Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
Otven éves a Magyar Rádió Utánaszámolok és rádöbbenek, hogy a Magyar Rádióival kapcsolatos első emlékeim annak hétesztendős korából származnak. Nagyapám kopasz fején fekete acélpánt vonult keresztül, a pánt végén bakelit kagylók, melyek a fülre illeszkedtek. Mindehhez még zsinórok, különböző színű dugók csatlakoztak és vezettek egy fekete dobozféléhez. Ez a furcsa szerkezet volt az akkori fülhallgatós rádió, és- mivel nagyapámnál nekem minden meg volt engedve, fülemre illeszthettem. Ekkor hallottam életemben először a rejtelmes szöveget, hogy „Itt Budapest 1.1" A rádió nemcsak nekem jelentett szenzációt. Tóth Árpád, a költő alighanem hasonló berendezést tehetett a fülére, és így kezdte „Rádió” című versét: A rádió kagylóját felveszem. Kint mór az utca tele van setéttel. Akár a szivem. Hallgal Muzsikai Valami messzi jazzt üzen az éter. Néhány évvel később első maradandó sportélményeimet szintén a rádió — felejthetetlen dir. Pluhár István — jóvoltából szereztem. A berlini olimpia közvetítésére gondolok. Komoly távolságok áthi- lására, ami szintén verset csiholt egy másik költőből, Kosztolányi Dezsőből Beh titkos is volt a másik szobából egykor a kedves „messze" hangja, Most nincs titok és messzeség, lejárt már a régi ábránd úri rangja. Mily józanul kong pesti rádiómba a Westminster Abbey harangja. (Negyven pillanatkép 12. Rádió) 2 millió 538 ezer elófizetö Azóta a rádió a mindennapok részévé vált. Mi sem természetesebb, mint csavargatni a készülék gombját és ezzel lakásunkba hozni akár távoli földrészeket is. Pluhár István hozzám még. kilenclámpás ké-, szülékből beszélt (ki tudja ma, hogy mit jelentett a „kilenc lámpa”?), egy Otromba masinából, melyhez a szoba másik végébe is áthelyezhető tálcányi hangszóró tartozott. Ma az asztalomon egy szappantartó, méretű doboz ván és akkor vágom zsebre, amikor akarom a japán Sanyo készüléket. A- fél évszázad fejlődésének számszerű jele, hogy a 10 millió 500 ezres Magyarországon az idén június 30-án 2 millió 538 ezer rádió-előfizető volt. Ez azonban távolról se azonos a készülékek számával, ami épp az ilyen zsebbe dughatok, kézben hordhatok jóvoltából szaporodott el, sokszor idegesítő mértékben is. Magyarországon ma — becslés szerint — minden száz háztartásra 140 rádiókészülék jut. A rádió-előfizetők 45,3 százaléka községekben, 30 százaléka vidéki városainkban, 24,7 százaléka pedig Budapesten él. Amiről ötven évvel ezelőtt senki nem álmodott volna, ma a Kossuth, Petőfi és a III. műsor adásait közvetítő állomások sora (Budapest, Miskolc, Magyaróvár, Győr, Nyíregyháza, Szombathely, Pécs, Szolnok) viszi közelebb a hallgatókhoz. Ezeken kívül pedig Győrött, Nyíregyházán, Szolnokon, Miskolcon és a számunkra közeli Pécsett is hosszabb-rövidebb külön műsort sugárzó stúdiók működnek. Hírek a világból és hírünk a világban A rádió őse, a telefonhírmondó, magyar találmány, Puskás Tivadar ötlete. Az alapötlet megmaradt, ez az egy központból való hírtovábbítás. A rádió azonban ennél már régóta sokkal többet tesz, nemcsak híreket hoz a világból, hanem hírünket is viszi, méghozzá ezt is, azt is az élet legkülönbözőbb területeiről. Csoportosítsunk: politikai műsorok, zene, irodalom, rádió- szinház, szórakoztatás, ifjúsági és gyermekrádió, tudományos műsorok, végül pedig a külföldre sugárzott adások. A Magyar Rádió a világ 62 országa 108 rádiótársaságával áll műsorcsere-kapcsolatban és 25 országgal kötött műsorcsereegyezményt. Egyetlen -esztendőben például 77 ezer perc, (több mint 53 naip!) zenei műsoranyagot küldött külföldre Ezen belül, illetve ennek jóvoltából a legkülönbözőbb külföldi adóállomások 3100 pere Bartók- és 5000 perc Kodály- - muzsikát sugároztak. A Magyar Rádiónak a gyermekek zenei nevelése terén végzett kiemelkedő tevékenységét Jutalmazta az idén elnyert előkelő „Prix Japon” díj (képünk) és még nagyon sok nemzetközi, elismerés a rádiós műfajok más területeim. Egy kis túlzással azt is mondani szoktuk, hogy a legtöbb magyar hazánk határain kívül él. Ez így ugyan nem igaz, de annyiban igen, hogy a szomszédos országokban, Európában és a távoli földrészeken, mil- liószám vannak hazánkfiai, akik szívesein hallják „Szülőföldünk” hangját. A Rákóczi-in- duló néhány taktusa azonban angol, német, spanyol, török, görög és olasz nyelvű adásaink szünetjeleként is felcsendül. Ezeken a nyelveken — napi átlagban — 18,1 órányi műsort sugároz a Magyar Rádió, Műsorszerkezet Minden gyakorló tévénéző, aki egyúttal rádióhallgató is, jól tudja, hogy a televízió nem konkurrense a rádiónak — csak más. Ezt a „más” mivoltát, némi kezdeti megtorpanás leküzdése után, a rádiósok egyre változatosabb műs zorszer- ke.sztéssel igyekeznek hangsúlyozni. A Kossuth a főadás, a Petőfi egyre inkább a gyors információkat szolgálja és kialakulóban van a III. műsor profilja is. Alább egy statisztika a — cikkünknek is forrásul szolgáló — „Ötven éves a Magyar Rádió” című kiadványból: információ: n,o% egyéb tájékoztató és ismeretterjesztő: 8,0% komoly zene: 29,1% könnyű zene: 32,7% '.épirodalom: 4,6% dráma: 2,0% vegyes szórakoztató: 3,2% ifjúsági, gyerek: 6,7% egyéb: 2,7% Mindehhez természetesen nem csekély technikai felszerelés szükséges. A rádiónak 26 stúdiója van. A közvetítéseket .5 nagy közvetítőkocsi, 12 URH adó-vevős riporterkocsi, 400. stúdió-magnetofon és ugyanennyi riporter-magnetofon szolgálja. Az évi magnószalagfelhasználás 12—15 millió méter. A szalagtárban őrfcött anyaggal két és fél éven át ki lehetne tölteni mindhárom program teljes adásidejét, de ezen felül a szerkesztők rendelkezésére áll a történelmi értékű „hangarchívum” '8 ezer órányi anyaga is. A Magyar Rádió központja Budapesten, a Bródy Sándor utca—Pollack Mihály utca— Múzeum utca—Szentkirályi utca által határolt hatalmas tömbben van, és épül majd tovább, a legközelebbi tervek szerint egy nyilvános koncertek rendezésére is alkalmas hangverseny-stúdióval. Az ötvenedik évét betöltő Magyar Rádió céljait szolgálja a legnagyobb példányszámban — 1 millió 50 ezet- — megjelenő hazai lap, a Rádió és Televízió Űjság is. A közművelődésért A Magyar Rádió az úgynevezett tömegkommunikációs eszközök egyik legfontosabbika. Azt, hogy, a közművelődés terén fel sem becsülhetően fontos munkát végez, nem kell külön bizonyítani. Arra, hogy ezt milyen tudatosan teszi, utaljunk szervezeti felépítésének néhány tételével. Főszerkesztője, illetve főosztálya van a politikai adásoknak, a zenének, az irodalomnak, a gyermek- és ifjúsági adásoknak, a külföldi adásoknak és külön Tömegkommunikációs Kutató- központ segít a műsorok, hatékonyságának felmérésében. Belföldről évente átlagosan 30 ezer, külföldről 8000 hallgató- levél tanúsítja, hogy az 50 éves Magyar Rádió mindannyiunké. ORDAS IVÁN Pihenés — táskarádióval
