Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

IÁ íönyv VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜUETEKI TOLNA MEGYEI ■ AZ MSZMP' TOLNA- M€ GYE I BHZ OT-lSAÁS-A>i)tAiv ... lAP J A VASÁRNAP 1*7», no*. 30. XXV 4*1 281. szám. AHA: t«20 FI Cselekvési program — mindannyiunknak P olitikánk töretlen folytatásának gazdasági fel­tételeit formálta ki, két tervidőszak legfonto­sabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és állami költségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizottsága november 26—27-i ülése. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az elért eredménye­ket s a teendőket — világította meg a KB tíz eszten­dőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — me­lyet a lapok, így lapunk is, szombati számukban hoz­tak nyilvánosságra — joggal állapítja meg. hogy a szocialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapodtak. Ez meg­felelő alapot teremt ahhoz, hogy a kedvezőtlen világ­gazdasági változások ellenére is, társadalmi céljaink­kal összhangban, tervszerűen folytassuk népgazdasá­gunk fejlesztését. Mérleget készített és cselekvési programot adott a Központi Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését értékelve leszögezte: ,Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek vol­tak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálko­dás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valóBul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezetteb Ü jövőért érzett felelősségtől vezettetve, az eddigi gazdaságpolitikát folytatva, a Központi Bízott- Ság úgy határozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő előirányzatai igazodjanak a gazda­sági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szerény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a külgaz­dasági feltételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tar­tósnak bizonyulnak, s a nyersanyagok megvásárlása nehezebbé válik a szocialista országokból Is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutób­bi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következetesen érvényesíteni kell a jö­vendő tervidőszakban. Ennek alapfeltétele, hogy — mint az kitűnik a Köz­ponti Bizottság meghatározta fő előirányzatokból — célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel differenciáltabb legyen a következő években a fejlesztési tevékenység. K orábban utaltunk arra. hogy az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben biztosított előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövede­lem tervezett 30—32 százalékos növekedése mellett a fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegében a termelékenység javulására alapozódjék. Az ipari ter­melés 33—35, a mezőgazdasági termelés 16—18 száza­lékos növekedése mindenütt és mindenkire nagy, ne­héz, felelősségteljes feladatokat ró. s annak fel- és el­ismerését, hogy nem lehet valamennyi népgazdasági területen azonos ütemben előrehaladni. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt mutat­ják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a követ­kező esztendőkben, még azon az áron is, hogy a leg­főbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben elértet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlenkednek Mert nemcsak arról feled­keznek meg, hogy a világ sok fejlett országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s korábban ismeretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, hanem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazdasági fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével, E rőfeszítéseink ebben az Irányban nagy támaszt találnak a KGST-országok együttműködésében, a bővülő kölcsönös kapcsolatokban. Mégis, cél­jaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nem pusztán gazdasági, hanem vele szoros összefüg­gésben társadalmi értelemben is — döntő módon sa­ját igyekezetünk, célratörő cselekvésünk következmé­nye lehet csak. A Központi Bizottság ülése joggal mu­tatott rá azokra a hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosu­lása hoz létre, s amelyeket érts módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági prog- ram megvalósítása érdekében, valamennyiünk Javéra felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás zá. loga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. Losonczi Pál befejezte tunéziai látogatását Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke és kísérete tunéziai látoga­tásának utolsó naoián, szom­baton délelőtt vidékre indult. Útjára elkísérte Habib Sattí, a Tunéziai Köztársaság külügy­minisztere. Az Elnöki Tanáés elnöke Bizertában koszorút he. lyezett el a függetlenséei harcok mártírjainak emlékművén, majd Menzel Burgiba városán áthaladva az El-Fuladz-i vas­műbe látogatott el. Az üzem megtekintése után vendéglá­tóitól búcsúzva, az Elnöki Ta­nács elnöke további sikereket kívánt a vasmű dolgozóinak munkájukhoz. Habib Satti kül­ügyminiszter délben ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. Szombaton délután a Kar- thágó-palotában losonczi Pál és Habib Rurgiba közötti meg­beszéléssel befejeződtek a ma­gyar—tunéziai tárgyalások. Az Elnöki Tanács elnöke délután Tunisz Karthágó nem­zetközt repülőteréről vissza­utazott Budapestre. Az Elnöki Tanács elnöke a tunéziai elnök társaságában érkezett a re­pülőtérre, ahol búcsúztatására megjelentek a kormány tagjai és tunéziai vezető személyisé­gek, valamint a diplomáciai testület képviselői. Losonczi Pált ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták, miközben felcsendült a két or­szág himnusza, s 21 tüzérségi díszlövés dördült el­számunkból: nyílt várospolitikát AKARUNK (3. old.) EGY A DOMBÓVÁRIAK KÖZÜL <3. oki.) EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (Kisregény) (4. old.) szász* pusztát MEGESZIK A BAGGEROK (5. old.) JÁRÁSI )OG — JÁRÁS NÉLKÜL (ó. old.) OTVEN EVES A MAGYAR RÁDIÓ (7. old.) MIKOR VALIK FELNŐTTÉT (8. old.) VÖRÖSMARTY TOLNÁBAN (9. Old.) MAGAZIN (10.—11. old.) CSALAD — OTTHON (12. oki.) INTŐ FIGYELMEZTETÉS (13. old.) ülést tariott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének 'a hosszú távú terv kidolgozásáról adott tájé­koztatóját, és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az igazságfigymlnlszter előterjesztette a népgazdaság 1976—1980. évi V. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter az igazság- Qgyminiszterrel közös előter­jesztést tett a jövő évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat­ra. A kormány a törvényjavas­latokat megtárgyalta és úgy határozott, hogy azokat az or­szággyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági tervet. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javasla­tot tett a jövő évi hitelpolitikai irányelvekre. A Miniszterta­nács az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének javaslatára p kormány megtárgyalta és jó­váhagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árintézkedések tervét. Ford Kínában Ford sunerlkai elnök szom­baton indult el négynapos kí­nai látogatására. Az úttól — washingtoni kormánykörök szerint — nem várható lénye­ges változás a két ország vi­szonyában. A cél „a kapcsola- tok jsantsctása és ápolása”. Hz Országos Anyag-és taalal elnökének közleménye egyes termékek és szolgáltattok fogyasztói árának emeléséről A Minisztertanács határoza­tának megfelelően a cukor­gyártás és a beszerzés költsé­geihez való jobb igazodás ér­dekében a cukor fogyasztói Normál kristálycukor Finomított cukor Porcukor Mokka kockacukor Hókristály Nem változnak a cukor fel­használásával készült fogyasz­tási cikkek árai, például a kon- zervek, az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládé- félék. Ezek előállításának több­letköltségeit állami dotáció egyenlíti ki A vendéglátóipari és cukrászipari készítmények árában a felhasznált cukor ár­emelése érvényesülni fog, ki­véve a fagylaltot ép a fekete­kávét. A Minisztertanács az 1976. évi népgazdasági terv jóváha­gyásával egyidejűleg határoza­tot hozott a Jövő évben sorra- kerülő fogyasztói árintézkedé­sekről is. Az 1976. évi termelői árren­dezéssel összhangban január elején sor kerül egyes építő­anyagok, a bútorok, a papír­áruk és néhány szolgáltatás fogyasztói árának emelésére. Az építőanyagok körében az áremelés átlagos mértéke 22 százalék, és azokra a termé­kekre terjed ki, amelyeket az 1975 augusztusában végrehaj­tott áriintézkedés nem érintett. A bútorok fogyasztói árszín­vonala átlagosain 3,4 százalék­kal, a papíráruké pedig átlag 10—13 százalékkal emelkedik. ára 1975. december 1-én átla­gosan 50 százalékkal emelke­dik. Egyes választékok ára a következő: Jelenlegi Űj fogyasztói ár fogyasztói ár Ft/kg 9,60 14,20 10,— 15,20 10,8( 16,20 12,— 18,— 12,4« 19,— Változatlan marad a tipikus iskolacikkek, például iskolai füzetek, iskolai csomagolópa­pírok, továbbá a kifejezetten gyermekek által használható bútorok, így a gyermekágy és a járóka fogyasztói ára. A szolgáltatások körében a nem­zetközi postaküldemények, a lakosság részére végzett áru- szállítások, a településtisztasá­gi szolgáltatások díja, valamint a külföldi expresszvonatok vi­teldíja emelkedik. A bitumen, a motorolajok, a folt- és lakk­benzin ára 10---15 emelkedik. 1976. július 1-tól a hús és húsfélék ára átlagosan 32—33 százalékkal lesz magasabb. Ezen belül a tőkehús nagyobb, a húskészítmények, a baromfi­hús és a hal ára kisebb mér­tékben emelkedik. Változatlan marad a zsír és zsírszalonna ára. .A hús áremelésével egy­idejűleg bér- és jövedelemnö­velő intézkedésekre kerül sor. Az 1976. évben sorra kerülő fogyasztói áremelések össz­hangban vannak a népgazda­sági tervben előirányzott reál- jövedelem- és reálbémöveke- 04T i).

Next

/
Oldalképek
Tartalom