Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-10 / 238. szám
Mit kap a nézS? A Posta megértést és néhány milliót kér SZEPTEMBER 25-EN néhány soros közlemény jelent meg lapunk utolsó oldalán, melyben a Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság pécsi állomásának vezetője a Szekszárdon és környékén lakó tévénézőknek magyarázatot ad az adás minőségének romlására, s egyben elnézést kér Megtudtuk, hogy a kabhegyi adó átépítése miatt gyengül ai térerő, s úgy az onnan sugrázott műsort a szekszárdi relén keresztül nézők, fél évig, gyengébb minőségű képet láthatnak. Azóta sajnos az történt,, hogy a kép, illetve a hang, nem gyengébb, hanem egyszerűen élvezhetetlen. Sokáig tartó sikertelen telefonálgatás után végre tud. tunk beszélni Sugár Gusztávval, a pécsi adóállomás, illetve a dél-dunántúli televíziós műsorsugárzás felelős vezetőjével, s kértük, jöjjön el a szerkesztőségünkbe, hogy tolmácsolhassuk olvasóink panaszait, illetve a szakember tanácsát kérjük. Sajnos ő a randevúra egyelőre nem vállalkozott. Pedig jó néhány kérdés van a tarsolyunkban. Először is, hogy a szekszárdi adó miért sugározza a korábbitól eltérő hullámsávban a hangot, illetve a képet. Pontosabban, miért van az, hogy ha a készülék beállítása, kor a kép, ha nem is élvezhető, de úgy-ahogy látható, miért hallunk csupán sistergést; illetve fordítva, ha hang van, miért nincs kép? Másodszor; a Kálvária-hegyen lévő adó miért sugároz zavarjelet? Fehér csíkokat, melyek át- meg átszelik az amúgy is gyenge képet. További kérdésünk: májusban a Posta, Rádió és Tele. vízió Műszaki Igazgatóságtól olyan információt kaptunk, hogy idén augusztus 20-tól sugározni fog a csávolyl televíziós adó, s ezzel jelentősen javul a megyeszékhelyen is a vételi lehetőség. Miért maradt, s meddig marad, ez még ígéret? Ezzel a kérdéssel egyébként fordultunk a pesti igaz. gatósághoz is, de azt felelték, a válaszadásra a pécsiek jogosultak. TCBB TÍZEZER NÉZŐ NEVÉBEN tesszük fel a kérdéseket. Többek között annak a nyolcezer szekszárdi tévé. tulajdonosnak nevében is, akiktől a Posta elvárja, hogy fél év alatt két és fél millió forint televízió-előfizetési dijat fizessenek — jóformán semmiért, — szí — A legöregebb francia kommunista: Luden Mydol, az Politikai Bizottságának tagja üdvözli olvasóinkat Szeptember 24-én feledhetetlen élményben volt része annak a két magyar — öregebb és fiatalabb munkásokból álló — delegációnak, mely Bezonsbá látogatott. A francia vendéglátók gazdag Vidéki programot biztosítottak részükre és ennek során ellátogattak a nagy haladó francia szakszervezet, a CGT Vouzeronban fenntartott píhenőházába és gyógyüdülőjébe. Itt ünnepelte aznap 92. születésnapját a Francia Kommunista Párt legöregebb tagja, aki Maurice Thorezzel és Marcel Cachinnal együtt ott volt az alapító tagok közt 30 éven át képviselte a francia kommunistákat és a dolgozók érdekeit a nemzetgyűlésben és mindmáig a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A töretlen szellemi erejű aggastyán emlékiratain dolgozik az üdülőben. Hosszasan elidőzött a magyar dolgozók között, szóban és később kérésünkre írásban is üdvözölte a jelenlévőket és az itthoniakat. Lucien Mydol üdvözlő sorainak fordítása: „Kedves Elvtársaim! A magyar elvtársak váratlan látogatása házunkban alkalmat ad, hogy el- küldhessem egy öreg bolsevik testvéri üdvözletét, aki megesküdött 1917 eszméinek valóra váltására. Önök, á franciákkal ellentétben, ennek útján vannak és a felemelkedés útjára léptek. Ezl az, amiért egy öreg veterán köszöntését küldi és bravót kiált Önöknek. A franciák igyekezni fognak az önök nyomába lépni. Testvéri üdvözlettel: Mydol, az FKP PB tagja” O. I. Á vendég és vendéglátó örömére Nyitás novemberben — 300 vendég egy időben 2 hétig próbaüzem Háromnegyed év mérlege: Munkásutazások Szekszárd közétkeztetési gondjai közismertek, s úgy a vendég, mint a vendéglátó a megmondhatója, hogy a megyeszékhely éttermei, vendéglátóhelyei ebédidőben túlzsúfoltak, kicsik, már-már alkalmatlanok az évről évre növekvő igények kielégítésére. Nos, szerencsére nemcsak áz igények, de a vendéglátói kapacitás is növekszik, s ennek kitűnő példája az Arany János utcában épülő 2500 adagos önkiszolgáló rendszerű étterem. A kivitelező, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. szakemberei most a befejező munkákat, így a szerelő- és szakipari munkákat végzik. A tervek szerint október közepén, de legkésőbb a hónap végén átadják a Tolna Októberben beindul a felnőttoktatás, elkezdődnek a különböző szakszervezeti tanfolyamok is. A Bonyhádi Cipőgyárban elkészült az 1975—76-os év szakszervezeti oktatási terve. A hathónapos tanfolyamok hallgatói két előadássorozaton belül ismerkednek aktuális kérdésekkel. A munkahelyi élet időszerű kérdései sorozat előadásain a munkahely és társadalmunk mindennapi problémáit tárgyalják meg. A megyei Vendéglátóipari Vállalatnak az új létesítményt. Az átadási határidőnél maradva meg kell említenünk, hogy a legelsőnek tervezett időpont augusztusban volt. Miért a késés? A kivitelező szakemberei szerint sok volt az építés közben történt módosítás, más, a tervekben nem szereplő műszaki technológiai megoldás. Milyen les2 az új étterem? Tágas, kényelmes és korszerű. Egy Időben 300 vendég étkezhet, s négy turnusban, 1200 ember ebédeltetését tervezik az étteremben. A többi ebédadagot a város különböző üzemeibe szállítják, tálaló- konyhákba. Hogy mikor nyit az új vendéglátóegység? résztvevők választ kapnak az előadóktól az őket érdeklő kérdésekre és feldolgozzák a XI. pártkongresszus anyagát. A Bonyhádi Cipőgyár dolgo-. zóinak zöme naponta ingázik lakóhelye és munkahelye között. Ezért külön előadás foglalkozik a bejárók problémáival és keres orvoslást gondjaik megoldására. A szocialista brigádvezetők részére az idén is továbbképző tanfolymot szerveznek. Gondot fordítanak ezenkívül az üzemA Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál úgy vélekedtek, hogy az átvételtől számított két-három hét múlva, amely idő alatt a próba- üzemelést végzik. A vállalat különben készen áll a nyitásra, hiszen ehhez mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételeket előre biztosították — remélhetően november elején fogadhatják az első vendégeket. Az új munkahelyen közel félszázan dolgoznak majd, akik javarészt belső átcsoportosítással kerülnek ide. Az étterem célja nemcsak az úgynevezett „jegyes” étkezők, hanem az étlap alapján fogyasztó vendégek ellátása is. Ezentúl az étteremben reggelit és vacsorát is fogyaszthatnak a vendégek. ■ ........ » 1 1 ' b en a szakszervezeti bizalmiak és aktivisták megfelelő továbbképzésére is. Ők különálló előadássorozat keretében dolgozzák fel a szakszervezetek XXIII. és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete XIX. kongresszusának határozatait, valamint tájékoztatják a tisztségviselőket a szakszervezeti munka legfontosabb feladatairól. A cipőgyárban az oktatás október 15-^n kezdődik. A z ,.idegenforgalom” szóban benne foglaltatik a tény, hogy az idegen „forog”. Jön, lát, tapasztalatokat szerez és megy. Amit látott, az remélhetőleg szép volt, tapasztalatai kedvezők, és mindaz amit elmesél, új és új turistákat serkent majd arra, hogy megismerkedjenek idegen tájakkal. Tájakkal és emberekkel, hiszen ha korunk új népvándorlásának, a turizmusnak komoly tartalmat akarunk adni, akkor a legfontosabb talán ez. Magyarországon az elmúlt háromnegyed évben milliók jártak és milliók hagyták el az országhatárokat, hogy hosszabb-rövidebb időn át eddig nem ismert tájakat, vidékeket Járjanak be. Tolna megye kifelé irányuló idegenforgalmának egyik legfontosabb szervezője az IBUSZ, a legrégibb ilyen feladatok megoldásával foglalkozó magyar vállalat. Megkérdeztük Szőke Albertet, a szekszárdi IBUSZ vezetőjét, hogy minként zárult számukra, számunkra, az első háromnegyed év. A statisztika általában esztendőkben számol, az idegenforgalom azonban idényekben és az első kilenc hónap nagyjá- bőf-egészéből az 1975-ös idény lezárását is jelenti. A következő tájékoztatást kaptuk: — Ez az idény nem volt könnyű az idegenforgalommal foglalkozók számára, elsősorban az ismert jugoszláviai korlátozó rendelkezések. miatt. Az így óhatatlanul bekövetkezett kiesést fokozott belföldi utaztatásokkal igyekeztünk pótolni és ennek köszönhető, hogy ezek száma a szekszárdi irodánál a tavalyinak kétszeresére nőtt és a paksinál is jelentősen gyarapodott. Tolna megyéből az idén 1050 dolgozó — javarészük termelőszövetkezeti tag és ipari munkás — 25 csoportban utazott külföldre. 13 csoport Jugoszláviában járt, 5 Csehszlovákiában. 3 a Szovjetunióban, 2 az NDK-ban, 1—1 Lengyelországban és Erdélyben. A Szovjetunióba indítandó Barátságvonat természetesen még nem szerepel ezek között. A megyeszékhelyről tíz csoport indult útra, köztük a víz- és csatornamű vállalat, a gabonafelvásárló, a tervezővállalat és a pedagógusok csoportja. Tamásiból és környékéről 7 csoport látogatott külföldre, a többiek Bétáról, Mözsről, Bonyhádról, Paksról, Hőgyész- ről, Simontornyáról és Nakról keltek útra. A mözsi és bátai termelőszövetkezet, a Hőgyé- szi A. G., a gabonafelvásárló és a Simontornyai Bőrgyár már régóta a „törzsvendégeink” közé tartozik. T alán itt érdemes meg* említeni, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az úgynevezett „szakmai” utak iránt. A 25 csoport közül 10 ilyen céllal utazott el, a méhészek például Zombor- ba, tapasztalatcserére. Az IBUSZ Agroir.form irodája a jövőben is igyekszik a hasonló igényeket kielégíteni.-s. -n. 1975. október 10. Szakszervezeti tanfolyamok a Bonyhádi Cipőgyárban
