Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
T Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A hét kiemelkedő eseménye a szovjet— francia csúcstalálkozó volt. 1966 nyara óta, amikor De Gaulle tábornok elsőként látogatott el a Szovjetunióba ,a nyugati hatalmak vezetői közül, a két ország első embereinek találkozásai rendszeressé váltak. Leonyid Brezsnyev 1974. decemberében járt Franciaországban, egy év sem telt el azóta, s most Gis- card, d’Estaing kelt útra, hogy mint francia államfő, először folytasson tárgyalásokat a szovjet fővárosban. Moszkvában, a Kremlben folytak a tárgyalások a Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök vezette francia küldöttség (baloldalt) és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet küldöttség között. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) Ezeket a tárgyalásokat siker koronázta, bár közben a jobboldali francia sajtó megpróbálkozott a zavarkeltéssel egy váratlan esemény kapcsán: a vendéglátó Leonyid Brezsnyev meghűlt, emiatt egy tárgyalási nap kimaradt, Giscard d’Estaing az előzetesen megállapított tervtől eltérően Kijevben töltötte a csütörtököt. Maga Brezsnyev cáfolta meg a párizsi toliforgatók híreszteléseit, amikor péntek reggel irodájában fogadta az AFP francia hír- ügynökség munkatársát és barátságos beszélgetés közben mondotta el, miért is módosult a program. Pénteken délután már sor kerülhetett a fontos dokumentumok aláírására, amelyek továbblépést jelentenek a szovjet— francia együttműködésben. A szovjet—francia csúcstalálkozó azzal az eredménnyel járt, hogy kölcsönösen kifejezésre juttatták: Helsinki szellemében folytatják a kapcsolatok bővítését, a politikai konzultációkban és gazdasági területen egyaránt. A héten döntés született Párizsban a tőkés országok és a fejlődő országok gazdasági értekezletének összehívásáról. December I6-án ugyancsak a francia fővárosban találkozik majd 8 tőkés ország és 19 fejlődő ország küldöttsége. Nem külön energiaértekezletet rendezlek decemberben, hanem összetett módon és egyszerre tárgyalják a nyersanyag- és pénzügyi problémákat, az iparfejlesztés^ ügyét. Minden bizonnyal heves és sorsdöntő vitára számíthatunk két hónap múltán. A párizsi értekezlet kapcsán fontos politikai kérdések is fölvetődhetnek kétoldalú tárgyalásokon. A hét végén került nyilvánosságra az az amerikai terv, amely szerint éppen a párizsi konferenciával egy időben jöjjön létre eszmecsere Szíria és az Egyesült Államok vezetői között... Washington megpróbálná jobb belátásra bírni Damaszkuszi: Szíria ugyanis eddig határozottan elítélte az amerikai közvetítéssel megkötött egyiptomi—izraeli, csapatszétválasztási megállapodást. Kairóban úgy ült össze az. Arab Liga külügyminiszteri tanácsa, hogy Szíria képviselője távol maradt. (Líbia és a Palesztina! Felszabadítási Szervezet szintén.) Ugyanakkor érkezett a hír, hogv Asszad Szíriái elnök előző heti moszkvai látogatása után további tárgyalásokra még a szovjet fővárosban maradt Khaddam szíriai külügy- és "’assz hadügyminiszter. Aligha reális az a oshinetoni és Tel A viv-i reménv. amely Szíriát tekintve a bibliai pálfordulás holnapi megismétlődésére számít. Az arab világ nyugati végén izgalmas, de nem mindennapi akció körvonalai bontakoznak ki: Hasszán marokkói király a Soanyol- Szahara felszabadítására óriási tömegmegmozdulást szervez. Hivatalosan — fegyvertelenül, sőt olyannyira erőszakmentesen, hogv kihirdették: a Spanyol-Szahara határára felvonulni toborzott 350 000 marokkói akkor sem fog fegyveresen védekezni, ha történetesen a gyarmati terület spanvol katonái rájuk lőnek... Spanyolország a Biztonsági Tanácshoz akar . fordulni a marokkói „támadás” elleni védelemért Persze ma. a madridi kormány nem számíthat különösebb rokonszenvre és együttérzésre gyarmatbirtokának megőrzése végett. Természetes, hogy világszerte elítélik a fasiszta terrort, s különös aggodalmat kelt a hír. amely szerint áO-en várhatjálf,; hogy «hamarosan vérbíróság elé állítják őket a rendőrgyilkosságokban való részvétel vádjával. Az Ibériai-félsziget másik országában, Portugáliában továbbra is heves politikai viharok dúlnak. A jobboldali politikusok megpróbálnak támaszt találni a hadsereg egyes tábornokaiban. tisztjeiben. A „fegyelem helyreállítása” címén szeretnék szétzilálni azokat az egységeket, amelyekben kommunista vagy más baloldali1 tisztek és tiszthelyettesek telies, elszánt egységben vannak a néo soraiból kikerült kiskatonákkal. Néhány laktanva fölött ott leng a vörös zászló, ami aztán érthetően — vörös posztó a demokrata nénoárti jobboldali politikusok szemeben. A küzdelem mindennap újabb fordulatokat höz. Ä Távol-Keleten a figyelem most Kissinger amerikai külügyminiszter pekingi útjára irányul. Ford elnök november végi kínai hivatalos látogatását kell előkészítenie. Érdekes, hogy Kissinger odamenet is, hazatérőben is megáll Tokióban, mert tájékoztatni kívánja a japán kormányt tárgyalási elképzeléseiről, illetve a végén az eredményekről. Ezzel is kifejezésre akaria juttatni, hogy a Kínával meginduló alkudozásokban a japán érdekeket figyelembe veszi. .„ Dr. Bíró József Tokióban Új államtitkárok a portugál kormányban Tizenkét új államtitkár és hét új államtitkár-helyettes tette le Lisszabonban a hivatali esküt — ezzel befejeződött a hatodik ideiglenes kormány megalakulása. Korábban már 24 államtitkár lépett hivatalba. Az Azevedo miniszterelnök vezette kormánynak 15 minisztere és 36 államtitkára van. A kormánytagok a fegyveres erőket képviselik, illetve a három nagy politikai párt — a szocialista, a kommunista és a demokratikus néppárt — tagjai közül kerültek ki, illetve pártonkívüliek. 1875, október 19. Szombaton délelőtt Tokióba érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, hogy aláírja a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt. A minisztert elkísérte egyhetes tokiói látogatására Sziklai Ede, a KkM államközi osztályának vezetője. Sar- kadi Sándor, a protokollosz- tály vezetője és Ferenczy András, a Külkereskedelmi Minisztérium japán referatúrájának vezetője. A küldöttséghez csatlakozik a japán fővárosban Horváth Ernő, hazánk tokiói nagykövete és Kozma Miklós kereskedelmi tanácsos. Dr. Bíró Józsefet és a küldöttség tagjait Tokió nemzetközi repülőterén Tacsibana Maszatada, a japán külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Furukava Kijosi nagykövet, a minisztérium 1 szocialista országokkal foglal. kozó osztályának vezetője fogadta. Japáni tartózkodása során a magyar külkereskedelmi mi. niszter találkozik Miki Takeo miniszterelnökkel, Mijazava Kiicsi külügyminiszterrel, Ohi- ra Maszajosi pénzügyminiszterrel, Komoto Tosio külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, valamint a japán gazdasági és' üzleti élet vezető képviselőivel A küldöttség ellátogat a Hitachi és a Toshiba cég néhány nagyüzemébe és kutatólaboratóriumába, illetve kerek- asztal-értekezleten vesz részt a japán kereskedőházak és nagy. vállalatok képviselőivel. Szombaton több japán lap közölte annak a kommünikének a szövegét, amelyet a japán külügyminisztérium pénteken adott ki dr. Bíró József látogatásáról. Élénk munka az ENSZ-bizottságokban A faji megkülönböztetés Az ENSZ-közgyűlés 3. szá. mú szociális-humanitárius-kul- turális bizottsága 70 szavazattal 29 ellenében, 27 tartózkodással határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi a faji megkülönböztetést és leszögezi, hogy „a cionizmus a fajül. dözés és a faji megkülönböztetés egyik formája”. A határozati javaslat már korábban is I heves vitákat váltott ki. Míg a szocialista országok (Románia | tartózkodott a szavazástól) és az arab országok támogatták, Izrael, az Egyesült Államok, Kanada és a közös piaci tagországok ellenezték a határozatot, az afrikai és ázsiai országok véleménye megoszlott. A szavazás előtt az Egyesült Államok képviselője csakúgy, mint Herzog izraeli küldött éles hangon ítélte el a határozati javaslatot, sőt kétségbe vonta a világszervezet munká. ját. Mindkét küldött megpróbálta vallásellenességgel vádolni a határozati javaslat támogatóit. Az arab küldöttek felszólalásukban ezt a vádat a leghatározottabban visszautasították és leszögezték, hogy a határozat a nacionalista és faji alapra helyezkedő zsidó állam, nem pedig a zsidó vallás ellen irányul. A későbbiekben a 3. számú bizottság 126 szavazattal határozatot hozott a faji megkülönböztetés felszámolásának szükségességéről. A határozat meg. engedhetetlennek nevezi a fajüldöző Dél-Afrikában uralkodó állapotokat, és felszólítja valamennyi államot, hogy járuljon hozzá a faji megkülönböztetés felszámolására meghirdetett ENSZ-évtized céljainak megvalósításához Izrael ezt a határozati javaslatot sem szavazta meg. Az ENSZ Namíbia-tanácsa felhívást intézett minden államhoz: zúzzák szét a gyarmatosítók manővereit, amelyek Namíbia feldarabolására irányulnak. Mint ismeretes, Namíbiát (Délnyugat-Afrika) a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere tartja megszállása alatt. A nemzetközi biztonság Folytatta munkáját az 1. számú politikai bizottság is. A nemzetközi bizottságokkal kapcsolatos ENSZ-nyilatkozat megfogalmazását célzó vitában felszólalt többek között a szovjet, az argentin, az algériai, a jugoszláv és az ecuadori küldött. Valamennyien hangsú. lyözták a nemzetközi biztonság további megszilárdítását célzó intézkedések szükségességét. Iszraeljan szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a szocialista országok aktív és céltudatos erőfeszítései következtében csökkent a különböző társadalmi rendszerek világméretű konfliktusának veszélye. Az algériai küldött 25 el nem kötelezett ország közös határozati javaslatát terjesztette a bizottság elé. E javas, lat üdvözli az európai biztonsági értekezlet sikereit és felszólítja az összes országot, hogy a feszültség enyhülésének folyamatát terjesszék kj a világ valamennyi térségére, * ■ A Biztonsági Tanács 14 sza* vazattal javasolta, hogy a köz. gyűlés vegye fel a tagok sorá. ba a Comore-szigeteket. Fran. ciaország nem vett részt a szavazásban, arra való hivatko. zással, hogy ez év júliusában függetlenné vált volt francia gyarmattal kapcsolatban még vannak tisztázatlan problémák. A négy szigetet egyesítő állam a 143. ENSZ-tagország lesz. A chilei helyzet A chilei junta jegyzékei intézett Kurf Waldheim ENSZ- főtitkárhoz. amelyben elutasítja az ENSZ vizsgálóbizottságának a chilei politikai foglyok ügyében tett megállapításait. Az ENSZ emberi jogok bizottságának öttagú csoportja először ugyan megkapta a beuta. zási vízumot Chilébe, később azonban az engedély visszavonása miatt júliustól kezdődően New Yorkban. Caracasban és Genfben tartotta tanácskozásait. Chilei menekültek és más szemtanúk vallomásai alapján összeállított jelentésükben megállapították, hogy a chilei junta a kínzást politikai eszközként alkalmazza. A jelentés, amelyet Santiago most alaptalannak minősít, részletezi, milyen barbár eszközöket alkalmaznak a chilei biztonsági erők a politikai foglyokkal szemben. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés egyes számú bizottságának ülésén a nemzetközi biztonság erősítéséről szóló vitában felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó New York-i ENSZ- képviseletének vezetője. A magyar diplomáciának az európai biztonsági konferenciához ve. zető úton szerzett tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy az európai tapasztalatok egyetemes jellegűek és másutt is eredményesen hasznosíthatók. Utalt arra, hogy az esetenként áthidalhatatlannak tűnő nehézségeket jó szándékú és elmélyült, két- és többoldalú tárgyalásokkal sikerült legyőzni, miközben mindenki ragaszkodott saját alapelveihez, de kész volt az alapelveket nem érintő kérdésekben a tisztessé, ges kompromisszumokra. A magyar ENSZ-nagykövet kijelentette: azt várjuk a közgyűléstől, hogy határozottan ráirányítsa a figyelmet a különböző országoknak a nemzetközi biztonság erősítésében szerzett tapasztalataira és legalább ilyen mértékben arra is, milyen intézkedésekkel lehetne erősíteni a nemzetközi biztonságot és ennek intézményes formáit kiterjeszteni a világ más tájaira is.
