Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

* magazin * magazin * magazin * ...... .............--------- ----------rr, ................ ......... - , in -- — - - - ---in-1 - - --- ................. .......... ■ iwiiiw M ongol—szovjet rovorgyöjtő expedíció Mongol és szovjet tudósok -közös rovargyűjtő kutatóútjai­kon eddig mintegy egymillió rovarfajtát gyűjtöttek a Mon­gol Népköztársaság területén. A hatalmas gyűjteményben 80 különleges rovarritkaság is szerepel, 15 pedig olyan, ame­lyet a tudományos világ eddig egyáltalán nem tartott szá­mon. A közös rovarbiológiai kuta­tómunka öt éve tart. Az ösz­szegyűjtött anyagról szóló cik­kek közül nemrég jelent meg „A Mongol Népköztársaság rovarvilága” című munka. A tudósok növényzeti és ta­lajtérképeket is készítettek, megállapították a botanikai és talaj zónákat. A közös tanul­mányutak eredményeinek a rendszerezése és közzététele, valamint a talaj térkép segít­séget nyújt a mezőgazdaság­nak is. Újjáélesztett planktonfajták Fehérjemassza szénből A Szovjetunióban a donyec- ki szénkémiai intézetben szén- ki Vonaton sikerült fehérje- táplálékul szolgáló mikrobá­kat tenyészteni. Az így nyert biomassza jobb minőségű, mint az eddigi kőolajon tenyésztett maissza és a vegyes táplálék­hoz keverve nagyobb napi súlynövekedést eredményez a vágómarhánál és a szárnyasok­nál. Most speciális technoló­gián dolgoznak az ilyenféle mesterséges fehérjék ipari ki- tenyésztésére. Az intézet kere­ken tíz éve foglalkozik olcsó és teljes értékű tápanyagok szintézisére szolgáló eljárások­kal. Többek között kidolgozott egy módszert, amellyel parafin- ból lehet fehérjét előállítani. A tenger fenekéről kiemelt mangánsalakkal mélytengeri víz is a felszínre kerül. Fény derült arra, hogy ebben a víz­ben nagy mennyiségben talál­hatok élőlények spórái, és nap­fényre kerülve ismét életre kelnek. Találtak közöttük már kihalt planktonfajták spóráit is. Minthogy azonban már ki­haltak ezeknek a fajtáknak a természetes ellenségei is, a tu­domány lehetségesnek tartja, hogy az új életre keltett fajták túlzottan elszaporodnak, és megzavarhatják az ökológiai egyensúlyt Strandon Delfinkutatók írvljjuniv Elektromos szerenád Rúdugrás A tenger egyetlen lakója sem vonta annyira magára az utóbbi időben a tudósok ér­deklődését mint a delfinek. Nagyon sokat és ugyanakkor nagyon keveset tudunk róluk. Megállapították, hogy a világ legkisebb hordozható, vissz- hanglokátoros „berendezésé­vel” rendelkező tengeri élő­lények képesek felfedezni a vízben a milliméter tizenöt század részével egyenlő vas­tagságú fonalat, vagy több száz méter mélyre merülni. A batumi delfinkutatók elsősorban az állatok magas­rendű idegtevékenysége és agya, a tengeri emlősök gon­dolkodóképessége érdekli. Andrej Szevaljov, a delfin­kutatók vezetője szerint egye­lőre nincs közvetlen bizonyí­tékunk arra, hogy a delfinek gondolkodnak. A tudósok szo­katlan feltételek segítségével — ahol nem segíthet sem az ösztön, sem a megszerzett jár­tasság ,— igyekeznek megér­teni az állatok logikáját, vi­selkedését, elemző- és általá­nosító készségét. Nők — nagy lábon A világ különböző részein tevékenykedő ortopéd orvosok megállapították, hogy a női lábfejek növekedőben vannak. Egyre kevesebben keresik a 35—38-as cipőket. A francia és a török nők átlagos cipő­mérete 39-es, az angoloké és a svédeké 40-es, a dán nőké pedig 41-es. A legnagyobb lá­buk az amerikai nőknek van: az átlag 42-es cipőt- visel. Buta giliszták Ä giliszták „intelligenciája” valószínűleg még alacsonyabb, mint a korábbi kísérletek alap­ján feltételezték. A Missouri egyetemen végzett vizsgálatok legalábbis megcáfolták azok­nak a kísérleteknek az ered­ményeit, amelyek már 1912-ben bizonyos fokú idomíthatóságot mutattak ki a gilisztáknál. Ezt a biológia azóta hivatalos vé­leményként tartotta számon. Az akkori kísérletekben úgy próbálták ki a giliszták tanu­lási képességét, hogy T formá­júra hajlított üvegcsövön kel­lett átmászniuk, amelynek egyik kijárata felé a gilisztát minden alkalommal áramütés érte. A giliszták szemmel lát­hatólag tartósan megtanulták, hogy mindig a jobb vagy a bal oldali kijáratot válasszák. Az új vizsgálatokban a gilisz­tákat két csoportban vizsgál­ták. Az egyik csoportnak min­dig ugyanazon az üvegcsövön kellett végigmásznia, a másik csoportnál minden egyes eset­ben újra cserélték ki az üveg­csövet. Kiderült, hogy a máso­dik csoport nem tanult sem­mit. A giliszták „tanulási ké­pessége” tehát egy nyálkás riasztóanyagban rejlik, amelyet magúk választanak ki. Adóemeléssel a pernográf'a ellen Á francia mozikban magas­ra csapó „pornp-hullám” meg­fékezésére, a francia állam január 1-től 17,6 százalékról 33,3 százalékra' emeli az ifjú­sági tilalom alá eső filmek „értéknövekedési” adóját — közölte a kormány az 1976. évi költségvetési törvényjavas­lat elfogadása után. Az adó­emelés nemcsak a kifejezetten pornográf filmeket érinti, ha­nem azokat is, amelyeket ki­zárólag 18 éven felüliek te­kinthetnek meg. Féltékenység — Mi történt a pagagájod- dal? — Megnősültem, és a papa­gáj bánatába belehalt. — Csak nem volt féltékeny a feleségedre? — Nem, de szóhoz sem tu­dott jutni tőlel T exas — Képzeld, Joe! Tegnap két gengszter megtámadott, s elveti te minden pénzemet, az aranjta lácomat és az órámat... — De hiszen azt mondtad, Jim, hogy állandóan töltött revolver van nálad! — Szerencsére azt nem ta­lálták meg!.«, A Fekete-tenger faunájának legnagyobb képviselői gyorsan megszokták az új környezetet és nagyszerűen érzik magukat a batumi deli inári umbau. tojn Joszafa, a batumi delfinárium idomárja kedvencével, a Perszeusz nevű delfinnel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom