Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

* magazin * magazin * magazin * A világ legnagyobb hegyikristálya A kvarckristályokat ma már aligha nélkülözhetné a technika. Híradástechnikai adó. és vevőkészülékek osz­cillátoraiban és szűrőiben, mérőkészülékekben és hitele­sítő alapkészülékekben, órák­ban, precíziós optikai esz­közökben, stb. találnak al­kalmazásra a speciális szer­kezetű kis kristály-alkatré­szek. Tiszta állapotban, úgy­nevezett hegyikristály for­májában csak rendkívül rit. kán fordul elő a természet­ben a kvarc. Különösen . ah­hoz képest, hogy mennyire megnőtt az iránta, mutatko­zó kereslet. Éppen ezért más­fél évtizeddel ezelőtt kidol­gozták a kvarckristály nö­vesztésének mesterségesen gyorsított módszerét. Ma már „csíraként” felhasznált kvareiapocskára három hét alatt növesztenek rá akkora kvarckristályokat, mint amek­korára csak ezerévi ter­mészetes folyamat eredmé­nyeként nőnének meg a kristályok. A természetes hegyikris­tály azonban még így is nagy kincs. Kiváltképp az olyan tiszta példány, amely nem tartalmaz szennyeződé­seket és fémes zárványokat. A világ legnagyobb, 18Ö0 ki­logramm súlyú — a képen látható — hegyikristályát, az Egyesült Államokban, Arkan- sasban emelték kt egy lelő­helyről. Európában az Al­pokban bukkantak rá az ed­digi legnagyobb hegyikris. tály-példányra, amely 618 kilogramm súlyú. A Szovjet­uniónak is vannak hegyi­kristály-bányái az Uraiban. Lesz-e új jégkorszak? A jégárak — gleccserek — világszerte több alkalom- —- mai megnövekedtek és visszahúzódtak az utolsó jégkorszak óta. Méretváltozásaik az éghajlat alakulását követik és évezredekre visszamenőleg vallanak a klíma kisebb- nagyobb ingadozásairól. A glaciológusak elsősorban a gleccserüledékeik és morénák (a gleccserjég által szállított és feltorlaszolt kőzettörmelékek) alapján igyekeznek fel­deríteni a jégáraik mozgásának méreteit a távolabbi múlt­ban. Sokszor a növényzet — kivált a zuzmók — éles határ­vonala ,is jelzi a gleccserek hajdani kiterjedését. Az utolsó nagy eljegesedés Idején jégmezők borították az északi félteke nagy részét, az összes szárazföld felületé­nek mintegy 27 százalékát (a mai mintegy 10 százalékkal szemben). Hanem úgy 7 ezer évvel ezelőtt a Skandináviát borító jég már teljesen széttöredezett, felolvadt az óceán vizében, s az alpesi gleccserek ugyancsak apadni kezdtek, sokuk egészen eltűnt. Világszerte magasabbra emelkedett a növényzet határa. A felmelegedési periódus kb. 6 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcsát. Akkortájt az átlagos világ- hőmérséklet valószínűleg 2—3 C fokkal magasabb volt, mint napjainkban. Mostanában az általános „visszavonulási" irányzatot újra előretörések szakítják meg. Ismereteink még nem ér­ték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést mondhat­nánk a gleccserek jövendő fluktuációjáról. Uj jégkorszaktól azonban nem kell tartani, vélik a kutatók. A halászflotta erősítése a kubai gazdaság­fejlesztés egyik legfontosabb feladata. A halászflotta megteremtése és növelése kétféle módon történik: részben jelentős volumenű külföldi megrendelések útján, részben a hazai hajógyártás fejlesztése ré­vén. Az utóbbi négy év folyamán a „Vic­toria de Girón" hajógyárban 60 acélhajót gyártottak, amelyek kapacitása összesen 18168 lóerő, tonnaűrtartalma pedig 7458 tonna. 1975-re további 30 hajó építését irá­nyozták elő, 12 965 lóerő összkapacitással. Az idén elkészült hajók értéke eléri a 4 400 000 pesót, ami az előző évhez viszo­nyítva 20 százalékos növekedést jelent. E hajók 77 százalékát rákhalászhajók teszüé ki. Lehetővé vált, hogy az ország rákhalász- hajókat exportáljon. Kuba' az ilyen hajók gyártásában szinte semmiféle tapasztalatokkal nem rendelke­zett. Így azután az 1964-ben épített első acélhajókat ré szénként állították össze, ha­jóépítő állványon. A későbbiek során azon­ban elsajátították a korszerű hajóépítési technológiát, bevezették az előregyártott elemek alkalmazását. A fejlesztés tovább tart: 1978-ra eléri a 6,5 millió, 1980-ra pe­dig a 36 millió pesót az évente gyártott * hajók értéke. Napenergia mint jövőbeli exportcikk? A napenergia felhasználása már nem a jövő zenéje, jelentette ki Bonnban Matthöfer, az NSZK szövetségi kuta­tás- és fejlesztésügyi minisztere. A meleg víz előállítása a nyári hónapokban máris olcsóbb lehet, mint az olajfűtés. Á napenergia felhasználásának különösen ott lesz nagy jelentősége, ahol vezetékes energia-szolgáltatásra nincs mód. E primér energia két nagy előnye: nem kell tartani az ellátás fennakadásától, és nemszennyezi a környezetet. Az NSZK kutatás, és fejlesztésügyi minisztériuma az elmúlt másfél évben 26,5 millió márkát engedélyezett a napenergia felhasználásával kapcsolatos kutatási és fejlesz­tési tervekre. A Stuttgarti Egyetemen tartott szemináriu. mok egyikének témája „A napenergia felhasználása” volt. A szemináriumon megállapították, hogy az NSZK-ban, nem­zetközi viszonylatban, máris jelentősnek nevezhető nap­energia-kutatás folyik. Sok munka van még hátra azonban, mert a napenergia széles körű alkalmazása azt feltételezi, hogy előállítása jövedelmező, felhasználása pedig olcsó le­gyen, Matthöfer szerint a fejlődő országokkal együttműködve, a napenergia „a jövő exportcikke” lehet. Az ipar egyelőre még nem tudta kifejleszteni az erőművek építéséhez szűk. séges olcsó napenergia-gyűjtő cellákat. Az eddig elért ku­tatási eredmények alapján épülő erőművek nemcsak túl­ságosan drágák, hanem túlságosan nagyok is lennének. fi legjolp parkosított város Rjazány nyerte el „Az Oroszországi Föderáció leg­jobban parkosított városa” cí­met. A Moszkvától 200 kilo­méternyire keletre elterülő Oka-parti város az utóbbi fél évszázadban hatalmas ipari központtá fejlődött. Az el­múlt 25 év alatt ötszörösére növekedett itt a lakások szá­s ezzel lépést tartott a •arkostftás is, mégpedig nem­csak az új lakónegyedekben, hanem a városközpontban „is. Rjazány minden lakosára ma 42 négyzetméter zöld terület jut. Ez az arány még tovább növekszik a régi városköz­pont helyreállításával, A jövő tengerészei A „Tovaris” tanhajó úton. (Fotó: APN—KS) A tengerről ábrándozó szov­jet fiúknak megvan a reális lehetőségük, hogy erejüket 11 —15 éves korban kipróbálják. Sok városban alakult meg az Ifjú Tengerészek Flottillája. A fekete-tengeri Odesszában hat éve működik az ITF. A flottil­lák a jövő tengerészeinek is­kolái. — Az a feladatunk, — mond­ta Niykolaj Ljágusa, a kapi- tányigazgazgató helyettese —, hogy érdekes dolgokkal kössük le a fiatalok figyelmét, bemu­tassuk nekik a tengerész­szakmákat. Három évig tanulnak. Elő­ször az alapvető tengerészeti ismereteket, oceanográfiát, flottatörténetet, hajózási tech­nikát sajátítják el. A második és a harmadik évben kormá­nyosok, rádiósok, gépészek lesznek. A legvonzóbb számukra a tengeri utazás. A múlt nyáron Bukarestben, Szófiában és a Fekete-tenger partvidékén jár­tunk. Ebben az évben viszont öt flottilla a Volgán, Gorkij városánál rendezett találkozót. Az utazás mindenekelőtt munkát jelent. A kormányo­sok a kormánykerék mellett, a gépészek a hajóberendezések mellett állnak és a rádiósok továbbítják a híreket. Tatjana Posziszajeva, az APN tudósítója (KS) EiCubsa es es tenger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom