Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
Kincsek a foil alatt, kincsek a felszínen Sáros a föld Az elmúlt napokban lehullott sok eső alaposan megnehezítette a mezőgazdasági munkát. Elsősorban a már amúgy is megkésett vetést állította meg, de megnehezítette a kukorica betaka- látását és a szántást is. Sárszentlőrinc és Nagydorog közt, a Sió—Sárvíz által közrefogott szigetben vágják a kukoricát a Paksi Állami Gazdaság kombájnjai. A felázott dűlőúttal egjmagukban nem tudnak megbirkózni a termést szállító tehergépkocsik. A hatvan-nyolcvan mázsa tér. hét szállító járműveket a tábláról Dvtra traktorokkal vontatják a műútig. A gazdaság dicséretére válik, hogy lapátosokat állított az útra, hogy letakarítsák a kihordott sarat. I A szedresi út mentén, a mözsi termelőszövetkezet három MTZ-je szántja a felázott talajt. A traktorok kerekei gyakran elforognak két ekefej előtt is, s a felrakódott sártól az ekík tarlókerekei is többször csúsznak, mint forognak. B. I. — G. K. A tudományos konferencia első napja Szakszavon Tegnap délelőtt kezdődött meg ózekszárcton a Babits Mihály művelődési központban, az a tudományos konferencia, amelyen Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei kutatók, tudományos munkatársak számolnak be különböző olyan témákról, amelyek szorosan kapcsolódnak gazdasági és társadalmi életünkhöz. Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács művelődésügyi ősz. tálya vezetőjének megnyitója után Fejér Leontín geológus, a Mecseki Szénbányák műszaki tanácsadója tartott előadást a szilárd ásványi tüzelőanyagok kutatásának és bányászatának helyzetéről a Dél-Bunántúlon. Előadásának külön fontosságot adott az a tény, hogy 1973 óta — az energiaválság kitörésétől — rendkívül fontos lett újra a hagyományos energiahordozók gazdaságos kitermelése. Ézt követően Bencze Géza, a zalaegerszegi olajmúzeum levéltárosa beszélt a hazai olaj- és földgázkutatás múltjáról éá ebből a jelen számára leszűrhető tapasztalatokról. A történeti visszatekintés után Bíró Ernő geológus az OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró üzem igazgatóhelyettese tartott részletes ismertetőt a hazai földgáz- és 'aikinrs kutatásának, és kitermelésének jelenlegi helvzeté- rőL Énö ily aktuális problémával foglalkozott Lovász György, a Magyar Tudományos Akadé. mia Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatóhelyettese, aki referátumában közismerten vízszegény országunk felszíni vízkészletének kutatásmódszereivel, már elért eredményeivel és tapasztalataival foglalkozott. A délelőtti program Erdősi Ferenc, valamint Ruzsás Lajos (mindketten a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének dolgozói) előadásaival ért Véget. Délután a történészeké volt a szó. A vita hosszú címe is jelzi talán, hogy az milyen hatalmas területet ölelt fel: „A négy megye ipar- és munkásmozgalom-történetével foglalkozó újabb tudományos munkák vitája”. A vitát Heckenast Gusztáv, a Magyar Törtéríelmi Társulat osztályvezető-helyettese vezette. Felkért hozzászólókként Incze Miklós, a Magyar Történelmi Társulat üzemtör. téneti szekciójának elnöke és Vörös Károly, ugyanitt a hely- történe4! s-ekció elnöke fejtette ki véleményét a mintegy harminc megjelent szakember előtt. Egyikükre se vá>-t útönnvű feladat, sőt a kívülállóban az a gondolat is felmerült, hogy talán nem almost alkalmazott a legszerencsésebb forma ilyen tanácskozások lebonyolítására. A négy megye részéről ugyanis a tanulmányok, önállp munkák olyan tömegét javasolták megvitatásra, ami ha részletekbe menően megtörténik, a résztvevők egy hétig se kelhettek volna fel helyükről. A mecsek- vidéki kőszénbányászat múltja, a somogyi építőanyagipar szerkezeti változásai, a Bonyhádi Zománcgyár története, a zalai olajipari múzeum gazdag anyaga túlságosan is nagy te. rület ahhoz, hogy az utalásszerűnél alaposabban lehessen foglalkozni velük. Felszólalásában Incze László is utalt arra, hogy milyen fontos a társtudományok bekapcsolódása, a tanácskozás komplexitása, az egyes tudományágak egymásrautaltsága. Hiszen a bányák történetével foglalkozó tudóstól bajos elvárni, hogy a liász korban kialakult szénrétegek geológiai körülményeivel is tisztában legyen. Az egyes tanulmányok, ismertetésénél megemlítette, hogy bár azok csak egy tájegység múltjának különböző részleteit taglalják, állnak olyan színvonalon, hogy kiadásuknál gondolni kellett volna az idegen nyelvű rövid összefoglalókra is. Vörös Károly tisztének megfelelően elsősorban a helytörténeti munkáknak szentelt figyelmet. K. Balog János: Értünk éltek, értünk haltak cí- jnú kötetének elismerő ismertetése mellett arra is utalt, hogy ennek a munkának a nyomán talán ideje lenne foglalkozni a munkásmozgalom történeti szociológiájának kérdésével is. A könyvben szereplő mintegy száz, tragikus sorsú személy a legkülönbözőbb származású volt, más és más indíttatástól hajtva jutott el oda, ahová eljutott és szolgált egy eszmét, melyért többségük az életét is áldozta. Hasonlóan tovább fejlesztést igényel Mérey Klára alapos munkája is, aki a somogyi volt gróf Hunyadi- birtokok cselédségének helyzetét elemezte. Levéltári forrásból nagyon sok konkrét számot használt fel, ami elvezethetne az allodiális uradalmak üzemi rentabilitásának analíziséhez, ennek minden társadalomtörténeti vonatkozásával együtt. A két felkért hozzászóló kisebb előadásnak is beillő szavai Után került sor a vitára. A „Kutatások a gazdasági és társadalmi élet szolgálatában” című előadássorozat ma településföldrajzi kérdések taglalásával folytatódik. ICábelromboIók A bóalóarigúűúk tevékenységének eredménye: A sza un lévő csatlakozók áram alatt vannak. Kábelek. Gondosan szigetelt fémerek, melyek villamos energia formájában szállítják a lakásokba, gyárakba a meleget, Világosságot, s a gépeket mozgató erőt Erre szükség van a nap minden órájában, percében. De sajnos, néha csak Szükség lenne. Mert felelőtlen emberek miatt akadozik az energiaellátás. Felelőtlen emberek. S sokan máris folytatnák, a DÉDÁSZ-osok. Ugyanis ők a villamos hálózatok gazdái. A gyakori üzemzavarok ázonban nem miattuk következnek be. De lássunk néhány kiragadott példát: Október 19- íől 20-ra virradó éjjel Szek- ízárdon a Széchenyi utca déli részén, a Bezerédj utcában, a Kálvárián és a város központjában kialudtak az utcai villanyok. Az ok: A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói elvágták a közvilágítás vezérlő kábelét. Előtte egy héttel, október 13-án este az ügyeletes hiába próbálta bekapcsolni a közvilágítást, huszonhárom körzetben nem gyulladtak ki a lámpák. Gépkocsival kellett elmenni mindegyik körzethez, s külön-külön áram alá helyezni a lámpatesteket. Az ok itt is hasonló, az Arany János utcában az építők elvágták a vezérlőkábel mind a négy erét. Tegnapelőtt pedig több üzemben, gyárban aludtak el a fények, leálltak a gépek Szekszárdon a Rákos- palotai Bőr- és Műanyagfeldob gozó Vállalat új üzeme, a Mátyás király utca. a Bottyán hegyi lakótelep, a Rákóczi és Kadarka utcai lakások és a Mérey lakótelep, Tolnán a Selyemgyár. s a község egy része, Bogyiszlón pedig az egész község áram nélkül maradt. Fél, egy, másfél órába tellett, míg kerülő vezetékeken helyreállították az áramszolgáltatást. Mindez azért történt, mert az építők a Keselyűsi úton belevágtak egy húszezer voltos kábelba. S folytathatjuk. A kép a szekszárdi bontóbrigádok kontárkodását mutatja. A megrongált kábeldobozban jelenleg is 380 Volt Van. Éz 'pedig élet. veszélyes. Életveszély, sok ezer kiesett munkaóra, hogy csak a felelőtlenség néhány következményét említsük. Nem beszélve arról a rengeteg, egyébként felesleges munkáról, amit a hibák kijavítása a DÉDÁSZ dolgo- zóinak okoz. Az áramszolgáltató vezetői Szinte állandóan kérik az építőket. vigyázzanak. Sok helyen, a kábelek közelében csak kézi munkát engedélyeznek, de ezzel a munkások mit sem törődnek, s markológéppel marcangolják a föld alatti vezetékeket. A szabvány előírja, hogy a kiásott — természetesen, nem kiszaggatott — kábeleket cement-, vagy acélcsővel kell védeni. A Bezerédj utcai építkezésnél ehelyett deszkákat raktak, úgy, hogy azokat a kábel tartja S ami még nevetséges is, a műszaki ellenőr, mint valami nagyszerű tettről, erről be is számol a naplójában. A tapasztálat ázt mutatja, ha üzemzavar van, az előidézők a leghangosabbak. Ök szidják az áramszoígáltatót, mert. elaludt a villany. De nem tudpm. mit fognak akkor mondani, ha felelőtlenségükért fe. lelősségre vonják őket. A Minisztertanács tavaly decemberben hozott rendelete közel kétszeresére emelte a villamos hálózatok megsértéséért, többek között a kábelrongálásért kiszabható büntetést. Élni kéne ilyen esetekben a törvény szigorával. — szepesi — 1975. október 24,
