Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

Ünnepi megemlékezés a tanácsok megalakulásának 25, évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) — Hazánkban a tanácsok megalakulása a magyar mun­kásosztály szocialista államépí­tő munkájának egyik történel­mi jelentőségű eseménye, egyik kezdeti lépése s egyben nagy vívmánya volt. Jelentősége ab. ban van, hogy végleg azok ke. rültelc a helyi képviseleti szer­vekbe, a közigazgatásba, akiket a korábbi kizsákmányoló rend* szer teljesen kirekesztett a ha­talom minden területéről, aki­ket megfosztott alapvető em­beri és állampolgári jogaiktól, A tanácsok megalakulásának előfeltételét a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott, világ­történelmi jelentőségű győzel­me teremtette meg. — Áz eltelt negyedszázad­ban tanácsaink jelentős szere­pet töltöttek be a szocializmus építésében. A párt- és az álla­mi politika helyi végrehajtá­séval részesei és formálói vol­tak társadalmi életünknek és elért eredményeinknek. Dr. Popp Lajos: — Pártunk XI. kongresszu. sa joggal hangsúlyozhatta, hogy erősödött a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege, mind­inkább területük felelős gaz­dáivá válnak és hatékonyan vesznek részt az össztársadal­mi feladatok megvalósításá­ban. — Egy társadalmi rendszer demokratizmusát elsősorban nem a forrná1 is szervezeti ke­retek határozzák meg, hanem az, hogy ki a hatalom birtoko­sa s a hatalom kinek biztosít jogot és valóságos lehetőséget, hogy beleszóljon az állami, a társadalmi ügyekbe. Hazánk, ban, amint a tanácsok fejlő­dése is bizohyítja, a legmaga­sabb rendű demokratizmust, a szocialista demokráciát hoztuk létre és fejlesztjük. A fejlesz­tést szüntelen folyamatnak tartjuk, hiszen a XI pártkong­resszus határozatainak és pár. tunk programnyilatkozatának végrehajtásával hazánkban a fejlett szocialista társadalmat építjük. Nagy nemzeti programunk a szocialista Magyarország fel­építése. Ez felelősségteljes, bo­nyolult, de egyben lelkesítő feladata egész dolgozó népünk, nek. Tanácsainknak e nagy cél megvalósításában közreműköd­ni, népünk javát szolgálni: megtiszteltetés és egyben köte­lesség. Pártunk és kormá­nyunk meggyőződése, hogy a negyedszázados fennállásukat ünneplő tanácsok tagjai, veze­tői és dolgozói, akik eddig is részesei voltak szocialista ha­zánk történelmi sikereinek, ké­szen állnak az új tennivalók elvégzésére. — zárta beszédét a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ezután dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. B tanfc«»k társadalmi-politikai rendszerűnk nélkülözhetetlen intézményeivé váltak ■— Á jubileum a szocialista államépítés ama történelmi lépésének jelentőségét húzza alá, amellyel a munkásosz­tály és forradalmi pártja a ha­talom birtokában, az eltelt év­tizedekben sikerrel alakította ki a szocialista államszerve­zet területi és helyi szerveit — kezdte beszédét dr. Papp La­jos, flz első tanácstörvény — A történelmi jelentőségű első tanácstörvény 1950-ben került a parlament elé. A tör­vénytervezet beterjesztője, Ká­dár János elvtárs joggal álla­pította meg, „A helyi tanácsok felállítása, ezeknek — a je­lenlegi helyi közigazgatási rendszerünkhöz képest fejlet- tett — demokratikus rendsze­re olyan haladást jelent, ame­lyet nyilvánvalóan örömmel fog üdvözölni munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk”. Ezzel a törvénnyel „államunk új, erős tartópillére­it hozzuk létre, mert a helyi tanácsokról szóló törvény vég­rehajtása után e téren is — közigazgatásunk, államigazga­tásunk egész rendszerében — megvalósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk kiépítését.” — Az első tanácstörvény he­lyesen alakította ki a taná­csok szervezetét, működési el­veit, mondta ki pártirányításu­kat, jól jelölte meg szerepüket. Megfelelő kereteket nyújtott a lakosság állami munkába való bevonásához. A tanácsok azon­ban ezeket a kereteket, java­részt rajtuk kívül álló okokból, mégsem tudták kellő tartalom­mal megtölteni. Megalakulá­suk első éveiben az államélet irányításában is olyan szemlé­let és gyakorlat alakult ki, amely nem kedvezett a taná­csi munka teljes kibontakozá­sának a tömegkapcsolatok­nak. — Az 1954. őszén megszüle­tett második tanácstörvénnyel javultak a munka feltételei. A jó irányban megindult fejlő­dést azonban átmeneti követke­zetlenség zavarta, majd időle­gesen megszakította az ellen- forradalom. a.; fl tanácsok tj feladatai — A szocializmus alapjainak lerakása Után, a fejlett szocia­lista társadalom építésében a tanácsokra is új feladatok vár­tak — folytatta. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyértelműen, megfogalmazta határozatában: „A tanácsok önállóságának növelése, ha­táskörük bővítése és felelőssé­gük fokozása, önkormányzati jellegük erősítése, szocialista osztálypolitika. Ez államunk és társadalmunk továbbfejlesz­tését szolgálja, a szocialista demokrácia további kibonta­koztatásának elengedhetetlen követelménye”. 1971. február 10-én fogadta el az ország- gyűlés a harmadik tanácstör­vényt. A törvény a szocialista rendszerünkben ténylegesen betöltött szerepüknek megfe­lelően határozta meg a taná­csok feladatait. Korszerűsítet­te szervezetüket, működésüket, képviseleti rendjüket, központi irányításukat, növelte hatás­körüket, önállóságukat és fele­lősségüket. —* A tanácsok munkájának eredményeiben nagy társadal­mi szerepe van annak, hogy a lakosság egyre növekvő részt vállal a feladatok elvégzésé­ben, a helyi problémák meg­oldásában. Ma már csaknem negyedmillió állampolgár te­vékenykedik a tanácsok külön­féle bizottságaiban. Különösen sokat tett a lakosság a'telepü­lések fejlesztéséért, szépítésé­ért. Az 1950-es évek elején az Ilyen célú társadalmi munka értéke évente alig negyvenmil­lió forint volt, a múlt évben megközelítette a 2 mllliárdot — A tanácsok szervező, koordináló tevékenységének nagy szerepe van abban, hogy az egymilliónál több lakás fel­építésével túlteljesítjük az idén befejeződő 15 éves lakásépíté­si programot. A több mint 16 ezer tanácsi intézmény a la­kosság oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellá­tását segíti. Kiemelkedő ered­mények születtek a gyermek- intézmények fejlesztésében. Míg 25 esztendővel ezelőtt az óvodás korú gyermekek 24 szá­zaléka járhatott óvodába, ma már csaknem 75 százaléka. Ezer bölcsődés korú gyermekre 12 hely jutott, jelenleg a szá­zat is meghaladja. A tanácsok vállalataik létrehozásával és állandó fejlesztésével is sokat tettek a lakosság jobb ellátá­sáért. •— Amikor a tanácsok fejlő­déséről szólunk, nem feledkez­hetünk meg a tanácstagokról, a nép küldötteiről, akik önzet­lenül vállalják megtisztelő, ám sokszor nehéz, tengernyi sza­bad időt felemésztő megbíza­tásukat, képviselik választóik érdekeit, tolmácsolják javas­lataikat. A1 lakosság megbecsü­lését, elismerését bizonyítja, hogy csaknem 3700 olyan ta­nácstag van hazánkban, aki­ket 1950. október 22-e óta újra és újra megválasztották. Rz A] ötéves terv — A fejlett, szocialista tár­sadalom felépítésének fontos időszaka, új ötéves terv áll előttünk. Ezért ma mindenek­előtt a feladatokra kell gon­dolnunk. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresszu­sa lelkesítő, egyben felelősség- teljes és következetes munkát igénylő célokat tűzött népünk elé. A nagy munkában jelen­tős szerep vár a tanácsokra. Huszonöt év távlatából megállapíthatjuk, hogy a taná­csok társadalmi-politikai rend­szerünk nélkülözhetetlen in­tézményeivé váltak, a szocia­lista fejlődés aktív, elválaszt­hatatlan részesei lettek. Jelen­tős szerepet kaptak és nagy munkát végeztek a szocialista építésben. Megfeleltek a vára­kozásnak. Politikailag, szerve­zetileg megerősödtek, a dolgo­zók érdekeit következetesen szolgáló, tekintélyes állami szervekké, a munkáshatalom igazi képviselőivé váltak. Az ünnepség Borbándi Já­nos zárszavával, s az Intema- cionálé hangjaival ért véget. :s (MTI) Leonyid Brezsnyev és Kyikolaj Foágornij megbeszélése Lézár Györggyel Az SZKp és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti együttmű­ködés továbbfejlesztésének, a szovjet és a magyar nép test­véri barátsága megerősítésé­nek kérdéseit vitatta meg szer­dán Leonyid Brezsnyev és Lá­zár György. Az SZK P Központi Bizottságának főtitkára és az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke tájékoztatták továbbá egymást a szocialista, illetve a kommunista építés menetéről országukban. Leonyid Brezsnyev ismertet­te, hogy a szovjet emberek miképpen teljesítik az SZKP XXIV. kongresszusának hatá­rozatait és hogyan készülnek a XXV. pártkongresszusra. Lá­zár György arról beszélt, hogy a magyar dolgozók miképpen oldják meg az MSZMP XI. kongresszusa által kitűzött fel­adatokat, hogyan dolgoznak az ország soron lévő népgazdasá­gi terveinek teljesítésén. Leonyid Brezsnyev és Lázár György megvitattak egyes idő­szerű külpolitikai problémá­kat is, az enyhülési folyamat kiszélesítéséért és elmélyítésé­ért, a békéért és a szocializ­musért vívott harc feladatait. A vélemények kicserélése is­mét alátámasztotta az SZKP és az MSZMP, a két ország kormánya nézeteinek teljes egységét minden megvitatott kérdésben. Szívélyes elvtársi hangulatú volt a megbeszélés. Nylkolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke szerdán délelőtt a Kremlben fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, vala­mint a kíséretében lévő sze­mélyiségeket. Magyar részről a Legfelsőbb Tanács Elnökségének fogadó­termében lezajlott találkozón ott volt dr. Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes, Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár, Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Rapai Gyula, hazánk rendkívüli és megha­talmazott moszkvai nagyköve­te. Szovjet részről a beszélge­tésen jelen volt Mihail Le- szecsko miniszterelnök-helyet­tes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Koszorúzás a Lenin-mauzóleumnál Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán délben koszorút helyezett el a Lenln-mauzóleumnál. A koszorú vörös szalagjának fel­irata: „V. I. Leninnek, a nem­zetközi proletáriátus nagy ta­nítójának”. A koszorúzáson szovjet rész­ről ott volt M. A. Leszecsko miniszterelnök-helyettes, N. N. Rogyionov külügyminisz­ter-helyettes, és V. J. Pavlov budapesti szovjet nagykövet. Magyar részről jelen voltak Lázár György kíséretének tagjai, ott..volt Rapai Gyula nagykövet es a moszkvai nagy- követség több más képviselő* je. Koszorút helyezett el a mi­niszterelnök a Kreml falai alatt az Ismeretlen katona sír­jánál is „a népek szabadságá­ért elesett szovjet hősöknek” felirattal. Fogadás a magyar nagykövetségen Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke szerdán délután Moszkvá­ban a Magyar Népköztársaság nagykövetségén fogadást adott Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének tiszteletére. A fogadáson Koszigin mi­niszterelnök mellett szovjet részről jelen voltak: D. Sz. Pol- janszkij, az SZKP KB Politik kai Bizottságának tagja, mező- gazdasági miniszter, M. Sz; Szolomencev. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, az Oroszországi Föderáció mi­niszterelnöke. I. V. Arhipov, N. K. Bajbakov, V. E Dimsic, M A Leszecsko, I. T. Novikov, V. N. Novikov, Z. N. Murijev és L Sz. Szmirnov miniszter­elnök-helyettesek, továbbá a szovjet kormány számos tagja és más hivatalos személyisé­gek. Magyar részről ott voltak Lázár György kíséretének tag­jai, moszkvai nagykövetségünk diplomatái és más hivatalos személyiségek. A fogadáson Lázár György és Alekszej Koszigin pohárkö. szöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. Szoyjet—magyar mezőgazdasági megállapodás A Kremlben szerdán aláír­ták az 1990-ig érvényes hosszú lejáratú szovjet—magyar me. zőgazdasági megállapodást Ennek értelmében Magyaror­szág egyes olyan mezőgazdasá­gi termékeket szállít a Szovjet­unióba, amelyeknek termelésé­re szakosodik. A dokumentumot Mihail Le_ szecsko, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyettese és dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese írta alá. A megállapodás aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsá. nak elnöke és Lázár György, a Magyár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Ny ’., olaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának ' a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke í égadta a hivatalos baráti látogatáson Moszkvában tar­tózkodó magyar kormányküldöttségek Kitüntetettek a megyéből A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabópál An­talnak, a megyei tanács elnö­kének — korábban a Munka, érdemrend arany fokozatát — most pedig a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa „A 25 éves tanácsi munkáért” ki­tüntető jelvényt és oklevelet adományozta 25 éves eredmé­nyes tanácsi munkássága és a polgári védelem területén ne- gyedsz'"--^d p’att végzett ki­magasló tevékenysége elisme- íéséül. __ Ugyancsak Budapesten Parlamentben vette át a Mi- kaérdemrend bronz foko kormánykitüntetést Babos T hályné tolnai és Kovács Gyű’ dunaföldvári tanácstag. „A í éves tanácsi munkáért” kiti'r tető jelvényt és oklevelet Lendvai Konrádné nagymá- fiyoki tanácstag és Nagy Ká- rolyné, a dombóvári Városi Tanács anyakönyvvezetője szintén a fővárosban tartott központi ünnepségen vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom