Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

ünnepi ülést tartott a Tolna megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) ezervei, a szovjetek már sike­rés évtizedeket hagytak maguk mögött-, de történelmi tapasz, talatot adott a tanácsok 1950. évi életre hívásához a Magyar Tanácsköztársaság tanácsainak, direktóriumának rövid, de di­csőséges működése is. Huszonöt esztendővel ezelőtt az államigazgatás helyi szer­veiben a lakosság millióinak bizalmából tíz- és tízezrek kezdték el a szocialista állam­építő munkát, a néphatalom előtt álló feladatok valóra vál­tását — mondotta, majd arról szólt, hogy a fiatal tanácsok hétköznapjait a különböző ha­talmi, politikai, gazdasági és kulturális feladatok megisme. rése és végrehajtása töltötte ki. 1952-ben kezdődött megyénk­ben a tanácsi ipar, majd 1954- ben a tanácsi kereskedelem alapjainak lerakására került sor. Szűkebb hazánk mezőgaz­dasági jellege indokolta, hogy a helyi tanácsok sokat és be­hatóan foglalkozzanak a me­zőgazdasági termelés szervezé. sével, a szocialista mezőgazda­ság megteremtésével, a fiatal termelőszövetkezetek segítsé­gével. A lakosság bizalommal te­kintett a tanácsok munkájára, bár azok helyzete korántsem volt könnyű. A tanácsok mű­ködésére, tömegkapcsolataira kedvezőtlenül hatottak az öt­venes évek politikai hibái. Mindez ma már történelem. A tanácsok szemünk előtt, közre­működésünkkel bizonyították életképességüket. Az ötvenes évek második felében — külö. nősen pedig az elmúlt tíz esz­tendőben — fokozatosan fel­gyorsult a tanácsok fejlődése, kapcsolatuk mind szorosabbá válik a lakossággal. Ez utób­biakban két tényezőnek volt és van döntő szerepe. Az első. hogy tanácsaink népszerű, a lakosság teljes egyetértésével találkozó helyes politikát kép­viselnek. A második ténvező. hogy az MSZMP a szocialista demokrácia fejlesztésére irá- nyúló politikáiéval nagy gon­dot fordított és fordít a taná. csők önállóságának bővítésére, hatáskörük növelésére, egyszó­val a tanácsi feladatok ellátá. sához szükséges feltételek meg­teremtésére. A megyei tanács elnöke ezt követően az 1971-ben elfoga­dott, harmadik tanácstörvényt, méltatva arról is beszélt, hogy az MSZMP X. kongresszusa határozatának megfelelően mi­ként bontakozott ki a taná­csok népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szerepe, növekedett meg önál. lóságuk, felelősségük. Míg 25 évvel ezelőtt me­gyénkben a tanácsok évi 70 millió forinttal gazdálkodtak, ma évente mintegy másfél milliót fordítanak lakosságunk életkörülményeinek javítására Vagy: míg 25 évvel ezelőtt 5 év alatt mindössze 24 állami lakás épült, addig a negyedik ötéves terv során mintegy 1900 állami lakás megépítésének ]e- hetünk szemtanúi és élvezői. Megyénk arculata megváltozott az elmúlt negyedszázad során, a szűkebb haza a dinamikusan fejlődő ipari-mezőgazdasági megyék sorába lépett és ren­delkezik a fejlődés perspektí­vájával. Pakson épül az ország első atomerőműve. A megye szocialista mezőgazdasága által termelt sertés, és szarvasmar­ha feldolgozására az ötödik öt­éves tervben megépül Szek- szárdon a húsfeldolgozó kom­binát. A két. város dinamikus fejlesztése mellett törekvésünk Bonyhád és Paks nagyközsé­gek várossá szervezése, vala­mint az. hogy a tanácsok ma­gasabb színvonalon biztosítsák a megye többi településén élő lakosság alapellátását, életkö­rülményeinek javítását. — Tisztelt tanácsülés, kedves elvtársnők, elvtársak! — foly­tatta. — A tanácsi tevékeny, ségben kiemelkedő társadalmi jelentősége van a tanácstagi munkának A tanácsok ereje a párt helyes politikája mel­lett a kollektívákban, a testü­letekben rejtőzött és rejtőzik jelenleg is. őszinte elismerés illeti megyénkben azt a 2331 tanácstagot, aki önzetlenül és becsülettel látja el a megbíza­tásával együtt járó többletmun­kát, jól képviselve választóit a tanácsokban Tisztelet és elis­merés azoknak, akik 25 évvel ezelőtt vállalva az ismeretlen feladatokat, ma is elősegítői a fejlődésnek Azok. akik 25 év óta tanácstagok, 104-en van­nak. Tisztelettel hajtunk fejet azoknak az emléke előtt is, akik ott voltak tanácstagok­ként a tanácsrendszer megala­kulásánál, de végleg elköltöz­tek sorainkból. Köszönt.iük azokat is. akik más szintű ta. náesokban kezdték meg a munkát és ma a megyei tanács tagjai. Köszöntjük mindazokat, akik kijárva a közéletiség is­koláját 25—20—10 vagy csak néhány éve azt vallják, hogy a tanácsi munka szolgálat, a köz és a nép szolgálata. Az ünnepi tanácsülés szóno. ka ezután mondott köszönetét a tanácsok tevékenységét se­gítő pártszerveknek, tömeg, szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, mindazon társ­szerveknek, melyek a taná­csokkal szorosan együttműköd, ve küzdenek gazdasági, politi­kai. társadalmi céliaink minél teljesebb megvalósításáért. Hazánkban a fejlett szocia­lista társadalom felépítésén munkálkodunk — mondotta — tanácsainknak az elkövetkező időszakban az MSZMP XI. kongresszusa határozatának megvalósításán kell fáradozni- ok. Amikor a tanácsrendszer nem kevésbé nagy feladatok megoldását kívánó újabb ne­gyedszázadba lép, engedjék meg, hogy a nép bizalmán ala­puló felelősségteljes, de meg­tisztelő feladatok megvalósítá­sához jó erőt és egészséget kí­vánjak. Kitüntetések Az ünnepi beszédet követően Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, dr. Farkas Ottó pedig a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala névé. ben üdvözölte az ünnepi ta- nácsülést. Ezután a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és a Minisztertanács meg­bízásából a megyei tanács el­nöke kitüntetéseket adott át. Ennek során vette át a Mun­kaérdemrend arany fokozata kitüntetést és .,A 25 éves ta­nácsi munkáért” kitüntető jel­vényt és oklevelet dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes, míg dr. Tóth Rudolfné, a me. gyei tanács kereskedelmi osz­tályának főelőadója 25 éves tanácsi munkája elismeréséül a Munkaérdemrend bronz fo­kozatát és „A 25 éves tanácsi munkáért” jelvényt és okleve­let kapott. Kívülük tizenhatan vették át „A 25 éves tanács) munkáért” kitüntető jelvényt és oklevelet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a „Mezőgazdaság Kiváló Dől. gozója” kitüntetésében Horváth József, a megyei tanács elnök, helyettese részesült. * Az ünnepi ülést megszakító rövid szünet után a Tolna me­gyei Tanács először azt a je­lentést tárgyalta meg, melyet dr. Polgár Ferenc, a végreha.i. tó bizottság titkára terjesztett elő a szervezeti és működési szabályzatok érvényesülésének tapasztalatairól, majd pedig Horváth József elnökhelyettes, a bizottság elnöke előterjesztő- sében foglalkozott a megyei ta­nács mező-, élelmiszer- és víz. gazdálkodási bizottságának munkájáról számot adó jelen, téssel. A két napirend vitájá­ban Szót kért dr. Ordas József, ifjú Bozsó János, Scheidl La­jos és Deák István. A bejelentések címsző alatt előterjesztett ügyekben döntve a Tolna megyei Tanács meg­hallgatta Acs Erzsébet inter­pellációját. mely az alsónánai. ak útépítéséhez, illetve az út­építés meggyorsításához kért — és kap — segítséget a me­gyei tanácstól. * Délután háromkor a szek­szárdi Panoráma filmszínház­ban rendezték meg a Tolna megyei Tanács, a Szekszárd városi Tanács dolgozóinak, to­vábbá a megyei-városi tanácsi intézmények dolgozóinak ün­nepi munkaértekezletét. Itt. is Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke emlékezett a taná­csok negyedszázaddal ezelőtti megalakulására és beszélt a szocialista köztisztviselők fel­adatairól. arról az anyagi-er­kölcsi megbecsülésről, mely a közért, az emberek sokaságá­ért dolgozó köztisztviselőket napjainkban övezi. A megemlékezés után kelle. mes kötelességének tett eleget a megyei tanács elnöke, ami­kor kitüntetéseket adott át a tanácsapparátus és a tanácsi intézmények 109 kiemelkedő munkát végző dolgozójának. Negyvenötén kapták meg „A 25 éves tanácsi munkáért” ki­tüntető jelvényt és oklevelet, heten a tanácsosi és főtanácso. si címet, hárman részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben és huszonötén nyerték el ez alkalommal a törzsgárdajel- vény arany, ezüst és bronz fo­kozatát. Az ünnepi apparátusértekez­letet követően fogadás zárta a tanácsok fennállásának 25 éves jubileumát köszöntő megyei ünnepséget. MegkezdMitt az úttörSvtzetiik VI. országos konfereoclája Tegnap reggel Dunaújváros­ban, a Bartók Béla Művelődési Ház nagytermében összeült az úttörővezetők VI. országos konferenciája. A szövetség legfőbb fórumának tanácsko­zásán — félezemyi küldött és vendég, közöttük a külföldi testvérszervezetek képviselői, nek jelenlétében — Szűcs Ist- vés^-% » Magyar Úttörőit Szö­vetségének főtitkára vonta meg a gyermekszervezet kétéves te­vékenységének mérlegét, tar­totta meg a szövetség országos tanácsának beszámolóját, A beszámolót vita követte. — A következő esztendőre szó­ló feladattervet várhatóan a tanácskozás harmadik napján, szombaton fogadják el, Haderöcsikkenlési tárgyalások Bécsben csütörtökön meg­tartotta újabb plenáris ülését a haderőcsökkentési konferencia. Az ülésen ezúttal George K. Grande kanadai nagykövet el­nökölt és szólalt fel. Hír sze­rint a kanadai küldött csupán a NATO-országok ismert állás­pontjának ismételt kifejtésére szorítkozott. Lézer György Leningrádba utazott (Folytatás az 1. oldalról.) nök-helyettes, V. J. Pavlov a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, és V. F. Grubjakov, a külügyminisztérium ötödik európai osztályának vezetője. A repülőtérről a kormányfő zárt ZÍL gépkocsin, akárcsak Moszkvában, motoros rendőrök kíséretében magyar és szovjet zászlókkal fellobogózott utcá­kon integető leningrádiak sor­fala között tette meg az utat a Néva-folyó egyik szigetén lévő kormányrezidencláig. Út­közben a vendégek gépkocsi­karavánja néhány percre meg­állt a város határában, a Moszkva sugárút torkolatánál, ahol nemrégiben a győzelem 39. évfordulója alkalmából új, több szoborcsoportból álló monumentális gránit emlék­művet avattak fel Leningrád védőinek tiszteletére. Az em­lékművet Ludmilla Belovaja, a városi történeti múzeum igaz­gatója mutatta be. Lázár György vörös szegfűcsokrot helyezett el az emlékműnél, s egvoerces némasággal adózott a Nagy Honvédő Háborúban elesett leningrádi hősök emlé­kének. A vendéglátók nagyon tar­talmas programot készítettek a következő két napra. Csütörtö­kön délután Lázár György lá­togatást tett egy leningrádi nagyüzemben, majd megtekin­tette a Piszkarjov emlékteme­tőt. Késő délután beszélgetést folvtatott a területi szovjet ve­zetőivel. Este a Kirov opera- és balettszínház előadását te­kintette meg. Csütörtökön délután Lázár Gvörgv és kísérete a Vlagyimir Iljies Leninről elnevezett Le­ningrádi Optikai-Mechanikai Egyesülés — rövidített nevén LOMO központjába látogatott eL Hazánk miniszterelnökét a LOMO vezérigazgatói irodájá­ban R. M. Kaserinyinov, az egyesülés műszaki igazgatója tájékoztatta a több mint húsz­ezer dolgozót foglalkoztató vál­lalat eredményeiről, a hozzá­tartozó üzemek termékeiről, a munkaszervezés, az automati­kus irányító rendszerek alkal­mazásának időszerű kérdései­ről. A magyar vendégek és a ve­lük együtt érkezett szovjet sze­mélyiségek, köztük Mihail Le- szecsko szovjet miniszterelnök­helyettes, ezután több mint egy órán át ismerkedtek az üze­mekkel. Az egyesülés bemutatóter­mében Lázár György nagy fi­gyelemmel szemlélte meg a világ jelenlegi legnagyobb csil­lagászati teleszkópjának ma­kettjét. A teleszkóp a közel­múltban készült el, s jelenleg az Észak-Kaukázusban műkö­dik. Az üzemlátogatás a modern technológiai fejlesztés és az üzemszervezés problémáival összefüggő rendkívül érdekes eszmecserével ért véget. A látogatás után a minisz­terelnök és kísérete a Piszkar­jov emléktemetőhöz hajtatott, hogy lerója kegyeletét annak a hatszázezer leningrádi lakos­nak az emléke előtt, akik a hitleri fasizmus elleni küzde­lem idején, Leningrád kllenc- száz napos blokádja alatt vesz­tették életüket, s akiket ebben a temetőben helyeztek örök nyugalomra. Leningrád hős védőinek em­lékművénél Lázár György ko­szorút helyezett el. A minisz­terelnök tiszteletére az emlék­mű előtt katonai díszőrség so­rakozott fel. Eljátszották a magyar és a szovjet himnuszt, majd a díszőrség katonái dísz­lépésben vonultak el a magyar és szovjet hivatalos személyi­ségek előtt. A Piszkarjov em­léktemető múzeumának ven­dégkönyvében Lázár György ezt a bejegyzést hagyta: „Mély tisztelettel hajtjuk meg fejün­ket Leningrád hős védőinek emléke előtt.” A késő délutáni órákban mi­niszterelnökünk és a kíséreté­ben lévő személyiségek látoga­tást tettek a leningrádi terüle­ti szovjet végrehajtó bizottsá­gán A. N. Sibalov, a végrehaj­tó bizottság elnöke kellemes leningrádi tartózkodást kívánt a magyar kormány elnökének, majd tájékoztatta a területnek és Leningrádnak a kilencedik szovjet ötéves terv teljesítésé­ben elért kiemelkedő eredmé­nyeiről a vendégeket. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön 13 szavazattal. el_ lenszavazat nélkül határozatot fogadott el a Slnai-félsziget ütköző övezetében állomásozó rendkívüli ENSZ-csapatok mandátumának egy évre. 1976 október 24-ig történő meghosz- szabbításáról. A szavazásban nem vett részt Irak és Kína. Irak ENSZ-képviselője azzal indokolta távolmaradását, hogy a mandátum felújítása több időt ad Izraelnek uralmának konszolidálására a megszállt, arab területen. A kínaiak nem adtak magyarázatot. Az ENSZ rendkívüli haderőinek mandá­tuma pénteken járt volna le. Meghosszabbításához Egyiptom és Izrael egyaránt hozzájárult. RÓMA ' Ugo Poletti bíboros, római helynök (a római egyházmegye pápát helyettesítő legfőbb elöl­járója) a római egyházközsé­gek vezetőinek értekezletén tartott beszédében felhívta be­osztottjai, a segédpüspökök és plébánosok figyelmét arra a súlyos veszélyre, hogy Róma, „a katolikus egyház fővárosa” jövő tavasszal, az esedékes közigazgatási választások al­kalmával „marxista” — értsd: kommunista és szocialista — vezetés alá kerül. (Róma váro­sában június 15-én nem tar­tottak választásokat, a közigaz­gatás megújítására 1976 tava­szán kerül sor.) A valószínű­nek tartott baloldali választá­si győzelem, s az a távlat, hogy Rómában megszűnik a keresz­ténydemokrata közigazgatás. Poletti bíboros szerint „rend­kívül riasztó, és messzemenő kihatással járó fejlemény” len­ne, amely ellen mozgósítani kell az egyház minden erőfor­rását TOKIÓ A dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter vezette ma­gyar küldöttség csütörtökön délután kerekasztal-beszélge- tést folytatott a japán gazda­sági és pénzügyi élet képvise­lőivel. A japán gazdasági szer­vezetek szövetségének tokiói székházában megtartott érte­kezletén többek között jelen voltak a japán—magyar gaz­dasági bizottság vezetői, vala­mint a japán ipari nagyválla­latok és kereskedelmi cégek vezető képviselői. Csütörtökön este Horváth Ernő, hazánk tokiói nagyköve­te fogadást adott a dr Bíró József vezette küldöttség tisz­teletére. A fogadáson megje­lentek a japán politikai, gaz­dasági és üzleti élet vezető képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom