Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

_ o s i s Ein S n ^ * (Folytatás az 1. oldalról.) terjedjen katonai területre is. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyo­mán kialakult kedvező politi­kai légkörben a szocialista or­szágok újabb leszerelési intéz­kedéseket kezdeményeznek. A Központi Bizottság üdvözli és teljes egyetértéssel támogatja a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását s az újabb tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztésének és gyártá­sának megtiltását célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. E javaslatok elfogadása, a fegyverkezési verseny korláto­zásé, majd megszüntetése az egés7 emberiség javát szolgál­ná. Áz általános és teljes le. szerelés óriási anyagi, tudomá­nyos és technikai erőket sza­badítana fel békés célokra. Nagy jelentőségűnek tartjuk a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról már létrejött szovjet—amerikai meeállapo. dósokat, s az újabb egyezmé­nyeket előkészítő tárgyaláso­kat. Hazánk nagy figyelmet for­dít a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokra. A Varsói Szerződés tagállamai állhatatosan arra törekednek, hogy ezek a tárgyalások siker­re vezessenek. A Magyar Nép­köztársaság támogatja a szo­cialista országoknak a bécsi tárgyalásokon benyújtott konstruktív javaslatait, ame­lyek kizárják az egyoldalú ka­tonai előnyöket és szavatolják valamennyi érintett állam biztonságát. Pártunk Központi Bi- ■ zottsága, az egész ma­gyar közvélemény örömmel fogadta, hogy meghívásunkra hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Le Duan elvtárs, első titkár vezetésével, a Vi­etnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kül­döttsége. Ez alkalomból ismét kifejezésre jutott pártjaink és népeink szoros testvéri barát­sága. Vietnam népe történelmi győzelmének megszilárdításán, országa újjáépítésén munkál­kodik. A vietnami nép győzelme, a laoszi, a kambodzsai hazafiak nemzeti felszabadító harcának sikerei új távlatokat nyitottak Délkelet-Ázsiában a függet­lenségért, a társadalmi hala­dásért folyó küzdelemhez. A magyar dolgozók testvér­ként álltak Vietnam népe mel­lett a felszabadító háború ide­jén, s velük vagyunk a békés alkötó munka során is. Szoli­daritásunkról biztosítjuk az imperialista beavatkozási kí­sérleteket sikeresen visszaverő, az önálló nemzeti fejlődés út­jára lépett indokínai népeket. 5 A Közel-Kelet változat- ■ lanul veszélyes tűzfé­szek. Izrael a megszállt arab területek megtartására, a Pa­lesztinái felszabadítási mozga­lom felszámolására törekszik. Terrortámadásokat hajt végre Libanon ellen. A Központi Bizottság ismé­telten támogatásáról biztosítja a válság átfogó, igazságos ren­dezéséért küzdő arab erőket A közelmúltban kötött újabb egyiptomi—izraeli csapatszét­választási megállapodás kér­désében a Központi Bizottság nem osztja az egyezmény lét­rehozóinak derűlátását. Általá­nos vélemény szerint ez ' az egyezmény nem viszi előre a konfliktus végleges megoldá­sét. A rendezés alapvető felté­tele továbbra is az izraeli csa­patok kivonása az 1967-ben megszállt területekről; a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak elismerése, beleértve a független állami létre való jogát is; a térség valamennyi állama függetlenségének és biz­tonságának szavatolása. A Kö- zei-iveieten a tartós és Igazsá­gos békét csak valamennyi ér­dekelt fél, köztük a Palesztina) arab nép képviselőinek rész­vételével lehet biztosítani. Pártunk, a szocializ- • must építő magyar nép szolidáris a haladásért, a de­mokráciáért, a nemzeti meg­újulásért küzdőkkel. Pártun­kat, népünket mélységesen felháborítja, hogy a világ egyes országaiban a zsákutcá­ba jutott reakció az emberi jo­gokat lábbal tiporva, nyílt ter­rorral, a legvadabb fasiszta módszerekkel próbálja vérbe- foitani a népek szabadságtö­rekvéseit, s megtartani, illetve visszaszerezni hatalmát. A portugál haladó erők — lerázva a fasizmus igáját — állhatatos harcot folytatnak a fasiszta restauráció veszélyé­nek elhárításáért, a forradalmi vívmányok megvédéséért, az ország demokratikus átalakítá. sáért. A világ haladó közvélemé­nyével együtt elítéljük a por­tugál belső reakciónak a de­mokratikus fejlődés meggáto­lására irányuló mesterkedéseit, és a nemzetközi burzsoázia dur­va beavatkozási kísérleteit az ország belügyeibe. A portugál nép elidegeníthetetlen joga, hogy önállóan és szabadon dönthessen sorsáról. Pártunk szolidaritásáról és támogatásá­ról biztosítja a Portugál Kom­munista Pártot és az ország demokratikus átalakulásáért, a forradalmi vívmányok meg­védéséért és továbbfejleszté­séért fellépő valamennyi anti­fasiszta erőt. A világszerte megnyilvánuló tiltakozó megmozdulásokkal egyetértve elítéljük a spa­nyolországi Franco-rezslm bru­tális intézkedéseit./ Követeljük, hogy szűnjön meg a fasiszta terror, a spanyol haladó sze­mélyek üldözése. Szolidárisak vagyunk azok­kal a kommunistákkal, szo­cialistákkal, haladó emberek­kel, hazafiakkal, akik Chilében a fasiszta terror ellen harcol­nak. Követeljük a törvénytele­nül fogva tartott Luis Corva- lán elvtárs és más hazafiak szabadon bocsátását. 7 A szocialista országok • eredményei, a tőkés or­szágokban és a nemzetközi színtéren folyó osztályharc legutóbbi eseményei tanúsít­ják, hogy szakadatlanul fejlő­dik korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom. A kommunista és mun­káspártok a társadalmi hala­dásért, a demokráciáért, a dol­gozók szabadságjogaiért és a békéért vívott küzdelem élhar­cosai. A magyar kommunisták szolidárisak a tőkés országok­ban működő testvérpártok mo­nopóliumok elleni harcával, valamint a fejlődő országok haladó erőinek az újgyarmato­sítás megszüntetéséért, az ön­álló, demokratikus fejlődésért folytatott küzdelmével. A kommunista és munkás­pártok soraiban erősödik az együttműködésre, az impe- rialistaellenes harc összehan­golására irányuló törekvés. Ennek jegyében került sor az idén az arab, majd a latin­amerikai testvérpártok regio­nális értekezletére. Folyamat­ban van az európai kommu­nista és munkáspártok értekez­letének előkészítése, amelyben a Magyar Szocialista Munkás­párt is tevékenyen részt vesz. A Központi Bizottság • megállapította, hogy pártunk nemzetközi tevékeny­ségét, kormányunk külpoliti­káját következetesen a prole­tár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés el­vei alapján folytatja. A jövő­ben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy internacionalista elveinknek és nemzeti érde­keinknek egyaránt megfelelő nemzetközi tevékenységgel kedvező külső feltételeket biz­tosítsunk szocialista építőmun. kánk számára és hozzájárul­junk a béke, a társadalmi ha­ladás egyetemes ügyéhez. II. A Központi Bizottság a XI. pártkongresszus döntése alap­ján állást foglalt az 1976 fo­lyamán sorra kerülő tagkönyv- csere politikai és szervezeti előkészítésének, végrehajtásá­nak kérdéseiben. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy pártunk esz­mei, politikai, szervezeti egysé­ge szilárd, tömegkapcsolatai erősek, betölti vezető szerepét társadalmunk életében. A tag- könyvcspre gondos előkészíté­sét és lebonyolítását a fejlett szocialista társadalom építésé­ből adódó időszerű társadalmi, gazdasági és kulturális felada­tok megoldásának szolgálatá­ba kell állítani. A tagkönyvcserével kapcso­latos politikai munka alapvető feladata az, hogy tovább erő­sítse a párt egységét, növelje a pártszervezetek és a párttagok aktivitását, szélesítse a párt tömegkapcsolatait és segítse elő a XI. kongresszus határo­zatainak végrehajtását. (MTI). Oxigéngyár épül Dunaföldváron Hazánk legkorszerűbb hegesz. tőgázgyárát építtette fel Du- naföldvár határában két évvel ezelőtt a budapesti székhelyű Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat. Az előszállás! ország­út melletti új üzemben tavaly százkilencvenezer palackot megtöltő, ezerötven tonna dis. sousgázt állítottak elő, az idei háromnegyed évben pedig ezerkétszáz tonnányinál több hegesztőgázzal kétszázötezer palackot töltöttek meg eddig a Dunántúl, a Duna—Tisza kőjé­nek déli része, sőt Budapest, főleg építkezési szükségletére, a korábbi jelentős külföldi be­hozatalt mellőzve, amint azt Klonga József üzemvezetőtől megtudtuk. Az országos vállalat tovább­fejleszti dunaföldvári üzemét, s mintegy hatvanmillió forint, ra tervezett költséggel csepp­folyós oxigént előállító gyárat is építtet mellé A kivitelezés­sel korábban is megbízott Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalat az idei tavaszon (már­ciusban) kezdte meg az építést, s jelenleg olyan szépen előre­haladt, hogy ilyen példás ütemben az előírt határidő helyett mintegy fél évvel előbb, 1977 közepén átadásra kerülhet az új üzem -r Czenki Károly, nak, a budapesti vállalat beru­házási vezetőjének tájékoztató, sa szerint. A leendő üzemben négymil­lió '8 irmái köbméternek meg­felelő cseppfolyós oxigént és kétmillió köbméter nitrogént gyártanak majd évente Ezzel a dunaföldvári telep dél-du­nántúli ipari gázbázissá válik, s feladata lesz a Dunaföldvár —Solt közti Duna-hídon át a vállalat szegedi és szolnoki le. rakaténak cseppfolyós oxigén­nel való ellátása és helyben palackozása is. BALLABÁS LÁSZLÓ A cél: segíteni a kertgazdaságokat A kertgazdasági ágazat terv­szerű távlati fejlesztése egy­részt az arra alkalmas ültet­vények korszerűsítésével, más­részt új üzemi ültetvények te­lepítésével valósulhat meg. Ez­zel összefüggésben kell a sző­lőoltvány- és gyümölcsfaisko­lái termelés korszerűsítését ki­emelt feladatnak tekinteni. A kormányhatározatok ered­ményes végrehajtása szüksé­gessé teszi, hogy a szaporító­anyagok termelésében, termel­tetésében, valamint forgalma­zásában foglalkoztatott szak­emberek képzéséről, tovább­képzéséről is időben gondos­kodjanak. Ugyanis sem a sza­porítóanyag-termesztés jelen­legi munkaerő-állománya, sem annak képzettségi összetétele nincs arányban a várható fel­adatokkal. Ismeretes az is, hogy a szőlő- és faiskolai alap­anyag-előállítás szakmai köve­telményei — az ágazat egyéb szaktevékenységeihez viszo­nyítva — rendkívüli speciáli- zádót igényelnek. Ezért a ter­mesztő üzemek Irányítóinak, szakmunkásainak és betanított munkásainak szakmai tovább­képzése alapvető jelentőségű. A MÉM szakoktatási felü­gyelősége — összhangban a MÉM termelés- és műszaki fejlesztési főosztályával és a Pest megyei Tanács illetékes szakigazgatási szervével — a szaporítóanyag-termelés, -ter­meltetés és -forgalmazás terü­letén foglalkoztatott fizikai ál­lományú dolgozók továbbkép­zési bázisintézményeként a halásztelki mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet Je­lölte ki. Az intézet a tovább­képzési tanfolyamok szervezé­sét már megkezdte ez év őszén. A továbbképzés a faiskolake­zelő és betanítottmunkás- tanfolyammal kezdődik. , Iz Aj munkahely ára Az általános és egyre súlyo­sabb gondokat okozó munka­erőhiánnyal kapcsolatban több nyíre — s napjainkban szinte kizárólag — a vállalatok fele­lősségéről, nagyvonalú, csak a pillanatnyi érdekekhez Igazo­dó, a mindenkori termelési helyzet szerint kapkodó mun­kaerőgazdálkodásról szokás be­szélni. Közhelyszámba menő kifejezéseink is ezt tükrözik, például; „kapun belüli mun­kanélküliség”, „munkakönyves munkanélküliek” vagy — s itt a jelzőn a hangsúly — „belső munkaerőtartalék" stb. Való igaz: az ésszerűbb, a takarékosabb és átgondoltabb munkaerőgazdálkodás érdeké­ben sokat tehetnének a válla­latok. De pusztán ennek az óhajnak a megfogalmazásától — és szüntelen ismételgetésé­től — aligha javul, változik a vállalati munkaerőgazdálko­dás. A vállalatok — évek óta és még mindig — azt látják, hogy olcsóbb és egyszerűbb a létszám bővítése (mert a mun­kaerőállomány Jórésze állan­dóan mozgásban van, így aztán „jut is, marad is ...”), mint a beruházás és a felújítás, a mű­szaki fejlesztés gyorsítása, a technológia, a munkaszervezés korszerűsítése, a modern, nagy termelékenységű termelőeszkö­zök beszerzése. De azt is tud­ják — tudniuk kell! — hogy az anyagi termelés világában szétosztani, vagy újra elosztani csak azt, és annyit lehet, ami­vel és amennyivel rendelkezünk (s ez természetesen a munka­erőállományra is érvényes). Nem árt itt újra — s ki tud­ja hányadszor — elismételni az általános — s meglehetősen szomorú, vagy inkább elgon­dolkoztató képet nyújtó — munkaerőhelyzet jelzőszámait. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása már ma is a demográfiailag lehetséges maximumon van. A számítá­sok szerint a gazdaságilag ak­tív munkaképes korú férfiak száma 1990-ig mindössze 6—7 százalékkal (150—206 ezer fő­vel) növelhető. Ez még arra is kevés, hogy a nyugállományba vonulókat pótolja. A munkaképes korú nők 64 százaléka állt munkaviszony­ban 1970-ben. az arány azóta is stagnál, s gyakorlatilag nem növelhető számottevően. Mindent egybevetve: a fog­lalkoztatottak száma 1990-ig, jó esetben is csak 300 ezerrel növelhető, viszont — számítá­sok szerint — a népgazdaság teljes munkaerő-utánpótlási szükséglete ugyanebben az időszakban körülbelül 2,5 mil­lió fő. A két adat közötti rop­pant különbség valamelyest enyhíthető a már nyugállo­mányban lévő, de még mindig munkaképes korúak nagyobb arányú, szervezett foglalkozta­tásával, ám — kell-e mondani? — a gondok ezzel sem oldha­tók meg. Az is nyilvánvaló, hogy ezeket a gondokat a vál­lalatok egyedül nem képesek megoldani, legyen bármilyen körültekintő és korszerű is a munkaerőgazdálkodásuk. Fel kell tenni a kérdést: ml az ár* egy-egy új munkahely létesítésének, milyen áron le­het a sorra épülő új gyárak­ba, a gyorsan szaporodó intéz­ményekbe munkásokat, külön­böző képzettségű alkalmazotta­kat kapni? Illene most rövid fejtegetésbe bocsátkozni arról, hogy mit kellene megjavítani gazdaságunk struktúráján, vál­lalataink termékszerkezetén, illene újabb adatokat és ténye­ket felsorakoztatni annak il­lusztrálására, hogy sok százez­ren dolgoznak olyan munkahe­lyeken, amelyeket már rég meg kellett volna szüntetni, a amelyek léte egy elavult gaz­dasági szerkezet konzerválá­sát jelzi. Mindez azonban csak újabb ismételgetése lenne a már amúgy is jól ismert té­nyeknek, ezért kerüljük meg a bizonyítási eljárást, s mondjuk ki kereken; ma és a követke­ző években egy új munkahe­lyet csak egy régi megszünte­tésének árán lehet éa szabad létesíteni. Ez persze így túl egyszerűen hangzik, s úgy tűnik, mintha valamiféle megegyezéstől függne: hol és mit létesítünk, hol és mit szüntetünk meg. Nem erről van szó, hanem a rendelkezésre álló munkaerő- állomány tervszerű, központi átcsoportosításáról. Arról az ugyancsak sokat hangoztatott követelményeknek a gyakorla­ti — és következetes — végre­hajtásáról, hogy a különböző szakképzettségű emberek olyan munkahelyeken dolgozzanak, ahol valóban szükség lenne rá­juk, s ne a gazdaságtalannak, — vagy éppen értelmetlennek — minősíthető munkakörökben „húzzák” ki a napi munkaidőt Még kerekebben fogalmazva: a következő években fel kell szá­molni a gazdaságtalan, vagy éppen bizonyos tradíciókat csak kegyeletből őrző munka­helyeket, ily módon szabadítva fel a népgazdaság — a korsze­rű gazdaság — számára meg­felelő munkaerőforrásokat. Az efféle átcsoportosítással jottányit sem csorbulnának a foglalkoztatáspolitika alapel­vei, viszont, ha némi kényel­metlenség árán is — mert hi­szen sokaknak új szakmát kel­lene tanulniuk, tovább kellene magukat képezniük, új munka­helyet és munkakört kellene választaniuk — lényegesen eny- híthetők lennének a mai mun­kaerőgondok, s elvégezhetők a társadalom számára elsőrendű fontosságú feladatok. VÉRTES CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom