Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Félévi „bajrábai” a diákok December 22-től téli szünet M ásfél millió diák érke­zik el rövidesen a tan­év félidejéhez az álta­lános és a középiskolákban, valamint a felsőoktatási intéz­ményekben. Az ország mintegy négy és fél ezer általános isko­lájában és 528 középiskolájá­ban a félévi „zárás” december 20-án lesz, december 22-től, hétfőtől pedig megkezdődik a téli szünet 1 051 000 általános iskolás és 207 ezer középisko­lás diák számára. A téli va­káció január első vasárnapjá­ig tart, vagyis az első tanítási nap: január 5-e, hétfő lesz. Nem néptelenednek el azon­ban az alma materek: az álta­lános iskolákban a téli szünet­ben is működnek a napközik, amelyek a tanév során 320 ezer gyersk napközi foglalkoz­tatásáról gondoskodnak. A téli '-zünetben jut néhány nap pihe lés a pedagógusok­nak is. tizekben a napokban készülnek majd fel a félévi osztályozó értekezletre és az eredményhirdetésre. Mint is­meretes, valamennyi iskola­fokon csak az ellenőrzőkönyv­be jegyzik be az osztályzato­kat. Nem osztályozzák azon­ban azt a 155 600 elsőst, akik fél esztendővel ezelőtt kezd­ték meg általános iskolai ta­nulmányaikat, mint ahogy az ötödikesek sem kapnak fél­évi érdemjegyet. Az első osz­tályban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi kö­vetelmények alapján kell el­bírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakor­lati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetleges elégte­len osztályzatát figyelmen kí­vül kell hagyni. Nem kell osz­tályozni félévkor az egyes osztályokban az újonnan belé­pő tantárgyakat, vagyis: a má­sodik osztályban a nyelvtan­helyesírást és a rajzot, a har­madik osztályban a fogalma­zást, a hatodik osztályban a fizikát és a hetedik osztályban a kémiát Nem adnak félévi érdemjegyet a szakosított tan­tervű osztályokban a belépő idegennyelvi tantárgyakból. Ez vonatkozik az újonnan be­lépő nemzetiségi nyelvű tan­tárgyakra is. A januári feladatokhoz tar­tozik még, hogy az ötödik osztályos tanulók szüleit kü­lön tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról, a nyol­cadikosok továbbtanulásának előkészítésére pedig az eszten­dő első hónapjában pályavá­lasztási tájékoztatást, illetve tanácsadást tartanak az idén végző 119 ezer tanuló, illetve szüleik számára. A nyolcadik osztályosok jelentkezési lap­jait március 20-ig küldik to­vább az általános iskolák a középfokú oktatási intézmé­nyeknek. Papírforma szerint decem­ber 20-án kezdődik és február 10-ig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken és a főiskolákon. D z idei tanév adatai sze­rint a felsőoktatási in­tézmények nappali, es­ti és levelező fakultásain együttvéve több mint százez­ren adnak majd számot félévi tudásukról. A nappali tagoza­tokon a létszám meghaladja a 64 ezret, az estin csaknem 7 ezren, a levelező fakultásokon pedig mintegy 33 ezren tanul­nak. Az első évfolyamokon — minden tagozatot számításba véve — több mnit 35 ezer „gó­lya” szerepel először vizsgá­zóként: közöttük meghaladja a 17 ezret a nappali tagozaton tanulók létszáma. Bonyhád ünnepli Vörösmartyt Színes programmal készül a bonyhádi Vörösmarty járási művelődési központ Vörös­marty Mihály születése 175. évfordulójának méltó megün­neplésére. A programok közül kiemelkedik a december 12-i „Vörösmarty Mihály élete és költészete” című előadás, ame­lyet Bertók László pécsi költő tart 18- án a mozi nagytermében „Három nemzedék” címmel a bonyhádi énekkarok ünnepi bemutatkozására kerül sor. Ekkor megzenésített Vörös- marty-versek is elhangzanak. 19- én községi Vörösmarty- eml“kest, lesz, amelyen köz­reműködik Sellei Zoltán elő­adóművész és Kistétényi Me­linda zongoraművésznő. Január 2-án nyílik meg a Vörösmarty Mihály-emlékki- állítás, amely a nagy költő több társvi emlékét mutatja be a művelődési központban. DR. KOVÁCS ZOLTÁN Népi Irázésmotvumak kutatása Felkutatják a régi népi hímzésmotívumokat Fejér me­gyében. A feladatra megye- szerte mind nagyobb számban alakuló hímzőszakkörök tag­jai vállalkoztak. Az ügyes ke­zű tagok ugyanis azonkívül, hogy megismerkednek a népi hímzés fortélyaival, megta­nulják a legismertebb motí­vumokat, az idős asszonyok­tól igyekeznek elsajátítani a több évtizede divatos hímzett virágok, motívumok öltéseit is. Fejér megyében eddig tíz né­pi hímzőszakkör alakult. Tag­jai a kutatómunkán és a hím­zőtudomány elsajátításán kívül megismerkednek a „társ” népművészetekkel, előadáso­kat hallgatnak a népdalokról, népszokásokról. Közös iskolagond NEM MAI KELETŰEK azo-k a kapcsolatok, amelyek — sajátos jegyeikkel új színt hozva az iskolák életébe — immár legalább évtizede fonódtak üzemek — és iskolák között. Sokáig tulajdon­képpen neve sem volt ennek az együttmunkálkodásnak, később kezdték az „egy üzem — egy iskola" megjelöléssel illetni. Amit magában foglalt: olyan hiányok pótlása — kölcsönösen —, ame­lyek az egyik félnél mutatkoznak, s a másik segíteni tud. Mondjunk mindjárt néhány példát. Sem a városi, sem a vi­déki iskoláink nem mondhatók gazdagoknak. Szegényes, szűkös általában a tanácsi pénztárca; tornaterem-bővítésre, udvarsafoko- zásra, ebédlők meg tantermek szépítésére, vagy éppen a-z évi festésre, illetve mindezekre együtt és még sok más szükségesre kicsiny a kerete. A „másik oldalon” pedig: tanulna az üzemi ifjú­munkás, de szűk o kultúrház, drága a különóra: tornáznának, sportolnának a gyáriak, de hol van a tornateremre, kosárlabda- pályára helye például egy vasas üzemnek? Ezernyi a területe az élet, a munkaformálta kapcsolatok lehetőségeinek üzem és iskola között, azzal o szándékkal: a magunk erejéből átadunk nektek, cserébe a ti sajátos segítségetekre számítunk. Országosan aligha mutatható ki hirtelenében: hány gyár tart segítő kapcsolatot valamelyik közeli iskolával. Szinte alig akad muakóskallektíva, amely ne vállalna bizonyos rendszerességgel társadalmi munkát a megadott, kiválasztott iskolában; van, ahol a földrajzi közelség, másutt az iskolától várt ifjúmunkás-utánpót­lás reménye, ismét másutt az oktatási intézmény kulturális segít­sége az a „forrás", amely az együttműködést táplálja. JÓK ÉS HASZNOSAK IS — többségükben — ezek az együtt­működési formák. Csak énoen a tartóssáq, a hosszabb távra szóló, átgondoltabb együttműködés formai rendezése — pontosan fogal­mazva, az iskolák és üzemek közötti szerződéses forma várat ma­gára sok helyütt. A SZOT és az Oktatási Minisztérium e kérdések rendezésére is alkotott meg nemréaiben irányelveket, üzemek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésére, tartalmasabbá tételére. (Kár, hoqy ezek az irányelvek eléaqé lassan érkeznek el oda, ahova kell: az iskoloiaazqatók asztalára, s az üzemi vezetők, szak- szervezeti szervek szobáiba.) Okos és jó gondolatokat, pontosabban, ajánlatok sorát tar­talmazzák ezek az irányelvek. Olyan javaslatokat például, hogy oz üzemek hova összoontosítsák a segítséget (beleértve az iskola karbantartását és eljutva a gyerekek jobb pályaválasztásának se­gítéséig), az iskolák pedig miiven gazdag támogatást adhatnak az üzemi dolgozók művelődéséhez, tágulásához, sportjához. Az aiánlások, az irányelvek lénveges gondolata: ne ötletszerűen, egy­két hónapra vagy évre szövődjenek ezek a gyár—iskola kapcsola­tok, hanem iával hosszabb távra, öt évre. Tíz évre. Vagy még hosszabb időszakra is; a határidőket az élet jelöli ki mindenütt. Az erősebb és tartós „szövetség" lehet az alapja a sokféle, jó emberi kapcsolatnak is; diák és a leendő munkaadó gyár, iskola és a gyári öregdiák között, hogy csak néhány kapcsolatlelvetősé- get említsünk. ÉRDEMES töprengeniük iskoláknak és a partner üzemeknek azon: hogyan öltsenek formát hámor ezek a kapcsolatok. Segíte­nek a szakszervezetek, segítenek a tanácsok is, hogy a több évre szóló szerződések minél több helyen megszülessenek. Olyan jó­szolgálatok forrásai voltaik eddig is — lehetnek így még inkább — a szerződéses kapcsolatok, amelyek kölcsönösek és minden érintett számára hasznosak lehetnek. Reméljük, lesznek is. V. ML Kerekes Imre: Egy vakáció története Kisregény Belátom, nem vagyok versenyképes, gondos­kodásom a tagságról annyit ér, mint a me­zőgazdasági légiflotta az atomháborúban. Ak. tualizálom a helyzetet, egyébként jól ke­zelem a váltót a fejemben, a Mandel már egy hete unja a csajt, elfekvő áru. most is itt ül a nyakán Nálam viszont ez a baba is jó, gondoltam átmenetileg megszerzem magamnak. A Mandel csak úgy mellékesen int a szivarral, hogy mehet. Van még egy tízes hazai valutám. Ha a dolgok nagyon rosszra fordulnának és éj­félig felmennek az árak. ez akkor is két dupla. One borravaló. A többiek még maradnak, ezektől a napfoltoktól vagy feltámad az ember, vagy le- lombozódik. A Bánicki, a Mazura, a Táltos nem járnak semmiféle suliba Nem esetük. A Vida már át­keveredett az érettségin. Ilyenkor május környé­kén mi is inkább eljárnánk falat bontani. Szép mesterség. Volt már arról szó, hogy május egy menő hónap Jó fej lehetett, aki ezt kezdte ter­jeszteni, megvonnám tőle a prémcsit. Idegroncs az egész banda, nem látunk a pipától. Két fron­ton folyik a harc. a suliban meg otthon. Ilyen helyzetben csak elbukni lehet, az biztos. Ránk is ez a sors vár Volt már érre példa, néhányan közülünk be is kerültek a történelembe, rólunk csak otthon emlékeznek meg, családi körben. Könyv nélkül fújják minden évben a május végi szöveget. A Bánicki is szövegel, mit ültök itt ! ennyi idő alatt meg lehet fejteni egy tízismeret- lenes egyenletet. Szép ügy Állandóan szövegel. Pont ő. Négykor lelép, másnap reggelig semmi meló. Én lelépek négykor, ötkor kezdhetem elöl­ről. Nem kell számológépet importálni ahhoz, hogv kiszámítsam, mennyi idő alatt nyiffan ki az ember Szép a május. Közben senki nem veszi észre, a sulikban kikészül az egész krapek tár­sadalom. Nem is baj. Majd megbánják még Bí. rom azt a humoristát, jó fej lehetett, aki azt írta, röhög az osztály. Nálunk kérem, senki nem rö­hög. A tanár röhög. Feljegyzem fiam ezt a mar­haságot. Megírom valamelyik lapnak, ezen röhög majd az egész ország Hát csak röhögjenek. Itt a parkban összejött srácok közül nem röhög sen­ki. Otthon megy a szöveg, miért nem eszel. Ez se nem eszik, se nem tanul, csak bámul. Mi volt az iskolában? Nincs ezen mit röhögni. Ä Lakin­ger már bejelentette, az idén legalább kettőből meghúzzák. Megnyugtató, mint tájékoztatás az influenzajárványról. Ügy ül a vaskorláton, mint­ha választania kellene a Nobel-díj és a Lenin- rend között Viszont nagy igazság, hogy ami a felvilágosítást illeti, a suli alaposan lemaradt Az egésznek az a háttere, hogy nálunk a suli­ban általában szemléletesen oktatnak. Már amit kivéve azt a bizonyos felvilágosítást. Ért engem? Amit a tanár mond, nálunk csak akkor hétszent­ség, ha mutatja is. Láthatatlan ügyekben, cso­dákban, régi históriákban nem hiszünk. Itt van például a fizika, már az a része, amit a modem fejek találtak ki. Ebből kiderül, hogy cikis ügy az egész régi buli, mégis jóformán csak azt ta­nítják. Azon túl, hogy nem vagyunk maradiak minek ennyire visszamenni, mikor az újat se ért­jük? Történelemből is elég lenne az utolsó 30—40 év Épp elég történt ez alatt a 30—40 év alatt, sokan még ebből se tanultak Mindegy. A lényeg ezt legalább szemléletesen mutatják, van fény. kép. itt-ott egy film. Kivéve a felvilágosítást. Erről senki nem szövegel magyarán. Ábra nincs, márminthogy ilyen ábra, pedig frankón az se csúnyább, mint a háború. A könyveket dugják —• 14 — Az ember hall valamit, sumákolnak innen-on- nan. Az újságok írják, mindenkit fel kell vilá­gosítani. Én mondom, nincs itt nagy szava az új­ságnak, senki nem hallgat rájuk, hiába írnak. Kivéve a napidíjak emelését Legyen nekik, mert ami van, azt legalább kapják. De az ember csak lopja az ilyen-olyan könyvet. Cserélgetjük. A legjobb könyvet mégis a nénémtől fújtam meg. Mi ugyanis elhatároztuk, nem növünk fel tudatlanságban. Ugyanis vannak közöttünk te­hetségek. Kár volna elkallódnunk. Mert felvilágosítás nélkül mit tud az ember Én például mire kétszer találkoztam a Líviával, már szikra is alig volt bennem. Tisztelem az ilyen Lívi-féle csajok háztáji gazdaságát, nem irigylem tőlük a többlet keresetet, de az én jö­vedelmem nem bírja a nagy jövés-menést. Két nap alatt háromszor akart moziba menni. Szám­lámra írható, egyszer se sikerült neki. Matekból hármast kaptam, a legjobbkor, a babának erre vettem egy fagyit. Legyen neki is. Májusban ez a primőr. Hűvös napon senki nem eszi, örüljön, hogy így kivételezek vele A presszó zenés volt, míg ette, meghallgattunk két számot, olyan kis billentyű pasas ült a zongoránál A Livi szo­rongatta a kezem, az is lehet, hogy én az övét Már nem emlékszem. Töröm a fejem, hogyan tudnék üzenni á Mandelnak. hogy amit megőr­zésre átvettem, most visszaadom. A telefon- kábelek beáztak. Az ilyen zuhés napok nem tesznek jót a szabadtéri játékoknak. A múlt hé-/ ten nyaralni készültünk, most meg a sarkkörön túl vagyunk. Azt mondja a tv, a hideget egye­nesen az északi sarkról importáljuk. Még jó, hogy ehhez is nem kell valuta Másnap már azt mondták, hogy melegebb légáramlat közeledik Grönland felől. Hallgatok a meteorológiára, ko­moly tudomány. Kinézek a parkra, szomorú az egész táj, mint négyesdömping a lottón. Egyik este mondom a nénémnek, megyünk a Szigetre. Hátha ráharap, velem jön, és én is ki­maradhatok, (Folytatjuk) — 15 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom