Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Javult a szakszervezeti testületek és a dolgozók kapcsolata Beszélgetés Egyed Mihállyal, az SZMÍ vezető titkárával Egy a dombóváriak közül Véget ért a különböző szintű szakszervezeti tanácskozások sorozata, amellyel a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusát készítették elő. A bi­zalmi-, alapszervezeti és közép­szervi választások — a SZOT Elnöksége választási határoza­tának megfelelően — me­gyénkben is befejeződtek. A szakszervezeti bizottságok, a megyei szakszervezeti szer­vek irányításával, a pártkong­resszus utáni jó politikai lég­körben, a választásokkal • egy időben mozgósították a tagsá­got a párt XI. kongresszusa határozataiból adódó feladatok végrehajtására. Az előkészüle­tekről, s a választások megyei tapasztalatairól beszélgettünk Egyed Mihállyal, az SZMTj ve­zető titkárával. — Hogyan értékol! Egyed elvtárs a választási előkészületekéit — A mozgalmi munka mód­szereivel az aktivisták ezrei se­gítettek a gazdasági, termelési, nevelési, érdekvédelmi felada­tokat megoldani. Ezzel sikerült jó választási légkört teremte­ni, megélénkült és fellendült a mozgalmi munka, erősödött az üzemi és szakszervezeti de­mokratizmus. Ebben az idő­szakban tovább javult a vá­lasztott testületek és tisztség- viselők, valamint a tagság kap­csolata. Szorosabbá vált az együttműködés a szakszerveze­ti szervek és az állami, gazda­sági és társadalmi szervek kö­zött. Sok politikai segítséget kaptunk a választások előké­szítése során a párt alapszer­vezetektől és -szervektől­— Az új szakszervezeti szervek, vá­lasztott tisztségviselők azóta már dol­goznak. Hogyan értékeli ez új izer- wek, testületek összetételéi? — A választott testületekben és a tisztségviselők körében emelkedett a munkások, a nők és a fiatalok aránya. Ma a ve­zető testületek összetétele meg­felelően tükrözi a munkahe­lyek és . szakmák szervezett dolgozóinak összetételét; A vá­lasztott testületekben —^'bizal­miak, szakszervezeti bizottsá­gok, üzemi tanácsok — 58 szá­zalék a munkások aránya, a nők aránya ugyanitt valamivel több mint 48 százalék, a har­minc év alatti fiataloké pedig 30 százalék. A megyei közép- szerveknél — SZMT és a szak­mai megyei bizottságok — a munkások aránya több mint 31, a nőké 36,5, a fiataloké pedig 30 százalék. A választások során a vezető testületekben csökkent a gaz­dasági vezetők száma. A tiszt­ségviselők egynegyede nem ke­rült újraválasztásra Ennek több oka van, és csak egyik ok az, hogy néhányan nem felel­tek meg a velük Szemben tá­masztott követelményeknek, inkább a más beosztás, az üzemből való ■ távozás vágy kiöregedés volt a változtatás oka. A mozgalmi munka elisme­rését, a dolgozók fokozódó ak­tivitását mutatta az is, hogy a választási rendezvényeken a tagság megjelenése, száz- százalékos volt. A beszámolók jó alapot adtak a vitához, mert többségük színvonalasan ele­mezte a négy év alatt végzett munkát, a felsőbb szervek ha­tározatainak végrehajtását, eredményeiket, gondjaikat. A párt Központi Bizottságát- 1974. decembert: határozata alapján értékelték a gazdálko­dást, a termelést, a közi gaz ga- j tást, a műszaki fejlesztést, á szocialista brigádmozgalmat és újítómozgalmat segítő szak­szervezeti tevékenységet. Erősí­tették azt a felfogást, hogy a gazdasági munka fejlesztése, a jó munkaszervezés, a fegyel­mezett munka az alapja az életszínvonal további emelésé­nek. — Milyen feladatok állnak a sxafc- txervezeti bizottságok és középszer- vek előtt, a mostani ciklusban? Az erre a kérdésre adandó válasz szorosan kapcsolódik az előbb elmondottakhoz. Komoly az igény minden szinten és minden területen a szakszer­vezeti szervek munkájának magasabb színvonalra emelésé­re, a tudatosabb, tartalmasabb ' képviseleti, érdekvédelmi, ne­velő és szervező munkára. El­engedhetetlen a csoportérte- ' kezletek, taggyűlések megtar­tása, az üzemi fórumok rend­szeres működtetése, hogy a dolgozók a döntések meghoza­tala előtt elmondhassák véle­ményüket, észre vételeiket, ja­vaslataikat. Több alapsziervezetben jogo­san vetődött fel az igény, hogy a munkaverseny-ei-edmények értékelését tegyék rendszeres­sé, pontossá és. nyilvánossá. To­vább kell javítani a dolgozók informálását az országos, a megyei, de a helyi eseménye­ket, feladatokat illetően is. A munkafegyelem javítása, a lazaságok okainak megszünte­tése, a becsületes munka erköl­csi és anyagi. elismerése, a szo­ciális és munkahiztonsági elő­írások betartása változatlanul fontos feladatunk. Vannak feladataink az óvo­dák és bölcsődék fejlesztésében és az olyan jelzésekre is fel kell figyelnünk, hogy a gyár­egységeknél még mindig elma­rad a bérszínvonal és a szo­ciális ellátottság a központi üzemhez képest. Növekszik az érdeklődés az üdültetés iránt, általában keveslik a nyári be-’ utalójegyek számát. A választások során szerzett tapasztalatok, a dolgozók ré­széről jelentkező jogos igénvek részben megjelölik az SZMT irányító munkájával kapcsola­tos feladatokat, a megyei bi­zottságok és szakszervezeti bi­zottságok konkrét tennivalóit. — Uutnjlik a tájékoztatást. L Gy. Katona a Dom Dóvárt 1944. december ,1-én felszabadító III. Ukrán front 57. hadse­regének 6. gárdalövész ez­redéből. Az ismeretlen fe­Az MMG Automatika Művek Szekszárdi Műszergyárában a határidő előtt csaknem hat héttel előbb elkészítették az idei szerződésben vállalt 300 672 Zsiguíi-tömlőfeszsnérőt. Most befejezték elszállításukat is, az utolsó Szállítmányt a hét. végén elindították a vaígográdi autógyár részére. ledhetetlenek közül. Akinek tizenhét dicső társa a dom­bóvári hősi temetőben pi­hen. Aki Farkas néni Teleki ut­cai házában a szabadság kopogtatásával nyitott ajtót.. Akinek — 18—19 évesen !*■»' még nagyon hiányzott az édesanyja- Akit Farkas néni' épp ezért édes fiaként pá- tyolt, dédelgetett, szeretett. Aki Farkas nénit nemcsak Marákénak szólította, dé akit őszinte fiúi ragas2Íkó- dással anyjaként is tisztelt.' Aki 1945. II. 13-án hagyta eb a dombóvári családi házat. Akinek fényképét Farkas., néni mindmáig a legkedve­sebb régi fotográfiák, . s nagybecsű iratok féltett kin-j ősei közt őrizte. Aki akkor, ’— ahogy a Maimkának. mondta — Berlinbe indult*.' s ott találkozni akart báty­jával. Aki 1946-ban — ha- zautázóban — még egyszer benézett Farkasék portája*-, ra. Aki azóta se járt Doim- bóvárott, a Teleki utcai Isis házban. Aki. harmincegy esztendő elteltével bármelyik nap hazatérhetne ide, mert a „Mamka” — mint 44-ben — most is szeretettel várja. S. K. negyedik ötéves tervét is telje­sítette. Az üzem dolgozói tU óév hátralévő heteiben még több mint 23 300 Zsiguli gép­kocsihoz való tömlőmanoanéter gyártását vállalták, a jövő évi előszállításra. Szovjet kooperációban Zsiouli-töfliieíeszRiérGk határidő előtt A szekszárdi gyár ezzel a Nyílt várospolitikát akarunk M erész dolog meghirdetni a nyílt várospolitikát. Márpedig pár nappal ezelőtt egy sajtótájékoztatón a megyei pártház negyedik eme­leti kis tanácstermében ez tör­tént; Szekszárd és a nyílt város- politika? Hát nincs elég gond­juk, bajuk a város vezetőinek? Eddig gyakran leplezetlen in­gerültség fogadta a lakosság beleszólásait, észrevételeit, fő­leg amikor azok a Népújság, ban kaptak helyet, teljes nyil­vánosságot. Most Szekszárd párt- és tanácsi vezetőinek el­tökélt szándéka a nyíltabb — hiszen nem volt titkos eddig sem — várospolitika. Ezzel munkájuk megduplázódik A kényesnek látszó kérdések so­kaságára kell majd higgadtan válaszolniuk, s bizony rossz­indulatú demagógiával, értet­lenséggel is szembe kell néz­niük. Az „okvetetlenkedő” óllam- pólgár esetleg túlságosan bele. bátorodik a helyi közéletbe és a nyíltságot a maga módján értelmezve kezdi feszegetni. Ebben az esetben felvetődhet az a kérdés is, hogy milyen pénzből került kövesút, villany néhány ember hobbi szőlőjébe, akkor, amikor néhány utcában még nincs járda. A nyílt vá. rospolitikának egy ilyen kér­dést is ki kell bírnia. Megeshet, a testvérvárosok­ba induló küldöttségek névso­rát többször át kell nézni, elő­re gondolva arra, nehogy egy idevonatkozó kérdés zavarba hozza az illetékeseket. A nyílt várospolitika jegyében bárki­nek eszébe juthat megkérdez­ni: mennyit költ a város köz- és lakóépületek tervezésére. Ilyen címen mennyi pénzt költenek el olyan tervekre, amelyek valamilyen oknál fogva sohasem valósulnak meg. A nyílt várospolitika a gya. korlatban rengeteg kötelezett, seggel jár. Elképzelhetetlen például, hogy válasz nélkül maradjon az olyan veretű ész­revétel. mint amilyen a Tol­nai Fórum idei harmadik szá­mában látott napvilágot „Vá­rosnegyedek épülnek fel, az építési technológia megköve­telte módszerekkel, és vala­mennyien tudjuk, hogy nem mindig a legsikeresebb mó­don. A szükség törvényt bont. elsősorban lakásokat káli te­remteni, aztán majd az utó­kor baja, gondja lesz. hogy mit. miként fejleszt tovább. A lakásépítésnek azonban van lélektana is Aki valahol lakni óhajt, később kényszerül (mert észbe kap, hogy a tervezők a lehetőségek és a mindig pár lépésre előbb haladó igé. nyék nem mindig egy irányba törnek), ott emberi közösséget is szeretne kialakítani maga körül.” írja a szóban forgó cikkben Ordas Iván. elsősor­ban olyan minőségben, mint a város polgára. Elképzelhető, hogy rosszul látja a dolgokat. Az azonban bizonyos; álláspontját kifejtet­te, s ezzel megadta a város ve­zetőinek azt a lehetőséget, hogy néhány közérdekű kér­dést. olyat, ami nemcsak a cikkírót foglalkoztatja, megfe­lelően tisztázzanak. Ezzel a le­hetőséggel azonban nem éltek. Gondolkodjunk. Növeli az állampolgárok aktivitását, ha történetesen a tanácstagi be. számolókon elhangzott észre­vételek, javaslatok, megjegyzé­sek, a Népújságban közölt ol­vasói levelek az illetékesek ré­széről visszhang nélkül ma­radnak? Ez az érem egyik oldala A sajtótájékoztatót hallgatva egy idő után rájöttem, pesszimiz­mus merész dolognak hinni a nyílt várospolitika meghir­detését Ha ez a gyakorlatban érvényesül, akkor nemhogy so. kasodna, ellenkezőleg, csökken a város vezetőinek gondja-ba- ja. Nyilvánvalóan ez a felis­merés késztette Császár József tanácselnököt a nyílt város- politika meghirdetésére. A saj­tótájékoztatón Rúzsa János, a városi pártbizottság első tit­kára, Császár József, a városi tanács elnöke adott átfogó, összefüggésekre is magyaráza­tot adó képet Szekszárd fej. lesztésének jelenéről és jövő­jéről. Ennek ismeretében sok mindent jobban értek, a ne­hézségéket segítőkész szándék­kal nézem, az eredményeket a maguk helyén értékelem, H a a nyílt várospolitika azt jelenti, hogy a vá­ros lakosai hasonló mó­don átfogó képet kapnak Szekszárd jelenéről és jövőjé­ről* nyilvánvaló, nagyobb fele­lősséggel és megfelelő áttekin. téssel lesznek képesek közre­működni. érdemben javaslato­kat tenni, haszonnal bírálni. Valóban itt az ideje megosz­tani, az eddiginél is jobban megosztani az itt élők örömeit és gondjait. Lássuk egyebek között Szekszárdon a bölcső­dék, az óvodák helyzetét. Nagy gond. Hogyan, miként lehetne, kellene ésszerű megoldást ta­lálni a férőhelyek bővítésére? Bátran feltételezhetjük, renge­teg ötlet, javaslat érkezik majd a tanácshoz, ha részle­teiben megismerik az állam, polgárok az anyagi lehetősé­gek korlátáit. Más hangsúllyal ugyan és más fontossági elő. jellel, de mégis hasonló módon lenne célszerű a város egész lakosságát bevonni közös dől. fiainkba, Hol lehetne park. játszótér? Miként lehetne gon* dozottabb, tisztább Szekszárd? Hol épüljenek új üzletek, szol­gái tató egységek? Valószínűleg a nyílt várospolitika teljessé­gébe az ilyen kérdések is be* letartoznak. Szekszárdiak-e a szekszár* diák? Bízvást mondhatjuk, igen. Legalább annyira, mint amennyire pécsiek a pécsiek, A nyílt várospolitika mindén bizonnyal ezt hatásosan kife. jezésre juttatja, hiszen kötő­dés és lokálpatriotizmus egy­szerre. a sajtótáj ékoztató. végén úgy éreztem, mintha a város vezetői összebe­széltek volna a város polgá­raival. Kétségkívül egy követ fújnak. Ilyenformán felhatal­mazás nélkül is feljogosítva érzem magam, hogy közvetít­sem az illetékesek szavait az érdekeltekhez, s ezzel együtt a város lakójaként nyomban véleményt nyilvánítsak. A nyílt várospolitikához a jó­szándék egymagában kevés. A. dolgok természetéből követke. zik. hogy könnyebb meglelni a közös hangot, ha az egyik oldal ismeri a másik oldal ál- láspontját és viszont Ilyen­kor kiderülhet; ugyanazt ivar­ja mindkét oldal. Ez már ön­magában véve is eredmény,' rengeteg felesleges munka ta­karítható meg, húzen ezek után csakugyan a lényegre, a megvalósításra fordítható minden energia. SZEKULITY PÉTEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom