Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
B textilipari rekonstrukció révén korszerűsítik a Tolna megyei üzemeket is. Hírt adtunk már arról, hogy a tolnai selyemfonógyár, és a textilgyár korszerű ■ gépeket,- üzemcsarnokokat, a munkásokat kiszolgáló szociális létesítményeket épített. Most a rostfeltáró ipar került sorra a textilipari rekonstrukcióban. Elsők között a dunaföldvári kendergyárban kezdték el a munkát. A rostfeltáró gépek több mint egy évtizede voltok már üzemben, s nemcsak elkoptak, hanem el is avultak. Ezért úgy döntöttek, hogy teljesen új, szovjet gyártmányú rostfeltáró gépsort állítanak üzembe. A szegedi vállalat, ahova a dunaföldvári is tartozik, közel százmillió forintot fordít a kendergyárak gépparkjának kicserélésére. Egyszerre öt üzemben folyik ez a munka, Duno- földvárott az első gépegységet már beszerelték, kifogástalan volt a próbajáratás és a most csaknem háromhetes üzemszerű termelés eredménye. Negyvenötven mázsa kórót tudtak csak az első napokban feldolgozni, most az a cél, hogy a nyolcvanmázsás műszakteljesítményt elérjék. S amint a gépet a munkások megszokják, lehetőség van a teljesítmény fokozására, műszakonként száz mázsa is teljesíthető ezzel a kitűnő szovjet géppel. Az első gépegység egy SZMP— 1-es rétegformáló szerkezetből, egy PMG—1-es törőböl és egy TDK—2-es ke/iderturbinából áll. A géphez tartozik még nagy teljesítményű — huzatmentes — porelszívó és a pozdorjót elszívó ciklon is. A gépet kiegészíti majd o kócgyártó gépsor, ez a napokban érkezett meg, szintén a Szovjetunióból, tizenhat óriási Iá-; dóban. Szovjet gépek Dunaföldváron Az új szovjet gyártmányú kenderturbina több mint 10 millió forintba került. m Autódaru rakja a kocsikat, Varga Rozália a B'j- eielojfc A rostipar új gépén a Vörös Október szocialista brigád dolgozik, Tóth Ferenc brigádvezető ezeket mondja az új gépről: — A brigád egy része az új gép szerelése idején Tolnanéme- dibe járt dolgozni, örültünk, amikor elkészült, s megkaptuk új, korszerűbb, csendesebb gépünket. Könnyebben is tudunk dolgozni, teljesítményünk mégis marad a régi, hiszen ezzel a géppel több kórót tudunk feldolgoz; rí. „t — Sajnos,' a gépcsoport másik részét csak most kezdik szerelni, ezért nem is tud a brigád együtt dolgozni. Most a tizennyolc tagú brigádnak alig több mint fele van csak itt. Varga Rozália, a gép etetője azt mondja, hogy most nem fárad el a karja, mert helyette a gép teríti, szaggatja szét a kévéket. De könnyebb a dolga Dukál Jánosit é nők, Mráz Istvánnénak is, akik a gép végén szedik el a kitilolt kendert. Sajnos a gép fordítójában is kell egy munkásnak lenni, itt sem nehéz a munka, por sincs. Az a rossz, hogy a műszaki idején bent kell állnia a fordítómunkahelyen. Fetzer Ferencné dolgozik ezen a munkahelyen, de segítünk egymáson, többször váltjuk a lyukban. Ferenczi Ferencné, Bérces Istvónné, Rác* Istvánná és Bedók Jánosáé is megszerette az új gépet. Abban bízunk, hogy ez az új gép sokáig szolgál majd bennünket, könnyíti munkánkat. Ugyanis o gépsorral egy időben a kéve- rakodás, kocsiborítás nehéz munkáját is gépesítették. A kazalnál például daru rakodik, itt bent az üzemben pedig futódaru segítségével visszük az etetőasztalhoz, s itt borítjuk fel a kocsikat, úgyhogy nem kell cihái» egész nap o kenderkévéketo ^ A z átalakítás része lesz még, hogy kifestik, tatarozzák az üzemcsarnokot be- üvegezfk a szereléskor a csöveknek kiütött ablakokot, a réseket betömik. Szóval sokkal könnyebben tudunk majd itt dolgozni, pint a régi gépeiket ■£££. 'j‘ , Mlkovfitt-OoUvgjÉ ! i ’’ i i / s Csomóba kötik a gép után a finomra tiloTt kendert., Tóth Ferenc gombnyomással bili enö a harminc nvSísa kenderrej > 1 lakott csiljekocsit» '
