Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

I / Televíziós adó Bonyhádon Á berendezés elkészült — A DÉDÁSZ-on múlik, mikor helyezik üzembe Piros-fehérre mázolt torony magasodik a hatos úttól nem messze, Bonyhád fölött. Az épülő tévéadó antennaárboca. Ma még csak egy, erős drótkö­telekkel merevített acéltorony, de néhány hét, esetleg hónap múlva a tetejére kerülő anten­nák már sugározzák a Magyar Televízió 1-es műsorát. Tévéadó Bonyhádon. Egy év­tizede talán még a gondolat is fantasztikusnak tűnt. Mégis, akkor kezdődött az egész. A bonyhádiak kérni mentek a minisztériumba, tegyék lehető­vé, hogy ők is vehessék a mű­sort. A levél sokáig pihent vala­melyik dossziéban, míg el nem készültek a nagy gerincadók. Most, amikor ez a folyamat be­fejeződött, az apróbb fehér foltok eltüntetésére kis, né­hányszor tízwattos átjátszó adókat építenek. Az elsők között készül ilyen fejlődő nagyközségünkben. Eh­hez persze a község jelentős ál­dozatvállalására is szükség volt. Ugyanis 800 ezer forint­ból, a bonyhádi tanács pénzé­ből épült meg az út, a házikó a vevő- és adókészüléknek, az antennatorony és részben a vil­lamos vezeték. Ez utóbbi ugyan még nincs meg, s ezen, pontosabban a DÉDÁSZ szere­lőinek gyorsaságán múlik, hogy mikor fordíthatják az anten­nákat az új adó felé a bony­hádiak. Mert az adót az ÉMV szak­emberei elkészítették, s már Pesten folyik is a próbaüzem. Ez a berendezés egyébként a hatos csatornán továbbítja majd a pécsi adó által kisugár­zott televíziós műsort. Telje­sítménye 20 watt, ami azt je­lenti, hogy a domborzattól füg­gően, kb. 6 kilométeres kör­zetben vehetők az adó jelei. Az elképzelések szerint jö­vőre az első negyedévben már Antennaárboc, még antennák nélkül. működni fog a bonyhádi tévé­adó. A nagyközségi tanács titká­rának tájékoztatása szerint a Posta Rádió-televízió Műszaki Igazgatóság szakemberei Ígére­tet tettek, hogy az első műsort sugárzó adó üzembe helyezése után, még 1976-ban egy újabb adót is elhelyeznek a község feletti dombon épült tévé­állomáson, ami a Magyar Tele­vízió második műsorát sugá­rozza. — szepesi — Poles Konzervgyári hírek A szocialista brigádok nagy küzdelmet vívtak a szellemi, politikai vetélkedőn. Renge. teg kérdésre adtak választ; szakmai ismeretekből, művé­szetből és az utóbb) 30 év történetéből vizsgáztak a já­ték alkalmával. A győztes „Lendület” brigád csak egy ponttal előzte meg a műsza. kiakból álló „Micsurin” bri­gádot. A Lendület tagjai a feldolgozóüzemhez tartoznak. A jutalom: hat brigádnak összesen 15 ezer 500 forint, és egy-egy könyv valameny- nyi résztvevőnek. • Az első termelési tanács­kozást a dobozüzemben tar. tották. Tizennyolc munkás mondott véleményt, vala­mennyien a munkával kap­csolatban tettek javaslatot. Néhány évvel ezelőtt még sok volt a személyes jellegű apró-cseprő panasz, a bérek­kel kapcsolatos kérdés. Fe- renczy István üzemvezető és Botka László műszaki osz­tályvezető jó érzéssel távo. zott az üzemj csarnokból a tanácskozás után. • ­Nehéz évet zár a konzerv­gyár, mert sokkal kevesebb nyersanyag érkezett a terve­zettnél. Ez a körülmény ki. hat a dobozüzem termelésére is, hiszen kevesebb dob^z-a van szükség a gyáron belül, mégis tudnak folyamatos munkát biztosítani a dolgo­zóknak , a jövő szezonig: rész. ben azzal, hogy más konzerv, gyárak részére is készít do­bozokat az üzem, részben pedig a félkész termékek fel­dolgozásával. A félkész ter­mékek beszerzését biztosítot­ták. Érdemes megemlíteni az üzem munkáiénak idei ered­ményét: 24 millió 99 ezer do. boz készítése. A lemezzel való takarékosság csaknem 50 ezer forinttal nagyobb a ter­vezettnél. összesen 133 ezer forint. Az üzem öf szocialista brigád iának vállalása és jó munkája eredményeként va­lósult meg. G. J. A szakszervezetek , hivatása H olnap kezdi meg munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongreszusa. A dolgozók legszélesebb körű tömeg­szervezeteinek. a négy­millió szervezett munkást és alkalmazottat magába foglaló szakszervezeti moz­galomnak legfontosabb kér- déseivel foglalkoznak majd a kongresszus küldöttei. Melyek ezek a kérdések? Nem titok, hiszen a ma­gyar szakszervezetek köz­ponti lapjában, a Népsza­vában, nyilvánosságra hoz­ták a SZOT kongresszusi jelentését és a XXIII. kongresszus határozatainak tervezetét. T örténelmi tapaszta­lat, hogy a szak- szervezetek szerepének he. lyes meghatározása szoro­san összefügg a munkás- osztály vezető erejének ér. vényesítésével. Az MSZMP nélkülözhetetlennek tart­ja. hogy a szakszerveze­tekbe tömörült dolgozókat megnyerje politikája gya­korlati végrehajtására, esz­mei irányítása pedig ak. kor hatékony, ha a szak- ■ szervezetek önállóan, sa­játos mozgalmi módsze­reikkel dolgoznak. Azt szoktuk mondani, hogy a mi társadalmunk­ban kettős hivatást tölte­nek be a szakszervezetek. Egyrészről fontos felada. tuknak tekintik az ország gazdasági erőinek növelé­sét, a munkáshatalom po­litikai és gazdasági erősí­tését, miközben követel­ményeket . .támasztanak . 3 szocialista állani áppárá- tusának munkájával szem­ben, és társadalmi ellen­őrzést gyakorolnak műkö­désük felett. Másrészről a szakszervezetek kénvise. lik a dolgozók érdekeit. N ovember elején Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára interjút adott a Népszabadságnak, a Párt központi lapjának. Ebben hangsúlyozza: a szakszer­vezetek ma már össze tud. ják egyeztetni a társadal­mi fejlődésből rájuk há­ruló feladatokat a tagság érdekeinek képviseletével, védelmével, erősödnek a szakszervezetek szocialista vonásai. Mit jelent ez? Elsősorban azt. hogy el. ’ sődleges feladatuknak te­kintik az össztársadalmi érdekek képviseletét, ami­től elválaszthatatlan a to. vábbi fejlődést megalapo­zó termelőmunka. M indebben eddig is sok , kiemelkedő' eredményt vallhat magá­nak a szakszervezeti moz­galom. Gondoljunk csak a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ed­digi teljesítményeire. - a szocialista brigádmozga­lom fejlődésére, a „Dől. gozz hibátlanul” munka- rendszer terjedésére. É rdemben persze csak akkor tudnak hoz­zájárulni a munkások, a dolgozók üzemük, válla­latuk problémáinak meg­oldásához. ha erre szerve­zett lehetőségük van. Ezért valószínű, hogy a kong­resszus vitájában nagy hangsúllyal kerül majd szóba az üzemi, munka­helyi demokrácia tovább­fejlesztése. Ez fontos esz. köz a munkásosztály ha­talmának, vezető szerepé­nek gyakorlati — ha ügy tetszik, mindennapi — ér. . vényesítésére, egyszers­mind hozzájárul, hogy akár a helyi, akár az országos tennivaló. minden . kisebb és nagyobb kérdés egyre inkább közüggyé váljon. A mikor a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusának küszöbén eredményes munkát kívá. nunk a négymillió szer­vezett dolgozó küldöttei; nek, jól tudjuk, ez a köz. életi hivatástudat, a sa­ját munkahelyük, váro­suk, megyéjük lokális, és az egész szocialista tár­sadalom általános érde­kében vállalt felelősség vezérli mindannyiukat VAJDA JÁNOS Sias izgaga K Ili az izgága? Aki mindenbe beleüti az orrát. Olyanba is, amihez nincs semmi köze. De történ­het-e olyan ebben az ország­ban, amihez ne lehetne kö­zünk? A szűkén vett magán- ülyeket leszámítva, nem! Mégis, ha valaki forszírozni kezdi ezt vagy azt, nagyon gyorsan rásütik a bélyeget; „Izgága.” Lehet, hogy a fiatalemberre, aki mellettem ül, papírokat, bizonyítékokat tereget ki az asztalra, még nem sütötték rá ezt a jelzőt, de biztos vagyok benne, ha megvizsgáljuk a pa­naszát, ezzel kezdik; „Az egy izgága ember.” Izgágáskodik, mert: Tizen­hat órákat ült a volán mögött, ment, mert menni kellett és nem fizetik ki neki a plusz munkát. Csak a törvényesen előírt óra után fizetnek. Hogy ő többet ment? Minek ment? Mert küldték, mert megmagya­rázták neki, hogy ez így szö­vetkezeti érdek, meg úgy szö­vetkezeti érdek, hogy a ter­mény nem maradhat kinn a mezőn ... És most nem érti: ha egyszer ő szövetkezeti érdek­ből tizenhat órát ült a volán­nál, akkor miért n°m fizetnek? Vagy az ő érdeke semmi? Szerinte a két érdek egybe­esett. ö nagy kártól mentette meg a termelőszövetkezetet az­zal, hogy tizenhat órát is dől- gozott naponta, tehát a ledol­gozott órák után jár a bér. Igaza van. De izgágáskodik ő más miatt is. Nem tetszik neki például, hogy a termelőszövetkezet Polski Fiatját az elnök két év alatt tönkretette. Az elnök ve­zette mindenhová. Még va­dászni is. Olyan helyekre is, ahová ő még Zillel sem mert volna bemenni. Hát csoda, ha tönkrement? Most eladták. Huszonöteze­rért. Vettek helyette egy új Volgát. Szerinte a Polski Fiat nem olyan kocsi, hogy legalább négy évet ne bírt volna ki. És tippeket is ad. Ilyeneket: az új Volga helyett, ha jobban vi­gyáznak a Fiatra, vehettek volna inkább egy jó eszterga­gépet a műhelybe, mert a je­lenlegi az idősebb, mint az öregapja. Ha csak ennyit mond — már ez is elég az izgögasághoz. De 5 ennél többet is mond. Például megmondja, hogy kinek mi a feladata. Az ő dől- ga megmondani ezt, nem a ve. zetőké? Hát, ha a vezetők nem tudják, akkor az övé. Ha például őt az úton leál­lítják a rendőrök és felhívják a figyelmét: ilyen gumikkal ne találkozzanak többet vele, mert leveszik a rendszámot. Tudta ő eddig is, hogy rossz a gumi. De ment. Mert menni kellett. Az elnök azt mondta: menni kell. Egyszer ugyan megcsúszott Kaposvár környé­kén, még a hideg veríték is ki­verte, de sikerült megállítani a kocsit az árok előtt. Ezek után csoda-e, ha azt mondta:. „Ve­gyenek a Zilre új gumikat, mert figyelmeztettek, legköze­lebb leveszik a rendszámot”. Az elnök megint a szövetkezeti érdekről beszélt, ö meg azt ta­lálta neki mondani: „Az én életem, testi épségem megőrzé­se is érdek. Én balesetveszélyes tehergépkocsival nem megyek sehová..." Az elnök intézkedett. Utasította: adja le a gépko­csi iratait, a slusszkulcsot. Sajnos, más vállalta a veze­tést, így is. Ö nem izgágásko­dik. Legfeljebb a felesége iz­gágáskodik majd, ha a férje balesete vagy halála után kö­veteli a kártérítést a termelő- szövetkezettőL Persze a slusszkulcs átadá­sát megelőzte más is. Hiányzott a teherautóhoz ilyen alkatrész, meg olyan al­katrész. Az istennek sem ment a fejébe az, amit válaszoltak neki: „Hiánycikk, nem lehet kapni”. Oldja meg a problé­mát. Meg is oldotta ő, például úgy, hogy nyolc napon keresz­tül — rossz volt a Zil akku­mulátora — kurblizta a mo­tort. Egyszer majd a kezét tör­te. Akkor aztán kitört. Vagyis izgágáskodott Akkor is izgágáskodott, ami­kor a szervókormányhoz nem volt egy fontos alkatrész. Az elnök azt mondta: „Menni kell.” „így nem lehet kimen­ni. A biztos halálba menjek?” Nem ment az autóval. He­lyette átment a szomszédos termelőszövetkezetbe és az ál­lítólagos országos hiánycikk­ből ott volt egy egész kötegre való. Örömmel kisegítették. De szerinte ez nem az ő dolga. Az anyagbeszerző ezért kapja a fizetését... És az sem az ő dolga, hogy..; Sok minden nem az ő dolga. Figyelmeztetni viszont, hogy végezzék el mások is rendesen azt a munkát, amiért fizetik őket — az ő dolga. Egyesek szerint az sem az o< dolga, hogy megépítették a labdarúgópályát, most meg nem játszik rajta senki. A kul- túrházat is szépen rendbe hoz­ták, de kizárják onnan a fiata­lokat, ha olyan hangos a zene, hogy kihallatszik az utcára. Ezt kifogásolni sem az ő dol­ga? Az ő dolga, gondolkodás nél­kül tenni azt, amit mondanak neki. Helyesebben egyesek ezt sze­retnék. Nem tehet róla — ő ember és nem gép. Az embernek pe­dig egyik fő tulajdonsága, hogy gondolkodik. Sőt ki is mondja, azt, amire gondol. Persze, nem mindenki, de szerencsére egy­re többen. Igaz, hogy ezekre gyakran rásütik az izgága bé-. lyeget Viszont minél több izgága ember lesz egy termelőszövet­kezetben, üzemben, hivatal­ban, annál hamarabb távoznak onnan a bélyegsütögetők. Akik nagyon szeretik sütögetni a bé­lyegeket és a köz tüzén a saját pecsenyéjüket SZALAI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom