Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Ezt hozta a hét a külpolitikában tgy látta a hetet hírmagyarázónk, Páify József: Még mindig az Ibériai-félszigeten történtek vonták magukra a világ figyelmét az elmúlt héten: Portugáliában provokáltnak tűnő ka­tonai lázadás robbant ki. ennek leverése az­tán alkalmat adott a hadsereg soraiban és a lisszaboni sajtóban, az állami rádióban és te­levízióban olyan „tisztogatásra”, amelynek éle észrevehetően a baloldali erők ellen irányult. Nem nehéz olyan időbeli egybeeséseket ta­lálni, amelyek félig-meddig magyarázatul szolgálnak a portugáliai eseményekre: nyil­vánvaló például, hogy a baloldal elleni lisz- szaboni kemény fellépés a spanyolországi el­lenzék elriasztására is szolgált, nehogy hata­lomátvételi kísérletbe kezdjen az új király trónra lépése és a korábbi diktátor temetése után Hadd hívjuk fel a figyelmet arra is. amit a nyugati sajtó elhallgat Portugáliával kapcsolatban: még egy hét és Brüsszelbe vár­ják a portugál hadügyminisztert és Meló Ar#- tunest, a külügyminisztert a NATO ülésére! Világos, hogy Portugália küldötteit ezután már nagyobb bizalommal fogadják az atlanti országok, elsősorban az USA vagy az NSZK képviselői Most már meg lehet tárgyalni olyan kérdéseket is, amelyek szigorúan tit­kosak.. . A tavaszi NATO-ülésen még kény­telenek voltak félretenni bizonyos napirendi pontokat vagy csak általánosságokba burkolni egyes terveket, mert Portugália küldöttségét akkor Vasco Goncalves, az azóta eltávolított, baloldali meggyőződésű miniszterelnök vezet­te. A NATO decemberi brüsszeli ülésének közeledte minden bizonnyal siettette most a portugál jobboldal rohamát. Rendkívül gyanús — és provokációra enged következtetni — a légi támaszpontok elleni akciókban azoknak az ejtőernyősöknek a sze­repe, akik most — állítólag — „balos” elkép­zelések szolgálatában foglaltók el a légi tá­maszpontokat, viszdrit ez év márciusában ugyanezek az ejtőernyősök még Spinola tá­bornok emlékezetes szélsőjobboldali puccskí­sérletében vettek részt! A mostani lázadás leverése ürügyet terem­tett arra, hogy leszámoljanak a jobboldali katonatisztek és politikusok a baloldali sajtó, val is. Megtiltották az állami kézben levő új­ságok megjelenését, eltávolították a szerkesz­tőségekből a baloldali, főként kommunista új­ságírókat. Ugyanígy jártak el az állami rádió és televízió szerkesztőségéiben is. Vajon a nyugati polgári sajtó, amely valaha a szocia­lista párti lap, a Republica ügyében és a ka­tolikus egyház rádió- és tévéadója, az „Újjá­születés” elnevezésű adó dolgában annyiszor emlegette a sajtószabadság megsértését, most szól-e majd egyetlen szót is? Spanyolországban az új királynak, aki nem­csak uralkodni, de kormányozni is akar, egy­hamar szint kell vallania. A trón elfoglalá­sakor mondott beszédében még óvatos meg­fogalmazású mondatokban „minden spanyol” királyának ígérkezett, de azóta kiderült, hogy még ha akarná, sem tudná ezt elérni. Köz­kegyelmet hirdetett, de abban nem volt kö­szönet, hiszen csak a köztörvényes bűnözők egy része hagyhatja el az amnesztia révén a börtönöket, nem pedig a politikai foglyok. Ezek száma csak gyarapszik az új meg új le­tartóztatottakkal A tüntetések, tiltakozások sokasodnak. A király belpolitikai gondjai a francoista rendszer eddigi támaszaival kap. csolátban is jelentkeznek. Madridi megfigye­lők fontos jelzést várnak I. János Károly ese­dékes döntésétől: meghossZabbítja-e a parla­ment, a cortés elnökének, az ultrakonzervatív és fasiszta Rodriguez de Valcarcelnek épp most lejárt megbízatását vagy más. nála mér­sékeltebb politikust választ e posztra? A Közel-Keleten a héten — ahogy várni lehetett — előbbre került a külpolitikai prob, lémák rangsorában. Waldheim ENSZ-főtitkár befejezte közel-keleti tárgyalássorozatát, amely azt célozta, hogy a Szíriái—izraeli fegy­verszüneti vonalon felsorakoztatott ENSZ- erők megbízatását meghosszabbíthassák. Va­sárnap jár le az eredeti megbízatás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa „versenyt futott az idővel”, hogy döntésre jusson. Jasszer Arafat, a Pa­lesztina! Felszabadítási Szervezet vezetője moszkvai útja után, útban hazafelé megállt Budapesten is. Az MSZMP székhazában fo­gadta őt Kádár János. A megbeszélés során a közel-keleti kérdés átfogó rendezéséről és a palesztin nép nemzeti jogainak helyreál lítá. sáról volt szó. A pártdiplomácia jelentős ese­ménye volt az MSZMP Biszku Béla vezette küldöttségének algériai útja is. Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Fronttal való együtt­működésről megállapodást írtak alá. Biszku Bélát fogadta Bumedien algériai elnök is. Észak-Afrika két arab országában járt a héten Losonczi Pál: Líbiában és Tunéziában. Kadhafi elnökkel és Burgiba elnökkel tár­gyalt. A Magyar Népköztársaság és a két észak-afrikai ország együttműködését újabo megállapodások biztosítják. A héten Ford amerikai elnök is nyilatkozott a Közel-Kelet­ről. Kifejezte reményét, hogy a tárgyalásos el­járás folytatódhat az „igazságos és tartós bé­ke keresése érdekében”, de hozzátette, hogy „még nagyon komolyak az akadályok”. Ter­mészetesen arról hallgatott az amerikai elnök, hogy ezek az „akadályok” Tel Aviv és Wa­shington közös elutasító magatartásából emel­kednek. Az USA nem járu] hozzá a genfi konferencia munkájának felújításához sem. A szír diplomácia azzal járult hozzá a genfi konferencia sürgetéséhez, hogy a Golan-fenn- síkon levő ENSZ békefenntartó erők megbíza­tásának engedélyezését ahhoz kötötte: január­ban a Biztonsági Tanács kezdjen átfogó vitát a közel-keleti; problémáról. Ez nyilvánvalóan a genfi értekezletnek mintegy nvitánya lehet­ne. Az amerikai válasz — a vétóval való fe­nyegetőzés volt. Szekszárd felszabadulásának napján Szerződés a föuSért A hét végén, Szekszárd fel­szabad- ú.iak 31. évforduló­ján rcn iagyó úttörőcsapat- gyűlésre jöttek össze a Zrínyi utcai általános iskola tanulói és nevelőtestülete. A patrónu- sok sorába, most egy újabb kollektíva lépett be ünnepé­lyes csapatgyűlésen. A már előbb megkötött szocialista szerződések után a Bőrdíszmű, a Sárköz—Völgység, Vízgazda, sági Vállalat, a Bútoripari Vál­lalat, az Aerober, a Szolgáltató Szövetkezet és a honvédség képviselői mellett egy népes gárda, a szekszárdi műszergyár munkásai, szocialista brigád­vezetők, KISZ-esek, társadalmi aktívák vettek részt a szerző­déskötés ünnepi aktusán. Csőn. gedi Gyula igazgató emlékezett meg a város felszabadulásá­ról, arról, hogy 31 évvel előbb az iskola helyén még gyúmöl- csöskert volt. A Központi Bizottság hatá­rozata szellemében, az úttörő­munka színvonalának emelése, a fejlett szocialista társadalom felépítésének érdekében kötött szerződést az úttörőcsapat és a szekszárdi gyár. A megállapo­dásban szerepel a gyárlátoga­tások szervezése, s a pályavá­lasztásban, amely olyan sok gondot okoz a végzős általános iskolásoknak, segítséget ad az üzem. Az egyes szakmák meg­ismerése, bemuta'ása, a 7—8.. osok szünidei foglalkoztatásé- nak segítése is szerepel a szer­ződésben. A gyár előnyben ré­szesíti az iskola tón ülőit, a szakmunkásképzésben, társa­dalmi ösztöndíjjal és a szak­körök patronálásá val. A szem­léltető eszközök készítésének és javításának gondjából is kive­szik. részüket a műszergyár szocialista kollektívái. A KISZ- szervezet üttörővezetőket de­legál a pajtások közé. Közös társadalmi akciókkal tartják tisztán az üzem és az iskola környékét. Mit ad mindezért az iskola kollektívája? Az úttörők ta­nulással, szorgalommal készül­nek fel a jövőre, a nevelő- testület segit az üzem. 8. álta­lánost el nem végzett dolgozói­nak, hogy minél előbb pótol­hassák önhibájukon kívül meglévő hiányosságaikat HAZAFI JÓZSEF Magyar—tunéziai közös közlemény Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Habib Burgibának, a Tunéziai Köztársaság elnö­kének meghívására 1975. november 25—27. között hivatalos látogatást tett a Tunéziai Köztársaságban Losonczi Pál és kísérete Tunézia fővárosában és a vidéki programok során közvetlenül megismerkedhetett a tunéziai nép tevékenységé­vel, gazdasági, szociális és kulturális fejlődése terén elért eredményeivel. Losonczi Pál beszédet mondott a nemzetgyű­lésben és megkoszorúzta a mártírok emlékművét Bizertában; A magyar vendégeket mindenütt baráti szívélyességgel fo­gadták. A két államfő a kölcsönös megértés szellemében és szívé­lyes légkörben folytatott tár­gyalásokon tájékoztatta egy­mást országaik helyzetéről. Megvizsgálták a magyar—tu. néziai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés távlatait és eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Losonczi Pál tájékoztatást adott a Magyar Népköztársa­ság belső helyzetéről, az or­szágépítésben elért eredmé­nyeiről, valamint a gazdaság- fejlesztési tervekről. Ismertet­te a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét, amelyben nagy szerepe van a békéért, a nemzetközi bizton­ságéit és együttműködésért, a népek szabadsávéért és füg­getlenségéért kifejtett erőfe­szítésnek. A tunéziai fél nagyra érté- kelte a magyar népnek hazá­ja építésében elért eredmé­nyeit. Burgiba elnök ismertette a Tunéziai Köztársaság helyze­tét, az ország fejlesztésében elért eredményeket. A magyar fél nagyra értékelte a tuné­ziai nép által az ország építé­sében. gazdasági és társadalmi fejlődésében elért sikereket. Méltatta Tunézia tevékenysé­gét a • nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásában és a . fajüldözés, az apartheid és a cionizmus elleni küzdelem­ben. A felek hangoztatták, hogy Változatlanul szükség van a vi­lág békeszerető erőinek éber­ségére és további erőfeszíté­seikre a válsággócok felszámo­lása, az agressziók megfékezé­se érdekében A két fél meg­különböztetett figyelmet for­dított a közel-keleti kérdések­re és az európai biztonság ügyére. Határozott álláspontjuk, hogy a tartós és igazságos bé­ke a Közel-Keleten csak a pa­lesztin nép nemzeti jogainak teljes visszaállításával — bele­értve az önálló állam létre­hozásának jogát is — és a megszállt arab területek teljes felszabadulásával állítható helyre. Tűrhetetlennek ítélik, hogy Izrael semmibe veszi az ENSZ határozatait. Losonczi Pál, a Magyar Nép. köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke őszinte köszönetét mondott maga és kísérete ne­vében Habib Burgibának. a Tunéziai Köztársaság elnöké­nek és a tunéziai népnek a szívélyes vendéglátásért és magyarországi látogatásra hív­ta meg Habib Burgiba elnö­köt, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. A látogatás idő­pontjáról később döntenek. Enyhülés 1 Kissinger a szovjet—amerikai kapcsolatokról Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere Wa­shingtonban sajtókonferenciát tartott. Kiemelte a szovjet— amerikai kapcsolatokban be­következett enyhülés politiká­jának nagy jelentőségét. Mint mondotta, megvetették e poli­tika folytatásának alapjait. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ez a politika megfelel mindkét ország érdekeinek és világszerte elősegíti a béke megszilárd ulását. Charais felhívása Leváltások, letartóztatások Poriugaiiáűan Leváltották a forradalmi ta­nácsban viselt tisztségéről Ro­sa Coútinho tengernagyot és Figuerias Soares altengerna- gyot, a portugál haditengeré­szet haladó nézeteiről ismert két vezetőjét. A hírt a forra­dalmi tanács nevű szerv je­lentette be szombaton Lissza­bonban. Soares tengernagy helyébe Augusto Silva Cruz ellenten­gernagyot nevezték ki a hadi- tengerészet főparancsnokává. _A fegyveres erők" vezérkari főnöksége hivatalos közle­ményben hozta az ország tudó. mására, hogy megadták magu­kat azok az ejtőernyősök, akik a tósszaboatól kb 100 kilomé­terrel északra fekvő Táncos lé­gi támaszpontjára menekültek Ez?el a kormány teljesen el­lenőrzése alá vonta a katonai helyzetet — mondta a közle­mény, amely szerint a tancosi légi támaszponton sikerült el. kerülni a vérontást. A portugál nemzeti rádióban reggel közzétett nyilatkozatá­ban Charais dandártábornok. a középső katonai körzet (Coimbra) főparancsnoka fel­hívta a közvélemény figyel­mét az „antikommunistó kam­pányból” fakadó veszélyekre. Arra kérte az ország lakossá­gát, ha bárki olyan jelensége, két tapasztal, amelyek arra utalnak, hogy erőszakos ak­ciókkal megtorlásra készülnek baloldali pártok és szakszerve­zetek ellen, akkor azonnal je­lezze. Lisszaboni megbízható for­rásból származó értesül 's s .e- rint letartóztatták Amau Me­télő alezredest, a Gonca.ves- kormány volt minisztere’.-!">k- helyéttesét és belügyin’- is de­rét, továbbá Carvacho dandár­tábornokot, az északi kát mai körzet egykori parancsnokát, akit annak idején a jobboldal félreállított. Elfogatási paran­csot adtak ki Varela Gomes ezredes és Duran Clemente százados ellen, mindketten a vezérkar népműveléssel és tö­megtájékoztatással foglalkozó egykori 5. csoportjánál dolgoz, tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom