Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
Moziban Érzéki nihil így hozta a véletlen: egymás után három krimi a szekszárdi moziban. A betörés című — egynapos szenzáció, egy korábbi sikerfilm felújítása. Most is telt házakat vonzott és a filmben valóban volt minden, „ami kell”, azaz hajsza, véi1, halál, szex, szerelem, bűnhődés és győzelem. A vetítés előtt a filmszínház igazgatója biztosított, hogy most aztán tipikus kalandfilmet fogok látni, olyat, amit szeret a közönség. Figyeltem, mi az, amit mi — a közönség — egyöntetűen szeretünk. Sivár dolgokat láttam. Hogyan szerethetnénk mindezt? Nem lehet: talán csak a hátborzongatást várja a közönség és hála a krimik tömegének, már ilyen drasztikus hatások kellenek, hogy a hátak borzongjanak. Maga a történet egyszerű: egy szupertechnikával működő banda nagy értékű smaragdgyűjteményt rabol egy dúsgazdag arisztokrata házából, de nyomukba szegődik a behízelgő mosolyú rendőrfelügyelő. Párharcában a banda vezérével gyönyörködhetünk a továbbiakban. Végül is a bandavezér győz, habár veszít is: elveszíti a smaragdokat, de megmenti a bőrét, és elteazi láb alól a kellemetlen felügyelők A filmben minden attrakció: üresen szép kéDek, nagyúri életmód, többperces autóhajsza kiváló kaszkadőrökkel, nagy verekedések, szex-bár és osztályon felüli konzumnő mese- budoárral, vérfagyasztó öldöklés és hajmeresztő szökések. A sok attrakció közben alig veszi észre az ember, hogy zavarba hozták, hogy régi, bevált értékmérőit sarokba állították. Úgy neveli az otthon, az iskola — a társadalom —, hogy a bűnözés káros dolog, és a bűnözők nem tiszteletre méltó emberek. És fordítva: hogy az igazságszolgáltatásmind- annviónkért van, azaz a rendőrség a mi érdekeinket szolgálja. Ez az a leegyszerűsített tétel, amit még végiggondolni sem tartunk érdemesnek, annyira nyilvánvaló. Időnként ellenőrizni kényszerülünk, mert persze van olyan film vagy történet, amikor a bűnöző nem is igazán az, vagy okai, célja mentesíti, vagy amikor a korrupt társadalom korrupt anti-igazságszol- gáltatása felháborít. Ilyesmiről A betörésben szó sem volt. Itt a bűnözők raboltak, méghozzá azért, hogv meggazdagodjanak. Igaz, azt is megtudjuk, hogy arisztokratáék tulajdonképpen nem is hiányolják azt a csekélyke egymilliárd dollárt, csak a sport- szerűség kedvéért akarják visszaszereztetni. Ezt kivárnák indokul tálalni az alkotók? Az arisztokratáknak nem hiányzik, betörőink pedig megizzadtak érte, hát jogos számukra a smaragd? Más érvvel nem szolgálnak. A rendőrfelügyelő rovásán sincs sok: legfeljebb szénfiú-képe, a behízelgő mosolya, és gyorsan elsülő pisztolya. Ellenben osztozkodni a pénzen nem kíván, és a felajánlott jutalommal is a rendőrségi irodát óhajtotta kicsinosíttatni... Nem volt szimpatikus a figura, de eléggé ellenszenves sem. Végül ő vesztett, csúfos halált halt — naturális bemutatását „élvezhettük” — és a betörők vígan indultak tovább. A sok-sok kizárólag az érzékekre ható és hatni kívánó képsor mellett ez volt, ami a leginkább zavart. Az erkölcs, az értékmérők abszolút hiánva. Szóval, lehet, hogv e filmen szórakoztak a nézők, de épülni nem épültek tőle. De hogv azokkal a három-négy-öt éves gyerekekkel mi történt, akik közül négyet az orrunk előtt hurcoltak ki a moziból jó szüleik, azt nem tudom. Remélem, talán elaludtak az első. bevezető képsornál. Egyébként ha a szülők ítélőképességéből csak ennvire futotta, hogy erre a filmre elvitték kisgyereküket, a mozisoknak se tellett sokra: beengedték őket. pedig ők már ismerték a filmet és alighanem az ide vonatkozó szabályokat is. — virág — Virágesendélet Ismeretlen XVIII. századi fes tő freskója a balatonkeresztúri templomban. Gottvald Károly felvétele. Uj utakon a szocialista brigádok művelődése A szocialista brigádok tagjainak a száma megközelíti az 1 millió 300 ezret. A brigádmozgalom — ez köztudott — meghatározója napjainkban a munkáséletmódnak, kihat a termelésre, a művelődésre, a mindennapi életre egyaránt. Sajnos az is köztudott, hogy a számos helyen tapasztalható és joggal jelentősnek nevezhető eredmények mellett még nem mindegyik szocialista brigád tesz kellő erőfeszítéseket műveltségi színvonalának emelése érdekében. Sokan választják ma még csupán a különféle rendezvényeken való alkalomszerű részvételt. Az MSZMP KB agitációs és propagandabizottsága nemrég megállapította, hogy szükségessé vált a szocialista brigádok művelődési tevékenységének továbbfejlesztése, és ami ezzel együtt jár, a vállalások és a teljesítések ér. tékelésének új alapokra helyezése. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Népművelési Intézettel közösen kísérleti módszerrel igyekszik segítséget adni a szocialista brigádok hasznosabb, hatékonyabb művelődésének kialakításához. A brigádok egy kiválasztott csoportjával egy év alatt — azaz körülbelül 1976 nyaráig — szerzett tapasztalatok nyomán dolgozzák majd ki a később országosan bevezetendő új művelődési rendszert. A szocialista brigádok kialakítandó új művelődési rendszerében az eddig gyakran formális vállalások helyett, hangsúlyozottan az egyén és a brigád sajátos helyzetét kell figyelembe venni, erőteljesebben építve az egyéni vállalásokra, az értékelésből pedig ki kell küszöbölni a mechanikus pontrendszert. Ez az elhatározás, illetve ennek megvalósítása valóban célravezetőnek látszik. a kísérlet során a kijelölt brigádoktól várnak feleletet arra a kérdésre, hogy milyen tartalmúak legyenek a vállaló, sok, mi segíti legjobban az új művelődési szokások kialakulását, a növekvő szabad idő célszerű eltöltését, hogyan biztosítható az egyéni és a kollektív vállalások összhangja és így tovább. Nem mondvacsinált kérdések ezek. A fejlődés, a haladás és a brigádok eddigi művelődési eredményei sürgetik, hogy választ keressünk rájuk. És természetesen sürgetik az egyre műveltebbé váló munkások örvendetesen növekvő igényei is. A SZOT és a Népművelési Intézet alaposan átgondolt tervet készített a kísérleti évre. Gondoltak arra is, hogy érvényesíteniük kell azt az alapelvet, amely szerint a szocialista brigádok segítése minden szervnek és vezetőnek fontos politikai feladata, a brigádok művelődési tevékenysége pedig a vállalati kulturális élet szerves része. A tervezők figyelme kiterjedt az életmód egészére és számítottak — illetve számítanak — a brigádtagok aktivitására, kezdeményezőkészségére. A szocialista brigádok művelődési tevékenységének tartalmát a párt közművelődési határozatának útmutatásai szerint kell fejleszteni. Ez a többi között any- nyit jelent, hogy minden brigádtagnak meglegyen az általános iskolai végzettsége és mind többen vállalkozzanak továbbtanulásra. Fontos, hogy a brigádtagok szerezzék meg a szükséges szakmai végzettséget, majd törekedjenek tudásuk folyamatos bővítésére, korszerűsítésére. Ugyanakkor minden brigádtag fejlessze politikai műveltségét, törekedjék kulturált életmódjának kialakítására, mind a művelődésben, mind a szórakozásban legyen aktív és igényes. Három változatban próbálják ki az új kísérleti rendszert, hogy lássák, melyik a leghatásosabb forma. A kijelölt vidéki és fővárosi üzemek első csoportjában a közvetlenül érintett gazdasági, mozgalmi és művelődési szervek saját tapasztalataira, lehetőségeire és elképzeléseire építenek. A második csoportban rajtuk kívül maguk a brigádok is megkapják az irányelveket, a harmadik csoportban pedig ehhez még módszertani segédanyagot is kapnak és saját szervezésben alakítják ki a brigádok művelődésének új, kísérleti rendszerét. T alán e néhány mondatból is kitűnik, hogy minden résztvevőnek megvan a maga szerepe és feladata a kísérletben, miként magában a művelődésben is. Az egyes brigádtagoktól a legfelsőbb irányító szervekig aktivitásra és a közös ügy — a közművelődés fejlődése, a műveltség növelése — iránti érdeklődésre, egyszóval kollektív munkára van szükség. így lehet majd igazán jó eredményeket elérni a kísérlet során, a közművelődés — ezen belül a brigádművelődés, a munkásművelődés — további fejlődése érdekében. M. I. Miios Macqurek: Állattam A légy A legyeknek rengeteg dolguk van, kora reggel kezdik, késő este végzik, napközben a légyfogó körül, este a villany- körte körül repkednek, elöl repül az apalégy, s utána a kislegyek, az apalégy szép köröket csinál, de a kislegyeknek bizony elég gyatrán megy a munka, elrontják a dolgot, és az apalégy kiabál, újra, meg. ismételjük, még egyszer elölről, nem lehet ilyen naplopó módon röpködni, mi lesz belőletek, de egy kislégy elégedetlenül zümmög, jaj de unom magam, — nem így képzeltem el az életet, valami nagy dolog után vágyom, apa értetlenül mered rá, anyuka értelmetlenül mered rá, és a testvérek iSj mit szeretnél mondják neki, mi ütött beléd, de a kislégy csak elbúcsúzik tőlük és elrepül, s képzeltétek, szerencséje van, egy világűrbe készülő expedícióhoz kerül, a kislégy velük megy, a földgolyó körül repked, szép nagy köröket ír le, míg apa a kis- legyekkel kis köröket ír le a villanykörte körül, a kis agyon, hajszolt legyek éjjel nem tudnak elaludni, az ablaktáblákon mászkálnak, meresztik szemeiket a sötétbe, hátha meglátjuk őt, gondolják magukban, a mi testvérkénket, a mi csillagunkat, vajon melyik lehet ő, ez a kérdés, nem is olyan egyszerű, hisz annyi a csillag az égen, mint a légy. A kérész Egy nap, akárhogy is nézzük, csak egy nap, nem tarthat örökké egy nap, még körül sem néz az ember, s már másnap van, a teknősbékának ez persze totál mindegy, azon tűnődik, hogy üsse agyon az időt, reggeltől estig alszik, de a kérész még csak nem is gondolhat alvásra, hisz körül sem néz az ember, már másnap van, pedig a kérész annyi mindent szeretne látni, sorra veszi magában, meg kell néznem egy kiállítást vagy egy színdarabot, meg az Orlojt is, bele kell kukkantanom a matematikába, annyi dolog van a világon, sokat nem bíbelődhet semmivel, és most képzeljük el, hogy a tejcsarnokban kell az idejét vesztegetnie, bele kell őrülni, a percek repülnek, a kérész egyre az órájára pislog, na, gondolja, már le is késtem, most már igazán nem lesz érkezésem mindenre, nyugi, viselkedjünk okosan, csak semmi pánik, annak aztán végképp nincs értelme, inkább jól körülnézni, alaposan szemügyre venni ezt a tejeskannát, a vajas-, sajtos- és juhtúrós- köcsögöket, az Orloj meg egy ilijen kanna között nincs is olyan nagy különbség, és a kérész nézi a napfényben csillogó kannát, ünnepien szép ez a kanna, valami hihetetlenül szép, s a kérész a könnyekig meghatódik, de mindjárt rá is szól magára, csak nem sírni, könnyes szemmel homályosan lát az ember. A pulyka A pulyka állandóan ingerült, nincsenek rendben az idegei, ha vöröset lát, egynesen meg van veszve, vörös dolog pedig sok van a világon, vörösek a háztetők, a trolibuszok, a szék- fű is vörös, vörös dolog sok van a világon, s mivel egyre több lesz, a pulyka kénytelen furtonfurt a pszichiáternél ülni, az meg egyre azt hajtogatja neki, hogy nem szabad arra gondolnia, ne nézelődjön any- nyit a világban, olvasgasson, hallgasson könnyűzenét, és esténként egy kis séta, de hiába, aki pulyka, az pulyka, minden semmiség feldühíti, találkozik véletlenül a hétpettyes katieß- bogárral, s már kész a baj, a pulyka egészen belekékül, ordít, de most már aztán igazán elegem van ebből, s szalad a háztartási boltba, vesz egy csomó fehér festéket, rámegy az összes spórolt pénze, s fehérre mázolja az összes benzinkutakat, az összes céklát és a gyerekek építőkockáit, fehérre mázolja az egész világot, és most képzeljétek barátaim, valaki azt hiszi, hogy karácsony van, karácsony, amikor pulykát esznek az emberek, és így a pulyka azt sem tudja, miért és hogyan, s már nem is él. Bojtár Endre fordítása
