Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

V Ezt hozta a hét a külpolitikában HÉTFŐ: Plenáris ülést tartott Moszkvában « Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, Leonyid Brezsnyev mondott beszámolót. — Ford omeri loai elnök Peking be érkezeti. KEDD: Heves viták utón kompromisszummal ért véget a közös piaci országok római csúcs­találkozója. — Portugáliában államosították o rádió- és tv-ad ókat, kivéve a katolikus egyház Renoiscenoa adóját. SZERDA: Laoszban lemondott a király, népi demokratikus köztársaságot kiáltottak , ki. — Koszigin tárgyalása o kuvaiti külügyminiszterrel. — Az ENSZ-közgyűlés megkezdte g közel-keleti vitát. , CSÜTÖRTÖK: Szufonuvong lett Laosz első elnöke. — Azevedo portugál «niniszterelnök meg­beszélései a pártok vezetőivel. PÉNTEK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az NŐK népi kamarája ratifikálta a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. — Az ENSZ Biztonsági Io- nácsámaik libanoni vitájára meghívták a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. SZOMBAT: Ford elnök a Főlap-szigeteken. — Északír politikai foglyok szabadon bocsátása ÍGY LAnA A HETET HÍRMAGYARÁZÓNK. PALFY JÓZSEF; Éles kontrasztot lehet felfedezni a között, hogy a hét elején Moszkvában békés, alkotó légkörben a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága az ötéves tervről, a szovjet parlament a jövő év feladatairól tár­gyalt, s közben a fegyverkezésre fordítandó Összegek csökkentéséi határozta el, ugyanak­kor Pekingben Teng Hsziao-ping a világ- ' áború kérlelhetetlen és elkerülhetetlen be- övetkeztéről szónokolt amerikai vendégei­nek. A kínai vezetők minden meggyőző ere­jüket latba vetették, hogy eltérítsék az Egye­sült Államok elnökét és külügyminiszterét a Szovjetunióval való megegyezés keresésétől. Gerald Ford és Henry Kissinger természete­sen nem mondhatott igent a vendéglátók igényére, emiatt aztán látványos eredmé­nyek nélkül ért véget a négynapos pekingi tárgyalássorozat. Hogy miért volt erre szük­sége mégis Washingtonnak, holott előre le­hetett látni, hogy a kínai fogadtatás hűvö­sebbnek Ígérkezik? Közeledik az amerikai elnökválasztás. Ford az elnökjelölt elnök nem mondhat le arról a korteselőnyről, amit egy kínai látogatás Szí­nes eseményeinek tévéközvetítése hozhat. Az utazáson történtekről az amerikai tévénézők tíz- és tízmilliói élő adásban értesülhettek: láthatták Foedot, amint a középkori kínai templom falához hajol, odatapasztva fülét a legendás kövekhez, hogy meghallgassa, mit suttog a fal túlsó oldalán a felesége, és így tovább.... Ford, aki köztudomás szerint bal­kezes meg tudta mutatni, hogy ő is képes el­sajátítani a pálcikával való evést, a banket­tekről is készültek tévétudósítások. Természetesen ennél jóval többről is szó van: a „Vietnam utáni korszakban” Ameri­kának egyeztetnie kell elképzeléseit Kínával az ázsiai kérdésekben. Csak néhányat idéz­zünk ezek közül: mi történjék Thaifölddel, amely Amerika szövetségese és amelynek földjén maoista fegyveresek támadják a bangkoki kormány csapatait? Beleegyezik-e Peking abba, hogy amerikai katonák tízez­rei maradjanak meg továbbra is Dél-Korea földjén? Nincs-e kifogásuk a kínaiaknak az ellen, hogy a Fülöp-szigeteken megerősítsék az amerikai bázisokat? És így tovább, egé­szen addig, hogy miként lehet Tajvan jövő­jét közmegelégedésre kialakítani? Nos, hivatalosan mit sem lehet tudni a pe­kingi kínai—amerikai tárgyalásokról, hoz­tak-e választ az ilyen kérdésekre. Nem ad­tak ki a látogatás végén záróközleményt sem, ami azonban nem feltétlen annak a jele, hogy egyetlen kérdésben se tudtak volna meg­egyezni Teng Hsziao-ping is, az amerikai szóvivő is „pozitívnak” mondta az eszme­cserét. Az ázsiai kérdések közül egy megoldódott a héten, aligha úgy, ahogy azt Washington­ban kívánták... Laosz, az indokínai félsziget e kis állama, ahol éppen huszonöt éve jött létre az antiimperialista nemzeti egységfront, s ahol, e negyedszázad alatt sokszor dúltak harcok az amerikaiak támogatta királyi kor­mány csapatai és a Patet Lao egységei között, nos, ez a Laosz ma már népi demokratikus köztársaság. Első elnöke az a Szufanuvong, aki 1950-ben az első imperialistaellenes laoszi kormány vezetője volt, s aki azóta irányítja a laoszi nép harcát. A hárommilliós nép most a szocialista utat választja. A Távol-Kelet után a Közel-Kelet is az ér­deklődés középpontjában állott ezen a héten. Előbb azzal hogy egyes —általában jól érte. sült — amerikai hírmagazinok „kísérleti lég­gömböt” eresztettek fél: tudni vélték, hogy az USA tárgyalásokra készül a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel... a „léggömböt” az izraeliek „lőtték le”, azokkal a terrortáma­dásokkal, amelyek Libanonban a palesztin menekülttáborokban száznál több halálos ál­dozatot követeltek. Libanon kormánya kény­telen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni. (Kényszerűségről beszélhetünk, hi­szen a bejrúti kabinet egyes jobboldali, ame- rikabarát tagjai nyilván non szívesen for­dulnak Izrael ellen.) A Biztonsági Tanács vi­tája az első menetben, azzal a lényeges diplo­máciai eredménnyel zárult, hogy a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetet meghívták az izraeli légitámadások elleni panasz vitájára. Első esetben juthat szóhoz a palesztin nép képviselője a Biztonsági Tanácsban, oda ed­dig a washingtoni vétó következtében soha sem kerülhetett be. Most az amerikai küldött kivonult, mert nem vétózhatott. Izrael kor­mánya bejelentette, hogy nem vesz részt a Biztonsági Tanács vitájában. Az ENSZ közgyűlése szintén a Közel-Ke­lettel foglalkozott a héten. Felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-kép- viselője is és leszögezte, hogy a bei:ét a Kö­zel-Keleten csak átfogó rendezéssel és nem részmegoldásokkal lehet elérni. Üdvözölte azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács január­ban az egész közel-keleti témakört megvizs­gálja. A héten terrorcselekmények egymás után irányították a figyelmet a világnak egy olyan térségére, amelyről még a külpolitikával fog­lalkozók sem hallottak sokat. Ez a Maluku- szigetcsoport, amely Indonéziához tartozik, miután három és fél évszázadon át holland gyarmat volt. Fűszerszigetek — így hívták régen magyarul, mert szegfűszeg és bors, muskátdió meg kakaó került onnan az „anya­ország” Hollandiába. Amikor harminc évvel ezelőtt az indonéz felszabadító mozgalom Szukamo vezetésével az első nagy sikereket érte el, s amikor a gyarmatosítók látták, hogy uralmuk végéhez közeledik, az „oszdd meg és uralkodjál” régi elve szerint az indonézek el­len fordították a Maluku-szigetcsoport la­kóit. Nekik külön független államot akartak szervezni a két Hollandia nagyságú szigete­ken. A háromnegyed millió körüli lakosság­ból ezrek és ezrek menekülni "kényszerültek, amikor a Maluku-szigetcsoport Indonézia ré­sze lett, s az egykori „anyaország” fogadta be a volt katonákat, akik Szukamo népi egy­ségei ellen harcoltak. Ma körülbelül 40 000 malukui él Hollandiában, szabályos fegyve­res szervezőteket alakítottak ki és Dél-Malu- ku Köztársaság néven elképzelt államot is, amelynek „élére” egy tanítót állítottak. A malukui fegyveresek már néhány terrorak­ciót végrehajtottak, a hágai békepalotát épp­úgy megrohanták, mint Indonézia nagykövet­ségét. Most Groningen mellett a nyílt pályán egy vonatot tartóztattak fel, 35 utast túszul ejtettek, három embert meg is öltek, utána pedig Indonézia amszterdami főkonzulátusát szállták meg, ott 26 túszt szedtek, köztük 11 gyermeket... Fő követelésük, hogy Hollan­dia támogassa Indonézia ellenében az ő kö­vetelésüket: legyen független ország Dél- Maluku... A túszszedő drámák gyökere te­hát a gyarmati múltba nyúlik vissza. Csak röviden Portugáliáról: a héten tovább erősödött az az irányzat, amely az előző heti eseményekért — amelyeket a kormány és a jobboldal „zendülésnek” minősít — nemcsak a balos csoportokat, hanem általában a bal­oldali erőket teszi felelőssé Most már had­bírósági eljárás indul a „zendülők” ellen, a hadsereg vezető szerveiből pedig mind egy szálig eltávolították a baloldali katonatisz­teket. A baloldali sajtót szintén megpróbál­ják elhal lgattatni, furcsa mód, épp az „álla­mosítás” révén. Sikeres tanácskozást, lengyel elvtársak! 0 varsói Kultúra és Tudomány Palotájában holnap, de­cember 8-án összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa, ötnapos tanácskozásán mintegy 2,5 millió LEMP-tag képviseletében több mint 1800 küldött vesz részt. Ott lesznek a testvérpártok küldöttségei, a köz­ponti bizottságok első titkárainak vezetésével. A kongresszus a számvetés és feladatmeghatározás leg­magasabb fóruma .lesz; Lengyelország szocialista építése szempontjából különösen fontos évtized közepén kerül sor­ra. Az ország 1971-től napjainkig fejlődésének igen bonyo­lult, de kétségkívül egyik legeredményesebb időszakát élte, 1971-ben a Központi Bizottság, majd pedig a VI. párt- kongresszus kidolgozta a dinamikus társadalmi és gazdasá­gi fejlesztés stratégiáját: a nép életkörülményei megjavítá­sának, a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésének, a népi állam és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a Szovjetunióval, az egész szocialista közösséggel megvaló­sított együttműködés fokozásának, Lengyelország európai és nemzetközi helyzete megszilárdításának programját. A múlt öt, esztendő mérlege meggyőzően kedvező. Bél­és külföldön egyaránt általános elismerést keltett az a tény, hogy 1971 óta Lengyelország társadalma és gazdasága jóval gyorsabban fejlődött, lakóinak életszínvonala lényegesen komolyabb mértékben javult, mint az előző ötéves tervek bármelyikében. A küszöbönálló kongresszus tézisei nemcsak az ered­ményekről, hanem a problémákról is szólnak. Megállapít­ják, hogy még sok a tennivaló. így pL továbbra is gondot okoznak a lakáskörülmények. Meg kell oldani a vasúti szál­lításban, külkereskedelemben, takarmány- és építőanyag- ellátásban jelentkező feszültségeket Javítani kell a piaci áruellátást, hisz egyes cikkekből még nem tudták maradék­talanul kielégíteni a keresletet Az összkép azonban ked­vező. # A LEMP a legutóbbi évek gyors ütemű fejlesztési politi­káját szándékozik folytatni a jövőben is: 1976—1980 között az ipari termelés.48—50, a mezőgazdasági termelés 15—16, a nemzeti, jövedelem 43—45, a kiskereskedelmi forgalom 42— 45, a reálbérek 16—18 százalékos növekedését tervezik, egj*> millió 525 ezer új lakást építenek. E z a program a VII. kongresszus téziseinek vitájában az egész társadalom helyeslésével találkozott. A mi népünk, is örül lengyel .barátaink eddigi eredményei­nek és őszintén kívánja új terveik sikeres megvaló­sítását . Megemlékezés a magyar sajtó napjáról 57 évvel ezelőtt 1818. de. cember 7-én jelent meg az első magyar legális kommu­nista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, szomba­ton délelőtt koszorúzást ün. népségét tartottak a Magyar Sajtó Házában. Az ünnepségen Nagy Ri- chárd, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió el­nöke, a MUOSZ elnökségé­nek tagja mondott ünnepi be­szédet. Ezután a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága hevében Katona István és dr. Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagjai, valamint Fodor László, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese; a Minisz. tertanács Tájékoztatási Hiva­tala nevében Lakatos Ernő elnökhelyettes és Regős Já­nos, a pártszervezet titkára, a szakszervezetek nevében Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára Ancola A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az MPLÁ csa­patai minden fronton táma­dásba lendültek az FNLA és a? UNITA csapatai ellen. Mint az angol hírügynök­ség hangsúlyozza, ezt a ténvt megerősítik a szembenálló felek összes nyilatkozatai, il­letve helyzetjelentései. Az északi fronton az MPT,A nehéztüzérséggel fel­szerelt egységei kiverték az FNLA Csapatait a fővárostól 55 kilométerre lévő Caxitó- ből. fő támasznontiukból. A délkeleti fronton az An­golai Néni Köztársaság (azaz az MPLA) csapatai feltartóz­és Kárpáti Sándor, a Művé­szet; Szakszervezetek Szövet­ségének titkára; a Népsza­badság szerkesztő bizottsága nevében Rényi Péter főszer­kesztő-helyettes és Vadász Ferenc, a pártszervezet titká­ra; a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége képviselő, tében dr. Pálfy József elnök és Király András főtitkár ko­szorúzott. Elhelyezték a meg. emlékezés virágait a Vörös Újság márvány emléktáblá­ján a2 újságíróiskola hallga­tóinak képviselői is. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából ez­után fogadást adott a Ma. gyár Sajtó Házában, amelyen részt vettek a lapok és a sajtószervek vezető munka, társai. • A magyar sajtó napján szerte az országban ünnepsé­geken emlékeztek meg a magyar újságírás elhunyt ki­emelkedő alakjairól. tatták az FNLA és az UNITA egyesült csapatainak támadá­sát, amely a stratégiai fontos­ságú Cambambe vízierőmű birtokba vételére irányult. Luandától 4G0 kilométerrel délre az MPLA csaoafai fel­tartóztatták a dél-afrikai zsoldosok által támogatott UNITA-csapatok egy oszlo­pát, amely el akadta foglal­ni a főváros vízellátását biz. tosító Quifangondo vízierő­művet. A szembenálló felek hadi­jelentéseiből egy érte1 mién ki­tűnik: a fővárost már nem fenyegeti olyan veszély, hogy megbéníthatják életét. . Minién tan iámaihk a? MPL" csapatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom