Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

kn nflfrTl nrT’Jhf __________ k a ! JjJuAUJU <siU aad]®! nkép Divat? Irányzat? Vita a musicalről Zenei krónika Haiiiverseny a zeneiskoláéit AZ ŐSZI évad kezdetén az 561 szovjet színházban a mű­fajok széles skáláján majd mindegyik repertoárján szere­pel musical. A rendkívül nép­szerű zenés játék a legellen­tétesebb értékeléseiket, a leg­hevesebb vitákat váltja ki a színházi szakemberek, a kriti­kusok és a nézők körében. A Tyeatr (Színház) című fo­lyóirat lapjain is vita indult a musicalről, s a prózai színhá­zakban játszott zenés darabok­ról. Vitaindítóként a folyóirat idei 2. számában jelent meg Alekszan,dr Gyemidov kritikus cikke A nagy utazás címmel, amely több népszerű klasszikus mű zenés változatát elemzi. Ezek — Dumas A három test­őr, Stevenson A kincses szi­get és Karamzin Szegény Liza című alkotása. Valamennyi nagy közönségsikert hozott és a lapokban is nagy visszhangot keltett „Majdnem misztikusan naív hiedelem tanúi vagyunk — írja Gyemidov —, amelyben a mű­fajt, s annak lehetőségeit ille­tően mindenféle kritikai szem­lélet hiányzik. Ügy gondolják, elég mechanikusan megzenésí­teni egy darabot, vagy régi té­mát, s máris felújítottuk, kor­szerűvé tettük aat Ezt a magabiztosságot táp­lálja a zenés műfaj népszerű­sége is — folytatja. — Való­színű, hogy a néző diktálja és meg is határozza ezt a „diva­tot”. Az viszont már a színhá­zon múlik, hogy a divat uszá­lyába kerül, vagy felülkereke­dik azon, s a széles körű ízlés kiszolgálójának szerepe helyett a színház nemesebb kötelessé­gét teljesítve annak irányító­jává válik-e?” A VITA azt mutatta, hogy a legsikeresebb kísérleteket az orosz és a szovjet klasszikus művek zenés feldolgozása je­lenti. Erre ad példát a szarato- vi ifjúsági színház Fon vízi n- komédiája, A kamati, a gorkiji ifjúsági színház előadásában Gajdar Burnbaras című műve, a leningrádi zenés színház mű­során szereplő Szuhovo—Kobi- lin darab, a Ma éjjel megnő­sülök, vagy a moszkvai szatíra színház előadása — Pogogyin 1929 üteme című műve. Mind­ezek az előadások eredeti mó­don viszik színpadra a mi fi­guráinkat, témáinkat. „A musical Amerikában szü­letett mint műfaj, nem másol­hatjuk, és nem is szabad szol­gaian átültetnünk azt saját ta­lajunkra.” — ez a véleménye Georg: j Tovsitonogovnak, a le- ningrádi nagy drámai színház főrendezőjének, a Szovjetunió népmű vészének. „A szovjet színháznak az a felaAcfea, hogy ebben a műfaj­ban eredetit alkosson — hang­súlyozta Vlagyimir Vorobjov fiatal leningrádi rendező (le- ningrádi zenés színház). — Azt hiszem, olyan kiváló szovjet zeneszerzők tapasztalataival kellene élnünk, mint Sosztako- vics, Dunpjevszkij, Hrennyi- kov, Szolovjev-Sziedoj...” A Színház című szovjet fo­lyóirat vitájában 23-an fejtet­ték ki véleményüket, nézők, kritikusok, rendezők, színészek, zeneszerzők. A SZOVJET színházművé­szet különböző fejlődési szaka­szokat élt át, de mindig a szenvedélyes új-keresés és kí­sérletezés jellemezte. Enélkül nem létezhet színház. S ebben a hatalmas áradatban mindig ki tudják választani a véletlen jelenségek közül mindazt, ami értékes. A szovjet művészetben a viták, az állandó elemzés se­gíti elő az igazi alkotást, a fej­lődést. Natal ja Kurova Barokk zenekar Barokk zenekar alakult az ősi Volga-parti városban, Jaroszlavlban. A zenekar nevét is a 17—18 század Európájának művészeti irányzatáról kapta, hang­szerei is e korszakból va­lók: csembaló, gamba viola, egyenes fuvola stb A Ba­rokk Együttes fellépéseit a jaroszlavli Szépművészeti Múzeumban tartja. Repertoárjuk változatos. Bach, Händel, Vivaldi. Ra­meau műveit, illetve a 18— 19. század fordulóján élt orosz zeneszerzők, Bort- nyanszkij, Degtyarjev al­kotásait adják elő. A jaroszlavli Barokk Együttes már turnézott né­hány külföldi országban is. Vendégszerepléseiket min­denütt nagy elismeréssel fogadták. A Chronica Boemorum A hazafiság a szocializmusban élő népek hivatalosan is vallott és gyakorolt proletár internacionaliz­musának körűim Ínyei közö tt nem­csak nem avult el, de egyre in­kább kiteljesedik, s megtisztul az elnyomás évszázadaiban rárakó­dott sokféle előítélettől; hazaíiság és internacionalizmus megszűnik alternatív fogalom lenni, feltételezi és kiegészíti egymást. Ezért E-hol sem becsülik úgy meg a hazaflság haladó hagyományait, mint éppen a szocialista országokban. A cseh irodalomban a korai la­tin nyelvű emlékek légielentőseb- hke. a Chronica Boernorum (Cseh Krónika), a évvel ezelőtt el­hunyt Cosraas, a prágai székesegy­házi káptalan dékánjának a mű­ve. A számos népi mondát tartal­mazó krónika a cseh történetírás alapkövévé vált. Bár a szerzőről nem sok adat maradt fenn. annyit tudunk, hogy hosszú életű volt. nyolcvan évet ért meg. s 1119 és 1125 között írta a Cseh Krónikát. Az ő cschországa, a kor* ’ ''-'-kori Csehország távol áll a mai olvasótól. Mégis, költői erejű ábrázolása, pontossága ma is lenyűgöz. A Cseh Krónika első része „az ősök mesés elbeszéléséit” öleli fel. A második könyv tartalmazza mindazt, amit Cosmas „maga lá­tott, vagy hitelt érdemlő forrásból hallott, olyanoktól, akik szemta­núk voltak”. A harmadik könyv, illetve kötet, amely a szerző halá­lával félbeszakadt, a korabeli ese­ményeket tárgyalja. Húszéves a szekszárdi zeneis­kola, s ebből az alkalomból hét hangversenyből álló sorozatot kezdett, melynek most volt első előadása. Az est középpontjában Beethoven C-moíl zongoraverse­nye állt, melyet Husek Rezső adott elő, aki ezt a művet játssza budapesti nagyzenekari koncert­jén is. A szekszárdi előadáson a zenekar szerepét is zongora vet­te át, s Lányi Péter ezúttal i^csil- logtatta ismert kvalitásait. A C- moll zongoraverseny (op. 37) 1801-ben keletkezett, s 1803-as bemutatója igazi sikert jelentett. A zenetudomány a még Mozart- ihletésű művek közé sorolja, s bár felismerhetők bizonyos rokonvo­nások, igazi Beethoven-mű ez a verseny, mely nagy feladat elé ál­lítja a szólistát. Husek Rezső elő­adásában hiánytalanul érvénye­sült a mű minden szépsége, s egyaránt csodálhattuk technikai biztonságát, előadásának lírai melegségét. A második tétel köl­tői szépsége, a rondó felszaba­dult vidámsága, magával ragadó lendülete kivételes tisztasággal szólalt meg Husek Rezső előadá­sában. Az est másik szólistája a dom­bóvári Balázs István volt, aki Thész Lászlóval Beethoven F-dui románcát és Mozart B-dur szoná­táját adta elő, majd Lányi Péter közreműködésével De Falia Spa­nyol szvitjét játszotta. A Beethoven-románc még nem igazolta Balázs hírnevét, aki a Rádió hegedűversenyén előkelő helyezést ért el, a Mozart-műben, elsősorban a második tételben, mór éreztük tehetségét, ami az­tán hiánytalanul érvényesült a De Falla-táncokban. Balázs István nagyon tehetséges hegedűs, aki­nek jóval gyakoribb hangver­seny-lehetőséget kellene biztosí­tani, hogy megszabaduljon a kezdet gátlásaitól. Az egyes műveket Kékesi Má­ria ismertette. örömmel üdvözöljük a húsz­éves zeneiskola sorozatát, mely hasznosan egészíti ki a művelő­dési 'központ bérleti estjeit, s ugyanakkor pódiumot biztosít olyan művész-tanárok fellépésé­nek is, akiket — sajnos — a kel­leténél ritkábban hallhatunk. Cs. Táncoló gyermekek A Szovjetunióban igen népszerű a moszkvai úttörőpalota gyermek ének- és táncegyüttese. Alapítója az ismert zeneszer­ző és karmester, Vl'",,'í*v.ír t "trtyev. Kerekes Imre: Egy vakáció története Kisregény Az egész környék apraja, nagyja az utcán hemzseg. Hét óra felé az apróbb srácokat behív­ják kajálni, aztán otthon is maradnak, a tv meg­szelídíti gket. A levegő langyos, bennünk valami forr. Pezseg az egész környék, bizsereg a leve­gő. A srácok kirajzanak, ilyen létszám tavaly óta még nem is volt a Klubban. Ülnek a vaskoriál ton, zümmögnek a gitárral. A lányon, akivel a Mezei jár, most van először miniszoknya, még nem szokta meg, ahányszor leül, mindig feláll. Rángatja a szoknyát, a combjait összeszorítja. Mondom, idegesek vagyunk. A srácok lerakják a gitárt, ülnek a pádon, a vaskorláton. Hallgatnak, fújják a füstöt, a Mandel szivarozik, a babák a táskájukba néznek, ott kotorásznak. Tűnés, mon­dom, nincs itt senkinek jövője, de aztán a Kun Vili szövegelni kezd, mit magyaráztak neki ma a suliban a morálról. A Gábriel, a Mazura és a Harmat röhögnek, de a többiek is pofákat vág­nak. Nem csodálom, mert ha ez elkezd szövegel­ni,^ azt úgy csinálja, hogy na most elmondom a művelt világ számára. Szóval úgy tudja mondani szó szerint, mint a tanár. Minden szöveg a fejé­be ragad, de csak három napig. Utána mintha szellőztettek volna. Még a keze is úgy jár, mint a tanárnak a katedrán, nem nektek dumálok én. elmondom az egész emberiségnek. Ezzel magára húzta a vizet. Közbepofáznak meg röhögnek. Megjátsszak magukat. Nem divat a komoly dol­got komolyan venni. Ez van. A fene tudja mi­— 10 — ért, amit a legkomolyabban vesznek, azon rö­högnek a legjobban. A Kun Vili szó szerint nyom­ja a tanár szövegét. Jó fej, bár én tudnám igy összerakni. Végül is leléptetik, ebből elég. Forr a levegő, bírom az ilyen estét, de nem itt a pádon. Mára bezárom a hivatalt. Utolsónak Gábriel lép le, a park másik részén áll egy ház. a harmadik emeleti ablakból radar­jelei kapott. Háromszor fel-le villan a fény, á lány üzen, hogy most indul. A többiek is el­húznak korán, szürke az este, még egy pofa sör se esik le. Apámék elmentek hazulról, a tv ma nem játszik krimit, ilyenkor a moziban ülnek. Tegnap az asztalnál az öreg hangosan felolvassa a mozistatisztikát, tíz év alatt mennyivel esett a mozinézők száma. Az öregnek már régebben is volt olyan dilije, miszerint ő hivatott arra, hogy megjavítsa a rossz statisztikákat. Ahogy az ajtón belépek, még szét se néztem, a néném lekever egyet. Elrontottam a táskarádióját. Magam ré­széről szeretek harc nélkül győzni, úgy csinálok, mintha nem venném észre a történteket, odaülök a tv-hez A képernyőt nézve egy ideig gyötörnek a gondolatok. Agresszió esetén minden világszer­vezet töksüket. Később mégis szóbaállt velem és elmondta, hogy anyám szülői értekezleten volt, ott összehaverkodott a matektanámővel. legalább negyedórát tárgyaltak. A néném szerint bizonyá­ra a nemzetközi helyzetet vitatták meg, rólam szó se esett. Ez a szöveg kiborított. Szíves figye­lembe ajánlom, a baj nem jár egyedül. Decem­berben még nem olyan cikisek ezek a szülői ér­tekezletek De így május közelében eltörölném ezt a szokást. Egyes befolyásolható szülők haj­lamosak ilyenkor komolyan venni a szöveget, amit a tanerők nyomnak. Az élet nem népünnepély Balhéra balhé. Ez megy mindenütt. Üzennek értem, menjek azon­nal a Ramazuriba. a Lakinger fejlövést kanott. Szedem a lábam, mint titkárnak vállalnom kell a felelősséget. A srác elázott. Ha nem is a dicső­ség, de valami a fejébe szállt, a karja lóg a székről. Dijazom az ilyen nőket, mint ez a Nelli, — 11 — a srácnak a harmadik gint is kivitte. Nelli azt mondja csak kettőt ivott, de én jobban hiszek a szememnek Nekem ez a Nelli olyan gyanús, mint egy luftballon jövője. A Lakingernek lelóg a karja, a szöveg, amit nyom fényes tanúbizony­sága született tehetségének. Tejet hozok a kö­zértből, a mellékhelyiségben itatom vele. ráülte­tem a deszkára, ettől frankó^ kijózanodik. Rró- basátát teszünk, fogom a hórfalját, mint a más­napos operáltnak. Elengedem, de úgy kóvályog az oszlop körül, mint kémballon a laktanya fö­lött Ha pályaválasztási tanácsot kérnek tőlem, most azt mondom, menjen a Lakinger éjszakai ápolónak a kijózanítóba. Ezt játszottuk, míg csak irányt nem vett az egyenesre A többi már az ő dolga. Szólhattam volna a srácoknak, hogy dísz. kísérettel kalauzolják haza, de mire jó az. Le­beszélik az anyját az adminisztratív rendszabá­lyokról. Mielőtt végleg elalszom, még van egy jó ol­vasnivalóm. Átböngészem a telefonkönyvet h-tó] k-ig Annyi a Kovács, hogy a Lajosnál mélyen elalszom. Nem szándékozom a Lakinger-balhéval tér helni a társaságot, a srác ilyenkor meghúzza magát, ül a vaskorláton A Weisz menti ki a szoaréból, kimutatja, hogy a fiú napfoltnak esett áldozatul. Jó fej ez a Lakinger, mondja, vele is csak az történt, ami másokkal, mindannyian ál­dozatok vagyunk. A Gábriel csak legyint, nem lát ebben fantáziát, pedig ő annyira képzett az ilyen homályos bulikban, mint egy angliai vonat­rabló. Engem csak az vigasztal, hogy van két mozi­jegyem. itt mellettünk működik egy 150 szemé­lyes filmszínház. Menet közben, vettem, hogy jobb legyen az áruellátásom. Hátha vállalkozik az egyik lány, és velem jön. senkinek nem árt, ha megnézi a Méhkirálynőt. Hiába a kínálat, ha ke­reslet nincs, ezért mégsem erődíthetem össze a kereskedelmi világkonferenciát. (Folytatjuk) — 12 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom