Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
E lég talán Darwinraemlé- keztetnünk, hogy jelezzük, milyen szoros az összefüggés a biológia s a filozófia és a világnézet között: a fejlődéselmélet nemcsak korszakalkotó tudományos felfedezés volt, hanem kegyelemdöfés is az idealista filozófiának és gyermekének, a vallásos világnézetnek, egyúttal diadalra vitte a materialista fölfogást. Ezért támadták veszett dühhel, mocskolódva és rágalmazva képviselőit, ezért rendeztek „majompöröket”, ezért üldözték hatóságilag a vallásos idealizmusra épülő polgári államokban a darwinizmust. Tudományosan persze nem tudták megcáfolni. Még az egyház is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, változtatni a teremtés dogmáján. iMa már azt hirdeti: nem Ádám és Éva, hanem az őssejt a teremtés műve, a belőle kifejlődött állat és az ember nem mond ellent a világ és főleg pz élőlények isteni eredetének. Persze, a modem molekuláris biológia, a sejtkutatás, az idealizmusnak ezt az utolsó érvét is meg fogja cáfolni, hiszen igen közel áll már az élet eredete titkának megfejtéséhez. Amerikai tudósok alig néhány hónapja adtak előzetes közlést a Neue Zürcher Zeitungban: szappanbuborékból készített idegmembrán-model- len sikerült felfedezniük az idegszignálok áramforrását. Azt a villamos energiát tehát, amely idegrendszerünk elektronikáját működteti. Galvani rángatódzó békacombja óta kutatta a tudomány az idegelektromosság titkát. Megfejtésével PÁKOUTZ ISTVÁN VERSEI: U T A K Homoki Lencsa nyolcvanennyihány esztendőket élt, de nemigen volt érkezése abbáziai Lusztrájz-ra, még Balaton)enyvesen sem járt; viszont annyiszor kirándult Pörös-re, Páskom-ba kapával, gereblyével, sarlóval, hogy zarándokútjaiból bőven futotta volna akár a Szentváros-ba', vagy a Kanári-szigetekre is. NYÁRVÉQI 1 Szittyó nád tövében vadliliom-levelek alatt nagyhorogra érdemes halak pipálnak tohonyán kövéren 2 Dilettáns-horgász-álom: méretes ponty kukucskál a szák tört ablakából 3 Küsz-lesen a sirály Fodor hullám kotyog A szél nádat cibál Cihelődik a nyár Szedheted a motyód A győzelem harsonái a sejt szerkezetének és működésének csaknem minden problémáját megoldottuk már, tehát úgyszólván csak „napok kérdése”, hogy megfejtsük a végső titkot is: hogyan lesz az élettelenből élő, hogyan keletkezett az élet a Földön. M indez kellőn megvilágítja, milyen fontos az az I. T. Frolov szerkesztette tanulmánygyűjtemény, amelyet Filozófia és modern biológia címmel adott ki a Kossuth Kiadó. A tanulmányok abból a lenini elvből indulnak ki, hogy a marxista filozófia nem avatkozhat bele a tudományos kutatásba, nem bírálhatja el eredményeit. Két teendője van: az elért tudományos eredményekből következtetéseket vonhat le a filozófiai általánosítás számára és a dialektikus materializmus mérlegére téve megvizsgálhatja, hogy bizonyos kutatási célok, tendenciák, módszerek ebből a szempontból pozitív, vagy negatív irányba mutatnak-e. A tanulmányok szerzői ele-: j get tettek ennek a föladatnak: fölmérik a modem biológia eredményeinek ismeretelméleti jelentőségét, s a dialektikus materializmus princípiumai alapján elemzik az új kutatási irányokat, módszereket. A biológia fő ágazatai s a legfontosabb új módszerek területén kielégítően elvégezték a marxista filozófia által rájuk rótt föladatokat. Nem csekély jelentőségű ez, ha meggondoljuk, milyen jelentős volt a kölcsönhatás egyrészt Marx- Engels és a darwinizmus, másrészt Lenin és modem fizika közt. Ma, amikor a biológia élre került a tudományok közt — sokak szerint a „biológia korába” léptünk —, igen nagy jelentőségű a szembesítése a marxista filozófiával. A kötet áttekintő jellegű, a szerzők nem tárgyalják részletekbe menően, kimerítően az egyes problémákat, mert elsősorban a főiskolai oktatás számára akartak útmutató, tájékoztató jellegű kézikönyvet adni. Jórészt nem szerzőket, inkább csak irányzatokat vizsgálnak, így sok nagy eredményeket elért tudós, sok módszer is kívül rekedt a vizsgálódás körén! Kézikönyvszerű használatát erősen csökkenti, hogy nem készült hozzá név- és tárgymutató. Ennek ellenére alapvető, házagpótló jelentőségű ez a tanulmánykötet. A laikus olvasó számára is jó tájékoztatást nyújt, bár megértése elég nagy filozófiai és biológiai előképzettséget kíván. A szélesebb olvasóközönség igénye — s a főiskoláké és a pártoktatásé is — talán az volna, hogy ezt a kötetet hamarosan újabb kövesse, főként á fnodem biológia világnézeti problémáiról. Hiszen napjaink eszmei-világnézeti harcában ellenfeleink talán a biológiára hivatkoznak a legtöbbet. S a biológia filozófiai, világnézeti problémáiban való eligazodást az segítené a legjobban, ha marxista igénnyel megírnák a modem biológia történetét, „regényét”, mondjuk a békacombtól a szappanbuborékig. HOMORÓDI JÓZSEF Műfaját tekintve szokatlan új művet alkotott Aram Ha- csaturján világhírű szovjet zeneszerző a hitleri Németország fölött aratott győzelem 30. évfordulójának tiszteletére. A zenékari művet kizárólag fúvósokból és dobokból álló együttes adja elő. — yyA győzelem harsonái" címet viselő, mindössze ötperces darabban lakonikus formában akartam kifejezni, mit éreztet meg velem századunk ezen óriási jelentőségű eseménye, a haladó erőknek és a humanizmusnak a fasizmus fölött aratott győzelme — mondotta Hacsaturján. i Nagylátószög Dobos Lajos fotóalbuma Néhány ívvel ezelőtt a magyar műemlékekről adott ki Dobos Lajos egy pompás fotóalbumot. most pedig Nagylátó- szög címen összegyűjtött, közel másfél száz képében gyönyörködhetünk. Már a műemléki felvételeknél megfigyelhettük kitűnő komponálókészségét, mindig a lényegre irányuló figyelmét, amikor egy-egy részlet kiemelésével rejtett szépségeket fedez fel. nem feledve és feledtetve azt sem, hogy minden részlet csak az egész egységében éh A Nagylátószög csaknem az egész világot bekalandozza, emberek, tájak, műemlékek villannak föl lapjain, mindig azzal a hivatástudattal, amit így fogalmazott meg: „A fénykép nem film vagy színház, a fotót nem lehet rendezni, mert ha rendezték, akkor már nem az igazi. A fotó nem játék, hanem valóságelemekből formált műalkotás, aminek látszatjellege nem lehet.” Villányi Róma. Firenze,' isi tíew York-i Guggenheim-mú- zeum éppúgy alkalmas „fotótéma”, mint a barcelonai bika. viadal, vagy a párizsi illemhelyek. Mert nem a téma teszi naggyá a képet, hanem a kép emeli föl a témát, s itt már a szó legjobb értelmében művészetről kell beszélnünk: az igazi fotó éppúgy képes a lé. nyeget visszaadni, mint a legjobb festmény. Csak fotós kell hozzá. Dobos Lajos kivételes invencióval tudja szétválasztani a fontost a mellékestől, s ezzel képei mindig túmutat. nak önmagukon. nemcsak azt mondják el, amit a kép ábrázol, hanem azt is. ami a külső mö- 6ött igazi lényegük. Van ebben természetesen technika is — a mesterséget tudni kell —, de az igazi művészet mindig több. Egyik képe a római Szent Péter templomot ábrázolja, amit előtte már milliószor fényképeztek. Dobos San Pietrója csodálatos változáson megy át, szinte újrafogalmazza Michelangelo kupoláját, amelynek világos ellenpontja a Tiberis vizében tükröződik. A híd vízszintesét keresztezi a part vonala, fölötte az épület sejtelmes tömege, amit szinte megkoronáz a klasszikus szépségű kupola. Vagy a Babona születik című. Keleméren készült képet idézhetjük, amelynek öregasszonyát a fénysugár is kiemeli, mégsem ez a fontos, hanem a kép másik felét kitöltő, bizonytalanságában is félelmetes árnyék, az öregasz- szony igazi lénye. A példákat folytathatnánk, mert Dobos Lajos mindig szolgál valami 1 meglepetéssel, újra és újra bizonyítva, hogy a fényképezőgép arra is képes, hogy a valóság reprodukálásán túl a lényeget mutassa meg, bármiről legyen is szó. „A fo. tográfusnak nagylátószögben kell szemlélnie a világot, mielőtt még belenézne a keresőbe. hogy az élet ezernyi jelensége és eseménye közül választani tudjuk egy századmásodpercnyit” — írja könyve előszavában. A művészet itt kezdődik: mielőtt még a keresőbe nézne. Mert a századmásodperc eredményében az egész élet tükröződhet. Ahogyan Dobos Lajos képein. A képekhez méltó kiállítású könyvet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki. CSÁNYI L. A nnlr nemzetközi évének' * keretében a Magyar Nők Országos Tanácsa hónapról hónapra vitavendégül hív magához a különböző társadalmi rétegek asszonyai közül e&y-egy csoportot, gondjaik és gondolataik megbeszélése végett. Elsőnek a munkásnők művelődéséről beszélgettek a meghívottak. Legutóbb pedig a képző- és iparművésznők egy csoportja kapott meghívást. A közönség és a modern művészet kapcsolatáról — a pártkongresszuson is tárgyalt fontos kérdésről — mondták el véleményüket, hozzátéve azt is. hogy alkotó munkájuk terén „hol szorít a cipő”. Panasznap lett a beszélgetésből. miként ez várható is volt; hiszen művész és közönség viszonyának rendezetlenségét bizonyítja, hogy ízlésük messze eltér, s az új lakásokat, családi házakat gyakrabban „díszíti” giccses holmi, mint művészi alkotás. Természetesen ezt még a műalkotás ára is magyarázhatná. ám az ipar is ritkán gyárt — szériában — művészi ízléssel tervezett tárgyakat. A kereskedelem sem ezeket terjeszti, hanem kielégíti a közönség másfajta, olykor „fogfájós kiskutya” igényét; s valójában nem az a baj. hogy kielégíti, hanem hogy nem is próbálja vonzó példákkal formálni ezeket az igényeket. A művésznők egybehangzó ítélete nyilvánult meg az áruházi dísztárgy- és textllvá- Iaszték ostorozásában; csak az nem derült ki. hogy az ipar kényszeríti-e rá a kereskedelemre ezeket a cikkeket, vagy fordítva? Az iparművész is a manipuláció eszközének érzi magát olyankor, amikor megtervez dolgokat. melyeket a maga otthonában nem helyezne el. A dísztárgyak meg a díszítő és használati funkciót Js betöltő eszközöl?, textíliái? esetében sokkal nagyobb változatosságra kellene törekedni: az egyedi darab valóban luxus. kevesen engedhetik meg maguknak, de ha a szériagyártás sokkal gazdagabb választékot adna, amelybő] egyéni ízléssel annyi összeállítást lehetne variálni, ahány család csak akad, megszűnnék az uniformizált la. kások egyhangúsága. .. i A népi művészei gazdagabban érvényesülhetne. ha többféle motívum- kincsből választanának a népművészeti boltok. Hiszen egy-egy szép szőttes, hímzett terítő, párna, cserge meleggé és színessé varázsolja a legunalmasabb típusbútorral berendezett otthont is. A szép; formájú korsó, bokály, hozzáillő virággal kecses váza. a cseréptálon étvágygerjesz- tőbb a gyümölcs mint a műanyag tálcán, csak éppen azt nem szabad elfelejtenünk hogy a népművészet funkcionális művészet: annyi darabot bír el a lakás, amennyi használatba kerül, szerepet kap benne; a többlet már magánmúzeum, ha tér van hozzá; de a fővárosi másfélkét szobában nevetséges a szövőszékek. fabölcsők és kaszanyelek felsorakoztatása. Igen: a főkérdés az ízlés. Ä művésznők szerint hiányzik a vizuális (látási) kultúra, de még az erre irányuló nevelés is. Hogy lehet „teret nyitni”, a tágasság érzetét kelteni a lakásban; hogy lehet megteremteni a színfoltok harmóniáját — mindezt honnan tudná, aki csak az óvodában kap igazán hatásos művészeti indítást? Mert az óvoda általában jól alapoz — ezt mindenki elismerte. Később azonban hiányzik a művészet- történeti oktatás — csak a gimnáziumokban folyik, ott is rövid ideig. lev aztán felnőnek művelt, irodalomban, zenében jó ízlésű fiatalok, akiknél á műízíéá messze elmarad az általános szellemi szint alatt Kodály neve sokszor elhangzott. Ahogy az ő módszere tanítja a „zenei anyanyelvet” —* — valahogy úgy kellene művészi érzéket is kiformálni az iskolásokban. Akkor nagyobb közönség akadna a művészet befogadására. I Többen, panaszolták a társadalmi elismerés hiányát is; sokszor érzik hogy a képzőművész nem kap elég megbecsülést, nem értékelik, hogy a munkája nem csak szellemi, de néha nehéz fizikai munka is (szobrásznők); gyermekeiket nem veszik fel óvodába, hiszen a mama „úgyis otthon van”, ha pedig beteg a gyermek, elmarad a munka egészen, anélkül, hogy közben bármi támogatás is jönne. Volt értelme a panasznapnak? Feltétlenül, A művész! asszonyok emberi, anyai gondjaiban segítségét ígérte a Nőtanács. , .íj«,*-- * “i Amíl npfliff az ízlésről, látáAmupeaig si kultúráról, lakberendezésről elmondtak, az napjaink fontos kérdése. Hiszen az a cél, hogy az anyagi jólét emelkedése folytán ne csak jobban, hanem szebben is éljünk. Az otthon szépsége elsősorban az asszonyokon múlik. A környezet pedig hat az emberre: otthonosabb, derűsebb. bensőségesebb lakásban a családtagok is harmoni. kusabbak, vidámabbak. Az íz-' lés is ott alakul, ha a cseperedő gyermek első percétől szép környezetet lát. annak hatása olyan, mint az anyatejé: immunizál. Szép szavak, szép tárgyak, szép dalok indítanak a teljesebb emberi lét felé. , BOZÓKY ÉVA’ 1 1975, szeptember Zj Filozófia és modern biológia Igen, fő kérdés az ízlésnevelés
