymástól az különben összeragadó lapokat. A másik helyiségben korommal színezik feketére a barnássárga nyersgumit,' s az izzadó homlokot törlő kéz visz a dolgozó arcára is némi fekete színt- De (bz már más — és ezt nem győzik hangsúlyozni — mint a régi üzemben volt. Pedig ma még nem a végleges helyükön dolgoznak az emberek, a gépek. A bekeverő, ahol a gumihoz szükséges vegyszereket adagolják, a osákozók helyén van. A csákózást, a csizmák alkotóelemeinek kiszabását, pedig a majdani ebédlőben Végzik. — Tavaszra kész lesz az újabb épület — mondják — az alapok már állnak, s akkor minden a helyére kerül, s addigra elkészül a csarnok mellett a sportpálya Is. Társadalmi munkában. , Hely van. Az építkezés megkezdésekor több focipálya nagyságú , részt körülkerítettek- Újabb csarnokokat terveznek a meglévő mellé, hogy a község központjából ide költözhessen az egész szövetkezet. üzemének falai között. Fehér por borítja a gumilemezeket, amit a présgép mögött Fehér Istvánná és Bodor Andrásáé egymásra rak, ,_u léga Falsra — segítség Vietnamba
