Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

IIESP11. Icsiipesszitsa ■ukabizottságokbai , folytatta munkáját E§y évvel a KB 1974 decemberi határozata tatán Tapasztalatok a szekszárdi járásban Márkus Gyula és Barabás János, az MTI tudósítói jelen­tik: A LEMP Varsóban ülésező VII. kongresszusa szerdán egész nap munkabizottságok­ban tanácskozott az előterjesz­tett beszámolók felett. Külön-külön bizottság fog­lalkozott a lengyel iparfejlesz­tés, a mezőgazdaság, a népgaz­dasági beruházások, a lakás­építés, a közlekedés és a szállí­tás, a külkereskedelem és a gazdasági integráció, a belke­reskedelem és a szolgáltatások, a gazdaságirányítás és terve­zés, az egészségügy, a műszaki­tudományos és technológiai, a szociális, a családvédelmi, a tömeg+ájékoztatási munka, a szocialista demokrácia erősíté­se „ partépítés, az ifjúság kö­rében végzett nevelőmunka, valamint a külpolitika időszerű problémáival. A bizottsági viták eredmé­nyét összefoglaló jelentésekben terjesztik a kongresszus plená­ris ülése elé. * A kongresszuson jelen lévő külföldi delegációk szerdán Üzemlátogatásokon voltak. Az MSZMP küldöttsége, Győri Imre KB-titkár vezetésével a varsói „Párizsi Kommün” te­lefongyárt kereste fel és ott nagygyűlésen találkozott a dol­gozókkal. Győri Imre, az MSZMP KB titkára a varsói „Párizsi Kom­mün” telefongyárban szerdán megrendezett nagygyűlésen el­hangzott beszédének bevezető­jében átadta a gyár dolgozói­nak az MSZMP Központi Bi- zottsága és személy szerint Ká­dár János, a magyar kommu­nisták, munkások forró üdvöz­letét és tolmácsolta legjobb kí­vánságaikat. Az MSZMP KB titkára a következőképpen folytatta: — A Lengyel Egyesült Mun. káspárt kongresszusának eddi­gi munkáját, a magyar nép által is nagyrabecsült Edward Gierek elvtárs előadói beszé­dét és a felszólalásokat nagy figyelemmel követtük. S ez nem puszta udvarias megnyi­latkozás részünkről. Minden, ami a varsói pártkongresszu­son elhangzott, közel állt hoz­zánk is, hiszen mindannyian a szocialista népek közösségének tagjai vagyunk, el szak óhatat­lanul összefűz bennünket a Tegnap a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szekszárdi telepén egy új, korszerű, hasz­nos berer ' és próbaüzemelé­sét kezdték meg. A revétlenítő — vagvis r?zs lamentesítő be­rendezés tulajdonképpeni célja a szabadban uüolt nagy meny­szocializmus építésének eszmé­je, érdeke, célja. — Érthető tehát, hogy nagy megelégedéssel hallottunk a kongresszuson a lengyel kom- munisták, az egész lengyel nép hatalmas országépítő sikerei­ről. Csak gratulálni tudunk ah­hoz, hogy nem könnyű öt esz­tendőt maguk mögött hagyva jelenthették a kongresszusnak: a népi Lengyelország jelentő­sen előbbre haladt a szocializ­mus építésének útján. A nem­zeti jövedelem öt év alatti 62 százalékos vagy az ipari ter­melés 73 százalékos emelkedé­se, és a gazdasági lehetőségek­kel párhuzamosan a nép élet- és munkakörülményeinek ja­vítása a szocialista fejlődés ékes bizonyítéka. Tanúsítják, hogy a Lengyel Egyesült Mun­káspárt és a lengyel kormány helyes, marxista—leninista po­litikát folytat, amelyet a len­gyel nép tettekkel támogat. Az önök eredményei nyomán újabb erővel domborodnak ki a szocializmus értékei, maga- sabbrendűsége. Győri Imre a továbbiakban ismertette a hazánkban folyó szocialista építőmunka ered­ményeit, beszélt a két baráti ország kapcsolatairól, a ben­nünket összefűző Internaciona­lizmusról, az 87.KP és a Szov­jetunió világtörténelmi szere­péről, majd így folytatta: — Pártunk következetesen síkraszáll a többi szocialista or­szághoz fűződő kapcsolataink erősítéséért, aktívan részt ve­szünk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak együtt­működésében, teljesítjük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti köte­lességeinket. Az MSZMP KB titkára a nemzetközi helyzetről szólva emlékeztetett arra a döntő sze­repre, amelyet a szocialista közösség országai a nemzetkö­zi enyhülés megteremtésében és a békés egymás mellett élés elveinek térhódításában ját­szottak és játszanak, és annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a szocialista orszá­goknak, a tőkés országok pro­letariátusának és a nemzeti fel. szabadító mozgalmaknak együt­tes ereje feltartóztathatatlanul elvezeti az emberiséget a tar­tós béke és biztonság világába. nyiségfl vas- és fémtárgyak vé. delme a korróziótól. A válla­latnál éves szinten mintegy 80 millió forint értékű áru vagy feldolgozásra váró alapanyag védelmét tudják így az új be­rendezés segítségével biztosí­tani. P ontosan egy esztendővel a párt Központi Bizott­ságának 1974. december 5-i határozata után elemezte a szekszárdi járási pártvég­rehajtó bizottság, hogyan ha­lad a határozat megvalósulása a járásban. Természetes, hogy teljesen friss, tehát kerek egy esztendőről szóló adatok még nem állhatták rendelkezésre, de a tendencia már lemérhető. A határozat a gazdasági munka fő feladatát a népgaz­dasági egyensúly helyzetének megjavításában jelölte meg. Ennek alapján szabta meg a tennivalókat a megyei párt-vb, majd dolgozta ki a járás terü­letére a járási végrehajtó bi­zottság. Mind a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy a já­rásban jelentős eredményeket értek el a határozat végrehaj­tásában. A járás ipara az 1975-ös esztendőre 11 száza­lékos termelésnövekedést Irányzott elő és ezt teljesíteni is fogja. Mégpedig oly módon, hogy a dolgozók létszáma — a bátaszéki vázkerámiagyár ki­vételével, ahol, új üzem lévén, a termelés felfu­tása szükségszerűen létszám- igénnyel is jár — nem emelkedett. Tehát a termelés teljes növekedését teljes egé­szében a termelékenység javu­lása eredményezi. Javult a mi­nőség is. például a tolnai PA- TEX-üzemben az első osztályú áruk arányát 94 százalékosra tervezték az első félévben, ténylegesen 95.4 százalék az eredmény. A vázkerámiagyár- ban a cserépgyártásnál a terv­hez képest 3,5 százalékkal csökkentették a seleitet. A szövetkezeti ipar a lakossági szolgáltatásban már az év első felében elérte a IV. ötéves terv végére előirányzott fejlő­dést. Mindez annak köszönhető, hogy a tervek megalapozottak teljesítették tervükéi A 2 millió 350 ezredik pro­pán-bután gázpalackot töltöt­ték meg ez évben, a Dél-du­nántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat pincehelyi üzem­egységében hétfő este 9 órakor. Ez a teljesítmény egyúttal azt is jelentette, hogy az üzem dol­gozói teljesítették 1975-re vál­lalt tervüket A revétlenítő által kezelt vas- és fémtárgyak nemcsak a komoly anyagi veszteséget okozó korróziótól lesznek vé­dettek, hanem a megmunkálá­suk is olcsóbbá és könnyebbé válik. Fotó: Komáromi Zoltán voltak, azokat már a múlt év végén, ez év elején széles kör­ben megvitatták. A pártszer­vezetek ellenőrző munkája ja­vult. Számos intézkedést kez­deményeztek az üzemekben és ellenőrizték azok megvalósí­tását. Mindenütt elkészült a takarékossági Intézkedési terv, a járás üzemei közel negyven­millió forint megtakarítását irányozták elő 1975-re. Szep­tember 30-ig 31,9 millió fo­rintot takarítottak meg. Anyagtakarékosságban 5,2 mil­lió forint az előirányzat, szep­tember 30-ig ebből 4,2 millió realizálódott. A villamos ener­gia 1,7 millió forintos takaré­kossági tervét az év első ki­lenc hónapjában 2,8 millió fo­rintra teljesítették. A tervek többsége megalapozott és je­lentős részüket a szocialista brigádok vállalásai támasztják alá. A járás mezőgazdaságában már nem ilyen kedvező a kép, bár e területen is vannak ered­mények. S kerrel valósul meg a termelés szerkezetének átalakítása. A cukorré­pa termőterülete 53, a napra­forgóé 64,7 százalékkal nőtt. Emelkedtek a termésátlagok a szálas és zöldtakarmányok­nál. a cukorrépánál és a ku­koricánál. Ezek azonban nem pótolják a más terményeknél — főként az időjárás kedve- zőtlensége okozta kieséseket. Az üzemviteli kiadások ala­kulása is a munkaszervezésben és a-z egyéb belső tartalékok feltárásában való határozott törekvéseket tükrözi. Gondot okoz az állattenyész­tésben megmutatkozó fejiődés elégtelensége, lassúsága, bár a tehénlétszám magasabb az elő-o ző évinél, a tejértékesítés 1,6 százalékkal, a vágómarha ér­tékesítése 2,3 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző év­ben, hízott sertésből 15,5 ba­A szekszárdi tanács végre­hajtó bizottságának tegnapi ülésén a legnagyobb közér­deklődésre számot tartható napirendi pont az volt, amely a város iparának helyzeté­vel, fejlesztésének távlatá­val foglalkozott. Az eddigi eredmények összegezéseként minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vala­mikori „kis város, nagy fa­lu” jellege teljesen rhegvál. tozott, a városban egyre je­lentősebb ipari bázis alakul ki. Az utóbbi négy eszten­dőben a minisztériumi ipar 80 százalékkal, a szövetke­zeti 124 százalékkal növelte termelését. Az utóbbi évek­ben 2000-rel növekedett az iparban foglalkoztatottak szá. ma, és jelenleg meghaladja a 12 ezer főt. Az ipari munkalehetősé­gek a közelebbi és távolab­bi környékről jelentős szá­mú betelepülőt vonzanak Szekszárdra. A bevándorlás a tervidőszak utolsó két esz­tendejében meghaladta . az évi 800 személyt. Jelenleg a lakásra várók 40 százaléka a megyeszékhely vonzáskörze. tében lakók közül kerül ki. A Szekszárdon kialakult középüzemekben a miniszté­riumi iparé a vezető szerep. A városban működd 51 üzem közül Öt gyárban dolgozik az összlétszám fele. Fokozatosan és egészségesen elkülönül egymástól a lakó- és az ipa­ri negyed. A bőrdíszmű ki­költözése után a város bel­területén a nyomda marad romfiból mintegy 60, tojás­ból 14—15 százalékkal többet értékesítenek. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek egy részénél komoly problémát okoz a korábbi években meg­épült korszerű tehenészeti te­lepek üzemeltetése, ezek nem hozzák a kívánt és elvárt ered­ményjavulást. A beszámoló és a vita egyaránt arra a kö­vetelményre mutatott rá, hogy több helyütt — a telepek kellő kihasználása érdekében. — a szakveztésen kell javítani, az eddiginél jobban építeni a fia­tal szakkáderekre, ahol szük­séges, munkába állításukra. Ilyen segítségre több tsz-ben szükség van. Annál is inkább a vezetés színvonalának megjavítása ke­rül előtérbe, mert a járás ál­lami gazdaságainál — ahol ugyanolyan volt az időjárás, mint a tsz-eknél, de a vezetés jobban dolgozik — a termelési értékterveket 100,2 százalékra teljesítik, 1,9 százalékkal lesz ez magasabb az előző évinél —, az árbevételi tervet 129,5-re, a nyereségtervet 136.3 százalék­ra teljesítik az eddigi adatok és megbízható következtetések szerint. Egyes területeken —* ahol a javulás személyi fel­tételei nincsenek meg —meg­felelő szakkáderek beállításá­val kell .segíteni, így foglalt állást a járási pártvégrehajtó biz^ság. A z összkép kedvező aa egy évvel ezelőtt ho­zott és a XI. pártkong­resszuson megerősített közpon­ti bizottsági határozat meg­valósulása eredményesen fo­lyik a szekszárdi járásban. Azonban a határozat hosszú távra szabja meg a tennivaló­kat, szükséges időnként elő­venni, mégnézni, hogy a hatá­rozat nyomán készített intéz­kedési terv megvalósulása ho­gyan áll, mit kell még tenni. 3. 3. az egyetlen jelentős ipari üzem. Az elkövetkező legnagyobb beruházások: a tejipari vál­lalat sajtüzeme a keselyűs! úton (mintegy 300 millió Ft); a húskombinát (1,8 milliárd Ft). Teljes kapaci- ' tásakor a húskombinát évi 50Ö—550 ezer sertés és 45 ezer vágómarha feldolgozásá­ra lesz képes. Kapacitása teljes kihasználásakor mint­egy 2000 személy foglalkoz­tatását biztosítja majd. A szakmunkásbázis kialakítása már 1971-ben elkezdődött. A végrehajtó bizottság ülé­se további részében az év utolsó tanácsülésének anya­gát készítette elő. Ennek so­rán megtárgyalják majd a vb idei tevékenységét, a ta­nács és a vb jövő évi mun­katervét, illetve a tanácsta­gok beszámolót hallhatnak a tanács lakossági kapcsola­tairól. Mindennek részletes ismertetésére a tanácsülésről adandó tudósításunkban ke­rítünk sort. Befejezésül a végrehajtó bizottság fejlesztési, pénz­ügyi vonatkozású kérdéseket, támogatásokat tárgyalt meg, és határozatokat hozott szá­mos idős lakos községfei- lesztési hozzájárulásának méltányos csökkentésével kapcsolatban. 1935. dec amber IX. Modern korrózióvédelem 12 ezer ipari munkás Szekszárd Iparfejlesztését tárgyalta a városi tanács vb A berendezés..»

Next

/
Oldalképek
Tartalom