Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

I

/

Televíziós adó Bonyhádon

Á berendezés elkészült — A DÉDÁSZ-on múlik, mikor helyezik üzembe

Piros-fehérre mázolt torony magasodik a hatos úttól nem messze, Bonyhád fölött. Az épülő tévéadó antennaárboca. Ma még csak egy, erős drótkötelekkel merevített acéltorony, de néhány hét, esetleg hónap múlva a tetejére kerülő antennák már sugározzák a Magyar Televízió 1-es műsorát.

Tévéadó Bonyhádon. Egy évtizede talán még a gondolat is fantasztikusnak tűnt. Mégis, akkor kezdődött az egész. A bonyhádiak kérni mentek a minisztériumba, tegyék lehetővé, hogy ők is vehessék a műsort.

A levél sokáig pihent valamelyik dossziéban, míg el nem készültek a nagy gerincadók. Most, amikor ez a folyamat befejeződött, az apróbb fehér foltok eltüntetésére kis, néhányszor tízwattos átjátszó adókat építenek.

Az elsők között készül ilyen fejlődő nagyközségünkben. Ehhez persze a község jelentős áldozatvállalására is szükség volt. Ugyanis 800 ezer forintból, a bonyhádi tanács pénzéből épült meg az út, a házikó a vevő- és adókészüléknek, az antennatorony és részben a villamos vezeték. Ez utóbbi ugyan még nincs meg, s ezen, pontosabban a DÉDÁSZ szerelőinek gyorsaságán múlik, hogy mikor fordíthatják az antennákat az új adó felé a bonyhádiak.

Mert az adót az ÉMV szakemberei elkészítették, s már Pesten folyik is a próbaüzem. Ez a berendezés egyébként a hatos csatornán továbbítja majd a pécsi adó által kisugárzott televíziós műsort. Teljesítménye 20 watt, ami azt jelenti, hogy a domborzattól függően, kb. 6 kilométeres körzetben vehetők az adó jelei.

Az elképzelések szerint jövőre az első negyedévben már

Antennaárboc, még antennák nélkül.

működni fog a bonyhádi tévéadó.

A nagyközségi tanács titkárának tájékoztatása szerint a Posta Rádió-televízió Műszaki Igazgatóság szakemberei Ígéretet tettek, hogy az első műsort sugárzó adó üzembe helyezése után, még 1976-ban egy újabb adót is elhelyeznek a község feletti dombon épült tévéállomáson, ami a Magyar Televízió második műsorát sugározza.

— szepesi —

Poles

Konzervgyári

hírek

A szocialista brigádok nagy küzdelmet vívtak a szellemi, politikai vetélkedőn. Renge. teg kérdésre adtak választ; szakmai ismeretekből, művészetből és az utóbb) 30 év történetéből vizsgáztak a játék alkalmával. A győztes „Lendület” brigád csak egy ponttal előzte meg a műsza. kiakból álló „Micsurin” brigádot. A Lendület tagjai a feldolgozóüzemhez tartoznak. A jutalom: hat brigádnak

összesen 15 ezer 500 forint, és egy-egy könyv valameny- nyi résztvevőnek.

•

Az első termelési tanácskozást a dobozüzemben tar. tották. Tizennyolc munkás mondott véleményt, valamennyien a munkával kapcsolatban tettek javaslatot. Néhány évvel ezelőtt még sok volt a személyes jellegű apró-cseprő panasz, a bérekkel kapcsolatos kérdés. Fe- renczy István üzemvezető és Botka László műszaki osztályvezető jó érzéssel távo. zott az üzemj csarnokból a tanácskozás után.

• Nehéz évet zár a konzervgyár, mert sokkal kevesebb nyersanyag érkezett a tervezettnél. Ez a körülmény ki. hat a dobozüzem termelésére is, hiszen kevesebb dob^z-a van szükség a gyáron belül, mégis tudnak folyamatos munkát biztosítani a dolgozóknak , a jövő szezonig: rész. ben azzal, hogy más konzerv, gyárak részére is készít dobozokat az üzem, részben pedig a félkész termékek feldolgozásával. A félkész termékek beszerzését biztosították. Érdemes megemlíteni az üzem munkáiénak idei eredményét: 24 millió 99 ezer do. boz készítése. A lemezzel való takarékosság csaknem 50 ezer forinttal nagyobb a tervezettnél. összesen 133 ezer forint. Az üzem öf szocialista brigád iának vállalása és jó munkája eredményeként valósult meg.

G. J.

A szakszervezetek , hivatása

H

olnap kezdi meg munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongreszusa. A dolgozók legszélesebb körű tömegszervezeteinek. a négymillió szervezett munkást és alkalmazottat magába foglaló szakszervezeti mozgalomnak legfontosabb kér- déseivel foglalkoznak majd a kongresszus küldöttei. Melyek ezek a kérdések? Nem titok, hiszen a magyar szakszervezetek központi lapjában, a Népszavában, nyilvánosságra hozták a SZOT kongresszusi jelentését és a XXIII. kongresszus határozatainak tervezetét.

T

örténelmi tapasztalat, hogy a szak- szervezetek szerepének he. lyes meghatározása szorosan összefügg a munkás- osztály vezető erejének ér. vényesítésével. Az MSZMP nélkülözhetetlennek tartja. hogy a szakszervezetekbe tömörült dolgozókat megnyerje politikája gyakorlati végrehajtására, eszmei irányítása pedig ak. kor hatékony, ha a szak- ■ szervezetek önállóan, sajátos mozgalmi módszereikkel dolgoznak.

Azt szoktuk mondani, hogy a mi társadalmunkban kettős hivatást töltenek be a szakszervezetek. Egyrészről fontos felada. tuknak tekintik az ország gazdasági erőinek növelését, a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítését, miközben követelményeket . .támasztanak . 3 szocialista állani áppárá- tusának munkájával szemben, és társadalmi ellenőrzést gyakorolnak működésük felett. Másrészről a szakszervezetek kénvise. lik a dolgozók érdekeit.

N

ovember elején Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára interjút adott a Népszabadságnak, a Párt központi lapjának. Ebben hangsúlyozza: a szakszervezetek ma már össze tud. ják egyeztetni a társadalmi fejlődésből rájuk háruló feladatokat a tagság érdekeinek képviseletével, védelmével, erősödnek a szakszervezetek szocialista vonásai. Mit jelent ez?

Elsősorban azt. hogy el. ’ sődleges feladatuknak tekintik az össztársadalmi érdekek képviseletét, amitől elválaszthatatlan a to. vábbi fejlődést megalapozó termelőmunka.

M

indebben eddig is sok , kiemelkedő' eredményt vallhat magának a szakszervezeti mozgalom. Gondoljunk csak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi teljesítményeire. - a szocialista brigádmozgalom fejlődésére, a „Dől. gozz hibátlanul” munka- rendszer terjedésére.

É

rdemben persze csak akkor tudnak hozzájárulni a munkások, a dolgozók üzemük, vállalatuk problémáinak megoldásához. ha erre szervezett lehetőségük van. Ezért valószínű, hogy a kongresszus vitájában nagy hangsúllyal kerül majd szóba az üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Ez fontos esz. köz a munkásosztály hatalmának, vezető szerepének gyakorlati — ha ügy tetszik, mindennapi — ér. . vényesítésére, egyszersmind hozzájárul, hogy akár a helyi, akár az országos tennivaló. minden .

kisebb és nagyobb kérdés egyre inkább közüggyé váljon.

A

mikor a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusának küszöbén eredményes munkát kívá. nunk a négymillió szervezett dolgozó küldöttei; nek, jól tudjuk, ez a köz. életi hivatástudat, a saját munkahelyük, városuk, megyéjük lokális, és az egész szocialista társadalom általános érdekében vállalt felelősség vezérli mindannyiukat

VAJDA JÁNOS

Sias izgaga

K

Ili az izgága?

Aki mindenbe beleüti az orrát. Olyanba is, amihez nincs semmi köze. De történhet-e olyan ebben az országban, amihez ne lehetne közünk? A szűkén vett magán- ülyeket leszámítva, nem!

Mégis, ha valaki forszírozni kezdi ezt vagy azt, nagyon gyorsan rásütik a bélyeget; „Izgága.”

Lehet, hogy a fiatalemberre, aki mellettem ül, papírokat, bizonyítékokat tereget ki az asztalra, még nem sütötték rá ezt a jelzőt, de biztos vagyok benne, ha megvizsgáljuk a panaszát, ezzel kezdik; „Az egy izgága ember.”

Izgágáskodik, mert: Tizenhat órákat ült a volán mögött, ment, mert menni kellett és nem fizetik ki neki a plusz munkát. Csak a törvényesen előírt óra után fizetnek. Hogy ő többet ment? Minek ment? Mert küldték, mert megmagyarázták neki, hogy ez így szövetkezeti érdek, meg úgy szövetkezeti érdek, hogy a termény nem maradhat kinn a mezőn ... És most nem érti: ha egyszer ő szövetkezeti érdekből tizenhat órát ült a volánnál, akkor miért n°m fizetnek? Vagy az ő érdeke semmi?

Szerinte a két érdek egybeesett. ö nagy kártól mentette meg a termelőszövetkezetet azzal, hogy tizenhat órát is dől- gozott naponta, tehát a ledolgozott órák után jár a bér.

Igaza van.

De izgágáskodik ő más miatt is.

Nem tetszik neki például, hogy a termelőszövetkezet Polski Fiatját az elnök két év alatt tönkretette. Az elnök vezette mindenhová. Még vadászni is. Olyan helyekre is, ahová ő még Zillel sem mert volna bemenni.

Hát csoda, ha tönkrement?

Most eladták. Huszonötezerért. Vettek helyette egy új Volgát.

Szerinte a Polski Fiat nem olyan kocsi, hogy legalább négy évet ne bírt volna ki. És tippeket is ad. Ilyeneket: az új Volga helyett, ha jobban vigyáznak a Fiatra, vehettek volna inkább egy jó esztergagépet a műhelybe, mert a jelenlegi az idősebb, mint az öregapja.

Ha csak ennyit mond — már ez is elég az izgögasághoz.

De 5 ennél többet is mond.

Például megmondja, hogy kinek mi a feladata. Az ő dől- ga megmondani ezt, nem a ve. zetőké? Hát, ha a vezetők nem tudják, akkor az övé.

Ha például őt az úton leállítják a rendőrök és felhívják a figyelmét: ilyen gumikkal ne találkozzanak többet vele, mert leveszik a rendszámot. Tudta ő eddig is, hogy rossz a gumi. De ment. Mert menni kellett. Az elnök azt mondta: menni kell. Egyszer ugyan megcsúszott Kaposvár környékén, még a hideg veríték is kiverte, de sikerült megállítani a kocsit az árok előtt. Ezek után csoda-e, ha azt mondta:. „Vegyenek a Zilre új gumikat, mert figyelmeztettek, legközelebb leveszik a rendszámot”. Az elnök megint a szövetkezeti érdekről beszélt, ö meg azt találta neki mondani: „Az én életem, testi épségem megőrzése is érdek. Én balesetveszélyes tehergépkocsival nem megyek sehová..."

Az elnök intézkedett.

Utasította: adja le a gépkocsi iratait, a slusszkulcsot.

Sajnos, más vállalta a vezetést, így is. Ö nem izgágáskodik. Legfeljebb a felesége izgágáskodik majd, ha a férje balesete vagy halála után követeli a kártérítést a termelő- szövetkezettőL Persze a slusszkulcs átadását megelőzte más is.

Hiányzott a teherautóhoz ilyen alkatrész, meg olyan alkatrész. Az istennek sem ment a fejébe az, amit válaszoltak neki: „Hiánycikk, nem lehet kapni”. Oldja meg a problémát. Meg is oldotta ő, például úgy, hogy nyolc napon keresztül — rossz volt a Zil akkumulátora — kurblizta a motort. Egyszer majd a kezét törte. Akkor aztán kitört.

Vagyis izgágáskodott Akkor is izgágáskodott, amikor a szervókormányhoz nem volt egy fontos alkatrész. Az elnök azt mondta: „Menni kell.” „így nem lehet kimenni. A biztos halálba menjek?” Nem ment az autóval. Helyette átment a szomszédos termelőszövetkezetbe és az állítólagos országos hiánycikkből ott volt egy egész kötegre való. Örömmel kisegítették.

De szerinte ez nem az ő dolga. Az anyagbeszerző ezért kapja a fizetését...

És az sem az ő dolga, hogy..;

Sok minden nem az ő dolga.

Figyelmeztetni viszont, hogy végezzék el mások is rendesen azt a munkát, amiért fizetik őket — az ő dolga.

Egyesek szerint az sem az o< dolga, hogy megépítették a labdarúgópályát, most meg nem játszik rajta senki. A kul- túrházat is szépen rendbe hozták, de kizárják onnan a fiatalokat, ha olyan hangos a zene, hogy kihallatszik az utcára. Ezt kifogásolni sem az ő dolga?

Az ő dolga, gondolkodás nélkül tenni azt, amit mondanak neki.

Helyesebben egyesek ezt szeretnék.

Nem tehet róla — ő ember és nem gép. Az embernek pedig egyik fő tulajdonsága, hogy gondolkodik. Sőt ki is mondja, azt, amire gondol. Persze, nem mindenki, de szerencsére egyre többen. Igaz, hogy ezekre gyakran rásütik az izgága bé-. lyeget

Viszont minél több izgága ember lesz egy termelőszövetkezetben, üzemben, hivatalban, annál hamarabb távoznak onnan a bélyegsütögetők. Akik nagyon szeretik sütögetni a bélyegeket és a köz tüzén a saját pecsenyéjüket

SZALAI JÁNOS