Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
v Tudomány, technika ULTRAHANGOK Az ultrahangkutatások és »alkalmazások gyors fejlődését figyelembe véve a Lengyel Orvosi Társaság új szekciót létesített „Ultrahangok az orvos- tudományban és biológiában” elnevezéssel. A szekció — amelynek tagjai orvosok, elektronikusok és akusztikusok — fő feladatául az ultrahangtechnika terjesztését tűzte ki a lengyel egészségügyi szolgálatban. Ehhez megvannak a kedvező feltételek. Lengyelország jól képzett orvos és műszaki szakemberekkel rendelkezik, egész sor saját konstrukciójú ultrahangos vizsgáló- és kutatóberendezéssel büszkélkedhet, amelyeket a nőgyógyászaiban, szülészetben, szemészetben, ideggyógyászatban, idegsebészetben, onkológiában, kardiológiában és angiológiá- ban alkalmaznak. Az ultrahangtechnika terjedése a lengyel gyógyászatban megfelel a világszerte érvényesülő tendenciádnak és prognózisoknak, melyek szerint a nyolcvanas években az ultrahangmódszerek az orvos- tudományban ugyanolyan rangra emelkednek, mint a röntgensugaras vizsgálatok. ‘ KOMPUTER A BANYAIPARBAN A „Siensza” szénbányában komputer irányítja a szénfejtés folyamatát és őrködik a bányászok biztonságán. Az elektronikus irányítóközpontba a bányában felszerelt 320 érzékelőegységből érkeznek információk. A transz- missziós egységekbe továbbított információk alapján folyamatosan ellenőrizni lehet a bányaberendezések munkáját, üzemzavar, vagy veszély esetén gyors döntéseket hozni, beleértve a mentőakciók szervezését is. Az ún. „S”-rendszert, az Aleksander Osuch professzor vezette kollektíva találmányát fokozatosan bevezetik a sziléziai bányákba. A „Sierszában” már láthatók a konkrét eredmények, így pl. a fejtőgépek munkaidejének kihasználása az eddigi 49 százalékról 98 százalékra emelkedett. Az „S”-rendszer első díjat nyert az ez évi, „A munkafeltételek javításáért” meghirdetett versenyen, amelyet közösen szervezett a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Műszaki Vezető Szervezet, valamint a Tudományos, Műszaki és Felsőoktatási Minisztérium. SZÖVETATULTETÉS A Hirszfeld doktorról elnevezett wroclawi intézetben külön laboratórium foglalkozik a transzplantációs antigénekkel, amelyeket a szövetegyezőség antigénjeinek is szoktak nevezni, Ezeknek a kutatásoknak igen nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. A 150 szérum, amely a laboratórium rendelkezésére áll, lehetővé teszi 20 transzplantációs antigén felmérését —, ez az eredmény már közel áll a fejlett külföldi intézetek eredményeihez. A diagnosztikai szérumokat csere útján egészítik ki. A kutatóközpont-kiválasztja a klinikai célokra alkalmas antigéneket, ezenkívül vizsgálatokat végez a szövetegyezőség családon belüli öröklődésével és a lengyel lakosság körében történő megoszlásával kapcsolatban. Csökken a gyógyíthatatlan betegek száma A természet legbonyolultabb és legtökéletesebb alkotása, az emberi agy, már hosszú évek óta a tudósok figyelmének középpontjában áll. A Szovjetunióban a leningrádi kísérleti orvostudományi kutatóintézet foglalkozik problémáival. Az intézet igazgatója az idegsebészet és idegfiziológia világhírű képviselője, Natalja Behtyereva pro- fesszomő. Natalja Behtyereva tovább folytatta az agykutatást. A tudományok doktora fokozatot az agydaganatok felkutatása és gyógyítása terén elért eredményeiért kapta. A professzornő nagyszerű sebész, mesterien vezeti be a betegek agyába azokat az aranyelektródokat, melyek segítségével áramot vezetnek az agyba, és pontosabb diagnózist tudnak felállítani, valamint számos súlyos betegséget, például a korábban gyógyíthatatlannak tartott Parkinson-kórt és epilepsziát képesek gyógyítani; Natalja Behtyereva emberek százainak adta vissza egészségét és munkaképességét. Amikor az egyik nemzetközi szimpóziumon filmen bemutatták az említett betegségek gyógyítási módját, lelkes tapssal köszöntötték a világ leg. nevesebb pszichiáterei. Natalja Behtyereva kollégáival együtt jelenleg egy új problémával, az emlékezet tanulmányozásával foglalkozik. Gyógylovaglás gyermekeknek A gyógytornát jelentő lovagi lás a gyermekek gerincizom- zatát erősíti, testtartás-rendellenességeik megjavítására szolgál. A gyógylovaglás napja péntek, helyszíne a szabad természet. Esős időben sem marad el, akkor fedett pályán adnak ugyanerre lehetőséget A merseburgi példán okulva; niás gyógyintézmények is W szerenék próbálni ezt az eredményes terápiát. Manapság az NDK városaiban már nemigen látni lovat, a termelőszövetkezetek legtöbbjének az istállóiban meg éppenséggel egy sem áll. A hetvenezres lóállomány, amelyet számon tartanak, jelenleg főleg sportcélokat szolgál. Az ország egyik lótenyésztő gazdasága, a müchelni, egészen különleges működési területet is talált ezeknek az okos állatoknak. A gazdaság szerződést kötött a közeli kórházzal, amely szerint a hét egy napján a gyermek betegeket fizikoterápiás orvos kíséretében gyógytornára idehozzák. A gyógylovaglás céljaira a legszelídebb lovakat választják ki, amelyek hamar hozzászoknak a gyerekekhez. Különlegesen idomítják őket, hogy a szokásos ösztökélés helyett már a szónak engedelmeskedjenek. Váratlan fordulat A villamoson egy kisgyerek bömböl élesanyja ölében. Hiába minden nyugtatgatási kísérlet, a gyerek csak nem akar elhallgatni. A mellettük ülő idősebb úr megszólal: — De hiszen ez a gyerek beteg! Nem fog megfertőzni? — Annak csak örülhetne kedves uram, a gyerek ugyanis fogzik — válaszolta az anya bájos mosollyal. A Kárpátok geológiai feltárása A Kárpátok hegyvonulatai és nyúlványai több országra terjednek ki. Ezek geológusai így szinte rákényszerülnek arra, hogy kutatásaikat együtt folytassák, összehangolják. Az úgynevezett Kárpát-Balkáni Társulás — amely még a két világháború közötti években szerveződött — most lengyel, szovjet, román, magyar, bolgár és jugoszláv geológusokat összefogva kutatásokat kezdett a Kárpátok földtani fel- tárására. A Kárpátok több mint 1300 kilométer hosszú gerincvonalának struktúrája és geológiai története hasonló a Balkánfélszigeten lévő hegységekéhez. Ezért a Kárpátok és a Balkán-hegység övezetének kutatását közösen végzik. Amellett geológiai térképek készítéséről is szó van, amelyek lehetővé tennék az egész terület szerkezetének pontos megismerését és megkönnyí- tenék a különböző ásványi nyersanyagok kutatását is. Két térkép készítését már meg is kezdték: az egyik a térség geológiai arculatáról ad pontos képet, a másik pedig a térségben lévő ásványlelőhelyek elosztását, fejlődését mutatja be a különböző geológiai korszakokban. A Kárpátok és a szomszédos területek tektonikájának térképe már elkészült. Lengyel szakemberek segítségével sikerült rekonstruálni a Kárpátok bonyolult geológiai felépítését és keletkezésük történetét. A Kárpátok egy egykori tenger lerakódásából keletkeztek, amelynek üledéke sok millió évvel ezelőtt gyüremlett fel. A geológusok számára a Kárpátok érdekes kutatási te^ rületet jelent. A hegység fel építésének felderítésére kü lönböző helyeken kísérleti mélyfúrásokat végeztek. Eb ben az évben a lengyelországi Bieszczady-hegységben 5400 méter mélységbe fúrtak les. A Kárpátok hegyvonulata és a környező terület gazdag ásványi kincsekben, így például Jugoszláviában és Bulgáriában rézre, Csehszlovákiá- ban\ antimonra, Lengyelországban és a Szovjetunióban kénre és sóra, Magyarországon bauxitra és Bulgáriában magnéziumlelőhelyekre bukkantak. A Kárpátok és a Szudéta- hegység lengyelországi részén, más országok geológusaival együtt, színesfém, után kutatnak. Háromszáz éves a greenwichi csillagda A talajon húzódó fémpánt felett egyik lábammal a keleti, a másikkal a nyugati féltekén állok, Greenwichben, London mai belvárosától, a Citytől mintegy két kilométerre, a Temze közelében. Mögöttem az obszervatórium kőpilléreiben, falaiban a meridiánműszerek és a híres-nevezetes óra, amelyhez négy világtájon igazodik az idő. Az épületen húzódik át a nemzetközileg elfogadott kezdő földi meridián, amelytől kiindulva a Földet szelvényekre osztották; így ábrázolják a térképeken, földgömbökön. A kezdő vonaltól 15 földrajzi hosszúsági fokonként ,egy-egy órával csökken, vagy nő a zónáidő. A Greenwichi Királyi Obszervatóriumot II. Károly an. goi király 1675-ben alapította. Tehát éppen 300 esztendővel ezelőtt. Akkor Anglia még távoli földeken és tengereken uralkodott és ehhez elengedhetetlen volt a biztos tájékozódás a vizeken, ez pedig csillagászati megfigyelések nélkül éppenséggel lehetetlen. A csillagvizsgálót Christopher Wren építette. Első vezetőjéül John Flamsteed csillagászt nevezték ki. Távcsöves mérések alapján állította össze az égi tájékozódáshoz nélkülözhetetlennek bizonyult első csillag- térképet. A további munkálatok nevezetes csillagászok nevéhez fűződnek, mint Edmund Halley és Nevil Mas. keiyne. Ez utóbbi indította meg a hajósok körében oly népszerűvé vált Tengerészet* Évkönyvet, amelyekből min. dent megtudtak, amit a tu. domány akkori állása szerint megismerni lehetett az égen és a vizeken. Azt a műszert; amelynek optikai tengelye a Föld nulla meridiánját, a 0 fols földrajzi hosszúságát jelzi; Georg Airy használta előszói? 1851-ben. A pontos időjelzés úgy kezdődött, hogy az obszervatórium tornyában árbocra húztak fel, majd onnan hirte. len lebocsátottak egy messzi-; ről is jól látható gömböt. Aa időjelzésre természetszerűeri napjainkban a korszerű technika minden eszköze rendelkezésükre áll. Az eget kémlelő korszerű távcsövek 1958-ban a tisztább levegőjű dél-angliai Sussexbe, a Herstmonceux-kastélyha költöztek. Greenwich múzeummá alakult át. A kezdő délkört meghatározó Airy-féle meridián-távcső sok más műszerrel a múltat idéző, újabban készült modellekkel együtt itt látható. A greenwichi csillagászati múzeumban az egész esztendőben tartó nemzetközi ünnepségsorozat, a tudományos ülésszakok idején a világ minden tájáról érkezett érdeklődőkkel találkozunk. Gombos László i iii"TiTrt / rci i r Á Föld mágneses mezeje A Föld mágneses mezejének legközelebbi határa bolygónk felszínétől 60 000 kilométernyire húzódik. Ezt a szovjet tudósok állapították meg, mesterséges holdak és űrállomások segítségével végzett sok éves kutatások eredményeként. A mágneses mező burokként veszi körül Földünket, s megakadályozza, hogy a Napból érkező, minden élőlényt elpusztító sugárzás elérje a bolygó felszínét. A hatalmas, csepp alakú burok méretei a Napból érkező plazmaáramlatok intenzitásától függenek. Ezek az áramlatok — amelyeket a tudósoli napszélnek neveznek — szinte ;,fújják” a mágneses mezőt; hol összenyomják, hol pedig lehetővé teszik nagyobb kiterjedését. A csepp alakú magneto- szféra elvékonyodó vége mindig a Föld éjszakai félgömbjénél van. Ez a „farok” a Föld sugarának negyvenszereséig nyúlik el. A szovjet tudósok nagy jelentőséget tulajdonítanak a mágneses mező kutatásának, mivel ez védelmezi meg földünket a Nap pusztító hatásától. A munkálatokat tovább folytatják, mesterséges holdakon elhelyezett különleges berendezésekkel. Minden ötödik párizsi ember külföldi Párizs 105 négyzetkilométeren terül el, lakóinak száma 2 millió 446 ezer, közülük 487 700-an legalább 104 nemzet fiai közül kerülnek ki. Párizsban 69 ezer spanyol, 67 ezer algériai, 44 ezer portugál, 33 ezer tunéziai, 28 ezer olasz, 20 ezer marokkói, 19 ezer jugoszláv és 15 ezer afrikai él. A párizsi lakosság 20 százaléka tehát a külföldiek közül kerül & A Franciaországban élő külföldiek 30 százaléka Párizsban található. A felsorolt adatokat természetesen fenntartással kell fogadnunk. A helyes képet csak akkor alakíthatjuk ki Párizs és az ország külföldi lakosságáról, ha tekintetbe vesszük az „idegenek” megoszlását aszerint, hogy véglegesen le- telepedtek-e, vagy csak dolgozni jöttek Franciaországba, ingázók, vagy Párizsban van lakásuk stb. Kábelfektető óriás hajó A trieszti hajógyárban megkezdték égy új, kábelfektető hajó építési munkálatait. Az olaj- és gázvezetékek fektetésénél felhasználható hajót az ENI egyik leányvállalata, a Saipem építteti. A vállalat közleménye szerint a Castorp VI. elnevezésű hajó a maga nemében a legnagyobb és a legkorszerűbb lesz a világon. A 160 m. hosszú Castoro VI. 600 m mélységbe képes kábelt fektetni, elektronikus vezérlőberendezése lehetővé teszi, hogy a legmostohább időjárási viszonyok között is végezze munkáját.
