Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
Elektronikus „segédtanító'" A román főváros egyik iskolájában kísérletet folytatnak a „Verfix” elnevezésű elektronikus készülékkel a tanítás eredményességének fokozása céljából. A jelzőtáblás berendezést huzalok kötik össze a diákok padjaival. Mindegyik tanuló előtt egy-egy kapcsolótábla van, amelynek. billentyűit számokkal és betűkkel jelölték meg. A diákok a megfelelő kapcsolók működtetésével felelnek a tanár kérdéseire, aki az egész osztály válaszainak helyességét azonnal ellenőrizheti a „Verfix” segítségével. A berendezés használatával a tanár gyorsabb tempót tud diktálni az oktatásban és folyamatosan ellenőrizni tudja, hogy a diákok milyen mértékben értették meg az elhangzottakat. További előny, hogy a tanulók figyelme nem lankadhat, gondolataik nem kalandozhatnak el tanítás közben, hiszen bármikor készen kell állniuk a válaszadásra. A készülék a tanulók kifáradásának mértékéről is tájékoztatást nyújt az oktatónak. Gerincferdüléses diákok Bécsi iskolaorvosok széles körű felmérést készítettek, amelyből — többek között — az is kiderült, hogy a tanulmányok elkezdésekor a kisdiákok 18 százalékánál lehet megállapítani gerincferdülést. Megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a tanulmányok befejezéséig 55 százalékra növekedett a gerincferdülések száma a diákoknál. Köztudott, hogy az írás közbeni helytelen testtartás előidézheti a gerincferdülést, de nem ilyen túlzott mértékben. A további okokat keresve rájöttek arra, hogy a nehéz iskolatáska is „ludas” a gerinc- ferdülések előidézésében. Annak súlya ugyanis könyvekkel, füzetekkel, írószerekkel megrakva 6—8 kilót tesz ki, de sokszor a 9—10 kilót is eléri vagy meghaladja. Mindez azért veszélyes, mert a tetemes teher fejlődésben lévő gyermekek egyoldalú terhelését idézi elő. Helyes tehát, ha a kisgyermekek — ameddig csak lehet — hátitáskában viszik magukkal az iskolai felszerelést. Később viszont, amikor már aktatáskával .„illik” iskolába járni, mindig csak a legszükségesebb dolgokat vigyék magukkal a tanulók (talán nem is olyan rossz az a „lezser” szokás, hogy vékony, könnyű szatyorral mennek az iskolába a tanulók, így legalább az 1—2 kg súlyú táska cipelésétől megmenekülnek). A probléma megoldásába persze a pedagógusok is „besegíthetnének” azzal, hogy kevesebb „segédlet” állandó készenlétben tartását kívánják meg a tanulóktól. A szülők pedig figyeljenek fel az iskolás gyermekek helytelen testtartására és időben vigyék őket orvoshoz. A KGST-országok megrendelésére A szverdlovszki Uralmas gyár a Szovjetunió egyik legnagyobb gépgyára. Termékeinek jelentős részét a KGST- országokba szállítja: az itt gyártott berendezések dolgoznak a bulgáriai Kremikovó, a lengyel Nowa Huta. az NDK- beli Ost, a román Galac és a magyar Dunai Vasmű kohá- rtati üröméiben. A KGST komplex programjának elfogadása óta (1971. júliusától) eltelt idő alatt az Uralmas gyár a szocialista országok újabb nagy megrendeléseinek sorozatát teljesítette. Magyar- országnak például folyamatos acélöntéshez szükséges berendezéseket szállítottak; ugyanilyen gépek készültek Jugoszlávia részére is. Romániába külszíni fejtésre alkalmas, nagy teljesítményű kotrógépeket szállítottak, Lengyel- országba olajfúró-berendezéseket. Az uráli , gyárban most egy gigantikus1 méretű lépegető exkavátor íkészül, amelynek három markolókanala lesz: egy-egy 80i*90 és 100 köbméteres. Most tervezik azt a különleges fúróberendezést, amellyel 15'000' méter mélységbe lehete majd lehatolni. Készülnek.'egy rendkívüli méretű, 5000'- köbméter hasznos térfogati kohó tervei is. Mindez/ugyasKcsak:a szocialista, országok ^megrendelésére. / 1 Az/urali (gépgyár is kap gépeket a /partnerországokból. Műhelyeiben például sok Skoda-gyártmányú szerszámgép táfhafc. az'üzemen belüli szállítás ’zömét pedig bolgár villanyjíargoncák bonyolítják 1975, szeptember 7. A „kormosember" műszerarzenálja Ismét egy ősi szakma átalakulásának lehetünk tanúi. A fekete ruhás, fehér száj- kendős „kormosember” ugyan még sokáig jellegzetes figurája lesz a hajnali utcaképeknek, de már ez a mesterség is átalakulóban van — külsőségeiben, technikai eszközeiben egyaránt. Manapság a kéményseprő szakmában így jellemzik az újmódi mestert: patyolattiszta ruhába öltözött ember, aki fekete bőrönddel indul munkába. A sokféle modem technikai eszközt rejtő táska neve brigon, vagyis füstgázmérő bőrönd. Korszerű regisztráló műszerek arzenálja található e táskában. Például úgynevezett gázszimatoló, termométer, széndioxid-' és szénmönoxid- jelző, szögmérő és korommintacső. Egy másik eszköz a kéménydugulást jelzi. Ügyes szerkezet az elemzőapparátus is, amelynek segítségével ösz- szehasonlító színskálával vizsgálják meg, hogy a mintaként gyűjtött füstben mennyi a koromtartalom. A „bűvös” táskában akad még huzatmérő, amely tudományos pontossággal határozza meg a „cúg” erősségét. Ezenkívül URH adóvevő és távcső alkotja a teljes felszerelést. Ezek is nélkülözhetetlen munkaeszközei a kéménynek, tüzelőberendezések doktorainak. Az adó-vevő például a gyárkéményeknél tesz jó szolgálatot. A szédítő ■ magasságban dolgozó szakember e berendezés segítségével állandó kapcsolatot tarthat' a talafszinten figyelő társával. Újabban nemcsak az ipari üzemek, hanem a magánházak tulajdonosai is igénybe veszik az „újmódi”'kéményseprők segítségét. így hasznos tanácsot kapnak, hogy milyen fűtőanyag használata a legcélszerűbb, megfelelő méretű-e az a fűtőtest, amit használnak. Nem csoda hát, hogy már nem kéményseprőnek, hanem tüzelési szakembernek nevezik magukat a szakma dolgozói. Egy ősi hagyomány azonban még mindig kísért e szakmában. Nő ugyanis még ma sem lehet kéményseprő, noha a technikai eszközök térhódítása ezt már lehetővé tenné. A szakemberek véleménve szerint nincs messze az idő, amikor majd hölgyekkel is találkozhatunk a tüzelési szakemberek népes táborában. Ráb Erzsébet Milyen fáitól késsültek Stradivari kegedíii ? Mi mindenben jobbak a nők ? A nők jobb főnökök! Az Európai Pszichológiai Kutatóközpont elemzése szerint a férfiak többsége jó véleménnyel van a női főnökökről. A vezető állású nők kevesebbet idegeskednek, mint a férfi vezetők, több gondot fordítanak a kellemes munkahelyi légkörre, türelmesebb ele és megértőbbek. Az angol televízióban föltették a kérdést: „Miért jobb gépkocsivezetők a nők, mint a férfiak?” Az első díjas válasz: „Mert a nő úgy bánik az autóval, mint a férjével, a férfi viszont úgy, mint a feleségével”. Az NSZK bűnügyi rendőrsége újabban szívesen toboroz soraiba néket. A nők a rendőri szolgálatban éberebbek, jobb a megfigyelőképességük és az emlékezőtehetségük, és ami szintén nem lényegtelen, kevésbé megvesztegethetők. Az utóbbi öt év alatt a bűnügyi rendőrségnél 70 százalékkal emelkedett a nők száma, s IS százalékkal csökkent a férfiaké. Bogomil Terziev bolgár hegedűkészítő mester szerint Stradivari balkáni fenyőből készítette a híres hegedűket. Terziev maga is számos gyönyörű hangszert készített már, többek között Yehudi, Menuhin és Jozef Sulc hegedűjét is. Hegedűkhöz való nagyszerű faanyagot adnak a Rodope hegység erdei — mondja Bogomil Terziev. A cremonai Antonio Stradivarius velencei kalnfároktól jutott hozzá ehhez a fához, a kivágott fenyőt a bolgárok a hó alatt hagyták télire. A hóviharok átfújtak felettük, kiszárították belőlük a gyantát. A fa ettől könnyebbé vált, kellemes tónust nyert. Tavasszal a favágók legörgették a törzseket a hegyoldalon, bevitték a faluba, s a színben hagyták száradni öt esztendeig. Aztán a fát haIlyen címmel folyik a romániai Brassó filharmóniájának előadássorozata, a plakátokon ez olvasható: „Nem, szégyen nem ismerni — rosszabb, ha meg sem akarjuk ismerni”. S meg kell mondani, hatásos a dolog: mind többen vannak, akik közel akarnak kerülni a jóra rakták, s elküldték Olaszországba, onnét pedig Európa más országaiba is. Velencében számos dokumentumot őriznek arról, hogy a cremonai mesterek levelezésben álltak a velencei kalmárokkal, s ezek a dokumentumok is azt bizonyítják, hogy Stradivari éppen ilyen fából készítette a világ- • hírű StradiVari-hegedűket. A rodopei fanyag „hangi'' szerré” feldolgozásának technológiája azóta sem változott. Kivételes képességek és óriási gyakorlat szükséges ahhoz, hogy ki tudják választani a legszebben „daloló” fát. Bulgáriában köztiszteletben áll Borisz Oracsev plovdivi zenetanár, aki az erdőben az élő fa megkopogtatása alapján pontosan meg tudja állapítani, vajon alkalmas-e hegedűkészí, tésre. vagy sem. •)*+.(■ í\ zenekultúrához, a hangverse* nyékén a nemzetközi zenekultúra kiemelkedő darabjait adják elő. A karmester minden szám előtt részletesen beszél a zeneszerzőről, a mű sajátosságairól és arról, hogy milyen helyet foglal el a szimfonikus zene fejlődésében. Azoknak, akik nem kedvelik a zenét... Felülkerekedett a gyöngébb Jelentés a clgarettafroniról Vezet a Fecske. Immár ötödik éve első a sorban és mindinkább maga mögött hagyja a Kossuthot, amely hosszú ideig tartotta az elsőséget. Arról nem is beszélve, hogy alaposan megelőzte a Symphoniát, a Románcot és a Munkást. Változott a fogyasztói ízlés? Magyarországon harmincnegyven, de még 5—6 évvel ezelőtt is főleg az erős cigarettákat kedvelték; az erős dohánynak csupán Francia- országban, Spanyolországban, Algériában és Tunéziában volt olyan nagy keletje, mint nálunk. Lassan azonban a mi dohányzóink is behódoltak a világdivatnak, a hazai mintegy harmincféle cigaretta közül a Kossuthnál gyengébb, füstszűrös Fecske lett a kedvenc. A dohányzók ezt nem szívesen vallják be. A divatra hivatkoznak. Igen, a világon gyártott cigaretták 55 százaléka filteres. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és más fejlett országokban ennél is nagyobb a füstszűrös^ cigaretta részaránya. Nem véletlenül. Nálunk is egyre kedvezőbb, 61—62 százalék • az arány, s 1980-ra várhatóan 80 százalék lesz, a füstszűrös javára. És füstszűrőink hatékonysága is azonos a külföldiekével. a nikotinnak, kátránynak és az egészséget károsító többi anyagnak 30—35 százalékát tartják vissza. Multifilterünk is van: ez az aktív szénnel kombinált szűrő még hatékonyabb, következésképpen a vele ellátott Sopianae és Tabán kevésbé ártalmas. Hogv mégsem e két cigaretta a sláger, annak a magasabb ár az oka. Egy csomag Fecske 5,50, a Sopianae 8 forint. Ez is magyarázza, hogy míg a Fecskéből tavaly például több mint hétmilliárd darab, addig az erős, sok nikotint tartalmazó, szűrő nélküli Kossuthból „csupán” 3 milliárd 70o millió fogyott el. A sorrendben ötödik helyen levő Munkásból 2 milliárd 800 millió. Jövőre megjelenik a Helikon, az első olyan cigaretta, amelynek nikotintartalma egy százaléknál is kevesebb. A másik várható újdonság, az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás alkalmából jelenik meg, s ha kelendő lesz, Metropol néven kerül forgalomba. Régen, mintegy 40 évvel ezelőtt hazánkban egy év alatt fejenként egy kiló dohányt ‘ füstöltek el az emberek — főleg pipázgatva, sZivarozgatva, vagy a maguk sodorta cigaret- . taként. A harmincas évek végén, évenként 3 milliárd kész cigarettát adtak el, 1955-ben ennek a négyszeresét: 12 mil- liárdot, 1965-ben 17,5 milliár- dot, 1974-ben pedig 23,5 milli- árdot. Az idén előreláthatóan 24 és fél milliárdot értékesítenek — ez egymilliárd importált cigarettán kívül. Csupán Japánban és Jugoszláviában cigarettáznak hasonló szenvedéllyel. — mert —
