Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
K ommunista műszakok Bonyhadon H cipőgyáriak állják a szavukat Á Bonyhádi Cipőgyár vezetői és dolgozói egy hónappal ezelőtt még veszélyeztetve látták a kongresszusi versenyben vállalt és az éves tervben előírt 1,7 millió pár cipő legyártását. A cipőgyár dolgozói kongresszusi felajánlásként 155 ezer pár cipővel fejelték meg a tervet. Mindez veszélyben forgott. A nyári viharok miatt sok volt az áramszünet és ez 11 ezer pár cipő lemaradást okozott a gyár kollektívájának. A cipőgyár szocialista brigádjai a lemaradás behozására kommunista műszakokat szerveztek november 6-án és 29-én. E két kommunista műszakban összesen 5765 pár cipőt gyártottak. Ez és a folyamatos intenzívebb termelés lehetővé tette a lemaradás behozását. Mindezen túl azt is jelentette a kommunista műszak és az intenzívebb termelés: a cipőgyáriak eleget tudnak tenni szovjet partnereik megrendelésének és december 13-ig le tudják gyártani az exportra kerülő cipőmennyiséget. A cipőgyár dolgozói összefogtak és győztek. A szocialista brigádok kezdeményezését minden dolgozó örömmel üdvözölte. Annál is inkább, mert a kommunista műszakoknak kettős céljuk volt: a tervteljesítés elősegítése és a munkabérből — 180 ezer forint volt — a lakásépítő dolgozók támogatása, az óvoda bővítése. A kommunista műszak bevételéből a vietnami alapra is jelentős összeget fordítanak. A kommunista műszakokon nemcsak a közvetlenül a cipőgyártásban részt vevők dolgoztak. Bekapcsolódtak a munkába a műszakiak és az adminisztratív dolgozók is. Aki a cipőgyártáshoz nem értett, az a tmk-műhely bővítésében, a társadalmi munkában készülő sportöltöző építkezésén segédkezett. Ma már biztos, hogy a Bonyhádi Cipőgyár sikeresen zárja az 1975. évet is. A siker pedig elsősorban a munkaversenynek, az aktív szocialista brigádoknak köszönhető. A szocialista brigádok magukkal tudták ragadni a gyár egész kollektíváját és győztek. Kajdacs 1971 — 1975 Száz év alatt nem volt ekkora fejlődés Megkérdeztük Tar György kajdacsi tanácselnöktől, mennyit gyarapodott a község a negyedik ötéves terv idején. — Mi szerepelt a tervben és megvalósult-e minden? — A tervezettnél sokkal többet tudtunk megvalósítani, bár az is nagy dolog, ami ötéves célkitűzésünk volt. A művelődési ház teljes felújítása, törpevízmű építése, az orvosi lakás külső tatarozása és egy modern ravatalozó: ezeket terveztük. Ráadásként megtörtént az iskolai napközi teljes korszerűsítése 630 ezer forintból, a községi tanácsház felújítása 150 ezer, és a védőnői szolgálati lakás felújítása 250 ezer forintból, sőt az utóbbival együtt még az orvosi lakás belső tatarozása is elkészült. A terven felüli munkákhoz a megyei tanács adta a pénzt. — Tar elvtárs, amit felsorolt, nagyon soknak tűnik. Ezek szerint régi mulasztásokat kellett pótolni rövid idő alatt. — Igen. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy száz év alatt nem fejlődött ennyit a falu, mint a negyedik ötéves tervben. Például a régi rendszerben az utolsó ötven év egyetlen beruházása az mikor katolikus iskolának nevezett épület volt. Én is rossz iskolaépületbe jártam, a református iskolába. Ezt le is bontottuk és óvodát építettünk a helyére az * 10 előző ötéves terv idején. Egyébként akkor, tehát a harmadik ötéves tervben, lényegesen kevesebb épült Kajda- cson, mint most: az óvoda, a tűzoltószertár és a könyvtár. Csak ennyi. Amikor a százéves fejlődést említettem, már ezeket is beleszámítottam. így hát valóban rengeteg volt a pótolnivaló. A művelődési házat vettük előre. Azelőtt nemhogy színházi előadást nem lehetett tartani a faluban, de még ünnepséget sem,. csak a szabad ég alatt. Március 15-én a községháza udvarán, meg a hősök szobra előtt szoktunk összejönni. A művelődési ház, amit nagyon széppé tettünk a moziüzemi vállalattal együtt, iskola volt azelőtt. Érdemes megnézni. Gyönyörű, modem kikéozésű, és külön helyet kantak benne a fiatalok, az ifjúsági klubnak. — Látogatják-e a kajdacsi emberek a művelődési házat, a mozielőadásokon kívül? — Ha színház jön. zsúfolt a terem A TIT-előadásoknak is sikerük van. Végeredményben minden új létesítményt birtokba vettek, örülnek neki, még azok is, akik morogva vagy hitetlenkedve fogadták magát a tervet. A vízmű építéséhez már a legtöbb ember hozzájárult társadalmi munkával is: egymillió forint a társadalmi munka értéke. Az elkészüléstől számított két éven belül 170 házhoz kötötték be a vizet az utcáról. Ez olyan hatalmas fejlődés, hogy felmérhetetlen. — A ravatalozóhoz mit szóltak az emberek? — Amikor elkészült az épület, csípős megjegyzésehet tettek néhányan. Fölöslegesnek tartották. Pedig az élethez ez is hozzá tartozik. Kulturáltan kell elbúcsúztalni a halottain- kat. A ravatalozóhelyiség mellett van külön boncoló, van víz, villany, mosdó és mellék- helyiség. Nem vidékies semmi, amit építünk, hanem a mai kornak megfelelő. Majdnem azt mondtam: a mai igényeknek, de így is mondhattam volna, mert alighogy elkészül valami és megismerik, kitapasztalják az előnyeit, máris ez a magasabb színvonal az igények mércéje. Vannak persze olyanok is, akiknél előre megvan az igény a közösségi dolgokban, nemcsak otthon, a kényelmesebb lakás kialakításánál. Aztán egyik formálja a másikat. — ügy vélem, elnök elvtárs, hogy nem drágán építkeztek, hiszen akkor nem tellett volna ennyi mindenre. Hogyan csinálták? — Az összes építőipari munkát a tanács házi brigádja végezte el, csak a szakipari műn- kákát nem. Az embereink olyan jól és szépen dolgoztak, hogy a legnagyobb dicséretet érdemlik. G. J. Pontos menetrend Csökkentik a cukorrépa szállítási veszteségeit A cukorrépa minél gazdaságosabb feldolgozására, a szállítási veszteségek csökkentésére részletes programot dolgoztak ki a Cukoripari Vállalatok Trösztjénél. A nemzetközi adatok szerint, ha nem járnak el kellő gonddal, esetenként 8— 10 százalékot is kitehet a betakarítási-szállítási veszteség, ezt igyekeznek az idei őszi munkánál minimálisra csökkenteni. A termést december elejére csaknem mindenütt kiszedték a földből, szerdán már alig 700 hektárról kellett betakarítani a répát. A termelők egy része — előzetes szerződés alapján — megfelelő anyagi térítés ellenében, a kiszedett répát ideiglenesen a földek mellett tárolja. Ezeket a tételeket a következő napokban veszik át a vasúti rakodókban, vagy áz üzemek környékén lévő átvételi állomásokon. A még át nem vett cukorrépa mennyisége 20 000 vagonról időközben 8 -10 ezer vagonra csökkent. A répát 450 ipari állomáson fogadják. Ezek egy része a gyárakban van. Mindeddig főleg a gyárak környékéről közvetlenül szállították az ipari alapanyagot feldolgozó részlegekbe. Most érkezett el az ideje a nagyobb távolságokról való begyűjtésnek. Ezt menetrend szerinti pontossággal irányítják, hiszen nagyon sok múlik azon, mennyire sikerül megszervezni a folyamatos kiegyensúlyozott távolsági fuvarozást. (MTI) —n——dm—roawnnnT'inn. 'min ..Tvr.■■ —/ Tornyok 55 millióért A Paksi Állami Gazdaság sertésüzeme mellett hatalmas vasbeton íveken álló, impozáns tornyok hívják fel magukra már messziről a figyelmet. Most folyik az új, » komplett takarmánykeverő üzem műszaki átadása. Az 55 millió forintos létesítmény hosszú távon megoldja majd az állami gazdaság teljes takarmányigényét. A nyolc tonna per óra kapacitású üzemrész mellett 1440 vagonos tárolót és szárítóegységet is építettek. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár technológiája alapján példás gyorsasággal végezték el alvállalkozóként a munkát a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet munkásai. A hatalmas kombinát a próbaüzemelés után a jövő évtől már teljes kapacitással dolgozik. Fotó: K. Z. Felelőtlen minősítés N agyon okos, tehetséges ember, de sajnos, rendkívül kötekedő természet — mondták róla. Az illetőt 15 éve kíséri ez a minősítés, anna'k ellenére, hogy egy évtizede senkivel sem kötekedett. Hiába bizonyítja évek óta magatartáséval, munkájával az egykori minősítés ellenkezőjét, mert aki az eredeti megállapítást tette, olyan ember, hogy a szavának súlya van a szakma bon. Jól Ismerem a miinősítettet is, a minősítőt is. Meg próba Ham helyreállítani közöttük az igazságot, ezért megkérdeztem a tekintélyes véleménynyilvánítót: mire alapozza állítását? Legnagyobb meglepetésemre azt a választ kaptam: „mondták". S okan nem sejtik, hogy meggondolatlan minősítő kijelentéssel milyen csapást mérnek embertársukra. Különösen a vezető beosztású embereknek kellene meggondolniuk, mit mondanak beosztottaikról. De nem kisebb a felelősségük azoknak a nagy tekintélyű szakembereknek sem, akiknek a szavp döntő a szakmában. Sajnos, a felelőtlen minősítéseknek olyan széles skálája, olyan változatosan sok műfaja alakult ki nálunk, hogy ma már követni is nehéz. Ki ne ismerné például azt a „megszépített" minősítést, amely azért.készült valakiről, mert meg akarnak tőle szabadulni. Ezeknek a minősítéseknek a szerzői azt sem bánják, ha az eladásra szánt káder a képességeit felülmúló, magas beosztásba kerül, csak menjen, csak valahogy túladhassanak rajta. Hasonlóan gyakori a tudatosan „elvágó" minősítés is, amely bosszúvággyal, vagy gyűlölettel táplált rosszindulatból fakad. T ulajdonképpen mindegy, hogy a hamis minősítés milyen céllal készül, mindenhogyan káros, nemcsak a minősített ember, hanem a társadalom szempontjából is. A felelőtlen minősítés természetesen ellenkezik a párt és a kormány káderpolitikájával, a szocialista humánum elveivel. Hiszen a szubjektív óla pan — túlzott jóindulatból vagy rosszindulatból — készült minősítések nem veszik figyelembe az ember politikai megbízhatóságát, ^szakmai felkészültségét, jellemét, erkölcsi magatartását, a közösséghez való viszonyát. A személyes szimpátia vagy antipátia következtében gyakran előfordul, hogy tehetségtelen emberek magasra emelkednek, tehetséges emberek pedig süllyesztőbe kerülnek. a felelőtlenség minden esetben súlyos bűn a szocialista közösségben. Szólni, beszélni kell hát a minősítésekről a nyilvánosság előtt akkor is, ha sokan szeretik bizalmasan kezelni őszintéden véleményüket. Nem kell kiteregetni ország-világ előtt a személyzeti páncélszekrények aktáit, de jó, ha az emberek tudják, milyen véleményt alkottak munkájukról, magatartásukról a vezetőik. Csak az tud változtatni a hibáján, akinek őszintén a szemébe mondják, hogy mi a hibája. GERENCSÉRI JENŐ
